Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-30 / 181. szám

íegy megbetegedés ttatl inak, mi több, kedden elkezdték a készítést és -árusítást is. nmei tájékoztathatom az olvasó- >gy a váratlan ellenőrzés során rendkívüli nem történt, pedig igen an megnéztek az ellenőrök min- raktárakbanrend, mindenütt tisz- ís minden szabályszerű. A hűtő- >an 2 Celsius-fok van, a konyhai 5 higanyszála pedig a 40-et jelző ba „kapaszkodik". Serényen fo- unka, Rummel Józsefné hatalmas on fahéjas csigákat tesz a pultra, i csomagoltatnak belőle, ó László a fagylalttal kapcsolat- r tanácsokat. Folyik a kollegiális szélés... gyei Köjál élelmezés- éstáplálko- iszségügyi osztályának vezető ával, dr. Hangay Istvánnal beszél- Érthető módon ingerült, amikor ászéi, hogy idén nyáron kétszer ételmérgezés volt megyénkben, /aly hasonló időszakban, gy helyen volt ételmérgezés ed- megbetegedések száma pedig iben még nincs benne a csecse­im eset. Ezek közül hármat a Sal- i enteritidis okozott. Ez a kóroko- e jobban elszaporodik, s vérhas :üneteket okoz - mondja, s mielőtt szí az ételmérgezések összegzé­sét tartalmazó papirt, rezignál- tan jegyzi meg:- Rettenetesen felelőtlenek az emberek. Míg <^l maguk nem fertő­ződnek meg, míg f nem lesznek szenvedő alanyai egy ételmérge­zésnek, addig el sem hiszik, hogy ilyen egyáltalán létezik. Az is föl­háborító, hogy a közétkeztetési egységekben miért mennek olyan gyorsan tönkre a különbö­ző gépek, hűtő- szekrények? Mert ugye egy hűtő, vagy robot otthon tíz-tizenöt évig szolgál, . amott pedig két-három esztendő és vé­ge... Úgy gondolom, azért, mert azok a köztulajdon részei, így nem törődnek ve­lük... De mondok más fejetlenséget is - néz rám kérdőn, én pedig kérem, hogy folytassa.- Konyhákról, élelmiszerboltokból kit küldenek el először? A takarítónőket és a konyhalányokat. Mondván, ha keveseb­ben vannak, akkor több lesz a dolgozók fizetése. Majd közösen végzik a takarí­tást, a pénzt pedig szétosztják. Viszont azt a takarítást meg is lehet nézni. Ezeket az állásokat nem szabadna megszüntet­ni. Ez mindannyiunk érdeke.- És a Köjál büntetése?- Nem nagyon számit... Persze, ez az én tapasztalatom. Ketten három hét alatt 20 ezer forint helyszíni bírságot róttunk ki úgynevezett tettenéréses esetekben. Ki­fizették... És a következő napon ismét szabálytalanul mosogatnak, szabályo­san levesszerű vízben, fertőtleníteni pe­dig elfelejtenek. ■ És most következzenek a nyár eddigi ételmérgezései néhány megjegyzéssel, melyeket szintén dr. Hangay István tett:- Dombóvár, MÁV üzemi konyha: ki- lencvenen betegedtek meg. Az okok kö­zé tartozik, hogy az egység üzembe he­lyezése óta elégtelen a gőzszolgáltatás, akadozik a melegvízellátás, folyton eldu­gul a szennyvizlefolyó. A dolgozók mu­lasztásai közül is ime néhány: nincs ele­gendő munkaruha és edényzet sem, nem volt kézfertőtlenítő szer, helytelenül mosogattak, a melegítőkonyhán nem for­ralták föl az ételt... és sajnos még folytat­ható lenne a sor. Bonyhád, 2. sz. bölcsőde: Itt is helyte­lenül mosogattak, a kellően nem fertőtle­nített darálógépben dolgozták föl a főtt májat. Itt 22 személy ellen indítottak sza­bálysértési eljárást. Szekszárd, 109. sz. cukrászda: tizen­kilenc megbetegedés, s valószínűleg a fertőtlenített tojás helytelen tárolása okozta a bajt. TÁÉV üzemi konyhája, Szekszárd: itt tí­zen betegedtek meg, egy dolgozó kór­házba került. Az ok? Két szakácsnő tü­netmentesen ürítette a Salmonella ente- ritidist. És ezek után csodálkozunk, hitetlen­kedünk? „Primitív szövegnek” tartjuk ha a közegészségügyi szakemberek a kéz­mosást forszírozzák? V. HORVÁTH MÁRIA Fotó: CZAKÓ SÁNDOR 1988. július 30. NÉPÚJSÁG 9 Csiszár Lajos háborús emlékei Dániából Világlátott ismerősöm szerint jelenleg Európában mindössze egyet­len olyan ország van, ahol a magyar ember minden más nemzet fiánál nagyobb, mondhatni megkülönböztetett népszerűségnek örvend. Ta­pasztalatai alapján ez az állam Dánia. A kisebbfajta meglepetést oko­zó állítás hátterének felvázolásához közel 45 évet kell visszafelé ha­ladni az időben. AII. világháború alatt ugyanis az itt szolgáló magyar katonák tisztességes magatartásukkal örökre a dánok szívébe zárták magukat. Ennek az elismerésnek máig hatnak a - számunkra igen kellemes - következményei. Magyar katonák a II. világháború alatt Dá­niában? - kérdezhetné az olvasó, s ugyanígy tett jelen sorok írója is. Szekszárdon is él egy képviselőjük, Csiszár Lajosnak hívják, nem­rég töltötte be a 83, évét. A partizánok nam támadnak Tolna megye 1939-es villamosításának története - mely munka Csiszár Lajos villanyszerelőt és rádióműszerészt Orosházáról Bony- hádra szólította - külön cikket érdemelne. Ekkor már azonban egy sokkal fontosabb esemény, nevezetesen a II. világháború kitörése tar­totta feszültségben egész Európa közvéleményét. A behívóparancsot ugyan jóval később, de 1944 októberében Csiszár Lajos is megkapta.- Azon a napon vonultam be a pécsi laktanyába a híradósokhoz, amikor a rádióban elhangzott a Horthy-proklamáció a háború befeje­zéséről - emlékezik. Mint ismeretes, a fegyverszünet meghiúsult, a nyilasok átvették a hatalmat, a német - és magyar - csapatok pedig a szovjet hadsereg csapásaitól megtépázva gyors ütemben vonultak vissza nyugat felé. 1944 novemberében a még kiképzetlen pécsi híradósokat bevagoní- rozták.- Nem is sejtettük, hova megyünk - folytatja Csiszár Lajos. - Csak akkor tudtuk meg, hol vagyunk, amikor átutaztunk a dán határon. Az ország középső részén található Tarm városa mellett helyezték el szá­zadunkat egy iskolában, ahol folytatódott a rádióskiképzés. A németek által megszállt kis északi államban a keleti vagy a nyugati fronttól eltérően - és az ide vezényelt magyar katonák nagy szeren­cséjére - nem dúlt háború. Az ellenállást viszont a partizánok számos robbantásos akciója jelezte.- Később tudtunkra adták, hogy nekünk, magyaroknak nincs mitől félnünk, csak a németeket támadják meg, bennünket nem... vöket meg a fegyvert is, de nem tették. Egy tanyánál betessékeltek a házba, megkínáltak kávéval és süteménnyel. Ekkor derült ki az is, hogy a partizánok vezetője a dán pap volt... Zendülés Koppenhágában Bár Csiszár Lajos és százada közel fél évet töltött dán területen, ér­dekes - vagy érthető - módon a német parancsnokság meg sem pró­bálta őket bevetni valamelyik fronton, mert valószínűleg nem sokat nyertek volna a kiképzetlen magyar híradósokkal. Csiszár Lajos azon­ban elmesél egy olyan esetet is, amely alapvetően befolyásolhatta az itteni német vezetés magatartását.- A tiltás ellenére hallgattuk az angol rádiót. Ott mondták be, hogy a dán fővárosban, Koppenhágában egy másik magyar alakulat is állo­másozik. A németek felfegyverezték és harcba akarták őket küldeni. Senki sem számított arra, ami történt: a magyarok ellenszegültek, s nagy lövöldözés után szétszéledtek a városban. A dánok mindenkit el­rejtettek! A lakosság jóindulata a híradós század hazafelé vezető útja folya­mán is megmutatkozott.- A pap és néhány társa a határnál köszönt el tőlünk. Hálából nekik, pontosabban a dán Vöröskeresztnek ajándékoztuk a zsoldunkat. A pénzt előtte való nap kaptuk meg, és már amúgy sem tudtuk elkölteni. Ha jól emlékszem, 40 ezer korona jött össze. A megmentett pilóták A dánok és a magyarok közötti jó viszonyt néhány apró, de mégis sokatmondó gesztus tovább erősítette.- Húsvétkor elmentünk a templomba: egyik oldalon állt a helybeli lakosság, a másikon a magyar század. A pap nagyon szép beszédet mondott, és azt kívánta, hogy a következő húsvétot már otthon, családi körben töltsük el. A német katonák állig felfegyverkezve közlekedtek, mi viszont szándékosan a szállásunkon hagytuk a fegyvereinket, amiért megrovást is kaptunk. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire tetszett a dánoknak. Növelte a magyarok tekintélyét egy, a híradós század közelében kényszerleszállást végző angol repülőgép pilótáinak bújtatása is. Mire a németek a helyszínre érkeztek, már senkit sem találtak ott. Hiába ku­tattak utánuk, nem tudták elfogni őket. Azután a háború befejezését parancsnokunk, Steiner százados együtt ünnepelte meg a pilótákkal. A május 8-i német fegyverletétel napján Csiszár Lajos két bajtársá­val együtt éppen rádióadóvevőket szállított a csapátához:- Odajöttek hozzánk a dánok, s nagy üdvrivalgás közepette barát­ságosan üdvözöltek. Reméltük, hogy elveszik tőlünk a nehéz adóve­Szilveszteri találkozó A Magyarországra tartó honvédekre még számos megpróbáltatás várt. Németországban - igaz, rövid időre és tévedésből - társaival együtt Csiszár Lajos is szögesdrót mögé, internálótáborba került. A szabadulás sem hozta meg számára az azonnali elutazást: hónapok teltek el angol fogságban, míg 1945. december végén hazai földre lé­pett.- Szilveszterkor érkeztem Bonyhádra, több mint egy év távoliét után. A feleségem az eltelt idő alatt semmit sem tudott rólam, azt sem, hogy hol katonáskodtam. Beszélgetőpartnerem - természetesen immár több mint négy évti­zed távlatából - nem tartja kárbaveszett időnek a Dániában töltött hó­napokat. A lehető legjobb emlékekkel távozott ebből a közvetlen, segí­tőkész emberek lakta országból. S ahhoz az előnyös képhez, melyet a dánok - megcáfolva a „hűvös északi vérmérsékletről” terjesztett köz­helyeket - honfitársainkról kialakítottak, néhány, „ecsetvonással” ta­lán Csiszár Lajos is hozzájárult. SZERI ÁRPÁD rgalmazás iletén engineering szolgáltatást tudunk íjtani, amire a többi hasonló cég jelenleg n képes. És miért pont ezt a gazdálkodási for- :, a Kft.-t választották? Mindenképpen jogi személyiségű vál- ozást szerettünk volna létrehozni, így ■eleve nem sok választási lehetőségünk •adt. Először részvénytársaságot pró- :unk alakítani, de miután az nem sikerült, adtunk végül a Kft.-nél. Reményeink rint ez a forma megfelelően rugalmas etet biztosít számunkra a hatékony ikavégzéshez. dsszú út az elgondolástól a megvalósításig özismertek a tények arról, hogy (la­kban átlagban milyen hosszú idő telik el ig, amíg egy esetleges jó ötletből kész- lék lesz. Ennek többféle oka van, az ik ilyen a kellő piaci hatások hiánya, de íoly hátráltató tényező a jogi túlszabá- ottság is. Aki már megpróbált végigvin- gy szabadalmaztatási eljárást, azt tudja, y mennyi időt, pénzt utánajárást; jogi, szaki, közgazdasági és információs do- lentációs ismereteket, hozzáértést kö- .‘I egy-egy ilyen procedúra. Nos, az Alis­ca Patent Kft. pontosan ezeket az átlagem­ber számára nehezen átjárható akadályok legyőzését kívánja átvállalni a hozzájuk for­dulóktól. A vállalkozás tagjainak többsége iparjogvédelmi szakember, aki már jó né­hány ilyen ügyet végigvittek, ismerik az ügymenetet, könnyebben eligazódnak az útvesztőkben, tehát nagyobb az esélyük az említett hosszú átfutási idő lerövidítésére, mint az „egyszerű” feltalálónak, vagy a szakemberekkel rendelkező vállalatoknak, szövetkezeteknek. S hogy pontosan hogyan is zajlik le egy ilyen eljárás, azt Rigler Istvántól tudhatjuk meg:- Ha bárki megkeres minket - akár ma­gánszemély, akár gazdálkodó egység - az­zal, hogy van egy újítása, egy találmánya, vagy valamilyen más hasznosítható szelle­mi terméke, s azt értékesíteni szeretné, ak­kor a következőképpen tudunk a segítsé­gére lenni. Egy előszerződés alapján elvál­laljuk, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott megoldás milyen technikai színvonalat képvisel, hogy milyenek a piaci kilátások, igény szerint feltárjuk a külföldi forgalma­zás esélyeit, ha szükséges ehhez szabada­lomtisztasági vizsgálatot is végzünk, tehát megnézzük, hogy az adott termék vagy el­járás mennyire és milyen feltételekkel piac­képes. Nyilvánvaló, hogy olyat nem kell „feltalál­ni”, amit máshol már régen használnak, de olyan is előfordult, hogy valakitől akkor ko­bozták el a termékét, amikor nyugaton eladni próbálta, mert az már ott szabadalmi védettség alatt állt, s ezt az iparilag fejlett or­szágokban nagyon komolyan veszik. Az ilyesfajta kellemetlenségek elkerülése miatt elengedhetetlen az fl^etes helyzet- feltárás.- S mi történik, ha a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárultak?- Amennyiben úgy látjuk, hogy a témá­nak van jövője, akkor természetesen felvál­laljuk, s a kölcsönös előnyök elve alapján menedzseljük a megoldást. Azaz biztosítjuk a jogi védelmet, részt veszünk - ha szüksé­ges - a tervezésben, a prototípus kialakítá­sában, megkeressük a gyártót, elvégezzük a marketingmunkát, a reklámozást, tehát végigvisszük a teljes értékesítési eljárást. S még egy nagyon fontos dolog: a kockázati tőkénk felhasználásával az ígéretes megol­dások kezdeti finanszírozását is vállaljuk, a nagyobb horderejű, esetleg komolyabb beruházást igénylő termékeknél megke­ressük a tőkeerős nagyvállalatokat, akik a piaci bevezetésnél szóba jöhetnek.- Bíznak abban, hogy a működésükhöz elegendő mennyiségű újdonságot sikerül megtalálniuk és menedzselniük?- Igen, mert ha nem ezt remélnénk, akkor el se kezdtük volna - mondták mosolyogva az Alisca Patent Kft. munkatársai -, annál is inkább, mert nemcsak idegen ügyeket aka­runk felkarolni, hanem saját munkatársaink szellemi termékeit is. Jelenleg is folyamat­ban van néhány ügyünk, amelyek főleg me­zőgazdasági jellegűek, hiszen munkatár­saink többsége a Teszöv alkalmazottja volt, de a jövőben minden olyan témával foglal­kozni kívánunk, amiben üzletet látunk, füg­getlenül attól, hogy a mezőgazdasághoz, iparhoz, vagy éppen a szolgáltatásokhoz kötődnek.- Milyen saját megoldásokat forgalmaz­nak?- Munkatársaink már évekkel ezelőtt ki­dolgoztak néhány olyan alaptípust zárt rendszerű gépkocsimosókra, amelyek egyrészt megakadályozzák a környezet- szennyezést, másrészt víztakarékosak, s nemrégiben kezdtük meg az éppen ehhez kapcsolódó másik, környezetünket kímélő technológiánk, a PTR System terjesztését, amely a gépkocsimosóknál keletkező ola­jos iszap ártalmatlanítását teszi lehetővé egy komposztálási eljárással. Másik újdon­ság a Nitroterm néven forgalmazott beren­dezésünk, amellyel a folyékony műtrágya visszaoldásának időigényét csökkentettük a felére, miközben a folyamat energiaszük­ségletét is mérsékeltük. Terjeszteni kíván­juk azt a megoldásunkat is, amellyel csök­kenteni lehet az NDK-ból származó kom­bájnok szemveszteségét, s nemrégen fe­jeztük be egy újfajta, jelenleg szabadalmaz­tatási eljárás alatt álló, az igényeket jobban kielégítő sertéshizlalda-épületterveinek ki­dolgozását. Ezenkívül a számítástechnika területén részt kívánunk venni a szoftver és a hardver forgalmazásában is. Behozni a lemaradásunkat- Nem félnek attól, hogy a gazdasági ne­hézségeken túl, az új szemlélet, a gyorsabb ritmus elfogadtatása is problémákat okoz­hat a munkájukban?- Ez a veszély valóban fönnáll - felelte Il­lés László -, hiszen az úttörőknek mindig rögösebb utat kell bejárniuk, amíg a kör­nyezet befogadja az újdonságot, s az a te­vékenység, amit mi szeretnénk meghonosí­tani a megyében, tényleg újnak számít. Az innovációs lánc kiépítésével ugyanis ér­demben senki nem foglalkozik Tolnában. Ez azonban nemcsak helyi, hanem orszá­gos probléma, ezért azt hiszem van jövője az ilyenfajta vállalkozásnak. Annál is in­kább - folytatja belemelegedve a témába -, mert gazdaságunk elmaradását a világ él­mezőnyétől több tényező is mutatja, ezek közül az egyik a bejegyzett szabadalmak mennyisége, amit az úgynevezett lajstrom­számmal lehet kifejezni. Ennek értéke ná­lunk kétszázezer alatt van (ennyit jegyeztek be összesen a múlt század közepétől, amióta a pontos nyilvántartás létezik) Ang­liában viszont két és fél millió, az Egyesült Államokban pedig megközelíti az ötmilliót. S nemcsak a szabadalmak számában, hanem azok minőségében is van pótolniva­lónk a fejlett ipari országokhoz képest. Ezenkívül azt is mondhatom eddigi tapasz­talataink alapján, hogy a gazdálkodó egy­ségek nem ismerik megfelelő mélységben jogaikat és lehetőségeiket az ipari jogvéde­lem területén, sőt a kisebb cégeknél egyál­talán nincs is ezzel foglalkozó szakember. Pedig az idejében bejelentett találmány, a megfelelően használt védjegy, vagy a licen- cek korrekt egymás közötti forgalmazása igen komoly gazdasági előnyökhöz juttat­hatja a vállalatokat.- Éppen azért, hogy ezeket az ismerete­ket a gazdálkodókban tudatosíthassuk - szólt közbe a Kft. ügyvezetője - a gazdasági tevékenységünk mellett fontos feladatunk­nak tekintjük az iparjogvédelmi oktatást is. Mivel a vállalkozásunkban több felsőfokú iparjogvédelmi szakember dolgozik, ezért módunkban áll tudásunkat, tapasztalatain­kat átadni a vállalatok képviselőinek. Szep­temberben tervezünk egy középfokú tanfo­lyamot tartani e témában, amelyre minden érdeklődő leendő szakembert várunk, azo­kat, akik szeretnének megismerkedni en­nek a nagyon fontos gazdasági részterület kulcskérdéseivel - fejezte be a beszélge­tést Rigler István. WÁGNER DEZSŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents