Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Befejeződött a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése Varsóban szombaton véget ért a Var­sói Szerződés Politikai Tanácskozó Tes­tületének kétnapos ülése. Miután a tagállamok küldöttségveze­tői pénteken elmondták felszólalásaikat, szombaton reggel a testület meghallgat­ta Viktor Kulikovnak, a Varsói Szerződés Tagállamai Egesitett Fegyveres Erői fő- parancsnokának jelentését, majd aláír­ták a tanácskozás dokumentumait. A VSZ PTT elfogadta a varsói ülésről szóló közleményt és két kiegészítő doku­mentumot: az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökken­tésére vonatkozó tárgyalásokról, illetve a fegyverkezési hajszának a természeti környezetre gyakorolt hatásairól szóló nyilatkozatot. Az aláírási ceremónia után a tagorszá­gok kommunista pártjainak fő- és első tit­kárai tartottak megbeszélést. A külügyminiszterek munkaülésen vi­tatták meg az ülésen elfogadott megálla­podások végrehajtásának néhány gya­korlati kérdését. Délben a PTT ülésének nemzetközi sajtóközpontjában Henryk Jaroszek len­gyel külügyminiszter-helyettes, a VSZ PTT eddigi főtitkára tartott sajtóértekezle­tet. Részletesen ismertette a három elfo­gadott dokumentumot, méltatta a ta­nácskozás jelentőségét. Kérdésekre vá­laszolva közölte, hogy az ülésen elhang­zott felszólalások bizalmas jellegűek vol­tak, s ezért nem jelenik meg róluk bővebb tájékoztatás a sajtó számára. Határozot­tan cáfolta, hogy a tanácskozáson szó lett volna a tagországok kétoldalú kap­csolatairól vagy bármely résztvevő kitért volna egy másik tagország belső helyze­tére. A küldöttségvezetők beszédeikben országuk belső állapotáról szóltak. * Hazaérkezett Varsóból szombaton, a késő esti órában az a párt-és kormány- küldöttség, amely Grósz Károly, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével jú­lius 14. és 16. között részt vett a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára; Várkonyi Péter külügymi­niszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, A Varsói Szerződés tagállamainak kö­zös véleménye, hogy korunk alapvető kérdése a háború megakadályozása, a fegyverkezési verseny megszüntetése, a határozott áttérés a leszerelésre, első­sorban a nukleáris leszerelésre - olvas­ható a VSZ Politikai Tanácskozó Testüle­tének üléséről kiadott közleményben. Már ebben az évben tárgyalásokat kell kezdeni a VSZ és a NATO között az euró­pai haderő és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentéséről. A tagállamok megerősítették elkötele­zettségüket a kölcsönös és egyenlő biz­tonságon, az egyenjogú és széles körű együttműködés elvein alapuló, tömeg­pusztító fegyverektől és erőszaktól men­tes világ eszméje mellett. honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A ta­nácskozás munkájában szakértőként részt vett Szokai Imre, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Őszi István külügyminiszter-helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, kereskedelmi miniszter, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter-he­lyettes, Gecse Attila, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője és Pacsek Jó­zsef altábornagy, honvédelmi miniszter- helyettes. Jelen volt Tadeusz Czecho- wicz, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. A leszerelésben az egész emberiség érdekelt, az erről folytatott tárgyalásokon minden érintett állam részvétele szük­séges. A közlemény szerint a VSZ tagor­szágai kiemelten fontosnak tartják, hogy szülessen megegyezés a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati támadó­fegyvereinek 50 százalékos csökkenté­séről, teljesen tiltsák el az atomfegyver­kísérleteket, a vegyi fegyvereket, az utób­biak készleteit semmisítsék meg és csökkentsék a fegyveres erőket és a ha­gyományos fegyverzetet Európában. A VSZ tagállamai szerint még 1988- ban meg kell kezdeni a tárgyalásokat az európai haderők és a hagyományos (Folytatás a 2. oldalon.) Közlemény a tanácskozásról A világklasszis Olaf Ludwig elsöprő diadala a Gemenci Nagydíjon Egy évvel a legnagyobb hazai országúti kerékpárverseny másfél évtizedes jubi­leuma előtt már az idén a majdani ünnephez illő mezőny gyűlt össze 10 ország­ból. A harmadik szakasz utáni késő esti ünnepélyes eredményhirdetéskor i$ két gerai állhatott fel a dobogóra. Középen a verseny szuperembere, Olaf Ludwig, tőle jobbra klubtársa, Hildebrandt és balra Liska, aki a villanyfényes kritérium­versenyen megtörte az egyértelműen végig jellemző külföldi fölényt, s az érté­kes harmadik helyezésének tizenötezer szekszárdi tapsolt (Részletes tudósítá­sunk a 6. oldalon található.) Az első kötésben nem eredt meg a dinnye, most drága Szedd! Add! Tedd! Vedd! És szömyűlködj... „Zöldség- és gyümölcsország” hétköznapi pillanatai reagálnak a piaci igények változásai­ra. Ma a babban a sárga hüvelyű bab a nyerő a piacon... Ugyanakkor a váltás lassú, nehézkes, mire valaki rááll, már nem biztos, hogy ez a valódi igény. Eddig nem volt gond az eladás, a paksiak 20 ország 30 vevőjé­nek szállítanak, de gyanítom, olyan ter­meltetőkkel szerződnek ezután, akik gyorsabbak, fogékonyabbak a változá­sokra.- szs ­Érik a... már nem érik, sőt, nem is ve­szik át a ropogós cseresznyét, mert a szezonon túl vagyunk, már a meggyakció is lefutott, még tart valameddig a kajszi- barack, ám érik az embert meglepetések. Akad a gyümölcsfronton példa az olcsón átvett meggyre, barackra, ugyanakkor már nem furcsa, ha az üzletben borsos az ára. Dühöng a kistermelő, hogy eny- nyiért nem érdemes leszedni a fáról sem, ez az ár nem az az ár, amire ők egész év­ben gondoltak... A felvásárlóhelyeken dúlt némi vita, mérgelődött a termelő, vé­gül mégiscsak otthagyta a cigánymegy- gyet 8-10 forintért, a pándi meggyet 12—14-ért, hogy aztán a nem termelő szomszédja mondjuk a pándi-félét meg­vegye a zöldségesnél - 24-ért. A bátai November 7.Téesz barackosá­ban is kevesebb a termés a vártnál, ugyanakkor a „Szedd magad!” akció si­kere él, a mai gazdasági helyzetben az is befőzővé vált, aki eddig az ilyen munkák hallatán csak szörnyűlködött. A sárgaba­rack kilója, ha maga szedi az ember, 35 Ft. A bódén a felirat tavaly még festékkel íródott, de mára a kréta is megteszi, könnyebb a korrekció. Hogy legyen be­főtt és lekvár télire, sok-sok kilométert utaznak az olcsó barack reményében csomagtartóra szerelt létrával a csalá­dok, hogy aztán a helyszínen derüljön ki, 35 Ft kilója a kajszinak, ha magad sze­ded. De ha már az ember ennyit autózott az olcsó befőzés reményében, hát kény­telen-kelletlen szed is. Enni annyit lehet, amennyi belefér, ez a téesz ajándéka, de amikor kiérve a mérleg 20 kilót mutat, könnyű a számolás... A téesz jól teszi, amit tesz, hiszen így is viszik, legalább meggy országos szinten is - Pakson is - kielégítő mennyiségű, az árakra jobb idők járnak, mint ta­valy - hallottuk. Mester­séges árfelhajtásról len­ne szó? Nem tudni, min­denesetre kilónként 2-3 forinttal jobbak az árak cigánymeggy esetében, mint tavaly a tavalyi ha­sonló időszakban. A ha­gyományosan befőttnek való pándi meggyből nincs elegendő, maga a fajta került ki a figyelem középpontjából, nem bő­termő, hidegérzékeny, íme, eddig eladási gon­dokról is hallottunk, most pedig kevés. A konzerv­gyár viszont áfészekkel áll kapcsolatban, és a termeltetési szerződés­ben foglalt mennyiség fö­lött is mindent át szoktak venni. Az őszibarackkal a hét közepén indultak, a régi nagy telepítések ki­öregedtek, újakról nincs szó jelentős tételben, ami van, az még nem fordult termőre. Ribizli, köszmé­te és málna a mi vidékünkön nem rendel­kezik hagyománynyal. Zöldborsóból 8600 tonnát szerződtek le a paksiak. Ezer tonna a kiesés, az aszály illetne az alacsony termésátlagok következményeként. A meggyakció még tart, 850 tonna a terv, most a felén túl vannak, a várt mennyiség nem lesz meg. Beindult a zöldbabvonal is, 2860 tonnát szerződtek, az állomány jónak tű­nik. Érdekesség talán az, hogy a me­zőgazdasági üzemek, a termelők lassan 3, TVA.7ARTA5: *** HÉTKÖZNAP 7“15 SZOMBAT vasarnaP napi ÁR; Ft A* Bátai ártábla a barackos bejáratá­nál a bódén 3 piacszemléletük javulásáról tesznek ta­núbizonyságot, de azt is hallani: jönnek ide az élelmes „maszekok”, szedőbrigá­dot foglalkoztatva, egész teherautónyi csapatokkal. Szedik, viszik... Aztán elad­ják a Balatonon kilónként 80 forintért. Az Alföldön 60 forintos árakat lehet hallani „sárgabarack-ügyben”, de a szekszárdi Skálában a héten még 30 volt kilója. A termelő drágán akar eladni, a vevő olcsón venni, és akkor még ott van a köz­beeső is, a kereskedelem. Panasz min­denütt van, drága a permetszer, nélküle nincs termés, drága a gyümölcs, nélküle hogyan húzható ki a tél, kicsi az árrés, hogyan éljen meg belőle gazdaságosan a kereskedelem?! Paks, konzervgyár A többi gyárral egyeztetett termeltetési együttműködés az alapja a kapacitáski­használásoknak a konzervgyáraknál. A Meggy a paksi konzervgyári vonalon

Next

/
Thumbnails
Contents