Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
1988. július 7. Képújság 3 Kemikáliák helyett A mezőgazdasággal foglalkozó szakberkekben az utóbbi években tudományos vita folyik a talajok termőképességének megőrzéséről. Ez a kérdés azért időszerű, mert a hazai mezőgazdasági területek 49 százaléka a túlzott műtrágyázás következtében elsavanyo- dott, és ennek következményeként a talajok tápanyagkészlete csökkent. Az ok a hatvanas évek végétől bevezetett intenzív gazdálkodás. A nagyüzemi gazdaságok gyakran túlzott műtrágyázással növelték a talaj termő- képességét; természetes anyagokat, istállótrágyát, valamint ásványokat viszont alig használtak. A műtrágyákkal többnyire csak a makroele- mek pótlását oldották meg, a mikroelemekből viszont nőtt a hiány. Az aránytalanság miatt a talajok nemcsak elsavanyodtak, de vázszere- kezetük is romlott, a vlz-és a levegőháztartásuk is kedvezőtlenül alakult. A termőterületek romlásának megakadályozására már eddig is történtek próbálkozások: a Dunántúlon, valamint az északi felvidéken található savanyú kémhatású, azaz szikes talajok javítására őrölt mészkövet, gipszet és dolomitot használnak. Ezek a kőzetek bizonyíthatóan növelték a terméshozamot, mert alkalmazásukkal helyreállt a makro-, illetve a mikroelemek normális aránya. Az ásványoknak a mezőgazdaságban való használata már nem számit újdonságnak. Fejlettebb országokban (Svájcban, az NSZk-ban, Franciaországban, Japában) már sok éve különböző ásványokat alkalmazva tartják fenn a föld termőerejét.- Mi várható nálunk? - kérdeztük Simon Mártontól, az Országos Érc- és Ásványbányák talajjavító ásványokkal foglalkozó szakmérnökétől.- Vállalatunknál, amely a hazai ásványvagyon nagy részének gazdája, eddig 10 féle keveréket kísérleteztünk ki a'jiazánkban található anyagokból. Ezeket a kutatásokat mező- gazdasági nagyüzemekkel, tudományos intézetekkel összhangban végezzük. E munka nem ígér gyors, látványos eredményt, ahhoz, hogy egy-egy keveréket valamilyen kultúrára kipróbáljunk, legkevesebb egy termelési idényre van szükség, mivel más-más vidékre, illetve talajra különböző ásványkeverékre van szükség.- Mondana példát?- Tavaly tavasszal a nádudvari Vörös Csillag Mgtsz-ben kukoricára állítottunk össze egy keveréket. Két parcellát jelöltek meg kísérleti célra. Az egyikbe hektáronként 600, a másikba 1200 kiló keveréket dolgoztak be 20-25 centiméter mélységbe. Az elsőben 350, a másikban 840 kilóval több szemes tengeri termett, mint azokon a földeken, amelyeken nem használtak ásványi anyagokat. Most a cukorrépa termesztéséhez keressük a megoldást. Ezzel párhuzamosan még jó néhány gazdasággal és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemmel állunk partneri kapcsolatban.- Milyen ásványfajták alkalmasak talajjavításra, illetve az állatok növekedésének elősegítésére?- Mindenekelőtt a mészkő, ebből használnak a legtöbbet. Ezt követi a dolomit, a zeolit, a perlit, az illit, a behtonit, a mangániszap, amely ugyan nem ásvány, hanem érc, de a vele végzett kísérletek jó eredményt ígérnek.- Milyen hatást fejtenek ki ezek az anyagok?- Közös tulajdonságuk, hogy mindegyik javítja a termőföld vízháztartását. Ez különösen a homokos talajokon érvényesül, amelyből a nedvesség a leggyorsabban szivárog le, vagy párolog el. Erre elsősorban a duzzasztott perlit, a zeolit és a bentonit a legalkalmasabb. Ezek ugyanis a súlyuknál többszörös vizet képesek lekötni, amelyet ezután a növény egyenletesen használ fel. A dolomitnak egyebek között magas a mangántartalma, ami főleg a Nyírségben található savanyú talajokon fejt ki eredményes hatást. A zeolit nitrogént, foszfort, kalciumot tartalmaz. Ez a szabadföldi paprika, paradicsom és más zöldségféléknél váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami pedig az állatok etetésére használatos ásványokat illeti, az említett anyagok közül a bentonit és a zeolit a legalkalmasabb. Ezek az anyagok 2-3 százalékos arányban a takarmányba kevervé elősegítik az egyedek emésztését és csökkentik a tömeges zárt állattartásban tapasztalható kannibalizmust. Idegenelés és címerezés Dalmandon Salgótarjáni vendégmunkások idegenelik a dalmandi hibrid kukoricát A Dalmandi Mezőgazdasági Kombinátban az egyik legfontosabb munka a hibrid kukorica cimerezése. A munka jelentősége abban áll, hogy a vetőmagtermesztés igen kockázatos vállalkozás, hiszen ha valami nem sikerül, nagyot lehet vele bukni, jó termés esetén pedig jelentős a nyereség. Az idén ötezer hektáron foglalkoznak ezzel a növényfajtával, ebből háromezer a saját terület, a többi a partnergazdaságoké. A címerezés kézi munka, amelyben részt vesznek a gazdaság dolgozóin és a község lakóin kívül más környező települések szabadságon lévő lakói is. Vannak akik kimondottan erre az időszakra veszik ki szabadságukat, mint például a visszatérő „vendégmunkások” egy része is. Az idegenelés már megkezdődött, működik a KISZ-építőtábor Alsópélen. Hogy mennyi idő alatt lehet a cimerezést elvégezni, az az időjáráson múlik, az a jó, ha egy hónapig is eltart a munka, de egy hirtelen jött melegben „kirobban” a címer. Csúcsidőszakban naponta 1200-an is címereznek. Az idén sok látogatót várnak Dalmand- ra, a külföldi, főleg nyugat-európai vetőmagvásárlók elhozzák saját partnereiket megnézni, milyen körülmények között „készül” a vetőmag. „Ezért az idén a gazdaságban nemcsak jónak kell lenni, hanem szépnek is - mondta Vas István vezérigazgató -, hogy tovább nőjön a tőkés partnerek bizalma a Dalmandi Mezőgazdasági kombinát iránt.” Beázik a szekszárdi Művészetek Háza Repedések a bádogon ;llll»l§g||§# ilii! Egy jegyzőkönyv mellé Foltok a tetőn kívül... ...és belül, a kazettás mennyezeten Jegyzőkönyv. Készült 1988. június 4- én a szekszárdi Művészetek Háza hivatalos helyiségében. Jelen vannak: dr. Méry Éva - Művészetek Háza, Ratinland György, dr. Takács Béla - Tolnaber, dr. Pámer Frigyesné, Csapiár József - Totév, Varga Jenő, dr. Dukkon László - Éptek. Tárgy: helyszíni bejárás a szekszárdi Művészetek Háza tetőbeázása miatt. *- A Tolna Megyei Beruházási Vállalattól kaptunk egy levelet - kezdi Csapiár József, a Totév garanciális építésvezetője -, miszerint beázik a Művészetek Háza. ez 1987. február 9-én volt. Ismerve a ’87-es telet, a tetőn hó és jég volt. Azt ajánlottuk, hogy ne távolítsák el a jégcsapokat, mert azzal csak tönkretennék a tetőt és balesetveszélyes is lett volna. Várjuk meg a hóolvadást. így történt. Ezt követően megállapítottuk, hogy a bádogon számtalan repedés van. Véleményünk szerint ez anyaghiba. Értesítettük a szállítót, az Épteket.- Mi - kapcsolódik a beszélgetéshez Varga Jenő, az Éptek (Építőipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat - Budapest) minőségvédelmi osztályának csoportvezetője - ezzel kapcsolatban megkerestük a MERT-et (Minőség Ellenőrző Részvénytársaság). Közölte velünk levélben, hogy azt már nem tudja megállapítani, hogy eredetileg alkalmas volt-e a lemez beépítésre. A kivitelező - a Totév - egy másik intézetnél vizsgáltatta meg a lemezt. A vizsgálat megállapította, hogy az anyagban a szabványtól eltérő „muta- •tók” vannak. Ugyanakkor ez a szabvány bizonyos pontjaiban engedélyezi ezeket az eltéréseket. így azt tisztázzuk, hogy vállalatunk a megrendelésnek megfelelően szállított-e vagy sem. Ezt a horgany- lemezt 1983-ban értékesítettük aTotév- nek. Lengyel import lemez volt.- Ez az anyag igényel valamilyen különleges kezelést beépítés előtt?- Nem! - válaszol Varga Jenő. - Ezt már nagyon régóta tetőfedésre használják.- Az anyag kicserélését kértem az Ép- tektől szavatossági kötelezettség terhére - szólal meg dr. Pámer Frigyesné, a Totév jogtanácsosa.- Peres úton?- Igen! - válaszol a jogtanácsos. - Ha ezt az Éptek és a bíróság elévültnek ítéli, akkor másodlagosan kártérítési igényként kértem. Az eljárás egyszerűbb a szavatossági perben. Tehát vagy cserélje ki a bádogot, vagy térítse meg a kárt. Ezt majd a bíróságnak kell eldönteni. A tárgyalásokon az Éptek, mint alperes nem jelent meg. Előkészítő iratban elévülésre hivatkozott. A bíróság tanúkat hallgatott meg.- Köztük engem is - jegyzi meg Ratinland György, a Tolnaber (Tolna Megyei Beruházási Vállalat) műszaki ellenőre. Ott szereztünk tudomást, hogy az ügy lassan halad. Minket kihagyva indított pert a kivitelező, a szállító ellen. A peren kívül döntöttünk erről a helyszíni bejárásról, hogy amíg bírósági döntés születik, valamit tenni kellene, mert az esőzések miatt az üzemeltetőt egyre nagyobb károk érik, és az épületben levő berendezések is veszélyben vannak. Szeretnénk, ha ezzel a mai nappal a bírósági ügyet is segítenénk. Talán ősz is eljön, míg végzés születik.- Most kell azt mondani - lép közelebb Csapiár József, a Totév képviselője -, hogy a kivitelező a javítás érdekében mindent megtett. Az elmúlt év - 1987 - márciusában jegyzőkönyvben is vállaltuk, hogy rendszeresen kijövünk és javítjuk a tetőt. Legutóbb, két héttel ezelőtt (1988. június elején) voltunk itt.- Meg lehet akadályozni a további romlást?- Véleményem szerint - válaszol Csapiár József - nagyon gyorsan új tetőt kellene építeni. Ideig-óráig lehet javítani, de a munkások „hátrafelé” dolgoznak, nehogy több kárt csináljanak. Egy komoly jégverés katasztrofális következményekkel járna.- A jegyzőkönyvben az áll: „a kivitelező vállalat a teljes tető bádogcserét csak úgy végzi el, amennyiben az üzemeltető, illetve beruházó a költségeket megelőlegezi. A mai becslés szerint ez az összeg másfél millió forint.”- Igen! - mondja Csapiár József - soron kívül vállaljuk.- Van-e anyag hozzá?- Mi úgy jöttünk el - válaszol Varga Jenő -, hogy bár a jelenlegi készletünk az kevés, de megrendelés esetén egy tonna horganylemezt tudunk szállítani a Totév- nek. Úgy tudom, csak magyar gyártmányú lemezünk van.- Akkor tehát ismét pénzkérdés, és megindulhat a javítás új bádoggal, ameny- nyiben valaki fizet.- Nekünk nincs pénzünk - szól dr. Takács Béla, a Tolnaber jogtanácsosa. - Holnap megyünk a városi tanácshoz Méry Évával, éppen ez ügyben.- Mi ajándékba kaptuk az épületet mint üzemeltetők - mondja Kovács János, a Szekszárdi Városi Tanács elnöke, aki, telefonon kerestünk meg. - A beázás nem üzemeltetésből adódó gond, tehát a perből, ami a kivitelező és az anyagot szállító között van, így mi kimaradunk. Ez a per úgy dől majd el, hogy vagy az egyik, vagy a másik fizet. A harmadik megoldás, hogy arányosan osztoznak a költségen. így gondolom... Az is megoldásnak látszik, hogy a megyei tanács - mint eredeti beruházó - rendelje meg a tető felújítását. Ezt finanszírozni a városi tanács nem tudja.- Az a borzasztó - mondja Enyedi István, a Tolna Megyei Tanács művelődési osztályának gazdasági csoportvezetője -, hogy a jogszabályok ilyen pereskedéseknek adnak helyet. Talán tiz évvel ezelőtt történt, hogy az iregszemcsei gyógypedagógiai intézet bővítésével együtt új szennyvízkezelőt is építettek. Ezt a tervezők rosszul tervezték, a kivitelezők ennek megfelelően rosszul építették meg. Mind a két intézmény a Tolna Megyei Tanácsé, sőt, a beruházási vállalat is. Azóta tart a pereskedés. A Művészetek Házával kapcsolatban még senki nem keresett meg bennünket, de úgy tudom, hogy az építési osztályon sem tudnak erről. Ök sem foglalkoztak vele. Városi intézmény, városi feladat talán. A beruházási vállalatnak így utólag is vannak kötelezettségei. Mi aligha tudnánk segíteni, hiszen az osztályunknak is van anyagi gondja. * Szándékosan nem szólaltattuk meg most a Művészetek Házának igazgatóját, dr. Méry Évát. Ö ugyanis - egy 1985. júniusi jegyzőkönyv tanúsága szerint - „a falfelület átázásának és a márványburkolat szennyezettségének megvizsgálását továbbra is” kérte. Az épületet egyébként 1984. augusztus 17-én adták át, amikor az építők jutalomban is részesültek... DECSI KISS JÁNOS Fotó: GOTTVALD KÁROLY Bartók emlékkönyv Bartók Béla hamvainak hazahozatala alkalmából emlékkönyvet jelentetett meg a „LÁNG” Kiadói, Idegenforgalmi és Marketing Kft. A kötetet Keresztúry Dezső két Írása vezeti be. Az első e kötet számára készült, a másik az irodalomtörténész 1945-ben, Bartók halálakor, az Operaházban elmondott búcsúbeszédének szövege. Az emlékkönyvben a nagy zeneköl- tönek hódoló költemények mellett dokumentumok, kották, levelek, feljegyzések hasonmásai kaptak helyet. Kézi meritésü papíron megtalálható a kötetben. Borsos Miklós aláirt, számozott Bartók-rézkarca. Egy másik különlegesség egy hajópecsét: a hamvakat az óceánon keresztül hozó Queen Elisabeth II. parancsnoka a New York-i indulás napján valamennyi kötetet ellátott a hajóposfa bélyegzőlenyomatával. Az emlékkönyv 1050 számozott példányban jelent meg 1 -tői 300-ig fekete kecskebör kötésben, 301-től 1050-ig pedig fekete selyemkötésben, 2900 illetve 1900 forintért. A Zeneműkiadó Vállalat Tallián Tibor könyvét adta ki a nevezetes esemény alkalmából. A Bartók fogadtatása Amerikában (1940-1945) című kötet hazánk nagy fia tengerentúli hangversenyeinek, ott megjelent hanglemezeinek, kottáinak, művei előadásainak kritikáját, nyilatkozatait közli. CB-rádiósok segítsége az aratóknak Az aratóknak nyújtott segítségről kötött megállapodást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a CB Rádiósok Országos Egyesülete a kenyérgabona betakari- tásának idejére. Az egyesület felhívást intézett tagjaihdz, hogy eszközeikkel és rádiós munkájukkal segítségk az aratókat. Az országos hálózat több mint 70 állomásán kivül ez évtől több vidéki klubnál is megszervezték az aratási ügyeletét, így például Székesfehérváron, Sopronban és Baján. A CB-rádiósok a betakarításban elromlott gépek alkatrészeinek pótlására - ha a gazdaságok CB-n megkeresik őket - szükség esetén akár a legtávolabbi kereskedelmi vállalattal is összeköttetést teremtenek. Bejelentéseiket telefonon, telexen vagy CB-készüléken keresztül a legrövidebb időn belül továbbítják az Agrotek és a megyei Agroker vállalatok alkatrészraktáraihoz. A CB-sek segítségét az egész ország területén az AM-9-es csatornán éjjel-nappal, az AM-19-es csatornán pedig 7 órától 22 óráig igényelhetik a gazdaságok. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek kérésére a betakarítást akadályozó egyéb körülmény, például tűz esetén is kapcsolatot teremtenek a kárelhárító szervezetekkel. Ma már a gazdaságok többsége is használ CB-rádiókat. Ezeken kívül az idénymunkákra, így az aratás idejére, az egyesület is kölcsönöz számukra készülékeket; az utóbbiakat az egyesület szakemberei szükség esetén soron kivül javítják meg. (MTI)