Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

2 Képújság 1988. július 20. Grósz Károly amerikai útja Vezető politikus szocialista országból - a Szovjetuniót kivéve - az elmúlt négy évtizedben nem tett olyan méretű és jel­legű látogatást az Egyesült Államokban, mint amilyenre Grósz Károlyt hívták meg július 19-27. között. Az utazást az ameri­kai fél kezdeményezte, és nyilvánvaló, hogy azt örömmel elfogadták, hiszen köl­csönös érdekről van szó. A washingtoni kormányzat független, szuverén országként kezeli Magyaror­szágot, amellyel oly mértékben kész fej­leszteni a politikai, gazdasági és egyéb kapcsolatokat, amennyire - mint megfo­galmazzák - Budapest erre kész. Minden jel szerint ez a washingtoni alapállás vál­tozatlan marad, bármelyik párt győzzön is a novemberi elnökválasztáson. A magyar diplomácia elvi alapokon már sok éve törekszik az együttműködés fejlesztésére a vezető tőkés világhata­lommal, s nem rajtunk múlik, hogy a kö­zeledés bizonyos területeken még nem olyan mértékű, amint lehetséges lenne, és amint azt szeretnénk. Kézenfekvő, hogy ebben Washington - főként belpo­litikai hátterű - fenntartásai mellett a két ország eltérő méretei, világpolitikai és gazdasági szerepe játszik szerepet. A személyközpontú amerikai közgon­dolkodás ismeretében jelentősnek tűnik, hogy az új magyar kormányfő, egyben pártvezető, lehetőséget kap arra, hogy hosszabb körúton ismerkedjék meg az Egyesült Államok több gazdasági köz­pontjával, az ország légkörével, életével. A házigazdák tudatosan törekszenek ar­ra, hogy vendégük mind a hangadó gaz­dasági-politikai körök, mind a sajtó előtt mindenütt tájékoztathasson a magyar helyzetről és a gazdasági együttműkö­dés lehetőségeiről. A zsúfolt program, amely a szó szoros értelmében a chicagói megérkezés per­cétől a washingtoni elutazás órájáig alig biztosít szabadidőt a kormányfőnek és az öt kísérő szakemberek kis csoportjá­nak, hamisitatlanul amerikai jellegű. Grósz Károly olyanfajta utat bonyolít le, mint egy világcég vezető menedzsere, aki egy új, nagy piacot „dolgoz meg”; reggeltől estig tárgyal a különböző ipari és pénzügyi érdekeltségek vezetőivel, valódi munkaebédeken és -vacsorákon tart előadásokat, válaszol az amerikai üz­leti és politikai elit tagjainak kérdéseire. Ugyanakkor gyakran naponta többször is áll a helyi sajtó, a rádió, a televízió ren­delkezésére. A körút végén kerül sorra Washington­ban miniszterelnökünk találkozása az amerikai kormány több tagjával, valamint egy beható, többórás tárgyalásra Ronald Reagan elnökkel. Jóllehet az elnök jövő januárban távozik, nem kétséges, hogy a legfelső szintű tárgyalások eredményei meghatározzák majd a folyamatosnak tekinthető amerikai diplomáciát, s a jö­vendő kormány politikáját Magyarország irányában. Legalább ilyen fontos, hogy Grósz Károly mintegy „bemutatkozhat” az amerikai törvényhozásban, találkozik mind a képviselöház, mind a szenátus külügyi bizottságának tagjaival. A tör­vényhozás, mint ismeretes, a kormány­nyal egyenrangú szerepet tölt be az ame­rikai kül- és gazdaságpolitika alakításá­ban. A magyar kormányfő amerikai útja részben „jószolgálati”; célja, hogy jó ér­telemben „reklámozza”, megismertesse hazánkat, életünket, helyzetünket, nem leplezve gondjainkat sem. Ugyanakkor mindkét részről vallott cél, hogy a magas szintű látogatás indítékot adjon a gazda­sági és pénzügyi kapcsolatok további fejlődésének, amire rendkívül nagy szük­ségünk van. Gyakorlati megállapodásokat ilyenfaj­ta úttól nem várhatunk. Azt viszont annál inkább, hogy Grósz Károly utazása való­ban jó szolgálatot tesz a két ország kap­csolatainak, ezen belül Magyarország politikai és gazdasági érdekeinek. Felté­telezhető, hogy a magyar kormányfő nyílt, közvetlen, szókimondó stílusa, amely közeláll az amerikai közéletben szokásos hangvételhez, jó visszhangra talál majd. így a látogatás megnyithatja az utat a további, immár gyorsabb köze­ledés előtt, amelytől nehéz helyzetünk­ben mindenekelőtt a gazdasági, a keres­kedelmi, a pénzügyi, a technológiai kap­csolatok fejlődését várjuk. Azt, hogy milyen lehetőségek nyílhat­nak a magyar gazdaság előtt Ameriká­ban, feltehetően nem is ismerjük még, így távol állunk attól, hogy kimenthettük vol­na őket. Erre utal az is, hogy Grósz Károly Washington után vezető kanadai (köztük magyar származású) üzletemberek meg­hívására Torontóba látogat, ahol ugyan­csak az üzleti együttműködésről tárgyal. Brian Mulroney kanadai kormányfő e magánlátogatás lehetőségét felhasznál­va repül Torontóba, hogy a magyar veze­tővel találkozzék. HELTAI ANDRÁS Nyugodt a helyzet Karabahban Jerevánban és más örmény városok­ban hétfőn mindenütt felvették a munkát, s kedden is dolgoztak az emberek, nyu­godt volt a helyzet - közölték telefonon az MTI moszkvai tudósítójával hiteles ör­mény források. Az Armenpressz illetéke­se szerint hétfőn nem voltak felvonulá­sok. Az Izvesztyija kedden beszámolt arról, hogy az örmény fővárosban a hét első napján az élet szemmel láthatóan kezdett visszatérni a rendes kerékvágásba. Mi­hail Minaszbegjan, a jereváni városi párt- bizottság első titkára a lapnak adott nyi­latkozatában hangsúlyozta, hogy az egész tömegközlekedés normálisan mű­ködött, ami lehetővé tette a munkafelvé­telt is. A politikus - akit néhány nappal ezelőtt választottak meg a jereváni pártszervezet élére -, hangsúlyozta, hogy a város veze­tői a tömeggyűléseket, mint a társadalmi véleménynyilvánítás formáit, nemcsak hogy nem ítélik el, hanem természetes dolognak tartják, amennyiben a törvé­nyes kereteken belül, valóban demokra­tikus légkörben zajlanak le, s nem zavar­ják a közrendet. Ami most Jerevánban történik, abban fontos, pozitív elemeket is látunk: rendkívüli módon megélénkült a lakosság társadalmi aktivitása, s .ha azt Magyar-NSZK Kedden tartotta alakuló közgyűlését a KBC Kelmenyomó Rt. Az új cég a magyar textilruházati ipar jobb, egyenletesebb anyagellátására és az export növelésére alakult. Alaptőkéje 568 millió forint, amelyet az NSZK-beli Köchlin Baumgartner und Cie Lörrach konstruktiv mederbe tereljük, sokat elér­hetünk - jelentette ki. A jereváni pártbizottság első titkára fontos feladatnak minősítette a rémhírek elleni küzdelmet. Hangsúlyozta, hogy a jereváni repülőtéren történt incidenseket követően már minden sebesült katona elhagyta a kórházat, s két polgári sze­mély szorul még rövid ápolásra. Minasz- bekján bejelentette, hogy kedden új programot indítanak a köztársasági tv- csatornán: hetente kétszer ad egyenes adásban tájékoztatást a lakosságnak a városi pártbizottság titkára és a városi ta­nács elnökhelyettese, s a nézők telefo­non tehetnek fel nekik kérdéseket. Az MTI tudósítójának az azerbajdzsáni külügyminisztérium illetékeseitől szerzett információja szerint kedden a köztársa­ság városaiban nyugodt volt a helyzet, a Karabah-hegyvidéki autonóm területről a nap folyamán a későbbiekben adnak majd csak tájékoztatást. A köztársaság vezetői már visszatértek Moszkvából. Azerbajdzsánban - ahol hivatalosan még szintén nem közölték a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének ha­tározatát - nagy érdeklődéssel, de nyu­godtan várják az esti tv-összefoglalót, amelyet a szovjet első csatornán sugá­roznak a hétfői vitáról. vegyes vállalat (KBC) cég és a Hungarotex által szerve­zett magyar részvényesekből álló cso­port fele-fele részben adott. A budapesti székhelyű részvénytársaság legna­gyobb magyar részvényese a Hazai Fé- süsfonó és Szövőgyár, a Magyar Külke­reskedelmi Bank és az Interbank. PANORÁMA BUDAPEST - Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter ked­den az Amerikai Egyesült Államokba uta­zott. Kíséretében van Czina Sándor, az Üvegipari Művek vezérigazgatója. A mi­niszter részt vesz az eddigi legnagyobb magyar-amerikai közös vállalkozás, a síküveggyártó Hunguard Kft. vegyes vál­lalat alapító okmányának aláírásán, és tárgyalásokat folytat az amerikai Guar­dian cég vezetőivel. MOSZKVA - Kedden hajnalban a Szovjetunióban felbocsátották a Prog- ressz-37 ember nélküli teherűrhajót, amelynek célja a MIR tudományos-kuta­tó űrállomás. A Progressz-37 kutatáshoz szükséges anyagokat szállít az űrállo­másra. A teherűrhajó berendezései ren­deltetésszerűen működnek. JERUZSÁLEM - Megérkeztek a szovjet vízumok a holland külügyminisz­tériumba a Moszkvába készülő izraeli konzuli küldöttség hat tagja részére - kö­zölték kedden Jeruzsálemben holland diplomáciai források. 1967 óta ez lesz az első ilyen jellegű Izraeli küldöttség a Szovjetunióban. A vízumok Hollandián keresztüli kiadását a Szovjetunió azért választotta, mert az 1967-es arab-izraeli háború, a szovjet-izraeli diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta, Hollandia képviseli az izraeli érdekeket Moszkvá­ban. BONN - Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedden nyilatkozatban üdvözölte azt a teheráni bejelentést, hogy Irán feltétel nélkül elfo­gadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatát. Teherán mosta­ni bejelentése Genscher szerint döntő lé­pés az öbölháború befejezése felé veze­tő úton. BELGRAD - A jugoszláv alkotmány- bíróság elutasította azt a Mariborból ér­kezett állampolgári javaslatot, amely in­dítványozta, hogy a testület vizsgálja felül a katonai szolgálatot előlró törvény, illet­ve az annak megtagadásával kapcsola­tos büntetőjogi rendelkezések alkotmá­nyosságát. Az alkotmánybíróság állás­pontja szerint „az ország törvényei min­denkinek biztosítják a meggyőződés és a hit szabadságát, ám semmi nem indokol­ja, hogy különböző vallási közösségek tagjai hitelveik miatt szélesebb jogokat élvezzenek, mint a többi állampolgár”. SANTO DOMINGO - Enrique Ber- mudezt választották a nicaraguai ellen- forradalmi szervezetek héttagú vezető­ségének élére hétfőn Santo Domingó- ban, ahol a kontrák vezetői háromnapos ülésüket tartják. Bermudez, a somozista hadsereg volt ezredese, a nicaraguai el­lenforradalmárok egyik legkonzervatí­vabb vezetője. Hatalmát és befolyását az irányítása alatt működő legütőképesebb katonai alakulat adja. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre Ft-ban angol font 9088,62 9097,72 9106,82 ausztrál dollár 4300,74 4305,05 4309,36 belga frank 138,09 138,23 138,37 dán korona 758,70 759,46 760,22 finn márka 1216,88 1218,10 1219,32 francia frank 856,59 857,45 858,31 holland forint 2562,15 2564,71 2567,27 ír font 7763,66 7771,43 7779,20 japán yen (1000) 402,40 402,80 403,20 kanadai dollár 4467,02 4471,49 4475,96 kuvaiti dinár 18978,14 18997,14 19016,14 norvég korona 791,26 792,05 792,84 NSZK márka 2890,02 2892,91 2895,80 olasz líra (ezer) 38,97 39,01 39,05 osztrák schilling 411,00 411,41 411,82 portugál escudo 35,42 35,46 35,50 spanyol peseta 43,55 43,59 43,64 svájci frank 3483,72 3487,21 3490,70 svéd korona 841,00 841,84 842,68 tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 5384,10 5389,49 5394,88 ECU (Közös Piac) 6005,69 6011,70 6017,71 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1988. május 3-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. (MTI) Irak-lrán A háborúnak vége? Hasemi Rafszandzsani újságíróknak nyilatkozik Biztató ajándékkal lepte meg Irán az ENSZ-et: július 20-án éppen egy éve, hogy a BT 598-as számú határozatában keményen felszólította Iránt és Irakot az 1980. szeptember óta tartó háború befe­jezésére és szankciókat helyezett kilá­tásba az ellen a fél ellen, amely felhívásá­nak nem tesz eleget. Büntető intézkedé­sekre ugyan nem került sor - ehhez további szovjet-amerikai megegyezésre lett volna szükség -, ám az iráni parla­ment elnöke, a júniusban hadsereg-fő­parancsnokká kinevezett Haszemi Raf­szandzsani hétfői bejelentése a tűzszü­net elfogadásáról azzal a kilátással ke­csegtet, hogy talán nemzetközi szank­ciók nélkül is közelebb kerül a béke a Kö­zép-Keleten. Nem mintha „nemhivatalos” szank­ciókból nem lett volna éppen elég. Irak - a bagdadi álláspont szerint iráni provo­kációkra válaszul - 1980. szeptember­ben valójában azért indított átfogó táma­dást szomszédja ellen, hogy Iránnak a sahtól örökölt, de az 1979. iszlám forra­dalom óta fenyegetőbbnek tűnő túlerejét kiszorítsa az Öbölből, s azt arab belten­gerré változtassa. Ehhez az Öböl menti olajtermelő királyságok pénzügyi támo­gatást - immár vagy 40 milliárd dollár erejéig -, Franciaország ultramodern fegyvereket, az Egyesült Államok pedig politikai elismerést adott - a két ország 1967-ben megszakított diplomáciai kap­csolatai a háború éveiben újultak fel. Irakot 1972 óta a Szovjetunióhoz is ba­rátsági szerződés fűzi. A külső segítség főleg azután erősödött, hogy Irak villám­háborús céljait nem érte el, s a nyolcva­nas évek eleje óta a háború tétje már egyszerűen csak Irán fékentartása. Irán viszont tökéletesen elszigetelődött a nemzetközi színtéren, senkitől sem ka­pott hitelt, fegyverei fokozatosan elfogy­tak - hírek szerint 50, még a sah idején vásárolt harci repülőgépe maradt. Az öt- venmilliós ország embertömegei, élő erőként bevetve, 1981 -tői sikereket értek el a 16 milliós Irak 800 ezer fős hadsere­gének technikája ellen, de idén már for­dult a kocka és Irak hadi sikerein érző­dött a műszaki fölény nagyobb hatásfo­ka. Közben - bár tavaly májusban egy amerikai hadihajót iraki rakétatalálat ért - az Egyesült Államok és NATO-szövet- ségeseinek flottái is az iráni haditengeré­szet ellen sorakoztak fel az Öbölben az utóbbi évben, a hajózás szabadsága biz­tosításának jelszavával. Igaz, az iraki lé­gierő támadásai csak Irán olajszállításait veszélyeztették, mig Irán hadihajói Irakba és más arab országokba tartó más ke­reskedelmi hajókat is támadtak. A legna­gyobb iráni-amerikai összecsapás most áprilisban volt, néhány nappal azután, hogy az iraki csapatok a fronton vissza­foglalták Fao félszigetet. A konfliktusban tulajdonképpen - nem csekély mértékben kockáztatva az arab országokhoz fűződő általános érdekeit - a külhatalmak közül csak a Szovjetunió maradt semleges. Az ENSZ-ben nem já­rult hozzá az egyoldalú szankciókhoz Irán ellen és állhatatosan javasolta, hogy a béke és a hajózás szabadsága a két fél megegyezésén és az Öbölben felvonult külföldi erők kivonásán alapuljon. Igaz, a szovjet semlegességet megkönnyítette, hogy az Iránnak szóló titkos amerikai fegyverszállitmányok 1986-ban kirob­bant ügye megzavarta az arab országo­kat - azt is nehezményezik, hogy a was­hingtoni törvényhozás akadályozza a ne­kik szánt amerikai fegyverszállítmányo­kat -, s hiába volt utóbb az amerikai flot­tatüntetés, az Öböl menti olajkirályságok bizalma megrendült a tengerentúli támo­gatóban. Az Irán ellen világszerte kiala­kuló bojkottot tulajdonképpen - a jövőre gondolva - a szomszédos arab országok is megtörték: Irán tengeri kereskedelmé­nek jó részét évek óta az Emírségek köz­vetíti, s még Szaúd-Arábia sem adott Iraknak soha annyi pénzt, amennyiből a háborút megnyerhette volna. A frontról érkező hírek arra vallanak, hogy az iráni bejelentés ellenére még mesz- sze a valódi fegyvernyugvás. Mindkét fél­nek még sok feltétele van, mielőtt béke­megállapodást írhatnának alá. Lehet, hogy az iráni tűzszüneti ajánlat az ország végső vereségét előzi meg, de ez egyáltalán nem biztos. A háború története azt mutatja, hogy a vesztésre álló fél mindig számíthatott va­lamilyen külső beavatkozásra - akárcsak a még súlyosabb szankciók megakadályo­zására. Ezért inkább úgy tűnik, hogy az irá­ni ajánlat csak ezt a végtelen körforgást van hivatva megtörni. De már ez sem csekély­ség - nyolc évi harc és több mint egymillió iraki és iráni halott árán. MÉSZÁROS GYÖRGY Mandelát nem bocsátják szabadon A dél-afrikai kormány a nemzetközi felhí­vások ellenére sem hajlandó szabadon bo­csátani Nelson Mandelát - közölte hétfőn a dél-afrikai tájékoztatásügyi miniszter. Man­dela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 26 éve börtönben sínylődő elnöke hétfőn töltötte be 70. életévét, s ez alkalom­ból állam- és kormányfők követelték sza­badon bocsátását „Még nem jött el annak az ideje, hogy Mandelát szabadon engedjük” - jelentette ki cinikusan Stoffel van der Merwe, dél-afri­kai tájékoztatási miniszter a televízióban. Hozzátette: „Nem érdekes, mekkora a nemzetközi nyomás ránk, ha egyszer így döntöttünk, számolnunk kell vele”. Hétfőn újabb államférfiak követeltek sza­badságot az ANC vezetőjének. „Mandela és a többi dél-afrikai politikai fogoly sza­badsága elősegítené a faji elkülönítési rendszer békés felszámolásához szüksé­ges politikai helyzet kialakítását, és Dél-Af- rika demokratizálásár - hangsúlyozza Reagan amerikai elnök üzenete. Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök a polgárjogi harcos haladéktalan szabadon bocsátá­sát Dél-Afrika elleni büntető intézkedések bevezetését és a faji elkülönítés felszámo­lását követeli. A nyugat-európai államok külügyminiszterei hétfőn közös nyilatko­zatban követelték Mandela és a többi dél­afrikai politikai fogoly szabadon bocsátá­sát hangsúlyozva, hogy Pretoria ezzel ki­nyilváníthatná készségét az ország helyze­tének békés rendezésére. Pérez de Cuellar, az Ensz főtitkára is részt vett hétfőn a világszervezet apartheid­ellenes különbizottságának Mandeláról megemlékező ünnepi ülésén. Pérez de Cuellar felszólalásában rámutatott, hogy Mandela, bebörtönzése ellenére a dél-afri­kai tömegek faji egyenlőségért folytatott harcának élharcosa. A dél-afrikai Johannesburgban hétfőn a hatósági tiltások ellenére sajtóértekezletet tartott Winnie Mandela, a bebörtönzött pol­gárjogi harcos felesége. Winnie Mandela újságíróknak elmondta, hogy férje jó egé szségnek örvend, bár hónapok óta magánzárkában tartják.

Next

/
Thumbnails
Contents