Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
1988. július 5. NÉPÚJSÁG 5 A zene mint terápia Kutyapszichológia Tragédiák és A távolból vonat dübörög. Az égre pillantok. Szép alkony. Hátulról mély, dübörgő hang hallatszik. Nagy csattanás. Jön egy kutya. Jön egyedül, és hátulról. Az anyád ne sirasson! Körömkopogás a betonon, meglök valami. Meglepetten fordulok. Csillogó, sárga szem, hófehér agyarak úsznak fölfelé. Ez az eb a torkomat vette célba. Ösztönszerűen a nyakam elé kapok. Vajon miért válik őrülten agresszívvé egy kutya? És milyen érzés, ha egy kutya megharap egy embert? Vagy kellemes-e a hűvös patakban hemperegni egy hatalmas újfundlandival? S ugyan mit érezne az ember, ha egy őrjöngő óriás snaucer verné a tamtamot a Trabantjában? Vajon milyen érzés, ha a kutya gazdája a saját vére árán ismeri meg a félelmet, s a saját elszántsága segítségével győzi azt le? Minderről Fort András és felesége Albert Henriett kutyapszichológusok mesélnek budapesti lakásukon. Kutyapszichológia. Valóban furcsa foglalkozás. Hogy mit takar? Fort András szakszerű meghatározást ad: a normálistól eltérő, de nem szervi beteg kutyáknál a lelki problémákból eredő viselkedészavarok megszüntetése. így az agresszivitás, félelem, stresszhelyzetek, fóbia, dominanciahiány, tehát főleg civilizációs ártalmakból adódó gondok, de sok esetben a hozzá nem értés az ok. Miközben beszélgetünk, a két gyönyörű angol szetter szukájuk megbarátkozik velem. Békésen belefekszenek az ölembe, és szinte követelik a simogatást. Természetesen érkezésem után gazdájuk fülükbe duruzsolta: „Látod, ő barát!” Érzem a hozzáértést, az állatszeretetet mindkettőjükön.- Tudja, csak a fegyelmezett kutya válhat szabaddá - mondják. Nagyon fontosak a családi-hatalmi viszonyok. Ha egy családban ezek bizonytalanok, az csak a kutya rovására megy. Számtalanszor előfordult már, kihívtak egy kutyához és kiderült, hogy például a papa részegen megy haza, veszekednek otthon. A kutya pedig olyan, mint egy gyerek, rögtön meglátszik rajta a családi háttér. A másik fontos elvünk a parancs, mint inger. A parancs ingerének ugyanis mindig erősebbnek kell lennie, mint a külső és a belső ingereknek.- Hogyan gyógyít a kutyapszichológus?- Nagyon sokszor ért már vád minket, hogy hókuszpókusz, amit csinálunk, semmi köze a tudományhoz. Ha azonban valakinek van egy kutyája, olyan, mint egy egyéniségének kiegészítője. Először elmegyünk, „föltérképezzük” a körülményeket. Adatlapot kell mindenkinek kitöltenie. Kutyára és gazdára egyaránt vonatkozó kérdéseink vannak, hisz azt kell elérnünk, hogy a kutyáját szerető gazda foglalkozzon az állattal. Igen sok kidolgozott gyakorlatunk van, de nem lehet általánosítani. Hentente általában két foglalkozást tartunk, olyanok ezek, mint a nyelvórák. Rengeteg esetet, sztorit mesélnek. Mindegyik mögött egy-egy tragédia vagy komédia rejtőzik. De ahogy beszélgetünk, rá kell jönnöm, a bajok megoldását mindig az élet kell hogy vezérelje. Meg kell hogy értsük egymást, hogy figyeljünk egymásra, akár emberről, akár állatról van szó- A hatalmas gordon szetter láncon nőtt fel - meséli Albert Henriett. Jelenlegi gazdája megsajnálta és megvette. A gyönyörű kutya, aki eddig soha nem érezte a szabadság boldogságát, megszédült ettől az érzésből, hisz nem volt meg benne az úgynevezett elhagyási félelem. Emellett a rabság agresszivitást is kivált. Ha hirtelen kinyílik a rács, elindul a kutya, támad és harcol. Ez a mozgásgá- toltságból adódó nyugtalanság. A kutyát kikötöttük egy számára teljesen ismeretlen helyen, egy villanyoszlophoz. Fantasztikus volt. Mentünk egy kicsit és mikor visszanéztünk, láttuk a szemében az óriási csalódottságot: „kikötöttél és most itthagysz?” Soha többet nem jutott eszébe elmenni.- A törpe uszkár leányzó esete - veszi át a szót Fort András - is nagyon érdekes volt. Gazdája túlzott féltést érzett kutyája iránt és ez addig fajult, hogy a kutya szinte „zsákban” érezte magát. Nem tudott Most figyel! Nem mozdul! önálló lenni, nem tudta megállni a helyét egy közegben. Összehoztunk egy találkozót egy „nagy” kankutyával. (Kicsit csaltunk is mert mi kutyát kutyára sohasem uszítunk.) Az pedig köztudott, hogy lehet a kankutya nagy termetű, még egy kicsi szuka is képes elkergetni, mert a kankutyák nagyon lovagiasak. Az uszkár csak annyit látott, hogy jön a hatalmas másik kutya, körbeugrálta, megugatta és az elfutott. így jött meg az önbizalma.- Speciális terápiák?- Mindenekelőtt a zene. Az emberek nem hiszik el, hogy mennyire fontos a zene, a hangok harmóniája. Egyszer teljesen véletlenül jöttünk rá. Volt egy snaucer páciensünk, ez pedig egy felfokozott vé«nérsékletű, csupaszív kutya. Konkrétan nem volt arra lehetőségünk, hogy a kutya pszichikai ingerenciáit levezessük. Kicsi volt a tér. így bevezettük a zeneterápiát. Ki kell választani a megfelelő hangulatú zenét. Például, ha nyugodt, lassú tempójú a zene, lefektetem magam mellé a kutyát, simogatom a gerincét és duruzsoló hangon azt mondom neki: „Nyugszik, marad!" Öt perc és a kutya elalszik. Próbálja ki!- Van a kutyának lelki, érzelmi világa?- Ezt is sokan megkérdőjelezik. Mi hisszük és valljuk, hogy van. Egy olyan kommunikációs fal választja el az embert és az állatot, mint két eltérő nyelven beszélő embert. Ha ezt a falat átlépjük, vagy ha csak átkukucskálunk rajta, az akkor már jó. Addig nem leszünk igazán civilizáltak, amíg el nem ismerjük, hogy az állatok is érző lények. Tousennel azt mondta: „Kezdetben teremté az isten az embert, s látván az ő gyengeségét, adá neki kutyát." A jövő civilizációjában - és ezt mindketten reméljük, - jóval nagyobb helye lesz az állatoknak, hisz nélkülük érzelem- szegényebb a világunk. Herbeck Erzsébet „Gyilkosok” a mezőn A gyilkos galóca alattomos gomba. Hatása a negyedik-ötödik napon jelentkezik. Máj- és veseelégtelenségek léphetnek fel. Ekkor dől el, hogy mi lesz a mérgezettek sorsa. Eső után pár nappal rengeteg gombát találhatunk az erdőben, kertjeinkben. De vajon nagy biztonsággal meg tudjuk-e állapítani, nem mérgező gombát találtunk-e?- Nagy eső után valóban nagyobb hozam várható gombákból - tájékoztat Krasznai Attiláné, a Tolna Megyei Köjál gombatoxikológusa. A fehér gyilkos galóca leginkább a tarlógombával, esetleg a csiperkék fiatalabb példányaival téveszthető össze, mert nem figyelnek a lemez színére, illetve a galócára együttesen jellemző gallér, bocskor és a lemez fehér színére. A gyilkos galócát nagyon pici korában, mikor még burokba zárt, a pöfeteg gombákkal lehet összetéveszteni. De ha kettévágjuk, gyorsan észlelhetjük a különbséget, hisz a galócák esetében mindig megtalálható a kalap kezdeménye, míg a pöfetegnél egy sima részt találunk. A két galóca között a méreganyag tekintetében nincs különbség. A lappangási idő 48-72 óra lehet, ekkor jelentkezik hányás, hasmenés, de a legfontosabb az idegek, és a májsejtek károsodása. Az életveszély első lépcsője a csillapítatlan erős hányásnál és hasmenésnél jelentkezik, a kiszáradás fenyegeti a nagy vízveszteség miatt a szervezetet. A gyógykezelést azonnal meg kell kezdeni, az egyén élete attól függ, hogy mennyi méreganyag tudott szervezetében felszívódni. Egy gyilkosgalóca-mér- gezett gyógykezelése nagyon drága, 300-400 ezer forint. A vörhenyes őzlábgomba és rokon fajainak toxikus tünetei hasonlóak a gyilkos galócáéhoz, de lappangási ideje rövidebb, 4-5 óra. A su- sulyka és a tölcsérgomba idegmérget tartalmaz, a tünetek már 15-60 perccel a fogyasztás után jelentkeznek. Nagyfokú izzadás, hányás, nyálfolyás, hasmenés, és ehhez látási zavarok is társulhatnak. Itt az életveszély kisebb, mint a galócáknál, hiszen a kórházba kerülés után a mérgezett azonnal megfelelő kezelésben részesül. Ezek a legveszélyesebb gombafajok, de rajtuk kívül 70 gombafajta van, ami mérget tartalmaz. így ha valaki az erdőben szed gombát, vigye el a gomba- szakértőhöz vizsgálatra. * Gombavizsgálatot megyénkben a piactereken tartanak. Szekszárdon minden reggel 7 órától 8 óráig, szerdán és szombaton már 6-tól 8 óráig. A piacon több gombaárus kínálja portékáját. Ezeket a gombákat a piactéren a gombaszakértők vizsgálják át tüzetesen. Többen vannak olyanok is, akik nem eladásra, hanem saját fogyasztásra szánt gombájukat viszik ide vizsgálatra. Magukért és másokért felelős emberek térnek innen haza az ebéd elkészítéséhez. De vasárnap megyénkben sehol nem végeznek gombaszakértői vizsgálatot. Reméljük, a mostani nagy esők után egy vasárnapi kirándulás során szedett gombából készült finom gombapörkölt miatt senki sem kerül a kórházba, mert nem tudta hova ellenőrzésre vinni a gom- báját.-heSátoraljaújhelyen a sétatér kialakításának első ütemében felújították az egykori ivókutat a Kossuth téren Ivókút Sátoraljaújhelyen Visszhang Százszor mérj, míg egyszer vágsz! Feljelentősdi? címmel jelent meg a Népújság 1988. május 26-i számában IHÁ- ROSI írása. Az újságíró egy presszóban találkozott a szereplővel és kezdő szakmunkás öccsével. A több szakmával rendelkező szerelő korábban dolgozott: olajos volt és festékes, emberfeletti terheket emelt beszerzett, sehol sem kapható festéket a többiekhez képest méltányos árat számított Mindennek azonban vége: most ül a presszóban öccsével, talán égszínkék farmerban, sközli „abbahagyták, ha pedig valaki feljelenti őket - akkor fizet” „Hogy van ez?” teszi fel a kérdést az újságíró, majd a bürokrácia ürügyén az erkölcsről, a jogról, a feljelentésről, a bűnös vélelemről, a jogászok félelméről font zavaros elképzeléseinek.ostorával vág az adóhivatalra. Maradjunk a tényéknél: A szerelő mit hagyott abba? A munkát? Akkor miért beszél feljelentésről, és miért csak akkor fizet ha feljelentik? A közelmúltban jelentette ki vezető politikusunk Arisztotelészt idézve „A követelmény tehát világos, nem beszélhetünk másként amint ahogy a dolgok állanak.” Beszéljünk tehát a cikkben szereplő volt iparosról úgy, ahogy a dolgok állnak: A szerelő az iparengedélyt visszaadta, s most - amikor éppen nincs a presszóban - fusizik, azaz engedély nélkül űzi az ipart, s cinikusan a szemünkbe mondja, adót csak akkor fizet ha feljelentik. Minősítsük ezt a magatartást erkölcsi oldaláról. A szerelő erkölcsi alapállása: az állampolgárt becsapni bűn, de az államot nem az. Már kialakulóban van az a helyes köztudat hogy az állam nem önmagáért, hanem a polgáraiért polgárai jólétéért áll fenn. A fennálláshoz szükséges anyagi eszközöket okvetlenül meg kell szerezni. Ha nem teljesíti mindenki pontosan adózási kötelezettségét, az ily módon keletkező hiányt az állam mégis kénytelen megszerezni, így az egyik adózó által elvont összeget a többi becsületesen adózó állampolgárnak kell megfizetni. Ily módon a kincstár megrövidl- tője végeredményben nemcsak a kincstárt, hanem polgártársait is megkárosítja. Az adózás tehát közügy, ezért ha valaki magánügyként próbálja feltüntetni, megtéveszti az embereket! A megtévesztés folytán a rendkívül sérülékeny társadalmi bizalom gyorsan kárt szenved. A bizalom pedig úgytartozikatár- sadalom javai közé, mint a levegő, amelyet szívunk, vagy a víz amelyet iszunk. Ha a bizalom meginog, a közösség mint egész szenved miatta. Egyetlen intézmény sem működhet bizalom nélkül, így a köz érdekében létrejött adóhivatal sem. Az intézménybe vetett bizalom nélkül nem gyógyíthat kórházban az orvos, nem derítheti ki az igazságot a bíróság stb. Mi lenne például a bíróságokkal, ha a megidézett állampolgárok megtagadnák a tanúvallomást, közölve a bíróval, „Köszönjük nem kérünk belőle.” Vajon hogyan születhetne a vallomások nélkül igazságos döntés, hogyan bizonyosodna be a cikkben felhívott ártatlanság? A válasz egyértelmű: sehogy sem, mert civilizált társadalmunkban nincsen olyan, az állampolgárok ügyeivel foglalkozó hatóság, amely egyoldalú állításokra alapítaná döntését. A hatóságoknak erkölcsi és jogi kötelessége, hogy döntéseit tényekre (bizonyítható adatokra) és az ügy szempontjából lényeges körülményekre alapítsa. Az állampolgároknak pedig erkölcsi és - kevés kivételtől eltekintve - jogi kötelessége, hogy a döntés alapjául szolgáló adatokat a hatóság tudomására hozzák. Ez adóügyekben sincs másképpen. Feljelentés, felkérés: mit is jelentenek a fogalmak? A feljelentés: ha valaki valakit vagy valamit törvénybe ütköző dolog miatt a hatóságnak bejelent. Afelkérés: valakinek a kérése arra, hogy valamit tegyen meg. Az adóhivatal felkérést küldött az érintetteknek, hogy a kért adatokat közöljék(a gázellátás tervezőjének és kivitelezőjének nevét mennyit fizettek, s kaptak-e számlát). Ezt a felkérést minősíti az újságíró, mint a feljelentő szerepének felkínálását Ez a minősítés egyszerűen téves. Az adóhivatal bűncselekményekben nem nyomoz, és bűncselekmények elkövetői felett nem is ítélkezik. Ez a rendőrség, és a bíróság feladata. Törvényi kötelessége viszont, az adóbevallások ellenőrzése és az adók behajtása révén az arányos közteherviselés biztosítása. Az adóhivatal ellenőrzési kötelezettségének teljesítése során minden esetben a humanizmus elvét követi: ezért bízva az állampolgárok tisztességében, az arányos közteherviselésért érzett felelősségében, adatszolgáltatásra kérte fel az érintetteket, s nem élt azon jogával, hogy államigazgatási eljárás keretében a hamis tanúzás ódiumával kihallgassa az adatszolgáltatásra felkért személyeket. Az írástudók szakmai felelőssége hitet tenni a gondolat a szó társadalom - és emberalakító szerepe mellett. Aki összemossa a jót a rosszal, a helyest a helytelennel, a törvényest a törvénytelennel, az tovább növeli a káoszt a közerkölcsök, a társadalmi értékrend, a közhangulat és a közbizalom terén. - „Köszönjük nem kérünk belőle”. Dr. Patakiné dr. Till Hilda APEH Tolna Megyei Igazgatóság Lakosságadóztatási és Felügyeleti Osztály vezetője Véleményünket fenntartjuk A sajtótörvény és közerkölcs is úgy kívánja, hogy az adóhivatal válaszát teljes terjedelmében leközöljük, de nem minden megjegyzés nélkül. Sok kérdésben egyetértünk a válasz írójával. Például abban, hogy „Százszor mérj, míg egyszer vágsz" valamint abban is, hogy „az adózás közügy" és a „rendkívül sérülékeny társadalmi bizalom gyorsan kárt szenved.” Más kérdésekben viszont nem. Az írás - a válasszal foglaltakkal ellentétben - nem elképzelések ostorával vág az adóhivatalra. A célpont ugyanis nem az adóhivatal, hanem a bürokrácia volt. Hogy az „elképzelések" zavarosak, vagy nem, az vélemény kérdése, így azzal nem kívánunk vitatkozni. Nem vallunk más nézetet az adótörvényről és annak megítéléséről sem. A módszert viszont - amellyel az adóhivatal információt kér tőlünk más állampolgárokról - változatlanul nem tartjuk sem helyesnek, sem pedig a „rendkívül sérülékeny társadalmi bizalom" megszilárdítására alkalmas eszköznek. A „Hivatalok” intézzék el egymás közt, amit el kell intézni. Gázügyben például van kimutatás a városi tanácson, az OTP-nél és a gázosoknál mindazokról a kérdésekről, amelyek a „ Hivatalt” érdekelhetik. Ezért nem kell az állampolgárokat sem ki-, sem be-, sem pedig feljelentésre biztatni, kérni, ösztönözni. Az írás a bürokrácia természetrajzához tartozónak véli azt a szemléletet is - ami az ártatlanság vélelmének általános elvével szemben - mindenkit potenciális csalónak, jelen esetben adócsalónak néz. Sajnos, ezt a szemléletet tükrözi a válaszlevél is, amikor írója úgy véli, hogy a több szakmával rendelkező szerelő rbi mást tehetne, mint éppen fusizik és „adó- csal”. Egy szó sincs arról az eredeti írásban, hogy főfoglalkozású kisiparosról van szó. Az illető szakoktató, tehát most is dolgozik, csak éppen plusz munkát nem vállal addig, amíg nem lát tisztán az adózás bonyolult viszonyai között. Abban viszont megint egyetértünk, hogy nem lenne helyes összemosni a „jót a rosszal", az adótörvény szellemét pedig a végrehajtás tévedéseivel. * Szívesen vennénk olvasóink állásfoglalásait is a felmerült vitával kapcsolatban.
