Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

4 Képújság 1988. július 11. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mi lesz az ebihalakkal? Egy szekszárdi olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - a következőket írta: „Évek óta a Promé- theusz-tóban is fejlődik, mint ebihal, a zöld varangy békafaj. A peteérés után ezek az ebihalak, mint kifejlődött bé­kák kimásznak a vízből és amíg lassan szét nem szélednek, megfigyelésem szerint, szinte mozogni látszik a fű a tó környékén. Persze, ha megvan a lehe­tőségük az átalakuláshoz, ami víz nél­kül nem lehetséges... Jelenlétük annyi­ban is célszerű a tóban, mivel a szú­nyoglárvákat pusztítják. Bízván abban, hogy ez évben is védelmet élveznek ezek az állatok, nem szóltam újólag ér­dekükben. Sajnos, tévedtem. Május 25-én hirtelen leeresztették a tavat. A már fejlődésben lévő ebihallárvák mind elpusztultak. De szerencsére a békák peteérése még nem fejeződött be, így az újonnan feltöltött tóban is­mét található újabb ebihalszaporu­lat...” A választ a Tolna Megyei Tanács V. B. környezet- és természetvédelmi titká­ra, Rippert György küldte meg:- Az olvasó levelében foglaltakat ki­vizsgáltam, s megállapítottam, hogy ez a tényeket tükrözi. A Prométheusz- parkban lévő szökőkút vízmedencéjé­ben három évben a védett állatok közé tartozó zöld varangybékák peteleraká­sa megtörténik. Az ivadékok kifejlődéséhez minimum három hónap víztartás szükséges, hogy majd a kisbékák elhagyhassák a vízmedencét. A szökőkút vízellátási rendszerét az elmúlt évben korszerűsítették, vízvisz- szaforgató berendezést építettek és így a szökőkút vízutánpótlása folyamatos és víztakarékos. A medencében a se­kély víz gyorsan felmelegszik, ezért a gyerekek előszeretettel „megmártóz­nak” benne. Nem is ez a gond, a problé­ma az, hogy ismeretlen személyek üve­geket (üdítő, sörös stb.), papírokat és egyéb tárgyakat dobálnak a vízbe. Ezért a medencét folyamatosan takarí­tani kell: a balesetveszély, például üvegszilánk okozta sérülés a gépi be­rendezések zavartalan üzemeltetése és nem utolsósorban a víztisztaság, a rend, az esztétika miatt is. A városi Ga- mesz a szökőkút és medence folyama­tos, két-három hetenkénti tisztítását rendelte meg a Városgazdálkodási Vál­lalatnál a szökőkút-üzemeltetőnél. A vállalat a medence takarításakor a vizet leereszti, a bedobált tárgyakat kiszedi, a burkolatot lemossa, majd ismét üzembe helyezi a szökőkutat. A Gamesz vezetőjével, a szökőkút- üzemeltetővel keressük a lehetőséget, hogy a szökőkút zavartalan üzemelte­tése, tisztán tartása mellett az elkövet­kezendő években a védett zöld va­rangybékák kifejlődése is megoldást nyerjen. Megoldódnak-e a beszerzési gondok? Kocsis Andrásné bátaszéki olva­sónk épp hogy még az elmúlt évben kezdtek el építkezni. Eddig minden ment simán, de a vízbevezetés már akadozik. Ugyanis sehol nem tudnak beszerezni hozzá anyagot Nemcsak Tolna megye boltjaiban keresték a fe­les T-idomot, a háromnegyedről feles­re menő T-idomot valamint a feles KB könyököt, hanem Baján, Mohácson is, de mindenütt azt válaszolták, hogy nem kapható. Levelét a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetőjéhez, Andrási Imréhez továbbítottuk, aki a kö­vetkezőket válaszolta:- A belföldi áruellátás alakulását rendszeresen figyelemmel kísérjük és jelzéssel élünk a Kereskedelmi Minisz­térium felé. A vízvezeték-szerelési csö­vek és idomok áruellátását május hó­napban a megyék 85 százaléka rossz­nak, illetve hiányosnak minősítette. Az ipari üzemek az I. negyedévben a kereskedelmi vállalatok csőkapcsoló- rész-igényeinek 46 százalékára kötöt­tek szerződést, s a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek sem tettek eleget. A második negyedévben is hasonló tendenciák érvényesültek e területen. Az országos áruforgalmi előrejelzé­sek alapján továbbra is kínálati problé­mák várhatók a lakásépítkezéshez kapcsolódó iparcikkekből, mivel a ter­melők egyre kevésbé érdekeltek a bel­földi szerződéses kötelezettségeik tel­jesítésében. A keresett konkrét cikkekkel kapcso­latban (1/2” T-idom, 1 /2” KB könyök, 3/ 4” T-idom) azt javasoljuk, hogy gyak­rabban nézzen be nagyobb szakbol­tokba, illetve a vízvezeték-szerelést végző szakemnbert kérje meg a kérdé­ses áruk beszerzésére. rr“ Ml VÁLASZOLUNK A Minisztertanács 45/ 1988. (VI. 10.) MT számú ren­deleté módosítja a mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekről szóló törvény végrehaj­tásáról rendelkező korábbi jogszabályt, ennek megfelelően módosí­totta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is az e körben korábban kiadott rendeletét. Tudni kell, hogy a termelő- szövetkezet az alapszabályban és más belső szabályzatban minden olyan kér­dést szabályozhat, amelyet a jogszabály nem tilt, vagy amelyről jogszabály kötele­zően nem rendelkezik. Kimondja a jog­szabály, hogy: „A termelőszövetkezet alapszabályában megállapíthatja, hogy a tagsági viszony év közben történő meg­szüntetése esetén a szövetkezet az éves prémiumból és az eredménytől függő ré­szesedésből teljesítményt, illetve időará­nyos részt sem fizet. Az alapszabályban sem zárható ki a prémiumból, illetve eredménytől függő részesedésből az a kilépő tag, aki a kilé­pés időpontjáig a szövetkezet által a ré­szére előírt éves munkamennyiséget már teljesítette.” Külön is felhívjuk a figyelmet arra az előírásra, amely szerint nem lehet a ter­melőszövetkezet tagja, aki a másutt fenn­álló határozatlan időtarf&mú munkavi­szonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya miatt a közös munká­ban rendszeresen nem foglalkoztatható. Ez a rendelkezés a szakszövetkezeti tag­sági viszony létesítésére nem vonatkozik. A miniszteri rendeletből tartjuk idézen- dőnek, hogy: „A termelőszövetkezet tag­ját más munkáltatóhoz történő munka­végzésre - írásban - kirendelheti”, hogy: „A tag halálát követően a vele együtt élő házastárs (élettárs) legalább az elhunyt tagnak járó háztáji föld vagy terményjut­tatás felére jogosult, ha a haláleset bekö­vetkezésekor a) elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy b) tartósan munkaképtelen, vagy c) törvényes tartási kötelezettség alap­ján mást eltart és személyi tulajdonában vagy használatában nincs ilyen mértékű föld.” Az említett jogszabályok hatályba lé­pésének időpontja 1988. július 1. A tervezett áremelés előzetes bejelen­tési kötelezettségéről szól az Országos Árhivatal elnökének 2/1988. (VI. 10.) ÁH számú rendelkezése, amelynek mellék­lete határozza meg azokat a szabad ár­formába tartozó termékeket, szolgáltatá­sokat, melyek árának tervezett emelését be kell jelenteni. Kihangsúlyozandó, hogy a termelőt a termelői árra - a ren­delkezés mellékletében - előírt bejelen­tési kötelezettség abban az esetben is terheli, ha saját előállítású termékét a ke­reskedelemben szokásos feltételek mel­lett hozza forgalomba és a termelői áron felül a kereskedelmi tevékenységgel összhangban álló kereskedelmi árrést is érvényesíti. A rendelkezés f. évi június 15. napján hatályba lépett, s valamennyi említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 24. számában jelent meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Munkaügyi Közlöny f. évi 7. számában megjelent, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsának a törzsgárdamozgalomról szóló együttes irányelvére, amelyből itt csak alábbiakat idézzük: „A törzsgárdá­hoz tartozás követelményeinél célszerű a munkaviszonyban eltöltött éveken kivül feltételként megállapítani a tartósan ma­gas színvonalon, a kifogástalanul és eredményesen végzett munkát, valamint a fegyelmezett magatartást is.” DR. DEÁK KONRÁD A KNDK nagykövete Medinán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Koreai NDK budapesti nagykövete - felesége és titkára társaságában - Medi­nára látogatott. A nagyköveti kocsi a délutáni órákban érkezett a községbe, ahol Csajbók Kálmán tanácselnök és ne­je, a Hunyadi Téesz vezetői, a népfront helyi képviselői és a tanács dolgozói fo­gadták a kedves vendégeket. Azonnal kialakulta kellemes légkör, hi­szen a meghívót - Csajbók Kálmánt - már közel két évtizedes baráti szálak fű­zik a nagykövethez, s az sem mellékes, hogy a vendégek mindhárman beszélték a magyart. A község házának dísztermében rövid tájékoztatást kaptak a vendégek: hogyan alakult ki a község neve, hogyan élnek a jelenben, mi változott az utóbbi időben, hol dolgoznak, a téesz elmúlt évi eredmé­nyei, s végül a tervek... A beszélgetés közös baráti ebédnél folytatódott. A kellemes medinai borok kóstolgatá­sa közben előkerültek a fényképek, a ba­rátság bizonyítékai. S az emlékezés: ho­gyan is kezdődött? Az időhöz kötött programban a koreai vendégeket otthonába is meghívta a ta­nácselnök. E rövid tisztelgő látogatás után a téesz két hintáján sétakocsikázás­ra indultak, így tekintették meg szinte az egész községet, a szépen zöldellő, ápolt határt, és a jó bort adó, gondozott medi­nai szőlőket. KONRÁD LÁSZLÓ Csajbók Kálmán köszönti és tájékoztatja a nagykövetet Grábóc községet egyre inkább felfe­dezik a turisták. Szilágyi János községi elöljáró szerint ez évben is egyre többen látogatják az elmúlt években restaurált szerb műemlék templomot. Volt olyan nap, hogy öt autóbusszal is érkeztek tu­risták. * Kismórágyon a Bonyhád és Vidéke Áfész az 1988. évben új bolti-italbolti egységet alakított ki, ezzel is hozzájárul­va az itteni fogyasztók mind jobb kielégí­téséhez, az átmenő forgalom fejlesztésé­hez áruellátás tekintetében. Az épületet a helyi tanács biztoította az áfész részére. * A mórágyi Alsónánai utcai választóke­rület lakói új autóbuszmegállót és várót alakítanak ki, mely társadalmi munkában készül el. A szükséges építési anyagot a helyi tanács biztosítja. * A mórágyi nyugdíjasok klubja tagsá­gának egy csoportja a helyi Vöröske­reszt-szervezettel közösen kirándulást szerveztek Harkányba, ahol élvezték az ottani gyógyvíz egészségbefolyásoló ha­tását. * Mórágyon a közelmúltban elöljárósági ülést tartottak, amelyen egészségügyi és szociális problémákról esett szó. LOVÁK ANDRÁS A hasznos segítőtárs (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tarkalepkék családjának egyik legszínpompásabb a nálunk- min­denfelé gyakori képviselője, a kis ró­kalepke. Kékkel szegett élénkvörös szárnyait szögletes, fekete és sárga foltok tarkítják. A tarkalepkékre jellemzően ez a faj is összecsukott szárnyakkal pihen és a csápja bunkós. Napos időben réteken, szántón, kertben a virágok körül csapong és a nektárt szívogat- ja. A képen is láthatjuk, hogy a lepke a kacuros estikén pihen és a nektárt szívogatja. Petéit csalánra telepíti. Barna, sárga csíkos hernyója társa­sán él a csalánon. Bábja fejjel lefelé függ. A kis rókalepke a megporzás- ban is segítséget nyújt. Sajnos, az életszintere egyre csökken, pedig hasznunkra válna. Ha csak egy kis gyomterüietet hagynánk a gyümölcsösök mellett, máris szemmel láthatóan észreven- nénk a hasznát. MOLNÁR KOPPÁN PÉTER Szombat délelőtti betonozás Napozó rókalepke Völgységi hírcsokor

Next

/
Thumbnails
Contents