Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

1988. július 7. Képújság 3 Kemikáliák helyett A mezőgazdasággal foglalkozó szakber­kekben az utóbbi években tudományos vita folyik a talajok termőképességének megőrzé­séről. Ez a kérdés azért időszerű, mert a hazai mezőgazdasági területek 49 százaléka a túl­zott műtrágyázás következtében elsavanyo- dott, és ennek következményeként a talajok tápanyagkészlete csökkent. Az ok a hatva­nas évek végétől bevezetett intenzív gaz­dálkodás. A nagyüzemi gazdaságok gyakran túlzott műtrágyázással növelték a talaj termő- képességét; természetes anyagokat, istálló­trágyát, valamint ásványokat viszont alig hasz­náltak. A műtrágyákkal többnyire csak a makroele- mek pótlását oldották meg, a mikroelemekből viszont nőtt a hiány. Az aránytalanság miatt a talajok nemcsak elsavanyodtak, de vázszere- kezetük is romlott, a vlz-és a levegőháztartá­suk is kedvezőtlenül alakult. A termőterületek romlásának megakadá­lyozására már eddig is történtek próbálkozá­sok: a Dunántúlon, valamint az északi felvidé­ken található savanyú kémhatású, azaz szikes talajok javítására őrölt mészkövet, gipszet és dolomitot használnak. Ezek a kőzetek bizo­nyíthatóan növelték a terméshozamot, mert al­kalmazásukkal helyreállt a makro-, illetve a mikroelemek normális aránya. Az ásványoknak a mezőgazdaságban való használata már nem számit újdonságnak. Fej­lettebb országokban (Svájcban, az NSZk-ban, Franciaországban, Japában) már sok éve kü­lönböző ásványokat alkalmazva tartják fenn a föld termőerejét.- Mi várható nálunk? - kérdeztük Simon Mártontól, az Országos Érc- és Ásványbányák talajjavító ásványokkal foglalkozó szakmérnö­kétől.- Vállalatunknál, amely a hazai ásványva­gyon nagy részének gazdája, eddig 10 féle ke­veréket kísérleteztünk ki a'jiazánkban találha­tó anyagokból. Ezeket a kutatásokat mező- gazdasági nagyüzemekkel, tudományos inté­zetekkel összhangban végezzük. E munka nem ígér gyors, látványos eredményt, ahhoz, hogy egy-egy keveréket valamilyen kultúrára kipróbáljunk, legkevesebb egy termelési idényre van szükség, mivel más-más vidékre, illetve talajra különböző ásványkeverékre van szükség.- Mondana példát?- Tavaly tavasszal a nádudvari Vörös Csil­lag Mgtsz-ben kukoricára állítottunk össze egy keveréket. Két parcellát jelöltek meg kí­sérleti célra. Az egyikbe hektáronként 600, a másikba 1200 kiló keveréket dolgoztak be 20-25 centiméter mélységbe. Az elsőben 350, a másikban 840 kilóval több szemes tengeri termett, mint azokon a földeken, amelyeken nem használtak ásványi anyagokat. Most a cukorrépa termesztéséhez keressük a megol­dást. Ezzel párhuzamosan még jó néhány gazdasággal és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel állunk partneri kapcsolatban.- Milyen ásványfajták alkalmasak talajjaví­tásra, illetve az állatok növekedésének előse­gítésére?- Mindenekelőtt a mészkő, ebből használ­nak a legtöbbet. Ezt követi a dolomit, a zeolit, a perlit, az illit, a behtonit, a mangániszap, amely ugyan nem ásvány, hanem érc, de a vele vég­zett kísérletek jó eredményt ígérnek.- Milyen hatást fejtenek ki ezek az anya­gok?- Közös tulajdonságuk, hogy mindegyik ja­vítja a termőföld vízháztartását. Ez különösen a homokos talajokon érvényesül, amelyből a nedvesség a leggyorsabban szivárog le, vagy párolog el. Erre elsősorban a duzzasztott per­lit, a zeolit és a bentonit a legalkalmasabb. Ezek ugyanis a súlyuknál többszörös vizet ké­pesek lekötni, amelyet ezután a növény egyenletesen használ fel. A dolomitnak egye­bek között magas a mangántartalma, ami főleg a Nyírségben található savanyú talajokon fejt ki eredményes hatást. A zeolit nitrogént, foszfort, kalciumot tartal­maz. Ez a szabadföldi paprika, paradicsom és más zöldségféléknél váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami pedig az állatok etetésére használatos ásványokat illeti, az említett anya­gok közül a bentonit és a zeolit a legalkalma­sabb. Ezek az anyagok 2-3 százalékos arány­ban a takarmányba kevervé elősegítik az egyedek emésztését és csökkentik a tömeges zárt állattartásban tapasztalható kannibaliz­must. Idegenelés és címerezés Dalmandon Salgótarjáni vendégmunkások idegenelik a dalmandi hibrid kukoricát A Dalmandi Mezőgazdasági Kombi­nátban az egyik legfontosabb munka a hibrid kukorica cimerezése. A munka je­lentősége abban áll, hogy a vetőmagter­mesztés igen kockázatos vállalkozás, hi­szen ha valami nem sikerül, nagyot lehet vele bukni, jó termés esetén pedig jelen­tős a nyereség. Az idén ötezer hektáron foglalkoznak ez­zel a növényfajtával, ebből háromezer a sa­ját terület, a többi a partnergazdaságoké. A címerezés kézi munka, amelyben részt vesznek a gazdaság dolgozóin és a község lakóin kívül más környező települések sza­badságon lévő lakói is. Vannak akik kimon­dottan erre az időszakra veszik ki szabad­ságukat, mint például a visszatérő „ven­dégmunkások” egy része is. Az idegenelés már megkezdődött, mű­ködik a KISZ-építőtábor Alsópélen. Hogy mennyi idő alatt lehet a cimerezést elvé­gezni, az az időjáráson múlik, az a jó, ha egy hónapig is eltart a munka, de egy hir­telen jött melegben „kirobban” a címer. Csúcsidőszakban naponta 1200-an is címereznek. Az idén sok látogatót várnak Dalmand- ra, a külföldi, főleg nyugat-európai vető­magvásárlók elhozzák saját partnereiket megnézni, milyen körülmények között „készül” a vetőmag. „Ezért az idén a gaz­daságban nemcsak jónak kell lenni, ha­nem szépnek is - mondta Vas István ve­zérigazgató -, hogy tovább nőjön a tőkés partnerek bizalma a Dalmandi Mezőgaz­dasági kombinát iránt.” Beázik a szekszárdi Művészetek Háza Repedések a bádogon ;llll»l§g||§# ilii! Egy jegyzőkönyv mellé Foltok a tetőn kívül... ...és belül, a kazettás mennyezeten Jegyzőkönyv. Készült 1988. június 4- én a szekszárdi Művészetek Háza hivata­los helyiségében. Jelen vannak: dr. Méry Éva - Művészetek Háza, Ratinland György, dr. Takács Béla - Tolnaber, dr. Pámer Frigyesné, Csapiár József - Totév, Varga Jenő, dr. Dukkon László - Éptek. Tárgy: helyszíni bejárás a szekszárdi Művészetek Háza tetőbeázása miatt. *- A Tolna Megyei Beruházási Vállalat­tól kaptunk egy levelet - kezdi Csapiár József, a Totév garanciális építésvezető­je -, miszerint beázik a Művészetek Háza. ez 1987. február 9-én volt. Ismerve a ’87-es telet, a tetőn hó és jég volt. Azt ajánlottuk, hogy ne távolítsák el a jégcsa­pokat, mert azzal csak tönkretennék a te­tőt és balesetveszélyes is lett volna. Vár­juk meg a hóolvadást. így történt. Ezt kö­vetően megállapítottuk, hogy a bádogon számtalan repedés van. Véleményünk szerint ez anyaghiba. Értesítettük a szállí­tót, az Épteket.- Mi - kapcsolódik a beszélgetéshez Varga Jenő, az Éptek (Építőipari Terme­lőeszköz Kereskedelmi Vállalat - Buda­pest) minőségvédelmi osztályának cso­portvezetője - ezzel kapcsolatban meg­kerestük a MERT-et (Minőség Ellenőrző Részvénytársaság). Közölte velünk levél­ben, hogy azt már nem tudja megállapíta­ni, hogy eredetileg alkalmas volt-e a le­mez beépítésre. A kivitelező - a Totév - egy másik intézetnél vizsgáltatta meg a lemezt. A vizsgálat megállapította, hogy az anyagban a szabványtól eltérő „muta- •tók” vannak. Ugyanakkor ez a szabvány bizonyos pontjaiban engedélyezi ezeket az eltéréseket. így azt tisztázzuk, hogy vállalatunk a megrendelésnek megfele­lően szállított-e vagy sem. Ezt a horgany- lemezt 1983-ban értékesítettük aTotév- nek. Lengyel import lemez volt.- Ez az anyag igényel valamilyen kü­lönleges kezelést beépítés előtt?- Nem! - válaszol Varga Jenő. - Ezt már nagyon régóta tetőfedésre használ­ják.- Az anyag kicserélését kértem az Ép- tektől szavatossági kötelezettség terhére - szólal meg dr. Pámer Frigyesné, a Totév jogtanácsosa.- Peres úton?- Igen! - válaszol a jogtanácsos. - Ha ezt az Éptek és a bíróság elévültnek ítéli, akkor másodlagosan kártérítési igény­ként kértem. Az eljárás egyszerűbb a szavatossági perben. Tehát vagy cserél­je ki a bádogot, vagy térítse meg a kárt. Ezt majd a bíróságnak kell eldönteni. A tárgyalásokon az Éptek, mint alperes nem jelent meg. Előkészítő iratban elévü­lésre hivatkozott. A bíróság tanúkat hall­gatott meg.- Köztük engem is - jegyzi meg Ratin­land György, a Tolnaber (Tolna Megyei Beruházási Vállalat) műszaki ellenőre. Ott szereztünk tudomást, hogy az ügy lassan halad. Minket kihagyva indított pert a kivitelező, a szállító ellen. A peren kívül döntöttünk erről a helyszíni bejárás­ról, hogy amíg bírósági döntés születik, valamit tenni kellene, mert az esőzések miatt az üzemeltetőt egyre nagyobb ká­rok érik, és az épületben levő berendezé­sek is veszélyben vannak. Szeretnénk, ha ezzel a mai nappal a bírósági ügyet is segítenénk. Talán ősz is eljön, míg vég­zés születik.- Most kell azt mondani - lép közelebb Csapiár József, a Totév képviselője -, hogy a kivitelező a javítás érdekében mindent megtett. Az elmúlt év - 1987 - márciusában jegyzőkönyvben is vállal­tuk, hogy rendszeresen kijövünk és javít­juk a tetőt. Legutóbb, két héttel ezelőtt (1988. június elején) voltunk itt.- Meg lehet akadályozni a további romlást?- Véleményem szerint - válaszol Csapiár József - nagyon gyorsan új tetőt kellene építeni. Ideig-óráig lehet javítani, de a munkások „hátrafelé” dolgoznak, nehogy több kárt csináljanak. Egy ko­moly jégverés katasztrofális következ­ményekkel járna.- A jegyzőkönyvben az áll: „a kivitelező vállalat a teljes tető bádogcserét csak úgy végzi el, amennyiben az üzemeltető, illetve beruházó a költségeket megelőle­gezi. A mai becslés szerint ez az összeg másfél millió forint.”- Igen! - mondja Csapiár József - so­ron kívül vállaljuk.- Van-e anyag hozzá?- Mi úgy jöttünk el - válaszol Varga Je­nő -, hogy bár a jelenlegi készletünk az kevés, de megrendelés esetén egy tonna horganylemezt tudunk szállítani a Totév- nek. Úgy tudom, csak magyar gyártmá­nyú lemezünk van.- Akkor tehát ismét pénzkérdés, és megindulhat a javítás új bádoggal, ameny- nyiben valaki fizet.- Nekünk nincs pénzünk - szól dr. Ta­kács Béla, a Tolnaber jogtanácsosa. - Holnap megyünk a városi tanácshoz Méry Évával, éppen ez ügyben.- Mi ajándékba kaptuk az épületet mint üzemeltetők - mondja Kovács János, a Szekszárdi Városi Tanács elnöke, aki, te­lefonon kerestünk meg. - A beázás nem üzemeltetésből adódó gond, tehát a per­ből, ami a kivitelező és az anyagot szállító között van, így mi kimaradunk. Ez a per úgy dől majd el, hogy vagy az egyik, vagy a másik fizet. A harmadik megoldás, hogy arányosan osztoznak a költségen. így gondolom... Az is megoldásnak látszik, hogy a megyei tanács - mint eredeti be­ruházó - rendelje meg a tető felújítását. Ezt finanszírozni a városi tanács nem tudja.- Az a borzasztó - mondja Enyedi Ist­ván, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának gazdasági csoportvezetője -, hogy a jogszabályok ilyen pereskedé­seknek adnak helyet. Talán tiz évvel ez­előtt történt, hogy az iregszemcsei gyógypedagógiai intézet bővítésével együtt új szennyvízkezelőt is építettek. Ezt a tervezők rosszul tervezték, a kivite­lezők ennek megfelelően rosszul építet­ték meg. Mind a két intézmény a Tolna Megyei Tanácsé, sőt, a beruházási válla­lat is. Azóta tart a pereskedés. A Művé­szetek Házával kapcsolatban még senki nem keresett meg bennünket, de úgy tu­dom, hogy az építési osztályon sem tud­nak erről. Ök sem foglalkoztak vele. Városi intéz­mény, városi feladat talán. A beruházási vállalatnak így utólag is vannak kötele­zettségei. Mi aligha tudnánk segíteni, hi­szen az osztályunknak is van anyagi gondja. * Szándékosan nem szólaltattuk meg most a Művészetek Házának igazgatóját, dr. Méry Évát. Ö ugyanis - egy 1985. jú­niusi jegyzőkönyv tanúsága szerint - „a falfelület átázásának és a márványbur­kolat szennyezettségének megvizsgálá­sát továbbra is” kérte. Az épületet egyéb­ként 1984. augusztus 17-én adták át, amikor az építők jutalomban is részesül­tek... DECSI KISS JÁNOS Fotó: GOTTVALD KÁROLY Bartók emlékkönyv Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkal­mából emlékkönyvet jelentetett meg a „LÁNG” Kiadói, Idegenforgalmi és Marketing Kft. A kö­tetet Keresztúry Dezső két Írása vezeti be. Az első e kötet számára készült, a másik az iroda­lomtörténész 1945-ben, Bartók halálakor, az Operaházban elmondott búcsúbeszédének szövege. Az emlékkönyvben a nagy zeneköl- tönek hódoló költemények mellett dokumen­tumok, kották, levelek, feljegyzések hasonmá­sai kaptak helyet. Kézi meritésü papíron meg­található a kötetben. Borsos Miklós aláirt, számozott Bartók-rézkarca. Egy másik külön­legesség egy hajópecsét: a hamvakat az óceánon keresztül hozó Queen Elisabeth II. parancsnoka a New York-i indulás napján va­lamennyi kötetet ellátott a hajóposfa bélyeg­zőlenyomatával. Az emlékkönyv 1050 számo­zott példányban jelent meg 1 -tői 300-ig fekete kecskebör kötésben, 301-től 1050-ig pedig fekete selyemkötésben, 2900 illetve 1900 fo­rintért. A Zeneműkiadó Vállalat Tallián Tibor köny­vét adta ki a nevezetes esemény alkalmából. A Bartók fogadtatása Amerikában (1940-1945) című kötet hazánk nagy fia tengerentúli hang­versenyeinek, ott megjelent hanglemezeinek, kottáinak, művei előadásainak kritikáját, nyi­latkozatait közli. CB-rádiósok segítsége az aratóknak Az aratóknak nyújtott segítségről kötött megállapodást a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a CB Rádiósok Or­szágos Egyesülete a kenyérgabona betakari- tásának idejére. Az egyesület felhívást intézett tagjaihdz, hogy eszközeikkel és rádiós mun­kájukkal segítségk az aratókat. Az országos hálózat több mint 70 állomásán kivül ez évtől több vidéki klubnál is megszervezték az aratá­si ügyeletét, így például Székesfehérváron, Sopronban és Baján. A CB-rádiósok a betakarításban elromlott gépek alkatrészeinek pótlására - ha a gazda­ságok CB-n megkeresik őket - szükség ese­tén akár a legtávolabbi kereskedelmi vállalat­tal is összeköttetést teremtenek. Bejelentései­ket telefonon, telexen vagy CB-készüléken keresztül a legrövidebb időn belül továbbítják az Agrotek és a megyei Agroker vállalatok al­katrészraktáraihoz. A CB-sek segítségét az egész ország területén az AM-9-es csatornán éjjel-nappal, az AM-19-es csatornán pedig 7 órától 22 óráig igényelhetik a gazdaságok. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek kérésére a betakarítást akadályozó egyéb körülmény, például tűz esetén is kapcsolatot teremtenek a kárelhárító szervezetekkel. Ma már a gazdaságok többsége is használ CB-rádiókat. Ezeken kívül az idénymunkákra, így az aratás idejére, az egyesület is kölcsö­nöz számukra készülékeket; az utóbbiakat az egyesület szakemberei szükség esetén soron kivül javítják meg. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents