Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

1988. július 28. / tóin* \ 4 népújság SZAKSZERVEZETI ÉLET Megjelent A munkaügyi jogszabályok IV. kötet A béren felüli juttatások. A kötet a munkaviszony alapján nyújtott béren felüli szolgáltatásokról (támogatásokról) szóló rendelkezé­seket tartalmazza. így többek között a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról, a gyer­mekgondozási segélyről, és a gyer­mekgondozási díjról, a nevelési-ok­tatási és egészségügyi intézmé­nyekben fizetendő térítési dijakról, az üzemi étkeztetésről, lakásépítési támogatásról, a külföldi csereüdülte­tésről szóló jogszabályokat tartal­mazza. Balesetek a háztartásban 3. kö­tet Családiház-építkezés biztonságo­san. A baleseti statisztika adatai szerint a családi házak építése sem tekint­hető balesetmentes üzemnek. A kiadvány az alkotók szándéka sze­rint nagy mértékben hozzájárulhat a magánerős, saját kivitelezésű épít­kezéseken előforduló balesetek szá­mának csökkenéséhez. Kárpáti Sándor: Jó szelet, peresz­trojka A kiadvány az 1985 óta tartó ese­ményeket elemzi. A glasznoszty és a peresztrojka hatását az élet minden területén vizsgálja. Nélkülözhetetlen eszköz a nyilvánosság, amely nem ismert talont, s csak egy tekintélyt fo­gad el, a tudásét. Kárpáti Sándor könyvét olvasva a szovjet glasznosztyról és peresztroj­káról, természetesen a magyar át­alakulás szükségességére is gon­dolunk. Feszültségek az egyéni és csoportérdek között A mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményei A Medosz folyamatosan figyelemmel kíséri a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeit, értelemsze­rűen azokon a munkahelyeken, ahol szakszervezet működik. Az ágazati szakszervezet megyei bizottsága nemrégiben te­kintette át a helyzetet. Az egyik legáltalánosabb megfogalma­zás, hogy a különböző területen folyó termelő, szolgáltató, ke­reskedelmi és kutató tevékenység folytán, a munka jellege, a termelőegységek területi szétszórtsága miatt az elért szociális ellátottsági színvonal változatos képet mutat. Az ismert gazdasági körülmények miatt a szakszervezetnek is rangsorolni kell a feladatokat és ennek megfelelően gazdál­kodni a rendelkezésre álló pénzzel, hiszen a VII. ötéves terv alapján meghatározott szociálpolitikai tervek egy az egyben nem valósíthatók meg. Éppen ezért kellett a legfontosabb fel­adatoknak jobban megfelelni. Mivel évente általában azonos összegek állnak rendelkezésre, bizonyos területeken romlás következett be. Fejlődés van a munkahelyi körülményekben, hi­szen sok új gép állt munkába, korszerűsítették az állattartó tele­peket. Több műhelycsarnokot, irodaházat, szociális létesít­ményt korszerűsítettek. Egyre több helyen tértek át a gépi adat- feldolgozásra. Ugyanakkor nem állt meg a nullára leírt gépek számának növekedése, illetve ezek továbbüzemelése. Az életszínvonal csökkenése nem kíméli a mezőgazdaság­ban dolgozókat sem annak ellenére, hogy itt még az illetmény- földeken több munkával többletjövedelmet lehet elérni. Válto­zatlanul csak igény a 40 órás munkaidőre való áttérés. Az egyéni és csoportérdekek ütközése is jelen van a terüle­ten, hiszen az étkezést, vagy a munkásszállítást nem mindenki veszi igénybe, és aki nem, az javasolja, hogy ennek a költségeit csoportosítsák át más területre. Még most is feladat a munká­sok szállítására használt járművek többcélú hasznosítása, ugyanakkor az is igaz, hogy ezek egy része már így is elhaszná­lódott állapotban van. A szállítás után a legtöbbet az üzemi étkeztetésre költik a munkáltatók, ezt a dolgozók mintegy 40-45 százaléka veszi igénybe. Most is gond a szétszórtan dolgozó kisebb csoportok ellátása, ezeken a területeken általában hozzájárulást fizetnek. Jelentősen fejlődött az üzemorvosi ellátás, főfoglalkozású üzemorvos négy gazdaságban dolgozik. Dalmandon üzemi körzeti orvos működik. A Hőgyészi Állami Gazdaságban most szervezik az üzemorvosi ellátást, a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban fogászat létesült, amit a KSZE és a Borászati Kö­zös Vállalat dolgozói is igénybe vehetnek. Négy üzem csatlakozott egy rehabilitációs központ létreho­zásához. Ezért már az idén 16-an vehetnek részt ezekből a gaz­daságokból szanatóriumi kezelésen Hajdúszoboszlón. Az idén további két állami gazdaság csatlakozik az akcióhoz. A kedvezményes szakszervezeti üdülés mellett egyre na­gyobb súlyt kap a vállalati saját üdültetés, ezt vagy saját létesít­ményben, vagy pedig bérelt üdülőben oldják meg. Saját üdülőt épített például Dombodban a Szekszárd-Paksi Vízitársulat. Mindemellett szerveznek hazai és külföldi csereüdülést is. Kialakult gyakorlata van a segélyezésnek. Szinte mindenütt támogatják a nagycsaládosokat, rendszeresen segítik a nyug­díjasokat. A feszültségek e területen jelentkeztek és a jövőben méginkább így lesz, mert egyre több becsületesen dolgozó család kerül - önhibáján kívül - nehéz körülmények közé. Jelentős terhet jelent az állami gazdaságoknak a lakásállo­mány karbantartása, illetve korszerűsítése. A Medosz megyei bizottságához tartozó munkahelyek összesen 16 millió forintot fordítottak a lakások karbantartására, felújítására és a dolgozók lakásépítésének támogatására. A különféle formákban évente 150-200 család kap segítséget a munkahelyétől. A munkakö­rülmények alakulásával szorosan összefügg a munkavédelem. Sajnos ez az év sem kezdődött jól, már volt egy halálos, egy ma­radandó fogyatékosságot okozó és egy súlyos üzemi baleset. Egészségügyi dolgozók horgászversenye a Holt-Sión Az ember ma már a jó levegőt csak a vízparton és az erdőben találja meg. Nem véletlenül hódolnak egyre többen a ter­mészetjárásnak és a horgászatnak. Az előbbihez csak megfelelő túrafelszere­lés, mig ha az ősi szenvedélynek, a hor­gászatnak kívánunk eleget tenni, ma már - ha eredményt akarunk elérni - egyre drágább felszerelés kell. Mégis dívik és egyre többen keresik fel a vízpartokat a kikapcsolódás és a horgászat sportjelle­ge miatt. Ez utóbbit a közvélemény egy része még erősen vitatja, de ha belegon­dolunk, a halat meg kell keresni, ki kell fá­rasztani, különböző dobásokat kell vég­rehajtani, akkor máris igazolódik sport- jellege, a fizikai igénybevétel. Tolna megye természeti adottságainál fogva egyfajta horgászparadicsom. E sport kedvelt munkatársaink körében, és így jutottunk el oda, hogy az egészség- ügyi dolgozóknak is horgászversenyt rendezzünk. Az egészségügyi szakma olyan „nagyüzem”, ahol egyértelmű igény a kikapcsolódás és a szabadidő kulturált, hasznos eltöltése. Szakszerve­zeti bizottságunk ezért döntött úgy, hogy július első szombatján megrendezi a hor­gászversenyt a gemenci tájvédelmi kör­zetben lévő Holt-Sión. Mindehhez segít­séget kaptunk a Mohosz Tolna Megyei Intézőbizottságától is. A csodálatos holtágon négy kategó­riában 53-an mérték össze tudásukat, il­letve ügyességüket. A kettő-, illetve há­romórás verseny alatt a családtagok is élvezhették gyer­mekeik és közvet­len hozzátartozóik versengését. A versenyen nemcsak az első­harmadik helyezet­tek nyertek - tárgy- jutalmakat-, hanem végső soron min­den egyes résztve­vő és a mozgalom is nyertes lett. A ren­dezvény sikerét mi sem jellemzi job­ban, hogy a résztve­vők már az ered­ményhirdetés után arról érdeklődtek, hogy mikor lesz a kővetkező ilyen családi megmozdulás. KISS JÁNOS szb-sportfelelős Pihentető sport Az egyik legkisebb fogás Új sportág az egészségért? „Gyorsan, egyszerűen, eredményesen - a köz megelégedésére” Ezzel a jelmondattal indított országos akcióprogra­mot még 1987 őszén a Közalkalmazottak Szakszerve­zete Központi Vezetősége a tanácsok hivatali szerveze­tében folyó ügyintézői munka korszerűsítése és az eh­hez szükséges feltételek kialakítása érdekében. A me­gyei titkárság mellett akcióbizottság alakult, valamint a tanácsi alapszervezetek is kisebb akcióbizottságokat hoztak létre a mozgalom szervezésére. A program helyi kibontakoztatását hivatott segíteni a megyei titkárság és megyei tanács vb-titkára közös ajánlása. Eszerint a mozgalomban való részvétel formája lehet többek között pályamunkák készítése, jogszabály­módosítási javaslatok, eljárási és ügyviteltechnikai, egyszerűsítési, korszerűsítési javaslatok, egységes ágazati mintatárak, ügyintézési és nyilvántartási model­lek kidolgozása, ágazati információrendszerek kimun­kálása. Részt lehet venni a mozgalomban szakmai vetél­kedők szervezésével, az irányított önképzésbe való bekapcsolódással, az új dolgozók beilleszkedésének, szakmai felkészítésének segítésével, a kulturált, udva­rias ügyfélfogadás meghonosításával, fejlesztésével. Az akcióprogramban igen fontos szerepe van a kor­szerűsítést elősegítő pályamunkák készítésének, me­lyek megfelelő díjazásban is részesülnek. Erre a célra a megyei tanácsi vezetés és a Közalkalmazottak Szak- szervezete közigazgatási, korszerűsítési alapot hozott létre, 1988-ban 62 000 Ft áll rendelkezésre a megyé­ben. A Belügyminisztérium és a Közalkalmazottak Köz­ponti Vezetősége a mozgalom keretében országos nyílt pályázatot is kiírt. A kidolgozott pályamunkákat 6000 Ft- ig, a hasznosítható ötleteket 1500 Ft-ig terjedő díjazás­ban részesítik, egy-egy személy több pályamunkával is benevezhet. A megyei pályázat benyújtási határideje ez évben szeptember 30., az országos nyílt pályázatra a pálya­munkákat október 15-ig lehet beküldeni jeligésen a me­gyei titkárság, illetve az Államigazgatási Szervezési Inté­zet címére. A megyei akcióbizottság előzetes tájékozódása sze­rint már többen készítettek aktuális témákból pálya­munkát a megyei pályázatra. Érdekesnek ígérkeznek a kétszintű igazgatás községi feltételrendszerével, a helyi tanácsi tesületi tevékenység továbbfejlesztésével, a számítástechnika tanácsi elterjesztésével kapcsolatos pályamunkák. A közelmúltban a megyei szakszervezeti székházban kerekasztal-megbeszélésre került sor 20, főleg nagy gyakorlattal rendelkező tanácsi vezető bevonásával. A megbeszélés célja a helyi tanácsok eredményes tevé­kenységét akadályozó problémák feltárása volt. A részt­vevők igen sok hasznos javaslatot, észrevételt tettek, ezeket továbbították a megyei tanács vezetésének. Elhangzott, hogy a megyei tanács hozzon létre alapot a nagyközségi, községi gépesítettség elősegítésére, el­sősorban a számítógépes bázis kialakítására, melyet pályázat útján lehessen elnyerni. A kétszintű igazgatás­ra való áttéréssel egy sor új hatáskör kerül a községek­hez, ezért fontos lenne egy-egy ágazatra vonatkozó irat­mintatár kidolgozása. Az egyszerűsített határozatok alkalmazását el kell ter­jeszteni, erre a megyei szakosztályok adjanak ki újabb iránymutatást. Felmerült az építési terveket véleményező megyei zsűri helyének, szerepének megvizsgálása, mivel ál­talános vélemény szerint indokolatlanul lassítja az engedélyezési eljárást, tevékenysége sok esetben bü­rokratikus. Javasolták a jelenlévők megyei tanácsi szaklap ki­adását, esetleg házilagos kivitelben, melyben teret kap­hatnak a munka egyszerűsítését, korszerűsítését előse­gítő tanulmányok. Összegezve: az akcióprogram Tolna megyében is beindult, arra kell törekednünk, hogy ne váljon kam­pányjellegűvé, mely aztán - több ilyen mozgalomhoz hasonlóan - ellaposodik. A folyamatos eredményekre törekvés vezethet a kor­szerű, gyors és tényleg az állampolgárok érdekeit szol­gáló közigazgatáshoz. DR. FARKAS LÁSZLÓ Közalkalmazottak Szakszervezete megyei munkaszervezési bizottsága vezetője Hírek- események A Szakszervezetek Tolna Nagyközségi Bizottsága ülésén Valentin Gizellát, a bi­zottság titkárát kérésére felmentette tisztségéből és az eddigi elnököt, Guld Zsuzsannát a Patex Tolnai Gyárának tár­sadalmi szb-titkárát választotta meg e funkcióra. A bizottság új elnöke Saramó Sándor, a Mözsi Általános Iskola igazga­tója lett. * Az 1988. július 15-17-i Gemenci Nagydij Nemzetközi Országos Kerékpár- versenyen a szakszervezetek nemzetkö­zi sportkapcsolata keretében részt vett a Francia Munkás Sport Szövetség (FSGT) 6 tagú delegációja is. A vendégeket meg­érkezésükkor fogadta és tájékoztatta - Tolna megye életéről, a szakszervezetek tevékenységéről, törekvéséről - Péti Im­re, az SZMT vezető titkára. A delegáció a július 18-i elutazásakor figyelemre mél­tónak minősítette az itt élő emberek ba­rátságát, közvetlenségét, a kerékpár- sport iránti érdeklődését. csoportoKroi Az SZMT elnöksége július 11-i ülésén tárgyalta a szakszervezeti művelődési házakban és a munkahelyeken működő amatőr művészeti csoportokról szóló tá­jékoztatót. A szakszervezeti művelődési házak­ban jelenleg - Tolnán, Högyészen és Si- montornyán - 23 csoport működik 771 taggal, a munkahelyi közösségek száma 25, létszámuk 710. Ebből az ifjúsági cso­portok száma 19, mintegy 517-en tagjai. A szekszárdi munkásotthonban ama­tőr művészeti csoport jelenleg nem mű­ködik. Próbálkoztak munkáskórus, szln- játszócsoport, társastánccsoport létre­hozásával, ám ezek rövid -1 -2 évi - mű­ködés után megszűntek. A tolnai, a hőgyészi és a simontornyai művelődési házakban az utóbbi 3-4 év­ben nem csökkent, hanem növekedett a közösségek száma és létszáma. Tolnán például a sportcsarnok adta lehetőséget kihasználva alakult mozgáskultúra-cso­port, társastánc- és gyermeknép­tánccsoport, Högyészen pedig a nemze­tiségi kultúra ápolására szerveződött a német nemzetiségi asszonykórus, a cite- razenekar, valamint a fúvószenekar. Si- montornyán 5 gyermektánccsoportot, képzőművészeti kört hoztak létre, mely­nek fenntartását az iskolával közösen oldják meg. A társadalmi, gazdasági élet változá­sai, a dolgozók szabadidejének csökke­nése negativ irányba hatott a művelődés minden területére, ezen belül az amatör művészeti mozgalom fejlődésére is. A vállalatok megváltozott gazdasági és gazdálkodási feltételei nem kedveztek a munkahelyi művelődésnek és az amatőr művészeti csoportok tartalmi, közösségi és szervezeti fejlődésének. Mindezek ha­tására az utóbbi években jelentősen csökkent a munkahelyi csoportok szá­ma. A legtöbb megszűnt csoport a díszí­tőművészet területén van, ezt követi a fo­tózás, a bábozás. Nagyobb vállalataink, intézményeink ugyanakkor rendszeresen nyújtanak anyagi támogatást, adnak egyéb juttatást - autóbuszt, ajándékot, felszerelést, kül­földi utak szervezése során segítséget- színvonalasan tevékenykedő megyei amatőr csoportoknak. Mindezek az ama­tőrmozgalom olyan támogatását jelentik, amelyben a vállalati mecénásszerep öt­vöződik' a tanácsi, és a szövetkezeti tá­mogatásokkal. Legfontosabb ebben az értékek megőrzésében vállalt szerepkör megerősítése, folyamatos vállalása. Sa­ját hasznuk, vállalati rendezvényeik szín­vonalasabbá tétele, vidéki dolgozóik be­vonása a csoportok munkájába. Dombó­váron úgynevezett Kapós-alapítványt hoztak létre, a művelődési ház kezdemé­nyezésére az üzemek támogatásával. Célja a két legjobb együttesük, a Kapos kórus és táncegyüttes fenntartásának, működtetésének segítése. Az elnökség megerősítette a megí]gtá- rozott feladatok körét, melyből a legfon­tosabbak: az eddig elért színvonal meg­tartása, az értékek megőrzése, ebben a folyamatosság biztosítása. Kiemelt he­lyen szerepel a fiatalokkal való foglalko­zás. Felhívta a szakszervezeti bizottsá­gok, a művelődési bizottságok, szakszer­vezeti művelődési házak figyelmét, hogy e munka jobb végzésére tegyék hatéko­nyabbá együttműködésüket az ifjúsági tagozatokkal, a KISZ-szervezetekkel és az együttműködésben érdekelt társszer­vezetekkel. Továbbra is segíteni kell a fennmaradás, működtetés, értékmegőr­zés minden formáját, az anyagi és szelle­mi erők ésszerűbb és hatékonyabb fel- használásával.

Next

/
Thumbnails
Contents