Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
8 NÉPÚJSÁG 1988. július 30. A tamási műemlékekről Hol terem a szalmonella? A csodafa és tájéka Interjú a város „A műemlékek, műemlék jellegű, városképi jelentőségű építmények, épület- együttesek és egyéb alkotások védelme a megyében” című utóvizsgálatot - a Tamási Városi Népi Ellenőrzési Bizottság éves munkaterve szerint februárban végezte. A közelmúltban szerepelt ennek eredménye a városi tanács végrehajtó bizottságának napirendjén. Úgy érzem ez a beszámoló, jelentés eltér a szokványostól. Egyszóval: más?-Igen, ezt szerettük volna elérni - válaszol Kiszler Gábor, a városi NEB elnöke, a napirend előadója. Nem azt tettük, hogy realizáló jelentésben, levélben leírtuk a lényeges megállapításokat, mert sokkal több gondot, problémát láttunk ebben, amelyek megoldására a tanács egyedül képtelen. Úgy gondoljuk, hogy a tanácsnak ebben az esetben igazgatási, irányitái feladata van. Szervezni kell és nem neki végrehajtani a műemlékvédelmet. A város erőit integrálni és nem föntről várni a pénzt. Amivel először találkoztunk nem műemlékek, nem védendő dolgok, mint amit az igazgatásunk és jogszabályok előírnak, rögzítenek, de olyan talán erkölcsi értékek, amelyek pusztulását nem szabad tétlenül nézni. Ha a definíciók szerint figyeljük, meghatározzuk, hogy mi az a műemlék, mi a dolga a múzeumnak, levéltárnak, könyvtárnak, akkor azt látjuk, hogy az itt élő népnek, nemzetnek, nemzetiségeknek vannak kincsei. Ennek őrzését - úgy érzem - jogszabályokkal irányítani nem lehet. Minden embernek kötelessége kell hogy legyen. Lokálpatriotizmus nélkül nem megy az őszinte, önzetlen értékmentés. Ha a múlt örökségét nem becsüljük, a magunk munkáját is így értékeljük, vagy ha nem is mi, de az utánunk jövők.- Mire terjedt ki az ellenőrzésük?- Tamási város tekintetében a Rozália- kápolnára, a cserénygáti vízimalomra, a római katolikus plébániatemplomra mint műemlék jellegű épületekre. A városkörnyék hat olyan jellegű műemléket őriz, mint a Rozália-kápolna, de ez az egy van Tamásiban. Ez az 1970-es évek közepén teljes helyreállítást kapott. A hiányosságok egyre inkább láthatók. A torony déli oldalán a csupasz vakolat látszik, a falak lábazati része nedves. Az épület korához és jellegéhez nem illő mozaiklapburkolata nem méltó a műemlékhez. A környezetén nem javított a közvetlen közelében levő családi házas beépítés. Az építkezések során például sorompóval kellett a kápolna épületét megvédeni.- A cserénygáti vízimalomról is értékes megállapítások szerepelnek a beszámolóban.- Már a nevében is a pusztulás tapasztalható, mert mai elnevezése Cseringát. Ennek a szónak az értelme, hogy cse- rény: a pásztorok vesszőből font kerítésű tanyájára utal, vagy másik jelentés szerint gyümölcsaszaláshoz használatos vesszőből font tálca. A régi dokumentumokon mindenütt a Cserénygát megnevezést találjuk. A malom tulajdonosa megmutatta az öröklött dokumentumokat, amelyek az 1800-as évektől 1960-ig igazolják az ipartörténetileg érdekes épület létesítését, működését és folyamatos romlását. Ezek között van az építési és a malom vízjogi engedélye, az eredeti tervek, gépészeti leírások, az egész malom hitbizományos létesítése, mondjuk így, beruházása.- Ha jól tudom, a vizsgálatot Simontor- nyán, Tamásiban, Regszemcsén és Hő- gyészen végezték.- Igen. A tanácsokat néztük, hogy hajtják végre a megyei programban előírtakat, a vizsgálathoz igazodva.- Ezzel a dolgot le is zárták?- Nem. Olyan tényekkel találkoztunk, amelyek továbblépésre késztettek bennünket.-Például?- Volt itt Tamásiban egy csodafa, amit Vas Gereben-fának is neveztek. Ez még A legendás fa Szegedi Miklós reprodukciója dr. Váradi János gyűjteményéből az Eszterházy-erdők korából maradt. A legenda szerint Eszterházy erdőmüve- lőknek adta ki az erdőket, de azzal a feltétellel, hogy az őstölgyest nem bánthatják. Ezt nagy becsben is tartották. Egy fa azonban kidőlt, de még így is kihajtott. Ez volt az a csodafa, ami olyan közhangulatot meghatározó volt, hogy Tamási lakossága - a 30-as évek dokumentumai szerint - itt rendezte meg a madarak és fák napját. A leírások alapján arra lehet következtetni, hogy ez nagyobb ünnepség volt, mint most a lovasnapok. Erről a fáról a város nagy öregjétől Váradi János bácsitól kaptam egy fényképet, amiről Szegedi Miklós készített reprodukciót. Ilyen dokumentumok gyűjtésére, bemutatására is javaslatot tettünk.- Dr. Váradi János bácsit említette, de gondolom vannak többen, akik segítenék a helytörténeki gyűjtéseket.- Deák Istvánná, dr. Koppén József rendszeresen publikálnak, de vannak nyugdíjas pedagógusok, hivatalnokok, akik örömmel végeznek ilyen munkát. Érdekes feljegyzéseket őriznek családokról, meteorológiai helyzetekről, amik ugyan nem hitelesek, de érdekességek és azért sok következtetés levonható belőlük. Van itt egy szép könyvtár, ahol ezeket közzé lehetne tenni. Adatok, kincset érnek. Kedvemre való téma és ezért csak néhány érdekességet említek, ami a vizsgálat során a jegyzeteim közé került. Például a jelenlegi Tamási település közel 10 községből alakult ki. Ma már ismeretlenek a településrészek nevei:' Arcsa, Pokud (Pököd) Próza. Településfejlesztési szempontból nagy jelentőségű Smalborn György angol származású építész tevékenysége. Az 1800-as évek közepén építette a Koppány-hidat és az út- tőltést. Vagy például nagyon érdekes idős Tarján Jenő nyugdíjas banki hivatalnok dokumentumsorozata a városról. Megállapítottuk, hogy Tamásiban is számtalan védettségre érdemes tárgyi és nem utolsósorban szellemi dokumentációs érték van. Hozzá kell tennem, hogy ugyanígy jelen vannak ezek megőrzésére elhivatottságot érző emberek és arra alkalmas társadalmi szervezetek.- Tehát nem elsősorban a tanács műszaki és termelés-ellátásfelügyeleti osztályára gondol!- Az ő ebbéli tevékenységüket is vizsgáltuk. Kiderült, hogy az új általános rendezési terv készítése során alapjaiban újra felmérték a védettségre érdemes városképi szempontból is jelentős építményeket. Ellenőreink véleménye szerint az osztály személyi állománya nem elegendő és önállóan képtelen elvégezni a műemlékvédelmi munkát. Ez nem is feladata, de irányításukkal megfelelő partnerek segítségével törekedni lehet a teljességre. Intézmények, vállalatok iskolák szövetkezetek, egyszóval társadalmi ösz- szefogással a helyi energiák képesek megállítani azt az önpusztítást, aminek tanúi vagyunk és ezek menthetik az örökséget a holnapoknak. DECSI KISS JÁNOS Eddig négy ételmérgezés, százöft Ne sétáltassuk a fötve Az ember szinte hitetlenkedve hallgatja a közegészségügy szakembereinek beszámolóit arról, hogy milyen - látszólag jelentéktelen - apróságok következményei az ételmérgezések. A hitetlenkedés egyre nő, amikor azok a bizonyos „apróságok” sorolódnak, ugyanis a legtöbbjük olyan mulasztásokat jelent, amiket már egy óvodás gyermek is tud, s figyelmeztetés híján sem felejtkezik meg róla. Ilyen például az illemhely használata utáni alapos kézmosás. És higgyünk a szakembereknek: ennek a már-már reflexszerű dolognak a kihagyása bizony nemegyszer okozott ételmérgezést. Tehát, amikor a Köjál munkatársai ellenőriznek, nem véletlen, hogy a konyhák dolgozóinak mosdóját is megnézik, s ott keresik a körömkefét, szólnak, ha koszos a törülköző, mi több, javasolják a papírból készült kéztörlő használatát. Úgyhogy ezek után nézzék el nekünk, hogy a konkrét riportot megelőzve arra kértük Kalauz Györgyöt, a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás ellenőrét, hogy szóljon néhány szót közegészségi kultúránkról - kultúrálatlansá- gunkról - mégpedig azokra a dolgokra hivatkozva, melyek csöppet sem az úgynevezett pénzkérdés tárgykörébe tartoznak.- A harmincas-negyvenes évekre tekintek vissza. Érdekes módon akkor tudták az emberek, ha fertőző betegség van a házban, akkor lúgot kell főzni, s azzal kitűnően lehet fertőtleníteni. (Ma számtalan hatásos fertőtlenítőszer van forgalomban.) Vagy tudták, hogy az ágyneműt napon kell szellőztetni, hogy a légúti megbetegedések gyógyításában jót tesz a hársfatea... És folytassuk napjainkkal, megjegyezve azt, hogy a szalmonella állatról emberre is terjed, viszont a kórokozó megfelelő időtartamú hőhatásra elpusztul. Hangsúlyozom a kézmosás fontosságát, a tojás fertőtlenítését (otthon folyó vízben való lemosását), a mosogatás szakszerűségét, azt, hogy a nyers ételeket feldolgozó eszközöket nem használjuk a kész ételek szeletelésekor, darálásakor. Vagy nézzük meg a tejes zacskón a szavatosságot jelző dátumot...- És a zacskót fölvágás előtt mossuk le - folytatja Budai Györgyné, aki szintén közegészségügyi és járványügyi ellenőr Szekszárdon. - Vigyázni kell a mélyhűtött ételek elkészítésével, tojásos ételt ne tároljunk hosszú időn keresztül, vagy néhány óra után és fogyasztás előtt alaposan forraljuk át, fontos a hűtőszekrényben történő tárolás rendje. Például a nyers hús leve ne csöpögjön a sajtra, föl- vágottra, s ha már itt tartunk, megemlítem: a bevásárlás sorrendjével is nagyon kell vigyázni: ne sétáltassuk a fölvágottat fél napon át a városban... * Nem véletlen, hogy a beszélgetés Szekszárdon, a csecsemőotthonban folyt (és folyik), hiszen nemrégiben enyhe lefolyású ételmérgezés színhelye volt az intézmény. Még tartanak az utóellenőrzések. Gyenei Zsuzsanna intézetveze- tőfőnővér készséggel tájékoztat mindenről, s nem érti,, hogy miként történhetett az eset. Dr. Bagi Emília, a megyei Köjál járványügyi osztályának vezető főorvosa azt mondja, hogy a csecsemőotthonban tulajdonképpen mindig ügyeltek a higiéniára, az előírásokat betartották. A mérgezés eredetét sem tudták megállapítani, ugyanis nem robbanásszerűen kezdődött a megbetegedések sora, hanem többféle tünettel, hőemelkedéssel, amiben a bűnös bármi is lehetett. Amikor a betegek száma megszaporodott, az intézet jelentette az esetet a közegészségügyi állomásnak. Végül az „eredmény” 25 megbetegedés és 21 tünetmentes kórokozó ürítő kiszűrése lett. Persze minden gyereket és dolgozót nyomban leszűrtek, elrendelték a látogatási és felvételi tilalmat, valamint a hazaadási zárlatot. Megkezdődtek a mintavételezések, s azok leoltá- sa, s ezzel egy- időben a fertőtlenítés. S most ismét egy alapvető dolgot hangsúlyoznak a szakemberek: A köz- étkeztetésben dolgozók azonnal forduljanak orvoshoz, ha ismeretlen eredetű hasmenéses megbetegedésük van, s kérik, hogy ezek az emberek különösen ügyeljenek személyi higiéniájukra, és például ne menjenek strandra, mert súlyos járványt okozhatnak. - Ebben az időszakban a gyerekeket nem visszük a városi óvodákba és sehova - mondja Gyenei Zsuzsanna, miközben kikíséri a „vendégeket”. A kerítés túloldaláról halljuk még a gyerekhangokat:- Mi a neved néni?- Gyertek ide! - s a vaskerítés rácsai közül kis kezek kérő hadonászását sokáig látom magam előtt. Közben Budai Györgyné is befejezi az ellenőrzést. Erről kollégám készített felvételeket. Igaz, jószerével csak az üres konyháról, mert a konyhafönök a dolgozókat elparancsolta látószögéből. * A Szekszárd városi felügyelőség vezető főorvosával, dr. Szemes Ferenccel és Budai Györgynével a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat 2000 adagos önki- szolgáló éttermébe és konyhájába megyünk. Szabó László üzletvezető készségesen és régi ismerősként fogadja őket, s máris veszi elő a vendégköpenyeket. Ezen a napon 1700 adag ételt készítettek a köznyelvben „kajagyárnak” nevezett egységben, mely az utóbbi időben megváltozott. Némi átalakítással lakályosabbá tették a hatalmas hodályt, már nem alumínium evőeszközökkel esznek a vendégek, most azon igyekeznek, hogy vendégcsalogató reggelizőhelyet is kiA konyha, ahonnan kiparancsolták a dolgoz Megalakult az Alisca Patent Kft. Menedzserszemléletű szellemi termel Céljuk: az innovációs lánc Forduljon hozzánk bizalommal! - talán ez a régi elkoptatott frázis lehetne a nemrégiben Szekszárdon megalakult Alisca Patent Kft. szellemi termékeket forgalmzó iroda önmagát reklámozó jelmondata. Fő tevékenységi területükként ugyanis a Tolna megyében meglehetősen mostoha- gyermekként kezelt iparjogvédelmi területet, és az ezzel szoros összefüggésben lévő újítási-találmányi munka színvonalának emelését tekintik. Vagyis szakmai, jogi és egyéb bonyolítási problémák megoldására adnak tanácsot, vagy vállalják át a technikai részletek megoldását, s partneri körükbe várnak minden vállalatot, téeszt és magánembert, akiknek a felsorolt témákban bárminemű gondjuk akad. Miért Alisca Patent Kft.? Egy új cég elnevezése mindig nagy gond, nehéz megtalálni a megfelelően rövid, frappáns, de kifejező nevet, amely megragadja az emberek figyelmét. Ez esetben úgy tűnik, sikerült fellelni a jó megoldást, de mivel e név hallatán több dolog is az ember eszébe juthat, ezért megkértem a Kft. ügyvezetőjét; Rigler Istvánt, és egyik munkatársát, Illés Lászlót, hogy mondják el olvasóinknak, miért pont ezt a nevet választották és mik a fő célkitűzéseik.- A Kft. nevének első része, azt hiszem, nem szorul magyarázatra - kezdte Rigler István - Az Alisca történelmi név használatával szeretnénk jelezni kötődésünket a megyéhez, a városhoz. A „Patent” kifejezés jelentése már összetettebb, ebből asszociálhatunk arra, hogy ez egy patent, azaz jó megoldás; de a ruhán betöltött szerepe alapján gondolhatunk a kapcsolatra is, amelyet szeretnénk kialakítani a szellemi termékek forgalmazásában érdekelt gazdálkodó egységek között. A leglogikusabb magyarázat a germán nyelvekhez, az angolhoz és a némethez kapcsolódik, ott ugyanis ez a kifejezés szabadalmat jelent. Ezzel akartuk jelezni, hogy legfőbb feladatunknak az újítások, találmányok és egyéb szellemi termékek menedzselését tartjuk. Az alapötlet- Honnan jött az alapgondolat, hogy ezzel a témával foglalkozzanak?- Ezt nem mi találtuk ki, ez nem új dolog - felelte Illés László -, hiszen a fejlett tőkés országokban több évtizedes hagyománya van ennek a tevékenységnek, sőt, már Magyarországon is dolgozik néhány innovációs vállalat, de ezek általában csak egy részterülettel foglalkoznak.- Mi viszont - vette át a szót Rigler I: - az ötletek feltárásán túl végig szeret vinni az egész eljárást az összes jogi, p ügyi műszaki kérdésével együtt égé az új termék, vagy eljárás gyakorlatba bevezetéséig. Emellett úgy érzem, egy tatlan piaci területet fedünk be, mert m hetősen nagy kontrasztot érzékelünk' megye jelenlegi gazdasági helyzete, megyén belüli iparjogvédelmi, újításimányi munka színvonala között, ugyanis az előző téren a legjobbak sorolhatő megyénk, addig az utóbbit különféle statisztikák kimutatása alapj utolsók közé tartozik.- A szakember-ellátottságukat met lőnek ítélik ehhez a feladathoz?- Igen - válaszolta Rigler István még nem értük el a tervezett létszámi a mostani stábunk felállása is olyan, h működésünkhöz szükséges valam szakterület képviseltetve van, jogás közgazdászok, műszakiak, iparjogvé szakértők szerepelnek a munkatár között. Ezenkívül szerződéses alapor más szakma képviselőivel is kapcsol: állunk, tehát a gazdaság majdnem m
