Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. július 5. A szívem már megint megszakadt! „Minden nagyon szép, minden nagyon jó,” - hogy klasszikust idézzek, csak éppen azt nem értem, hogy ezt az ezerszer elsütött sztorit hogy lehetett újra eladhatóvá kozmetikázni. Miről is beszélek? Az Érints meg és menj! című filmről. Tehát a felszólítást jelző felkiáltó jel mindannyiunkra vonatkozik. Csak éppen az a problémám, hogy mire ez tudatosodik, addigra megnéztük a filmet, és ami a forgalmazók szempontjából fontosabb: kifizettük a jegy árát. Mielőtt még a kedves olvasó azt hinné, hogy lebeszélem a filmről, gyorsan leszögezem: kellemes, szórakoztató, vér- bő, cselekményben gazdag, igazi profi alkotást lát, ha elmegy az Érints meg és menj! című film vetítésére. Hogy mégis feltűnnek a régi mozisémák, hogy az ismerős gégék visszaköszönnek a gyakorlott mozinézőnek, az legfeljebb a rendező Robert Mandel hozzáértését jelzi, esetleg azt, hogy nem tájékozatlan a régi filmek, a burleszkalkotások, a sikerművek világában sem. Végül is miről van szó? A vad kamasz addig gonoszkodik, pimaszkodik, amíg nem találkozik egy érző szívű emberrel, olyannal, aki megérti problémáit, aki próbál ha' nem is azonosulni, de toleránsán viselkedni vele. Az ellenségéből pótpapává avanzsált színész Michael Keaton kellő módon, meggyőzően alakítja a kissé megkopott, sokszor leirt és eljátszott szerepet, de mellette igazi színfolt a sötét bőrű gyermekszínész Ajay Naida - talán soha sem hallunk többet róla - játéka. Játékot írElég az érintés? Kettesben - szerelemben tam, holott megjelenítésről, gyanítom önmaga reprodukálásáról van szó, hisz a kisfiú olyan élethűen adta önmagát - a kisfiút -, hogy az eljátszani nem, csak „hozni” lehet. Természetesen vonzó, férfiszíveket bo- londítóan szép a kisfiú anyukája, aki - természetesen - elnyeri a profi jégkorongozó szerelmét is. Ez utóbbi nem túl nagy teljesítmény, hisz megismerkedésük előtt a nők jelentős szerepet játszottak élsportoló főhősünk életében. E kapcsolatban legfeljebb az az új, hogy nem belé szerelmesek, érte rajonganak a nők, hanem egyre inkább ő kötődik a kisfiú anyjához. Akinek pedig ez sem elég - mármint éz a huszadik századi környezetbe ágyazott love story -, az gyönyörködjék a filmben látott jéghokimeccsekben, mert ott - a mozivásznon - profi sportolók küzdenek egymással profi módon. Miként a profi szerzőgárda a mozijegyekért, az amatőr nézők pénztárcája ellenében. TAMÁSI JÁNOS A törvény szövedéke Voltak évek, amikor valósággal explodáltak Galgóczi Erzsébet riportjai, a valóság iránti szenyedélyes vonzalma arra késztette, hogy az események minden homályos vagy éppen eltakart részletét felderítse, nem egyszer olyan tényekről is lerántva a leplet, amelyekről sokáig nem illett beszélni. Valóban feltárta a valóságot, a szó igazi értelmében, s azt hiszem, ő adott először hírt az ötvenes évek kitelepítéséről is. Később regényekbe mentette át személyes tapasztalataival átszőtt történeteit, s így lett indokolt könyvsiker egyebek közt a Vidravas. 1950-1970 között készült riportjainak gyűjteménye igazi kordokumentum. Eljövendő történészek is haszonnal forgathatják, mert egy állapot hűséges rajza valamennyi, az írói lelkiismeretesség példájaként. Dokumentum abban az értelemben is, hogy hol ütközött akadályokba az írói szándék, meddig mehetett el a jobbító lelkiismeret. A törvény szövedéke című tévéjáték jó példa erre, talán másra is. Az alaphelyzet riasztó: egy jól működő tsz-ben le kell váltani az elnököt, hogy helyet csináljanak a volt ávósnak, aki sietve elvégzett valami mezőgazdasági gyorstalpalót. Hasonlóra sokan tudnak példát, legföljebb az új elnök előélete különböző. Az eredményt ki lehet találni: ahol korábban mindenki végezte tisztességgel a munkáját, megbomlik a rend, az emberek nem értik a szükségtelen változást, az új elnök pedig él, mint az a bizonyos Marci Hevesen, amíg rá nem jönnek tudatlanságára és tékozlására, s elnyeri indokolt büntetését. Galgóczi Erzsébet az események félidejében érkezik. Pontosan felismeri a szituációt, benne munkál a nemes szándék is, hogy szót emeljen azoknak érdekében, akik rendesen dolgoznak, de ezzel maga is gyanúba kerül, rágalmazásért bíróság elé állítják, ami végül - ez is az idők jele - békés kiegyezéssel végződik. Annak idején leleplező erővel hatott az is, ami a felszínen történik, de kérdés, ele- gendő-e ez ma, amikor azokról az évekről egyre többet tudunk, s a jelenségekkel már történészek foglalkoznak, tudományos szinten. A törvény szövedéke, bármily hatásos volt is a maga idejében, ebben a formában ma kevés, mert most már az okokat is fel kellene tárni, amelyek lehetővé tették, hogy egy tisztességes elnököt hatalmi szóval elzavarjanak, hogy helyet kapjon az arra mindenképp érdemtelen. A tévéjátékban az írónő is szerepel - Kútvölgyi Erzsébet személyében -sa története végén maga is megszólalhatott volna, mintegy végérvényesen befejezve az akkori riportot. Ehelyett szemrehányóan mondja, hogy tőle, a bírósági hercehurcát értveezen, nem kért senki bocsánatot. Súlyos dramaturgiai félreértés. Bármi történt is, kinek kellett volna bocsánatot kérnie, amikor maga is kiegyezett az akkori helyzettel, ma viszont inkább arra kellene válaszolnia, hogy miért kellett egyezséggel végződnie a bírósági tárgyalásnak? A várt hatás elmaradt, ami azonban mit sem von le Galgóczi Erzsébet írói értékéből, riportjai jelentőségéből. CS. L. Készül Bartók Béla síremléke A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat süttői telepén készül Bartók Béla síremléke Tisztelgés Bartók Béla előtt Bartók-lemezek a Hungarotonnál Ritkán, de adódnak oly nagy horderejű események, amelyek egy egész ország, annak minden egyes honpolgára számára - még ha személy szerint nem is tudatosodik mindenkiben - lényegi jelentőségűek. Ilyen lényegi, az egész nemzetet reprezentáló ünnep részesei leszünk most júliusban, amikor Bartók Béla hamvait immár itthon, végső, végleges helyére kísérhetjük. S mint ilyenkor illik, e rendkívüli esemény kapcsán ki-ki megteszi a maga emlékező-tisztelgő gesztusát, igya Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat is, amelynek képviseletében Rákosy Péter kereskedelmi igazgató beszélt a már elkészült két ünnepi Bartók-kiadványról, s a további tervekről.- A Magyar Népdalok Bartók Béla és Kodály Zoltán feldolgozásában című nagylemez valódi kuriózum - mondta. - Egyrészt ilyen csoportosításban ezek a népdalok most jelentek meg először a magyar hanglemezpiacon, de a két előadó, az 1907-ben született, magyar származású tenorista, Csaba László (Leslie Chabay) és az ugyancsak külföldön élő Kozma Tibor zongoraművész személye is az!- Az a tény, hogy a Hungaroton kiadásában ez a lemez megjelenhetett, úgy tudom, szintén érdekesség.- Köztudott, hogy a zeneszerző kisebbik fia, az Amerikában élő Bartók Péter hanglemezvállalatot alapított, elsősorban azzal a céllal, hogy édesapja zenei hagyatékát rögzítse az utókor számára, így az ötvenes években sok jelentős felvétel készült, többek közt ez a bizonyos lemez is. Ám Bartók Péter hosszú ideig minden magyarországi kapcsolattól elzárkózott. Ez az „idegenség” pár éve végre feloldódott, azóta több tárgyalást is folytattunk, s megállapdodás született arról, hogy az ötvenes években a vállalata által rögzített különlegesen érdekes lemezeket a Hungaroton is folyamatosan kiadja. Másik ünnepi lemezünk a Mikrokozmosz-sorozatból hat-hat darab, a zeneszerző előadásában, ugyancsak méltó tisztelgés. Már csak azért is, mert Bartók, ha esztétikai szempontból fenntartásokkal is élt a gramofonfelvételekkel szemben, pedagógiai és tudományos területen, főként mint hiteles forrásanyagot, hasznosnak tartotta.- S mik a Hungaroton további tervei a Bartók-kiadással kapcsolatban?- A legnagyobb vállalkozásnak minden bizonnyal az az új Bartók-sorozat, amit a legkorszerűbb lézeres technikával működő úgynevezett kompaktlemezre rögzítünk. Egyelőre az összkiadás legsikerültebb darabjait játsszuk át, így többek közt a Hegedűversenyt Kovács Dénessel és Lukács Ervin karmesterrel, a 3. Zongoraversenyt pedig Ránki Dezsővel, Ferencsik Jánossal. A magyar hanglemezgyártás mindig nagy becsben tartotta és gondozta a magyar zene nagyjainak munkásságát. Amikor a mikrolemezes gyártás Magyar- országon megindult, a két első lemez, amivel „kijöttek” a piacra, Erkel Bánk bánja és Bartók Béla Concertója volt. S. HORVÁTH KLÁRA Rómeó és Júlia az NSZK-ban Rádió Kis hazai világirodalom Beteljesedhet-e Yasmin és Jan szerelme, avagy milyen akadályokat kell leküzdeni a XX. századi Rómeónak és Júliának, ha a lány történetesen egy török vendég- munkás, a fiú pedig egy nyugatnémet átlagpolgár családjában születik? A nyugatnémet Hark Bohm ezekre a kérdésekre keresi a választ új filmjében, amelyet nagy sikerrel mutattak be a közelmúltban az NSZK mozijaiban. Az NSZK-ban élő másfél milliónyi török vendégmunkás beilleszkedési nehézségei az utóbbi időben egyre nagyobb teret kapnak a nyugatnémet sajtóban: Nyugat-Ber- linben török nyelvű kábeltévéadás foglalkozik problémáikkal, két évvel ezelőtt pedig Negyven négyzetméternyi Németország címmel egy NSZK-ban született török rendező készített filmet egy török családról, amelyben a férj rendszeresen bezárja feleségét aprócska lakásukba, nehogy folt essen az asszony tisztességén. A második világháború utáni gazdasági felemelkedés idején tárt karokkal fogadott olasz, spanyol, jugoszláv és török vendég- munkások közül nem véletlenül éppen a törökök sajátos nehézségeire figyelt fel a közvélemény: nekik ugyanis szigorú muzulmán hagyományaikat is összhangba kell hozni a „romlott” és számtalan csábítást kínáló nyugatnémet környezettel. Képzelődés és valóság ötvöződik a filmben: a rendező, aki maga is Altonában, Hamburg munkások lakta elővárosában él, három évig tanulmányozta az ott élő török családok életét beszélt idősebb és fiatalabb törökökkel. Az egyik lány a naplóját is megmutatta neki: ez szolgált végül is a „Yasmin” alapjául. A lány a családi konfliktusok ellenére összeházasodott nyugatnémet barátjával - meséli a rendező - a filmbeli Yasmin sorsa azonban nem dől el. A17 éves Yasmin helyzete akár kiváltságosnak is tekinthető: apja egy zöldségesbolt tulajdonosa a „Kis Isztambulnak” nevezett Altonában, és már annyira felvilágosult hogy Yasmint - az ortodox rokonok és ismerősök megrökönyödése ellenére - cselgáncstanfolyamra engedi, sőt beleegyezését adja, hogy a lány az orvosi egyetemen folytassa tanulmányait. Yasmin cselgáncsozás közben ismerkedik meg Jannal, aki haverjaival fogadást köt: három nap alatt megszerzi a lányt. A fogadást megnyeri, s kibontakozik a romantikus szerelem: légyott egy elbai hajón - csalogány helyett sirályok hangja mellett; erkélyjelenet, amelyben Jan felmászik Yasmin ablakához, ám az ártatlan csók útjában egy ablaküveg áll. A féltékeny Tybalt sem hiányzik, itt azonban egy fiatat unokatestvér őrködik Yasmin ártatlanságán: a viszály komoly verekedéssé fajul, s a fiatal török fiú súlyos sérülésekkel esik össze. A mai történetben itt újabb bonyodalom adódik abból, hogy a fiú illegálisan, papírok nélkül él az NSZK-ban. így orvoshoz sem vihetik, mivel a lelepleződés a papa iparengedélyébe kerülhetne. A legmegrázóbb az egész filmben az apa vergődése, hiszen imádja a lányát, s mint annyi apa, ő is csak javát akarja, védelmezni próbálja: kezdeti engedékenysége mégis egy őrjöngő zsarnok kitörésébe torkollik. A rendező sejteti a happy endet, de bizonyosságot nem ad: a fiatalok elme- ' nekülnek - motorkerékpáron, együtt a bizonytalan, közös jövőbe. Jan szerepét a rendező fia, Uwe Bohm játssza, Yasmint pedig a fiatal Ayse Romey, aki egy török anya és amerikai apa házasságából az Egyesült Államokban született. Ám Nyugat-Németországban nőtt fel, s jelenleg is ott él. Ölelkeztek a témák a Kossuth rádió péntek délelőtti műsorában. Tizenegy órakor Fülöp Zsigmond és Tordy Géza versekkel idézte fel az ötven éve, 1938. július 2-án, Nagysomkúton született Szilágyi Domokos erdélyi költő emlékét, majd ezután a rádió irodalmi hetilapja következett. Szerkesztő-rendezője az a Dorogi Zsigmond, akinek a neve közelebbről is ismerős lehet megyénkben, hiszen részben ő tette hagyománnyá a rádió látogatásait Simontornyán, ahol évről évre immáron Illyés Gyula költészetét tiszteli meg. A rádió, amely nem először foglalkozik Füst Milánnal, a köztudat (és részben az irodalmi köztudat) számára is különösnek, ezoterikusnak, esztétikai értelemben is problematikusnak tartott költővel, ezúttal a francia irodalom égtájain szakavatott kalauz, Somlyó György segítségével igyekszik felvillantani életművéből. Teszi ezt azért, hogy Füst Milán reneszánszára, népszerűségére keresse a választ. Többek közt megtudjuk, hogy a Catullus című drámáját egyes francia kritikusok a század legnagyobb drámái közé sorolják, azt is - sokadszorra -, hogy milyen igényes volt önmagával, müveivel szemben - ám valahogy az alapkérdés elsikkad. Vagy talányosán sokértelmű: azért szeretjük, mert nagysága vitathatatlan. Somlyó György tehát inkább arra válaszol, pontosabban csak utal rá, hogy miért érdemes szeretni. Propagandának ez sem rossz. A költő Ágh István és Méliusz József műveibe a sorsélmény felől nyerhetünk bepillantást a szombathelyi Életünk fő- szerkesztőjének, illetőleg Berkes Erzsébet irodalomtörténész-kritikusnak a kommentálásával. Ismét csak a magyar irodalom jelesei, jeleskedő, értékre érzékeny kommentátorokkal. Mégis hiányzott itt is, ebből is valami, ami az ilyenfajta pillanatképeket elevenekké, izgalmasakká teheti. Talán egy életprobléma, amelynek a vers legfeljebb a felkiáltójele, a konfliktus, a párbeszéd. Nem tudom pontosan meghatározni, de ami formája és tartalma szerint is túllép az ismeretterjesztés elunt szokványain. - br Moziban
