Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYEI MA Repedések 1988. július 7. CSÜTÖRTÖK a bádogon XXXVIII. évfolyam, (3. oldal) 161. szám ÁRA: 1,80 Ft A megyei pártbizottság ülése Célok és realitások Napirenden a terület- és településfejlesztés Tegnap Szekszárdon Bajszné Kiss Magdolna megyei titkár elnökletével ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Bi­zottsága. Elsőként zárt ülésen felmentet­te Császár Józsefet a megyei párt végre­hajtó bizottsági tagságából elismerve, megköszönve az e területen végzett munkáját, és Tamás Ádámot, a megyei tanács elnökét megválasztotta a megyei párt-vb tagjának. Elfogadta a testület az országos pártértekezlet állásfoglalásai­ból adódó megyei feladatok kidolgozá­sának ütemtervét. A konkrét feladattervet várhatóan augusztusi ülésén vitatja meg a megyei pártbizottság. A testület jelölő- bizottságot is választott, amelynek fel­adata: javaslattétel a megyei pártbizott­ság „felfrissítésére”, személyi összetéte­lének változtatására. Ezt követően a testület Tamás Ádám megyei tanácselnök előterjesztésében megvitatta a VII. ötéves terv időszakára készült megyei terület-és településfej­lesztési középtávú terv végrehajtásának eredményeiről, a további lehetőségekről és feladatokról szóló beszámolót. A középtávú terv első két évében a me­gye gazdasági, társadalmi fejlődése alapvetően a területfejlesztési célokkal összhangban alakult. A lakosság életkö­rülményeit jelentősen befolyásoló inf­rastrukturális fejlesztés összességében a középtávú tervvel időarányosan meg­egyező. Egyes részterületeken azonban van lemaradás - ezekkel a sommás megállapításokkal kezdődött a testületi tagoknak kiküldött* írásos előterjesztés, majd foglalkozott a megye népességé­nek további csökkenésével, a foglalkoz­tatás viszonylagos kiegyensúlyozottsá­gával és a várható foglalkoztatási feszült­ségekkel. Az előterjesztés azt is megállapította, hogy a megye termelő üzemei termelési eredményeikkel segítették a terület- és településfejlesztési célok megvalósítá­sát. Továbbra is az atomerőműnek kö­szönhető, hogy a megye ipari termelése az országos átlagot jelentősen meghala­dó mértékben növekedett. Az ipari üze­mek azzal, hogy külkereskedelmi értéke­sítésüket a tervidőszak első 2 évében 24 százalékkal növelték, hozzájárultak a külgazdasági egyensúly javításához. A termékszerkezet korszerűsítése, a mű­szaki fejlesztés azonban még mindig las­sú. Az építőiparban megállt a korábbi idő­szakra jellemző létszámcsökkenés, a ka­pacitások lekötésével sem volt gond. Ezért sem érvényesült a piac kényszere, az igényekhez rugalmasan alkalmazko­dó gazdálkodói magatartás még nem alakult ki. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi támogatással, társadalmi munkával, ke­reskedelmi egységek létesítésével, egyéb infrastrukturális beruházásokkal segítettek, és ezzel továbbra is meghatá­rozó szerepük van a terület-és a telepü­lésfejlesztésben. Teszik ezt akkor is, ami­kor termelési célkitűzéseik teljesítését a kedvezőtlen időjárás, az állattenyésztés jövedelmezőségét érintő szabályozás, az anyagi, műszaki ellátás, a műtrágya és gépalkatrész biztosításának gondjai akadályozzák. E mellett - fogalmazta meg az írásos előterjesztés - a megye jó mezőgazdasági adottságait is figyelem­be véve - indokolt növelni a gabona és hústermelést és a fehérjetakarmányok termesztését. A beszámoló termelő infrastruktúráról szóló elemzésében is az eredmények és a lassabban megvalósítható feladatok sorakoznak. A közlekedés területén a személy- és áruszállítás mennyiségi igé­nyei kielégíthetők, de a minőségjavítását szolgáló fejlesztések „csúsznak”. Helyi összefogással igen sok belterületi út épült, de még több kellene. A telefonellá­tás javult azzal, hogy 66 települést kap­csoltak be a távhívó hálózatba, de a tele­fonközpontok túlterheltek. A termelő inf­rastruktúra fejlesztésében érdekelt és eddig is közreműködő gazdasági egysé­gek és tanácsok anyagi lehetőségei sem növekedtek olyan mértékben, mint az igények. Az életkörülmények javításában, terü­leti különbségeinek mérséklésében meghatározó a lakossági infrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése és abban a tanácsok szerepe - állapította meg az előterjesztés. Változott a tanácsi gazdál­kodás, növekedett a helyi tanácsok gaz­dálkodási önállósága és felelőssége. A lakásépítés, a tervezettnek - bár ala­csony szinten tervezettnek - megfele­lően alakult. Azzal, hogy a TÁÉV, a Beru­házási Vállalat és a Totév közvetlen érté- kesítésű lakásokat épít, telkeket alakít ki, a korábbinál jelentősebb szerepet vállal (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly moszkvai tárgyalásainak visszhangja A szovjet sajtó kedden és szerdán meg­különböztetett figyelmet szentelt Grósz Ká­roly moszkvai látogatásának. A Vremja, az esti tévéhíradó például első hírként, hosz- szú, mintegy húszperces terjedelemben számolt be a látogatás eseményeiről. A tévéhíradó filmtudósitást közölt Grósz Károly és Mihail Gorbacsov találkozójáról, majd részletesen szólt a háromórás tár­gyaláson elhangzottakról. Hasonlóan bő ismertetést kaptak a tévénézők a keddi díszebéden elhangzott pohárköszöntők­ből is. Külön filmtudósításokban számolt be a híradó a magyar főtitkár sajtóértekezleté­ről és elutazásáról. A szerda reggeli szovjet lapok közül szinte kivétel nélkül valamennyi beszámolt Grósz Károly látogatásáról. A Pravda cím­oldalán Mihail Gorbacsov és Grósz Károly képével hozta tudósítását, amely a legrész­letesebb volt a szovjet sajtóban. A lap a ma­gyar politikus sajtóértekezletén elhangzot­takból kiemelte, hogy Grósz Károly nagyon érdekesnek, rendkívül tartalmasnak érté­kelte moszkvai megbeszéléseit A szovjet és magyar újságírók előtt a magyar főtitkár külön kiemelte, hogy Mihail Gorbacsovtól tájékoztatást kapott az SZKP országos pár­tértekezletéről, amely az egész világ szá­mára bebizonyította a peresztrojka törté­nelmi jelentőségét. A moszkvai rádió szerdán reggel ugyan­csak bő terjedelemben foglalkozott a ma­gyar politikus látogatásával. A hírek között az első helyen, elsősorban a szerdai szov­jet lapokban megjelent tudósításokat idéz­te a tárgyalásokról és a sajtóértekezletről. Valamennyi csehszlovák lap szerdán részletesen tudósított Grósz Károly és Mi­hail Gorbacsov moszkvai találkozójáról. A Rudé Právo kiemelte, a több mint három­órás találkozón a fő figyelmet a szocializ­mus megújításának, a társadalompolitikai és gazdasági struktúrák átalakításának szentelték. A megbeszélésen szó volt a párt szerepéről és munkamódszereiről is. A lap beszámolt arról, hogy Gorbacsov Grósz Károlynak kifejtette: a nézeteltéré­sek ellenére az átalakítás stratégiája erős erkölcsi és politikai támogatást kapott a szovjet pártkonferencián. Az újság emlé­keztet: Gorbacsov elmondta, hogy a ma­gyar és a szovjet törekvések igen hason­lóak. Az SZKP vezetése alaposan megis­merkedett az MSZMP országos pártértkez- letének dokumentumaival és az a vélemé­nyük, mintha a szovjet elképzeléseket pró­bálnák ki Magyarországon. A helyzet ná­lunk természetesen eltérő, de sok a közös vonás mindenekelőtt az elméleti nézetek­ben és koncepcióban - idézte a lap az SZKP KB főtitkárát A tudósításban beszá­moltak arról is, hogy Grósz Károly elmond­ta, az MSZMP a KB tagjaiból munkabizott­ságot alakított az ország helyzetének tanul­mányozására és hogy Gorbacsov válaszá­ban utalt arra, a Szovjetunióban is jobban be akarják vonni a központi bizottság tag­jait a politikai döntések kidolgozásába. Gorbacsov pohárköszöntőjéből a Rudé Právo egyebek mellett kiemelte, hogy a ter­melési és műszaki-tudományos kooperá­ció elmélyítése nemcsak az egyes tagor­szágok, hanem a KGST egész együttmű­ködési rendszere számára fontos és a fő feladat a szocialista közös piac létrehozá­sa. Ehhez azonban még több szakaszon kell átjutni, és minél gyorsabban teszik ezt meg, annál inkább javára válik minden egyes szocialista ország népgazdaságá­nak. Sajtótájékoztató a Kamara ügyvezetőségi üléséről Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kama­ra alelnöke szerdán tájékoztatta az újság­írókat a Kamara legutóbbi két ügyvezetö- ségi ülésén hozott határozatokról. Elmondotta, hogy az ügyvezetőség dön­tött az igazgatók képviseletét ellátó szerve­zet létrehozásáról. Az még kérdéses, hogy ez a szervezet a Kamara keretein belül fog-e működni, vagy önálló egyesületként szoros kapcsolatban a Kamarával. Az ügy­vezetőség ez utóbbi megoldás mellett fog­lalt állást Döntésükről tájékoztatták a SZOT képviselőit. A Kamara ügyvezetőségének elképzelése szerint ez a szervezet az igaz­gatók egyéni érdekképviseletét látja el, el­sősorban munkakörülményeik javításával foglalkozik, és kidolgozza az őket érintő eti­kai normákat. Az ügyvezetőség foglalkozotta működő­tőke-bevonás feltételeinek javításával is. A közelmúltban megalakúit a Kamarában a Külföldi Beruházásokat Előmozdító Intéz­mény, amely hatósági eszközökkel nem rendelkezik, információszolgáltatással se­gíti a vegyes vállalatok szervezőit. Jelenleg több minisztérium hatáskörébe tartozik a vegyes vállalatok engedélyezésével, mű­ködésével kapcsolatos kérdések szabá­lyozása. Az ügyvezetöség véleménye sze­rint egy új önálló állami szervezetet kellene létrehozni erre a célra. Ennek révén meg­gyorsulna az engedélyezési eljárás, és csökkenthető lenne a bürokrácia. Még nem született kamarai döntés az úgynevezett magyarországi embléma használatáról. Egy olyan szimbólum bevezetéséről van szó, amelyet a vállalatok külföldi rendezvé­nyeknél, kiállításoknál, s meghatározott ex­porttermékeken használhatnának ország­jelként A korábban meghirdetett pályáza­tokra beérkezett munkák közül a három legjobbat választották ki, s a végső döntés előtt még közvéleménykutatásra is sor ke­rül. A Kamara fogja gondozni Kovács Mi­hály, magyar származású angol üzletem­ber 200 ezer dolláros alapítványát, amelyet fiatal magyar szakemberek külföldi képzé­sének támogatására tett Az alapítvány gondozására kuratórium alakul, amelynek elnöki tisztét Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke, ügyvezetői teendőit Lörincze Péter, a Kamara főtitkára látja el. Az alapítvány éves kamatainak felhasz­nálásával fiatal szakemberek ismerkedhet­nek többek között a külföldi tőzsdék műkö­désével, szerezhetnek gazdasági és jogi ismereteket fejlett országokban. A pártbizottsági ülés résztvevőinek egy csoportja ramás Ádám előterjeszti a napiren­di anyagot PÁROK Fotó: CZAKÓ SÁNDOR I I I "I Ill I II).' ■ ■ "■■■■■■■

Next

/
Thumbnails
Contents