Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

2rtfePÜJSÄG 1988. július 7. A megyei pártbizottság ülése Forró nap - tűzesetekkel Munkában az egyik tűzoltóautó (Folytatás az 1. oldalról.) a lakásellátás javításában. Kedvező az is, hogy térítés ellenében évi 140-150 ta­nácsi bérlakást adnak vissza a bérlők. Jobban meg kell gondolnia azonban a tanácsoknak a bérlakások eladását. Emelkedett azok száma is, akik lakás­építéshez, lakásvásárláshoz helyi támo­gatást kapnak, bár a kezdeti időszakban nem megfelelően alkalmazták a rászo­rultság elvét, a döntések nyilvánosságát. Az egészségügyi és szociális ellátás fejlesztései közül várhatóan 1989-ben befejezhető a megyei kórház gyerme­kosztálya. Az új szociális otthon megépí­tése helyett azonban más megoldást kell keresni. A középiskolai hálózat fejlesztése fon­tos feladat. A paksi iskola elkészült, több intézmény bővítése folyamatban van, egyedül a szekszárdi új iskola építésé­nek előkészítése nem kezdődött meg: je­lenleg átmeneti megoldásokat keresnek. A középtávú terv kiemelt feladata, hogy valamennyi településen legyen egészsé­ges ivóvíz: 9 községben már üzemel a vízmű, 3 községben részleges az ellátás, de már újabb 3 községi vizmü épül és 2 kistelepülésen megkezdték a kutak fú­rását. Szennyvíztisztító épült Hőgyészen és Gyönkön, a tisztítótelep bővítése Bony- hádoo befejeződött, Tolnán és Tamási­ban megkezdődött, több településen tár­sulati szervezésben bővül a szennyvíz- hálózat. Szekszárdon várhatóan év vé­géig elkészül a tisztított szennyvíz elveze­tésére szolgáló zárt gerincvezeték. Az írásos előterjesztés foglalkozott az­zal is, hogy 54 kistelepülésen bővítették, felújították, korszerűsítették a boltháló­zatot, de még mindig vannak e területen ellátási gondok. Kiemelt figyelmet fordí­tottak a megye elmaradott térségeire is, ahol elsősorban a gazdasági bázis erő­sítése a cél. A települések közül Tolna és Dunaföldvár városssá nyilvánítását kez­deményezte és támogatta a megyei ta­nács. Szóbeli kiegészítőjében Tamás Ádám utalt arra, hogy a középtávú terület- és településfejlesztési terv első két évének célkitűzései megvalósultak, de ezeket a célokat már eleve a szerény fejlesztési lehetőségekkel számolva határozták meg, ezért a jelentős feszültségeket nem lehetett megoldani. Azt is figyelembe kell venni - mondta hogy a tervtől eltérően nem növekednek a tervidőszak második felében a fejlesztési lehetőségek. Még­A gazdaságpolitika társadalmi orientá­ciójának erősítését sürgette a KGST 44. ülésszakán elmondott felszólalásában Georgi Atanaszov, a bolgár miniszterta­nács elnöke, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője. A szocialista közösség problémáiról szólva egyebek között kifejtette, hogy va­lamennyi KGST-országban a gazdasági stratégia fő célja a lakossági szükségle­tek kielégítésének biztosítása. Ennek egyik döntő feltétele, hogy mind szoro­sabbá váljék a nemzetgazdaságok integ­rációja. Bolgár részről ésszerűnek tarta­nák, ha a KGST illetékes szervei a végre­hajtó bizottság irányításával elemzést késszítenének az együttműködés társa­séra javasolta a középtávú terv módosí­tását, mivel az abban megfogalmazottak ma is helyesek. Inkább a konkrét lehető­ségek ismeretében az éves tervekben döntsenek a korrekciókról. Tamás Ádám szólt arról is, hogy a terü­let- és településfejlesztési munkában meghatározó, milyen a tanácsok együtt­működése, kapcsolata a gazdasági egy­ségekkel, társadalmi szervezetekkel és ezeket a kapcsolatokat is új elemekkel kell bővíteni. Ugyanígy fontos, hogy a tár­sadalmi munka meglévő hagyományait, jelentős eredményeit meg tudjuk őrizni. A társközségek különválási szándékáról a következőket mondta: „A megyei ta­nács álláspontja az, hogy a társközségi együttműködés változatlanul maradjon meg, az érdekkülönbségeket korrekt egyeztetés során tisztázni kell. Az esetle­ges társközségi kiválás - önálló tanács létrehozása - az igazgatási költségek megduplázódását jelenti, amelyhez köz­ponti költségkiegészítést nem kapunk, így mi sem biztosíthatunk. Ez a helyi fej­lesztési célú források radikális csökke­nését okozza, ami a kiválni szándékozó társközség lakossága számára a jelenle­gihez képest rosszabb helyzetet teremt.” Ezeket az összefüggéseket sokrétűen be akarják mutatni a községek lakosságá­nak, de amennyiben a szándékuk válto­zatlan, a helyi titkos szavazás eredmé­nyének ismeretében foglalnak állást. A megyei tanács elnöke végezetül szólt arról, hogy a terület- és településfej­lesztési tapasztalatokat, elképzeléseket a társadalmi szervekkel folyamatosan egyeztetik. Számolnak azzal, hogy to­vábbra is lesznek viták. Ezt természetes­nek tartják és folyamatos párbeszédben kell kialakítani a közös álláspontot. A beszámoló vitájában heten vettek részt. ROTKAI GYULA, a megyei pártbizott- . ság tagja, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat energetikusa a pályakezdő fiatalok, kö­zülük is az először munkába állók gond­jairól szólt. Ök azok, akiknél egyáltalán nem lehet megengedni, hogy ne legyen perspektívájuk, ne legyen bizonyítási le­hetőségük, vagyis az első munkahelyet biztosítani kell számukra. JÁKLI PÉTER, Paks város tanácselnö­ke felhívta a figyelmet arra, hogy sok he­lyen még mindig a csodákra várnak, a gondok majd csak megoldódnak ma­guktól. Holott szembe kell nézni saját le­hetőségeinkkel, a realitásokkal. További gondolkodást, megoldási módokat java­dalmi orientációja erősítésének problé­maköréről és konkrét javaslatokat ter­jesztenének a következő ülésszak elé. A szocialista országokban kibontako­zó folyamatok megteremtik a feltételeit annak, hogy kialakítsák a szocialista gazdasgi integráció minőségileg új mo­delljét - hangsúlyozta Atanaszov. A bolgár küldöttségvezető méltatta a KGST és az EGK közötti hivatalos kap­csolatok megteremtését. Úgy fogalma­zott, hogy ez kedvező feltételeket teremt az egyes KGST-országok és az EGK kö­zötti kétoldalú megállapodások elérésé­hez, a kereskedelmi-gazdasági kapcso­latok szélesítéséhez. A két gazdasági szervezet kapcsolatainak fejlődése hoz­solt a tervezésben, a falvak elnéptelene­désének megállításában, a lakásgazdál­kodás korszerűsítésében. VAS ISTVÁN, a megyei pártbizottság és a párt-vb tagja, a Dalmandi Mezőgazda- sági Kombinát vezérigazgatója hozzá­szólásában azt hangsúlyozta, hogy a kényszerpályát nem szabad tudomásul venni. Elemezzük a társadalom, a gazda­ság valóságos folyamatait, a vállalatok és a lakosság valóságos érdekeltségét, és ennek figyelembevételével kell a megol­dás módozatait kijelölni. Figyelmeztetett arra is, hogy mindezt nem lehet a létmini­mumon élők pozíciójából nézni, mert ez visszarendez, leszerel. NAGY TIBOR, Gyönk nagyközség párt­bizottsági titkára az elmaradott térségek adottságaival, fejlesztésének feladataival foglalkozott, keresve a helyi és központi erőforrások összekapcsolásának konk­rét lehetőségeit. SZILÁGYI JÁNOS, megyei pb-tag, a mőcsényi termelőszövetkezet kőműves brigádvezetöje az óvodai ellátás és az ál­talános iskolai oktatás helyi gondjait ecsetelte hozzászólásában, megemlítve a helyi anyagi lehetőségek szűkösségét. BÁRDOS LÁSZLÓ, a Hőgyészi Nagy­községi Pártbizottság titkára elemezte Hőgyész és társközségeinek jelenlegi ál­lapotát, a fejlesztési igényeket és lehető­ségeket. TAMÁS ISTVÁNNÉ, a megyei pártbi­zottság titkára szólt arról, hogy a párt­szervek és pártszervezetek sokat tehet­nek az érdekek feltárásában, összehan­golásában, a közhangulat alakításában, de sokszor a terület-és településfejlesz­tésben résztvevő partnerek egymásra ta­lálásában, az új közgazdasági eszközök elfogadtatásában, máshol bevált mód-, szerek terjesztésében. Abban, hogy a kényelem, a kivárás, a túlélés taktikája helyett a cselekvés, a hosszabb távra szóló gondolkodás meghonosodjon. A vita összefoglalójában Tamás Ádám többek között megállapította, hogy fon­tos a feladatok rendszeres áttekintése, rangsorolása, a helyi és központi, a válla­lati és lakossági érdekek felismerése és összehangolása oly módon, hogy az cselekvést és ne pesszimizmust szüljön. Ezt követően a testület egyhangúan el­fogadta a beszámolót, a szóbeli kiegé­szítést s a vitában felvetetteket is minősí­tő összefoglalót. Ä megyei pártbizottságot végezetül Péter Szigfrid első titkár tájékoztatta a Központi Bizottság június 23-i üléséről. zájárul ahoz, hogy át lehessen térni az enyhülés új szakaszára. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének vezetője ugyancsak üdvözölte a KGST és az EGK közötti meg­állapodást. Az NDK a leghatározottabban azért száll síkra, hogy minden akadályt le- épithesenek a nemzetközi kereskedelem­ben - mondotta. A KGST-n belüli együtt­működésről szólva elsősorban a kölcsö­nös áruszállítások jelentőségével, a szer­ződéses kötelezettségek betartásával fog­lalkozott. Az import biztosításának fontos előfeltétele a hosszabb távra egyeztetett és a minőségi követelményeknek megfelelő áruszállítás - mondotta. A tűzoltókat tegnap országszerte sok helyütt riasztották. Szekszárdon a húsipari vállalat épülő hűtőháza mögött gyulladt meg az Arany­fürt Termelőszövetkezet búzatáblája. A jelzés a tűzoltósághoz 14 óra 42 perckor futott be, a 220 hektáros tábla veszélyez­tetettsége miatt nagy erőkkel vonultak a helyszínre a tűzoltók. Részt vettek a tűz megfékezésében a szekszárdi három egység mellett a bajai 1 -es és a mohácsi 1 -es egység tűzoltói is. A termelőszövet­kezet gépműhelyéből mintegy harminc ember és a föllelhető erőgépek vettek részt a munkában. A hat hektáron keletkezett kár mintegy 180-200 ezer forint, a megmentett érték pedig nyolcmillió. A harminc hivatásos állami tűzoltó mellett részt vettek az oltásban a húsipari vállalat és a tolnai önkéntes tűzoltók is. Egyre jobban elvárják az állampolgá­rok a népfronttestületektől, hogy érdek- védelmi ügyeikben képviseljék őket - hangsúlyozta beszámolójában a HNF Tolna megyei elnökségi ülésén tegnap Kurucz József, a HNF Dombóvár Városi Bizottságának titkára. Az emberek igénylik, hogy elintézetlen ügyeikben, gondjaikban a népfrontmun­kások tegyenek valamit. Megkeresik a helyi népfrontszerveket, és elmondják, ha megkárosították őket a kereskede­lemben, ha nem megfelelő módon minő­sítették a termékeiket, ha nem fogadták megfelelő módon ügyeik intézése kap­csán a hivatalban őket. Reklamálnak, ha lakásigényük, szociális helyzetük felmé­résénél felületesen jártak el, sőt, az utób­bi időben munkába lépési gondokkal is felkeresik a bizottságokat. Mindez azt mutatja - mondotta Kurucz József -, hogy a népfront érdekvédelmi és egyez­tető munkája tovább szélesedett. Dombóvár város népfrontbizottságá­nak gazdaságpolitikai tevékenységét elemezve még elhangzott néhány impo­náló számadat is. így többek között az, A tűz egymástól két-háromszáz méter­re két fészekben keletkezett nagyfeszült­ségű vezeték alatt, de az okának ki­derítésére a vizsgálat még tart. Körülbelül azonos időpontban Kurd határában szénatűz terjedt át a búzatáb­lára, ott mintegy másfél hektáron kelet­kezett nyolcvanezer forint kár. A líarmadik tűzesetet is sikerült időben megfékezni Dunaszentgyörgy határában a 122-es kilométerszelvénynél. Mintegy háromszáz négyzetméter területen égett a gabona, az anyagi kár tízezer forint. A lapzártáig bekövetkezett három tüzeset - függetlenül attól, hogy az okok kideríté­sére a viszgálat még tart - figyelmeztető lehet mindenkinek, hogy az ilyen meleg száraz időben sokkal jobban kell vigyáz­ni. Egy felelőtlenül eldobott cigaretta- csikk is nagy károkat okozhat, például a gabonatáblában. hogy két év alatt 450 új óvodai férőhely épült, az éves társadalmi munka az utób­bi öt évben 10 és 23 millió forint között volt évente. A városban a belterületi par­kok nagysága eléri a 300 ezer négyzet- métert, amely messze meghaladja az egy főre eső országos átlagot. A város lakos­sága társadalmi munkában játszótereket létesített, több ezer facsemetét, rózsafát ültetett el, és gondozza. Sokat tesznek az emberek az utak, járdák, vízelvezető ár­kok rendben tartásáért, javításáért is. Az elmúlt évben a Mohosz „Természet- védelmi kitüntetésben” részesítette a dombóvári horgászegyesületet. Az egye­sületi tagok sokat tettek a szabadidő hasznos eltöltésére kialakított horgásztó fejlesztéséért, jelenleg a gátépítésen és a tereprendezésen dolgoznak. Társadalmi munkájuk értéke több százezer forintot tesz ki, de a legfőbb érték mégis az, hogy ismét kikapcsolódásra alkalmas környe­zet van ott, ahol korábban illegális sze­métlerakóhelyek szennyezték a környe­zetet. Az ülésen részt vett Inzsel Ottó, a HNF Országos Tanácsának osztályvezetője. Folytatta munkáját a KGST ülésszaka Egyre többen fordulnak a népfrontbizottságokhoz érdekvédelmi ügyekben Irány a Phobos! Több mint tízévi szünet után öt napon belül két automatikus kutatóállomás in­dul a Mars és holdjai : a Phobos és a Dei- mos felé. A nagyarányú nemzetközi rész­vétellel folyó szovjet Phobos-terv kereté­ben Bajkonurból július 7-én bocsátják fel a Phobos-1-et, majd 12-én a Pho- bos-2-t. A szomszédos vörös bolygó már az ősidőkben felkeltette az emberek figyel­mét, s nyilván színe miatt kapta a római hadisten nevét. Az űrkorszak kezdetével az érdeklődés konkrétabbá vált és máris értékes eredményeket hozott. Eddig 14 űrszonda indult a Mars felé: az első, a szovjet Mars-1, 1962 novemberében - néhány hónap múltán 193 ezer kilomé­terre megközelítette a bolygót, de mű­szaki problémák miatt méréseit nem köz­vetítette a Földre. Az első közeli képeket - 9200 kilométerről - 1965 júliusában továbbította az amerikai Mariner-4. A Mariner-9-ről 1971-ben már több ezer felvétel érkezett, s ezek alapján elkészült az első részletes Mars-térkép. Ugyaneb­ben az évben a Mars-2 és a Mars-3 le­szállóegysége elérte a felszínt, de képe­ket nem közvetítettek - ez csak 1976- ban sikerült a két amerikai Viking-szon­dának, amelyek több éven át küldtek mé­rési adatokat. Ezek azt mutatták, hogy a tudósok várakozásai ellenére életnek, vagy bármiféle szerves anyagnak nyoma sincs a bolygón - bár néhány szakember továbbra is abban bízik, hogy a kutatási program és a módszerek voltak hibásak, s így továbbra is reménykedhetünk. A vörös bolygó kísérői az emberiség számára akkor születtek meg, amikor Jo­nathan Swift, „Gulliver utazásai’-ban megírta, hogy Laputa tudósai felfedezték a Mars két holdját. Másfél évszázaddal e feltételezés után, 1877-ben Asaph Hall amerikai csillagász valóban felfedezte őket. A Mars „fiai” a háború istenének ógörög neveit kapták: Phobos (Félelem) és Deimos (Rettegés). A szabálytalan alakú parányi égitestekre csak az eddigi Mars-szondák felvételei alapján figyeltek fel a tudósok, hiszen a Phobos legna­gyobb átmérője mindössze 27 kilométer, a Deimosé csak 17. Kutatásukat az a fel­tételezés teszi rendkívül érdekessé, mely szerint mindkét holdat a kisbolygók közül „fogta be” a Mars, s mivel a kisbolygó­övezetet egy szétrobbant bolygó marad­ványainak tekintik, a kis holdak kutatása fontos ismereteket adhat a Naprendszer keletkezéséről. A Phobos-szondák mintegy 200 nap repülés után, jövő év januárjában feb­ruárjában jutnak í Mars közelébe. Elő­ször erősen nyújtott, ellipszis alakú pá­lyára állnak a bolygó körül, ahonnan né­hány hónapig a Mars felszínét kutatják. Innen az egyik szonda április elején, a másik május végén közelíti meg a Pho- bost. Ekkor kezdődik a Phobos-terv legkü­lönlegesebb része. Mindkét szonda 35-50 méternyire megközelíti a hold fel­színét, s eközben két-két leszállóegység válik le róluk. Az egyik, a hosszú élettar­tamú önműködő állomás, a felszínhez rögzítve legalább egy évig folytat majd méréseket. A másik egy gömb alakú, ug­ráló berendezés: ahogy az egyik helyen befejezi a talaj vizsgálatát, 15-20 méte­res ugrásokkal halad tovább, minden al­kalommal újabb méréseket végezve - a szakemberek bíznak abban, hogy leg­alább 10-12 ugrásra képes lesz. Eköz­ben az orbitális egységek rendkívül las­san, másodpercenként mindössze 2-5 méteres sebességgel úsznak a Phobos felszíne fölött. Ez mitegy 15-20 percig tart majd, s berendezéseik lézer- és ionnya­lábokkal lövik a holdacska felszínét - a visszaszóródó sugárzás alapján megha­tározható a legfelső rétegek kémiai ösz- szetétele. A hosszú élettartamú önműködő állo­más ezt követően folytatja a felszín fény­képezését, a különféle méréseket, s a te­levíziós felvételeket és a mérési ada­tokat önállóan, saját számítógépe segít­ségével továbbítja a Földre. E különleges, s fontos új információk­kal kecsegtető programban 14 ország - Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, az Egyesült Államok, Finnország, Fran­ciaország, Írország, Lengyelország, Ma­gyarország, az NDK, az NSZK, Svájc, Svédország és a Szovjetunió -, valamint a Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) vesz részt. A magyar szakemberek a 31 rész­ből álló program számos kísérletéhez hozzájárulnak tudásukkal. A KFKI irányí­tásával dolgozták ki az orbitális egysé­gen működő, Eszter nevű mérőkomple­xumot, amely a szondák indulásától kezdve működik majd, s a napsugárzás és a kozmikus sugárzás különböző ösz- szetevőit méri. Magyar és osztrák szak­emberek közösen hozták létre a Nap pontos sugárzásingadozását meghatá­rozó Iphir-kísérlet földi ellenőrző beren­dezését. Legfontosabb munkájuk pedig a hosszú élettartamú önműködő állomás központi irányítóberendezésének, azaz fedélzeti számítógépének létrehozása volt. A feladatot az tette rendkívül nehéz­zé, hogy a mindössze 30 kilogrammos állomás számítógépének tömege nem lehetett több 2 kilogrammnál, fogyasztá­sa pedig 0,6 wattnál, s hosszú ideig el kell viselnie a kozmikus sugárzást és egyéb hatásokat. A berendezés feladata az adatgyűjtés mellett a leszálló egység minden műve­letének, mérésének irányítása, a hő- szabályozás, az energiaellátás biztosí­tása, s az információk továbbítása a Földre. FAZEKAS JUDIT

Next

/
Thumbnails
Contents