Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-11 / 164. szám
MA Finnországi 1988. július 11. HÉTFŐ útijegyzet XXXVIII. évfolyam, 164. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft ___I »Vagyok olyan legény, mint te...” Kaszások, marokszedők és kévekötők versenye Nagydorogon A bölcskei úton halad a menet Sevardnadze a középamerikai problémákról Az időjárás is kedvezett a nagydorogiaknak szombaton délután, hiszen nem volt olyan pokoli a hőség, mint az előző napokon, s mint annak idején oly sokszor, amikor még kézzel arattak. E tény említése után következzék a tényleges tudósítás az emlékezetes nagydorogi napról, melynek - a rendezők elejtett szavaiból következtetve -, lesz folytatása a következő esztendőkben. Az általános iskola udvarán fél kettő és kettő között gyülekeztek a nagyközségben és a környéken élők: az egészen picinyektől a nagyon öregekig. Volt, aki gyalogosan, volt aki kerékpárral, illetve kismotorral érkezett, ki tudja hányán mentek személygépkocsival, mi több, a község autóbuszt is beállított, hogy a Szenes-dűlőbe, a verseny színhelyére kivigye a sok-sok érdeklődőt. Maguk a főszereplők, tehát az erre a napra szerveződött „arató bandák” tagjai természetesen lovaskocsikon mentek a györkönyi út melletti búzaföldre, mégpedig fölszerelkezve a kézi aratás minden kellékével. A szekereket már korábban földíszítették nemzetiszinű szalagokkal, mezei virágokkal dekorált búzakoszorúkkal. S nemcsak ez, hanem az aratók öltözéke is a régmúltat idézte. Liktor Bálintné községgazda, a helyi néptáncegyüttes vezetője, a szombati színes program főszervezője ellenőrzi, hogy rendben van-e minden, a „bandák” tagjaihoz van egy-egy kedves, vagy kérő szava, aztán jelzi: indulhatnak. A gumis kocsik csöndesen fordulnak ki az udvarról, a kiscsikók nyakába akasztott csengők vidám csilingelőse „szolgáltatja” a zenét. Ezeket követi az egyetlen lőcsös kocsi, amire a takarodáskor rakják majd föl a korábban kepébe rendezett gabonát. A kapu mellett botjára támaszkodik az öregasszony. Vele is vált néhány szót Liktor Bálintné, majd így szól:- Vica néni, tessék fölszállni a buszra. Maga nélkül nem is lenne aratás az aratás... - és az asszony - Bozóti Jánosné nehézkesen elindul, kétrét görnyedt hátát megpróbálja kiegyenesíteni, s úgy mondja felénk:- Mind a két fiam, a József és a János is aratnak. De azt mondták, nem nekem való ez már, mivelhogy 86 éves vagyok... Én pedig nem akarok elmenni erről a világról úgy, hogy ne arassak még egyszer. A búzatábla mellett több százan várakoznak a kezdésre. A Napsugár kisvendéglő alkalmi büfét állított fel: jéghideg üdítőt sört, feketét és rágcsálnivalót kínálnak. Fogy is az ital rendesen, miközben az aratók „röpgyűlést” tartanak, a gyerekek izgatottan szaladgálnak, s boldogan kiáltoznak:- Szia papa! - nagyapjuk visszaint, de most nem ér rá unokázni. Balogh Editke égszínkék plédet szorongat arra telepedik le, ha elfárad. Az ötesztendős kislány mamája, Balogh Jánosné kötelet tereget majd... Hogy hogyan? Azt persze, nem tudja, sőt még az apukája sem, említi a fiatal férfi magáról. Nála jóval idősebb Csonka András, aki gyerekkorában járt aratni, most a régi izeket említi a hajdani emlékek közül. (Folytatás a 2. oldalon.) A közép-amerikai helyzetről és az iráni utasszállító repülőgép tragédiájáról folytatott megbeszélést szombaton Moszkvában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. A találkozót az amerikai diplomata kérte. Az eszmecsere során Sevardnadze kifejtette: a Szovjetunió továbbra sem tapasztalja, hogy Washington építő jellegű hozzáállást tanúsítana a közép-amerikai problémák megoldása iránt. A szovjet külügyminiszter bírálta az amerikai kormányzat Nicaragua-ellenes politikáját. A szovjet kormánynak eltökélt szándéka, hogy a jövőben is együttműködik a nica- raguai függetlenség és szuverenitás megvédéséért harcoló sandinista kormánnyal - hangsúlyozta a szovjet diplomácia vezetője. Állhatatos munkát kell folytatni azoknak a lehetőségeknek a felkutatására, amelyek révén igazságosan rendezni lehet a közép-amerikai helyzetet, az érdekelt felek törvényes érdekeinek figyelembevételével, a közép-amerikai országok belügyeibe való külső beavatkozás nélkül - mondta Sevardnadze. Az amerikai rakétatámadás következtében lezuhant iráni utasszállító repülőgép ügyéről szólva Sevardnadze újólag megerősítette országa elvi álláspontját: az, ami történt, nem a véletlen műve, hanem az erőpolitika, a feszültség szándékos szitásának tragikus következménye. Azt is kifejtette, hogy az öbölbeli robbanásveszélyes helyzet rendezése csak az ENSZ BT határozata alapján, a külföldi katonai flottaegységek távozásával és ENSZ-hadifiottaegységek fölállításával valósítható meg. Ceausescu nem fogadta a nyugatnémet képviselőket Az eredeti tervektől eltérően Nicolae Ceausescu román párt- és állami vezető nem fogadta azt a nyugatnémet parlamenti küldöttséget, amely néhány nappal ezelőtt az emberi jogok problémájának és a nemzeti kisebbségek helyzetének tanulmányozására látogatást tett Romániában. A szövetségi gyűlés (Bundestag) öt tagjának a müncheni Süddeutsche Zeitung és a bonni General-Anzeiger című újságokban megjelent beszámolója szerint Bukarestet nyilvánvalóan sérti a Bundestag legutóbbi határozata. Ebben az NSZK pártjai pellengérre állították a román kormányt az emberi és a nemzetiségi jogok megsértése, továbbá ezzel összefüggésben a falusi lakosság tömegeit esetleg otthonuk elhagyására kényszerítő úgynevezett településrendezési terv végrehajtásának erőltetése miatt. A megbeszélések légköre ezért - mint a képviselők jelezték - végig feszült volt. A nyugatnémet törvényhozók mindenekelőtt ez utóbbi terv kérdését, nemkülönben a hatóságoknak a romániai német és a magyar népesség beolvasztására irányuló politikáját feszegették, amire a házigazdák részéről a nyugati sajtó tudósításainak a visz- szautasítása, elitélése volt a válasz. Hiábavalónak bizonyult a képviselőknek az az óhaja is, hogy a helyszínen többet tudjanak meg a Magyarországgal támadt feszültség hátteréről. Az ilyen jellegű tudakozódás tilalmasnak számított. Szombaton befejeződött a vándorgyűlés A megye kulturális emlékhelyeivel ismerkedtek a könyvtárosok Illyés- és Petőfí-emlékek, Sárköz, Völgység, Paks és Dunaföldvár Szakmai kirándulásokkal folytatódott szombaton a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 20. vándorgyűlésének programja. A rendkívül színvonalas és jól szervezett szakmai előadások, szekcióülések és utókonferencia után a szekszárdi házigazdák szűkebb pátriájuk, Tolna megye nevezetes kulturális értékeit, jellegzetességeit mutatták be az ország minden tájáról idesereglett könyvtárosoknak és természetesen a külföldi vendégeknek. A hétszázhoz közelítő létszám miatt négy különböző útvonalat, más-más, de egyenként is izgalmas látnivalókat jelöltek meg a kirándulások célpontjaként. így volt olyan csoport, amelyik az Ily- lyés- és Petőfi-emlékhelyeket kereste fel a megyében, Kölesdet, Borjádot ejtette útba, az önmagában is nagy élményt adó gyönyörű környezetben a méhest nézhette meg és persze az emlékezet mellett élő szóban is meghallgathatta Petőfi: Négyökrös szekér című költeményét Ruskóné Németh Judit előadásában. Sárszentlőrinc sem maradhatott ki á programból és a másik költőóriás nyomán haladva jutottak el Rácegrespusztá- ra, Simontornyára, ahol a Vármúzeumban berendezett lllyés-emlékszobában a családtól származó könyveket, személyes darabokat, a megye nagy szülöttének íróasztalát és hiteles portrészobrát tekinthették meg az érdeklődők. Mások a Sárköz-Gemenc útvonalat járták végig, a Sárköz néprajzával, építészetével, népviseletével, szokásaival ismerkedtek, amihez segítséget nyújtott és egyben szép élményt jelentett a sióagárdi tájház, valamint Decsen a Sárközi Múzeum és a Faluház. A program a gemenci kirándulóközpontban ért véget. Nem kevesen Bonyhád irányába vették útjukat, útba ejtve a tavaly restaurált grábóci szerb kolostort, elgyönyörködve gazdagon díszített ikonosztázában, eredeti szépségükben vakító freskóiban. Bony- hádon a nemcsak tartalmában, rendeltetésében, de az épület szellemében is az irodalomhoz kötődő városi könyvtárat keresték fel, az egykori Perczel-kúria szép példája lehet a régi építészeti emlékeink új funkcióinak megtalálására. A Völgység Múzeumban a város és vidéke történeti emlékeit, többek között nemzetiségi múltját követhették nyomon a vendég könyvtárosok. Végül voltak érdeklődők, akik a múlt helyett kicsit a jövőt keresték, Pakson az atomerűvel, az átlagosnál sokkal magasabb színvonalon felszerelt, számtalan új kezdeményezést magáénak tudó Energetikai Szakképzési Intézetet látogatták meg, majd az egykori zsinagógában berendezett, rövidesen bővítésre kerülő városi könyvtárat keresték fel. Az útvonal Dunaföldváron ért véget, a természeti értékeivel és eredeti építészeti hagyományaival az ország „legjeként” kikiáltott települések között méltán kaphatna helyet a Duna-parti nagyközség, állapíthatták meg a környékkel most első ízben ismerkedők. Nem lehet tehát szakmai elfogultsággal vádolni a könyvtárosok vándorgyűlésének résztvevőit, hiszen nemcsak az utolsó napra maradt színvonalas kulturális programokból, elég a Művészetek Házában péntek este megtartott koncertre, Ránki Dezső és Klukon Edit nagynevű zongoraművészek hangversenyére, vagy a vándorgyűlés időtartama alatt bemutatott Kátay Mihály Munkácsy-dijas festőművész tűzzománc-, festmény- és grafikakiállltására gondolni. T. Zs. - G. K. Népviseletbe öltözött gyerekek fogadták a vendégeket Sióagárdon A Sárköz építészeti kultúrájával, folklórjával ismerkedtek a hazai és külföldi szakemberek
