Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

W/dg proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, MA Őrlődő 1988. július 6. SZERDA malmaink XXXVIII. évfolyam, (3. oldal) 16b. szám ' ÁRA: 1,80 Ft Grósz Károly hazaérkezett Moszkvából Kedden reggel tíz órakor a Vörös téren Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke koszorút helye­zett el a Lenin mauzóleum falánál, majd Vagyim Medvegyevnek, az SZKP KB tit­kárának társaságában lerótta kegyeletét az októberi forradalom vezetőjének em­léke előtt. Ezután a főtitkár miniszterel­nök megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját. A délelőtti program következő pontjaként, az SZKP Központi Bizottsá­gának székházában, moszkvai idő sze­rint délelőtt fél tizenegykor megkezdőd­tek a magyar-szovjet legfelsőbb szintű tárgyalások. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitká­ra ötödik emeleti dolgozószobájában fo­gadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitká­rát, aki hétfőn érkezett rövid munkaláto­gatásra Moszkvába. Az első percekben - amikor jelen le­hettek a magyar újságírók, köztük az MTI tudósítója is - a két vezető felidézte csaknem egy esztendővel ezelőtt Moszk­vában megtartott találkozóját, és az azóta lezajlott többoldalú megbeszéléseket is. A magyar pártfőtitkár az iránt érdeklő­dött, nagyon fáradtnak érzi-e magát Mi­hail Gorbacsov az SZKP 19. országos értekezlete után. Majd ha befejezzük az átalakítást, kipi­henem magam - válaszolta az SZKP KB főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon.) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára július 5-én Moszkvában az SZKP KB székházában fogadta Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát (Telefotó) Ülést tartott a megyei tanács vb Jól halad a gázprogram a megyében Tegnap délután - Tamás Ádám me­gyei tanácselnök elnökletével - ülést tar­tott a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga­Többek között megtárgyalták és elfo­gadták a megye vezetékes gázellátásá­nak helyzetéről és a továbbfejlesztés le­hetőségeiről szóló beszámolót. A napi­rend tárgyalásában részt vett dr. Laklia Tibor az Ipari Minisztérium osztályveze­tője. A VI. ötéves terv végén az-országos energiapolitikai elvek alapján Tolna me­gye néhány települése is csatlakozhatott az országos földgázhálózatba. Ennek fel­tétele - többek között - az alföldi gázme­zőket Péccsel összekötő távvezeték épí­tése volt. Először a legjelentősebb nagy- fogyasztók kapcsolódtak a hálózatra Szekszárdon, majd megkezdődött a ve­zeték továbbépítése a megyeszékhelyen és Bonyhádon. A tervek mindenütt figye­lembe vették a gazdaságosság követel­ményeit, hiszen éppen az energiatakaré­kosság szempontjai miatt támogatták a főhatóságok a programot. Szekszárdon és Bonyhádon példamutató együttmű­ködés alakult ki a Dél-dunántúli Gázszol­gáltató Vállalat, a Gáz- és Olajszállító Vál­lalat, a megyei tanács, a helyi tanácsok, a tervezésben és a kivitelezésben résztve­vő szervezetek között. A településeken belüli munka meg­szervezése a helyi tanácsok számára új feladatot jelentett, ami nem ment konf­liktusok nélkül. A legnagyobb gond ma is, hogy az elosztóvezetékek építési üte­me nem megfelelő, ezek elkészülése ál­talában a harmadik és negyedik negyed­évre esik, így a fogyasztók rákapcsolása nagy terheket ró a gázszolgáltató válla­latra. A határidők csúszása aztán a lakos­ságnak kényelmetlenséget okoz, és elé­gedetlenséget vált ki. A vitából kiderült, hogy a csővezetékek ára - azzal hogy át­tértek a műanyag vezetékek fektetésére - lényegében költségszinten maradt, míg az utóbbi években a gázkészülékek ára többszörösére emelkedett. Sok helyen és sokszor hiány is van. A gyártó mono­polhelyzete miatt, és mert a termékeit külföldön is értékesíteni tudja, a helyzet javulására nem lehet számítani. A magánerős vezetéképítés szervezé­se továbbra is a helyi tanácsok feladata, ezért ennek gördülékenységét befolyá­solja az ott dolgozók gyakorlottsága, rá­termettsége. Az üzemeltetésre és a kar­bantartásra megfelelő szervezetet alakí­tott ki a gázszolgáltató vállalat a tanácsi eyüttműködés segítségével. A 40 fős me­gyei kirendeltség 1983 óta 150 dolozót foglalkoztató üzemigazgatósággá fejlő­dött. Újabb fejlesztések után bekapcsolha­tó lesz Tolna-Mözs, Fadd és Bogyiszló. A bonyhádi bővítést előreláthatólag a ki­lencvenes évek közepéig kell előkészíte­ni, mert addigra merül ki a jelenlegi foga­dóállomás kapacitása. Simontornya, Dombóvár és Tamási gázellátására ta­nulmányterv készül, de ennek megvaló­sítása csak a környező megyékkel való együttműködés keretében oldható meg. Simontornyát illetően, Fejér megye nem mutat koordinációs készséget, a simon- tornyai leendő fogyasztók - főleg ipari üzemek - pedig kedvezőtlen anyagi helyzetben vannak. Tamásiban gázellá­tást csak a Somogy megyei Tabbal együtt lehet majd megoldani. A Szek- szárd és Bonyhád környéki települések bekapcsolása a gázimport függvényé­ben 1993-95 között kerülhet sorra. A megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét mondott mindazon intézmé­nyeknek, szervezeteknek, és vállalatok­nak, amelyek részt vettek a gázellátás előkészítésében, koordinálásában és a kivitelezésében. Egy másik napirend keretében átte­kintette a végrehajtó bizottság a megye VII. ötéves tervi programjának időará­nyos végrehajtását. Szekszárdon a Kilián és a Zápor utca kereszteződésében építik a gerincvezetéket Prága Marjai József beszéde ülésszakán Bartók Béla hamvai magyar földön a KGST 44. Kedden délelőtt a prágai kultúrpalotá­ban Lubomír Strougal csehszlovák kor­mányfő megnyitójával megkezdte munká­ját a KGST 44. ülésszaka. A magyar küldöttséget Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője vezeti. A háromnapos ülésszak elé terjesztik a tanácsnak a 42. és a 44. ülésszak között végzett tevékenységéről készült beszámo­lót A küldöttségek megvitatják a sokoldalú együttműködés, valamint a szocialista gaz­dasági integráció mechanizmusának és a tanács tevékenységének átalakítását célzó javaslatokat Napirendre kerül a szocialista nemzet­közi munkamegosztás kollektív koncep­ciójának az 1991-2005 közötti időszakra vonatkozó tervezete, az 1991-95-ös nép- gazdasági tervkoordináció, illetve a sokol­dalú gyártásszakosítás és együttműködés programja. Áttekintik, hogyan teljesül a KGST-or- szágok tudományos-műszaki fejlődéséről az ezredfordulóig kidolgozott komplex program az első fő területen, a népgazda­ságok elektronizálásában. Megvitatják a tanács ülésszakának munkaprogram-ter­vezetét az 1989-90-es évekre, valamint a 45. ülésszak előzetes napirendjét és meg­határozzák annak időpontját. A tegnap délelőtti ülésen szólalt fel Mar­jai József, a magyar küldöttség vezetője. Megállapította többek közt, hogy az új vi­lágpolitikai fejleményeket kedvezően befo­lyásolják a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban kibontakozó gazdasági és politikai reformfolyamatok, a nyíltság és a demokratizálódás erősödése. Mindin­kább bebizonyosodik, hogy a szocializmus megújulásával, elsősorban a saját fejlődé­sének meggyorsításával, nagyobb gazda­sági teljesítménnyel, tudományos-műszaki haladással, az élet minőségének javításá­val válhat vonzóvá. A Magyar Népköztársaságnak létfontos­ságú érdeke fűződik ahhoz, hogy a szocia­lista közösséggel folytatott együttműködés elősegítse hazánk és a többi KGST-tagor- szág gazdasági és tudományos-műszaki teljesítőképességének erősödését elő­mozdítsa az egyes országok adottságaival összhangban lévő és az egész közösség érdekeinek is megfelelő termelési és ex­portszerkezet kialakulását erősítse orszá­gaink és gazdasági közösségünk pozícióit a világméretű munkamegosztásban. Mivel együttműködésünk jelenlegi mechanizmu­sa már nem tudja biztosítani e célok eléré­sét gyökeres átalakítása történelmi szük­ségszerűség, tovább nem halasztható fel­adat. A szocialista gazdasági együttműködési mechanizmus átalakítása, az áru-pénz- viszonyok szerepének növelése kapcsola­tainkban fokozatosságot, de ugyanakkor határozott intézkedéseket igényel. Úgy lát­juk, hogy ha rövid időn belül nem követke­zik be radikális változás e téren, akkor a KGST és a KGST-ben megvalósuló gaz­dasági együttműködés nem előmozdítója, hanem komoly hátráltatója lesz az egyes szocialista országokban megindult és elkerülhetetlen átalakítási folyamatok­nak. Magyar részről a KGST együttműködési rendszerében olyan közgazdasági fettéte­lek kimunkálására gondolunk, amelyek a közös érdekeknek megfelelően érdemle­gesen elősegítik, hogy a kedvező termé­szeti adottságokkal rendelkező exportőr országok továbbra is jelentősen hozzájá­rulhassanak az importőr országok lakos­sága élelmiszer-szükségleteinek a kielégí­téséhez - hangsúlyozta a magyar küldött­ség vezetője. Hazaérkeztek tegnap Bartók Béla hamvai. A hazánk nagy fiának földi ma­radványait szállító menet a határőrök díszsorfala között délután fél egykor ér­kezett meg az ünnepi díszbe öltözött, nemzetiszínű zászlókkal fellobozógott hegyeshalmi határátkelőhöz. Miközben a gépkocsisor begördült az ünnepség színhelyére, az egyesített szombathelyi és kőszegi madrigálkórus előadásában, Németh István karnagy vezényletével fel­hangzott az Elindultam szép hazámból... kezdetű népdal. A kísérő gépkocsikból elsőként a nagy zeneszerző két fia, ifjabb Bartók Béla és Bartók Péter, majd Nagy János hazánk bécsi nagykövete lépett ki. Az ünnepsé­gen megjelentek a magyar politikai, tár­sadalmi és kulturális élet jeles képviselői, továbbá Győr-Sopron és Vas megye párt-, állami és társadalmi szerveinek ve­zetői. A Himnusz elhangzása után Sinkovits Imre színművész elszavalta Ady Endre: Föl-földobott kő című versét, majd a kor­mány és a magyar társadalom nevében Czibere Tibor művelődési miniszter mon­dott ünnepi beszédet. Az ünnepség a Szózat elhangzásával ért véget, majd elindult a díszmenet a fő­város felé. Győr-Sopron megye településeinek lakói a Budapestre vezető fellobogózott útvonal mentén tisztelgő sorfalat álltak, így fejezték ki mély tiszteletüket a hazaté­rő Bartók Béla iránt.. Délután négy órakor Budapestre, a Magyar Tudományos Akadémiára ér­kezett a Bartók Béla hamvait kísérő menet. A zeneszerző földi maradványait örzö koporsót az MTA székházának feldí­szített oszlopcsarnokában ravatalozták fel. A délután órákban itt rótták le ke­gyeletüket a zenetudós emléke előtt tisz­telegve a magyar politikai, kulturális élet vezetői, művészek, tudósok, Bartók Béla tisztelői. A nagy magyar zeneköltő ravatalánál Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke mondott beszédet:- Amiképp Rákóczinak, Kossuthnak, Károlyinak porait fogadtuk egykor, ak­ként tisztelgünk ma Bartók hamvai előtt. Hányatott történelmi sorsunk, hibáink, nemzetvesztő politikusaink, egykori - re­mélhetően örökre eltűnt - önsorsrontó hajlandóságaink, történelmi léptékű té­vedéseink csupa olyan dolog, ami miatt sokszor csak késve tudtunk tisztelegni nagyjaink előtt. Nemzetünk többé ezt nem engedheti meg magának. E hazá­nak olyan feltételeket kell teremtenie, hogy az önkéntes száműzetés a történe­lem lomtárába kerüljön.- Alkotásaiban eddig is velünk élt Bar­tók Béla. Immár hamvai is megérkeztek, amelyeket tisztelettel, szeretettel, meghajtott fővel fogadok a főváros lakos­sága nevében - mondta végezetül Iványi Pál. A főváros lakossága szerdán 10 és 18 óra között róhatja le kegyeletét Bartók Béla ravatalánál, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Bartók Béla ravatala a Magyar Tudományos Akadémia aulájában (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents