Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

1988. július 28. IftÉPÜJSÁG 3 Másképp A pártmunka nyilvánossága Nemcsak a pártkozvéiemény követeli meg egyre inkább a pártmunka nyilvános­ságát. A felsőbb párttestületek üléseiről - az utóbbi időben - részletes tudósítások jelennek meg. Ezért aztán gyakran előfordul, hogy jobban ismerik az emberek, mi történt a Központi Bizottság ülésén, mint azt, miben foglaltak állást, miben döntöt­tek azok a párttestületek, amelyeknek a véleménye mindennapjaik alakítója is, vagy annak kellene lennie. Ha a párt azt akarja, hogy a pártonkívüliek csatlakozzanak céljaihoz, akkor ismerniük kell ezeket a célokat, elképzeléseket.- E témát tartotta az egyik legfontosabbnak a bátaszéki termelőszövetkezet pártbizottsága is - mondja Bodor Imre pb-titkár. - Mi most egyszerűen nem tehe­tünk mást, minthogy újragondoljuk a feladatainkat és megpróbáljuk másként vé­gezni a munkát. A pártvezetőség helyett pártbizottság alakult márciusban, ez már önmagában a pártdemokrácia kiterjesztése. Új módon kellett megfogalmazni fel­adatainkat azért is, mert a pártbizottságnak mások a „jogosítványai”, nagyobb a ha­tásköre, mint a pártvezetőségnek voltak. Úgy döntöttünk, hogy nem összevont taggyűléseket tartunk - öt alapszervezet­ben 152 párttagunk van -, hanem küldötteket választunk, akiknek a megbízatása nem egy alkalomra szól. Ennek döntően a hatékonyabb munka megvalósítása volt az oka, hiszen párttagjaink szétszórt munkahelyeken dolgoznak. Van két „vegyes” alapszervezetünk is: a várdombi és az alsónánai egyben községi alapszerveze­tek, ezeknek a többitől eltérő feladataik is vannak. Már a pártbizottság megválasztása során sikerült nagyobb demokratizmussal megtalálni a legalkalmasabb pártbizottsági tagokat. A következő választáson - ha ez nem mond majd ellent az új szabályoknak - úgy tervezzük, hogy az alapszervezetek közvetlenül választanak egy-egy pártbizottsági tagot, csak a másik négyet választja a küldöttgyűlés. A pártbizottság a legfontosabb feladatának érezte a pártmunka nyilvánosságá­nak növelését. A szövetkezeti demokrácia már meglévő fórumrendszere erre alkal­mas is. Arra sem időnk, sem energiánk, és nincs is rá szükség, hogy újabb fórumo­kat hozzunk létre, a meglévők tartalmának a megújítása viszont folyamatos felada­tunk. Ezért úgy döntött a pártbizottság, hogy mindegyiket felhasználjuk a tájékozta­tásra és a pártonkívüliek véleményének a jobb megismerésére. Sok ilyen fórum, ta­nácskozás van egy termelőszövetkezetben. Leggyakrabban - hetenként - a szak­mai vezetés ülésezik. Ott én mondom el azt, hogy a pártbizottság miben foglalt állást, miben döntött, illetve milyen témákkal foglalkozunk. Kéthavonta van a választott vezetőség ülése. Az ágazatok, főágazatok tanácskozásain a pártbizott­ság tagjai vesznek részt hasonló véleménycseréken. A tájékoztatás és vélemény- kérés megtörténik a szövetkezet állandó bizottságaiban is. Ott az a pártbizottsági tag mondja el, aki az ülésen részt vesz. Az alapszervezeteknek hasonló ajánlást tettünk; a párttitkárok ismertessék a munkájukat a helyi fórumokon. Ha már azt nézzük, hogy mit csinálunk még másként, akkor beszélnünk kell a szövetkezeti tagok felvételéről is. A pártbizottság állást foglalt abban, hogy ezen is változtatunk. Eddig a szakmai vezetés vette fel tagnak, három vagy hat hó­nap próbaidő után a nálunk dolgozót, az ágazati munkahelyi vezető javaslata alap­ján, a jövőben ezt is másként csináljuk. Évente egyszer veszünk fel tagot az adott munkahelyi kollektíva javaslata alapján, nyilvánosan. Ennek megvan a jelentősége a tulajdonosi tudat erősítésében is. Nem azt akarjuk elérni, hogy másik hátrányo­sabb helyzetbe kerüljenek, hanem azt, hogy maradjon meg a tagság előnyösebb helyzete, hiszen a tagnak háztáji jár, ami pénzben is 10 ezer forint, de ha hasznosít­ja, akkor lehet negyven is, a kiegészítő nyereség is kitesz még egyhavi fizetést. A pártbizottságnak politikai feladata is a munkafegyelem erősítése, úgy vélem, ezzel a módszerrel ezt is javítani lehet. Végül is, aki most jön, az nem hozza a földjét, állatát, felszereléseit a közösbe, mint a régi tagjaink tették. A jól végzett munka mel­lett figyelembe lehet venni az illető közösségi magatartását, a szövetkezeti mozga­lomhoz való viszonyát is. A pártértekezlet anyagának megtárgyalásakor nem törekedtünk arra, hogy min­denről beszéljünk és akár erőszakoltan is határozatot hozzunk olyan kérdésekben, amelyek nem ránk vonatkoznak, avagy amelyekben mi nem léphetünk érdemben semmit. Azokat a feladatokat próbáltuk megtalálni, amelyek ránk vonatkoznak és amelyekben nálunk is van még mit tenni, ha úgy tetszik másként mint korábban. A bizottságosdinak nem láttuk értelmét, hiszen a pártbizottságnak azon tagja, aki egy-egy témával foglalkozik, megkeresheti azt a szakmai vezetőt, akivel konzultál­nia kell. Az alapszervezetek számára ajánlásokat fogadott el a pártbizottság, hiszen saját tennivalójukat nekik is önállóan kell megkeresni a megfelelő munka- módszerrel együtt. Még azt tenném hozzá, hogy ez nem jelenthet magárahagyatottságot, a pártbi­zottság tagjai igyekeznek segíteni az alapszervezeti munkát. Végezetül még egy gondolat, ami a pártbizottság ülésén is megfogalmazódott. Nem kell megváltoztatni azt, ami eddig is jó volt, a cél nem a változtatás maga, hanem a munka hatékonysá­gának javítása, de mindent másként kell csinálni akkor, ha ezt a feladat megköveteli. IHÁROSI IBOLYA Kiugró eredmények és gondok az állattenyésztésben Az állattenyésztés helyzetéről tartottak sajtó- tájékoztatót szerdán a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban. Baranyai Ferenc, a mezőgazdasági főosztály vezetője elmondta: a minisztériumban a közel­múltban áttekintették az állattenyésztés állapo­tát, és megállapították, hogy ebben a szakága­zatban az elmúlt időszakban kiugró eredmények születtek, ám adódtak gondok is. Ezek azonban egészében véve nem azt mutatják, hogy a hazai állattenyésztés válságban van, mint ahogyan azt sokan állítják. A legutóbbi felmérés szerint az állattenyésztés a mezőgazdasági tevékenység bruttó termelési értékének csaknem 45 százalékát adja, és állan­dó jellegű árbevételei révén hozzájárul a gazda­ságok pénzügyi egyensúlyának folyamatos fenntartásához. A hazai hústermelés az elmúlt években egyenletesen, évente átlag 3-3,5 százalékkal nö­vekedett, és - élősúlyban számolva - egy lakos­ra vetítve elérte a 220 kilogrammot, ami a világát­lag négyszerese. Ennek kedvező hatása, hogy amíg 1970-ben még 45 ezer tonna húst vásárol­tunk külföldről, az utóbbi időben évenként mint­egy 200 ezer tonnát exportálunk. Itthon annyi hús marad, hogy fejenként átlagosan 80 kilo­grammot fogyaszthatunk el, s ez nemzetközi mércével mérve is kiváló szintnek számit. Nem állunk rosszabbul a tejtermelésben sem, a tehe­nek átlagos tejhozama öt év alatt 800 literrel nőtt, és elérte a 4638 litert. Az állomány nagyságáról és az egyes fajták tartásáról részletesen szólt a főosztályvezető. Az állatlétszám több fajtánál csökkent, ám az állo­mány nagysága összességében kielégítő és megfelelő alapot teremt a további gazdálkodás­ra. A legutóbbi részletes - december 31-i - állat­számlálás adatai szerint az országban 1 millió 761 ezer szarvasmarha volt, kevesebb mint egy évvel korábban; azóta mintegy százezres lét­számnövekedés következett be, és ez a tenden­cia biztató. Az már kevésbé, hogy a fejőstehenek száma némi csökkenést mutat, igaz viszont, hogy a meglévőkkel - a tejipar statisztikája sze­rint - az elmúlt év azonos időszakához képest - az év első felében 2 százalékkal több tejet ter­meltek az üzemek. A sertéslétszám meghaladta a 9 milliót, ami mintegy 320-330 ezerrel több az egy évvel korábbinál. Gondok főleg a juh- és a baromfitartásban, valamint a húsmarhatartásban mutatkoznak. A MÉM-nek a nagyüzemi juhlétszámról vannak vi­szonylag friss adatai, ezek szerint az állami gaz­daságokban, a termelőszövetkezetekben és a szakszövetkezetekben december végén 1 millió 720 ezer juhot tartottak, ami hozzávetőleg 70 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál. A ba­romfilétszám a tervektől eltérően alakult, tojásból túltermelés következett be, ezért bizonyos mennyiségű tyúkot levágtak, ezek után az állo­mány 80 millió körül alakul, és ha ez Így marad, akkor a baromfitenyésztők a hazai és a külpia­con is helytállhatnak. A vágómarha-termelésben a jó minőség elérését és az exportigények kielé­gítését üzemi feladatnak tartják. A főosztályvezető elmondta, hogy a tojás túl­termelése a MÉM-et is váratlanul érte, ezután kü­lönféle intézkedéseket hoztak. Az ügy tanulsága, hogy a jövőben szorosabb együttműködésre lesz szükség a baromfitartásban, a feldolgo­zásban és az értékesítésben részt vevő valameny- nyi szervezet között. így következetesebben kell eljárni a tenyészanyag forgalmazásában, eset­leg a vállalati érdekek időszakos háttérbe helye­zésével is. Egy tulajdonoscsere hátteréről A gyors- és gépíróiskola helyén a bank és üzletház A piactér felöl. Még nem tudni, milyen állapotban van a tetőszerkezet, mennyit kell költeni a koros épületre. A szekszárdi Széchenyi utca képébe elválaszthatatlanul beletartozik a késő barokk kori épület, egyelőre leromlott, le­pusztult állagával... A városközpont re- hiblitációjával a környező épületegyütte­sek folyamatosan nyerték vissza eredeti szépségüket, a felújítási hullámból azon­ban ez idáig kimaradt a „rejtélyes” épít­mény. A fantáziát meg lódító jelző onnan szár­mazik, hogy a régi dokumentumokból, levéltári anyagokból, fényképekből nem találtak a nyomára, csupán közvetett fel­tevések élnek ezzel kapcsolatban. Nos, eszerint az egyetlen vékonyka szálat egy 1860-ban készített telekköny­vi térkép jelenti. így azonosítható be ez az eredeti formáját valószínűleg megőrzött egykori számtartói és kasznári lak, ami a nagy átalakításokat a több mint egy év­század alatt átvészelte. A kisebb módosí­tásokon, átalakításokon persze még törik a fejüket a szakemberek, hiszen egyelő­re az sem világos, hogy hol lehetett ere­detileg a főbejárat. Sőt, az sem bizonyos, az útfeltöltések miatt került mai mélysé­gébe a padlószint, vagy a korábbi ren­deltetése követelte meg... Egyet azonban feltétlenül állíthatunk, az immár több évtizedes múltra tekintő újabb kori hasznosításának nem felel meg az épület. A szekszárdi Bezerédj Ke­reskedelmi Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet kilenc tanterme kap helyet itt, a piac szomszédságában, a főútvonal mellett, zsúfolt, szűk és sötét helyiségekben. Az áldatlan állapot meg­szüntetésére végül egy jó üzlet megköté­sével került sor. Hogy miért a minősítés? A városi tanácsnak igen sok pénzébe került volna a meglehetősen lepusztult ház felújítása, ráadásul azon az objektív helyzeten sem változtatott volna, hogy az ifjúság nevelésére, az oktató-nevelő munkára ideálisnak éppen nem nevez­hető ez a megoldás. Ám az így is túl hosszúra nyúlott halogatás után elkerül­hetetlenné vált volna a gyakorlati cselek­vés. Ekkor találtak rá partnerként a Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. megyei kép­viselőire, akik fantáziát láttak a központi fekvésű, patinás épület felhasználásá­ban és ez év júniusában megvásárolták. Biztos és tőkeerős kézbe került tehát a rekonstrukció, amit alátámaszt az a tény, hogy a hitelbank mielőbb vérkeringésé­be szeretné kapcsolni. Jerkovics János igazgató a jövő évet említette, amikor a megújhodott épület új rendeltetésében nyithat. Az egyik épületrészben ily mó­don a lakossági, kiskereskedelmi ügyin­tézés kap majd helyet, a földszinten he­lyezik el a pénztárat, a nagyforgalmú ügyfélfogadást pedig az emeleten tartják majd. A többi helyiséget kiskereskedők­nek adják el, jórészt a piacon működő butikokat telepítik be a mai egyetlen bejáratot jelentő belső udvarba és épü­letszárnyba. Hogy milyen üzletek kerül­nek még ide, arról egyelőre többet nem tudtunk meg, de remélhetőleg a ruházati butikok mellett a megyeszékhely ideális­nak éppen nem nevezhető kereskedelmi helyzetét javító, a választékot bővítő egy­ségek sem maradnak ki. A tervezést je­lenleg a Tolnaber végzi. De mi lesz az innen kikerült osztályok­kal, hol kapnak helyet a gyors-és gépíró szakiskolai tanulói? Úgy tűnik a tulajdo­noscsere azt a régóta vajúdó gondot is megoldhatja, amit a szakközépiskola 8 tantermes bővítése jelent. Eddig ugyanis más, fontosabbnak ítélt beruházásokra fordították a tanács fejlesztési pénzesz­közeit, a „Bezerédj-tervek" pedig tervek maradtak. Most az eladásból származó összeg mintegy 10 millió forintnyi tanácsi pénzzel kiegészítve nemcsak reális kö­zelségbe hozza az építkezést, de meg is követeli azt. Az idő azonban így is túl rövid. A Szek- szárd Városi Tanács pályázati kiírása legfontosabb feltételként tartalmazza ugyan a jövő augusztusi határidőt - a ki­vitelezés költsége mellett - de így is átmeneti megoldásról kell az 1988-89- es tanévben gondoskodni. Ezalatt diákok és tanárok az újvárosi lll-as Számú Álta­lános Iskolához tartozó Pázmány téri is­kolában tanulnak-tanitanak majd, ami nem kis szervezési gondot vet fel a jövő­ben az iskolavezetés számára és tegyük hozzá, nem kis állóképességet igényel a pedagógusok részéről... Remélhetőleg csupán egyetlen tanévig. Mégsem lehetünk nyugodtak. Nem­csak azért, mert folyamatosan kerülnek felszínre és torlódnak olyan tennivalók, amelyek egy-egy város vezetésének res­tanciáját, átgondolatlan, minden pers­pektívát nélkülöző, esetleg csak az örö­költ, meglévő dolgok megőrzésén fára­dozó (a)politikáját tükrözik és több évti­zedes tehetetlenségét jelzik. Baljósnak tűnik az a tendencia is, hogy nemcsak a kistelepülések, de lám a megyeszékhely, városaink tanácsai is rászorulnak, vagy csupán kényelmi szempontból felélik meglévő értékeiket, a jövő forrását. Félő akkor is, ha pillanatnyilag jó taktikai lé­pésnek tűnik, egycsapásra vesz le több gondot a település vezetői válláról. Nem utolsó sorban azért, mert egy helység közigazgatását többek között közintéz­ményeinek állagáról, minőségéről is meg lehet ítélni... No meg a készen kapott örökség megőrzéséről, továbbadásáról. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Növekvő termelés - kevesebb energiafogyasztás Az ipar első félévi teljesítménye Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó hét iparág ezernél is több vállala­ta és szövetkezete 1988 első félévében, igaz meglehetősen nagy hullámzással, változatlan áron számolva 1,2 százalék­kal növelte termelését, amely összessé­gében 570 milliárd forint értéket tett ki. A növekvő termelés nem járt több energia- fogyasztással, sőt az energiafelhaszná­lás 5 százalékkal csökkent, de ezen belül a villamosenergia-fogyasztás csak egy százalékkal mérséklődött. Ami az ipari termékek értékesítését il­leti: a belföldi szállítások a vártnál néhány százalékkal alacsonyabbak voltak, en­nek oka elsősorban a múlt év végi erőtel­jes lakossági felvásárlás, továbbá az ex­port fokozása. A szocialista országokba a tavalyi első félévinél két százalékkal ke­vesebbet exportáltak az ipari üzemek, összesen mintegy hárommilliárd rube­lért. Konvertibilis elszámolású exportját minden iparág növelte, összességében 23 százalékkal, így a félévi kivitel elérte az 1,6 milliárd dollárt. A behozatal erről a piacról mérséklődött, s ez nem kevés gondot jelentett és jelent most is a feldol­gozóipari üzemeknek. Végül is az ipar külkereskedelmi forgalmának passzívu­ma 360 millió dollárral, mintegy 45-50 millió dollárral csökkent. Az egyes ipar­ágak közül az alumíniumipar és a vasko­hászat, a szerves és szervetlen vegyipar, a műanyag- és vegyiszál-gyártás, vala­mint a villamos gépeket gyártó üzemek növelték az átlagosnál erőteljesebb ütemben nyugati exportjukat, míg - bár termelésüket bővítették - az átlag alatt értékesítettek konvertibilis valutáért a kü­lönböző feldolgozó ágazatok, mint pél­dául a műszergyártás, a híradástechni­kai ipar, a papír- és a bútoripar, valamint a textilruházati ipar. Az iparban a dolgo­zók létszáma január óta mintegy 30 ezer­rel, 3,4 százalékkal csökkent. Eladnak azért, hogy beruházzanak...?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents