Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. július 15. TtXNA _ KÉPÚJSÁG 3 A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés össze­jövetelek, gyűlések, felvonulások szer­vezhetők, azokon a résztvevők vélemé­nyüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában résztve­vők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötele­zettséget a közterületen vagy középület­ben tartandó összejövetelekre, gyűlé­sekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelöl­je meg azokat a rendezvényeket, ame­lyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzíté­se, hogy a gyülekezés esetleges megtil­tása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó tör­vény határozza meg a társadalmi szerve­zet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, mű­ködésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szer­vezet, egyesület minden olyan tevékeny­ségre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egye­sület kritériumait ki nem merítő társasá­gok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulási szabályokhoz és ál­lami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely tár­saság tevékenysége egyesületre, társa­dalmi szervezetre utaló ismérveket mu­tat, az illetékes állami szervnek legyen jo­ga a körülmények tisztázására és a szük­séges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisz­tertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavas­latok tervezetét a Hazafias Népfront szer­vezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehető­leg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az országos párt­értekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskö­rébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek szá­mát 1241-röl 435-re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervek hatáskörébe - igy a központi testületek hatáskörébe is - csak a politikailag különösen fontos, többségében elsőszámú vezetői tisztsé­gek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illet­ve akik jogosultak rá. A pártszervek döntenek a saját választá­si vagy kinevezési jogkörükbe tartozó sze­mélyi ügyekben, és előzetesen állást fog­lalnak azokban, amelyekben a választás, il­letve a kinevezés más szervek feladata. * A Központi Bizottság döntött hatáskö­rébe tartozó személyi kérdésekben:- Óvári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét - nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából;- Major Lászlót, a Magyar Népköztár­saság montevideói nagykövetét kinevez­te a Központi Bizottság irodájának veze­tőjévé;- Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti In­tézet igazgatóját - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt - felmentette beosztásából;- Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát ki­nevezte a KB Párttörténeti Intézete igaz­gatójának. Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének második, befejező napját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára tartott szóvivői tájékozta­tót. A két nap tapasztalatai alapján el­mondható, hogy a Központi Bizottság jól döntött, amikor korábbi elhatározásának megfelelően nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sájtr é é u ú áoöaák róban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a jövőben is folytatódjék a nyílt tájékozta­tás, s akár a vitáról is készülhessen élő felvétel. Major László kinevezésével kap­csolatban a Központi Bizottság titkára el­mondta, hogy a KB Iroda új vezetője ko­rábban újságíróként dolgozott, ezt köve­tően a Központi Bizottság apparátusá­ban tevékenykedett, majd nagykövetként képviselte hazánkat. Kifejezte meggyő­ződését, hogy személyében alkalmas embert találtak a pártszóvivői funkcióra is. Berecz János a továbbiakban beszá­molt arról, hogy az első napirendi pont­hoz, a gazdasági kérdésekhez csütörtö­kön öten szóltak hozzá: elsősorban az „A” variációt támogatták, de szükséges­nek tartották a „B” változat további ki­munkálását is. A szavazásnál a Központi Bizottság - korábbi állásfoglalásától el­térően - úgy döntött, hogy az új nyugdíj- rendszer bevezetésére csak később ke­rüljön sor. A szóvivő utalt arra, hogy a szavazás során hárman voksoltak a gaz­daságfejlesztési tervezetek ellen. Véle­ményük szerint a szavazásnál hangsú­lyozni kellett volna azt is, hogy esetleg egy harmadik variáció is szóba jöhet-e. Vagyis nem a változatokat kifogásolták, hanem azt, hogy nem volt további alter­nativa. Szóba került az is, hogy a Köz­ponti Bizottságnak el kell készítenie mű­ködési rendjét, ügyrendjét is, mert előfor­dulhat, hogy - egy felszólalás után - egy- egy konkrét kérdésben vita bontakozhat ki. Lehetőségeket kell tehát teremteni ar­ra, hogy ha valaki információs indokkal szót kér, tudakozódhassék. A szóvivő nagy jelentőségűnek nevezte a második napirendi pontként tárgyalt gyü­lekezési és egyesülési jog törvénybe fogla­lásáról szóló javaslatot. Kiemelte, hogy az elvi állásfoglalás vitájában lényegre törő és fontos észrevételek hangzottak el. Ezek közé sorolta, hogy az állampolgári elégedetlenséget akár felvonulással is ki lehetne fejezni. Ä lényeg: az állampolgárok ne csak a szavazásnál, a választásoknál, hanem egyéb módon is véleményt nyilvá­níthassanak, s ennek legyenek meg a tör­vényes keretei. A káderhatáskör vitáról szólva a szóvivő elmondta, hogy a Központi Bizottság egyharmadára csökkentette azoknak a funkcióknak a számát, amelyek a jövőben is hatáskörébe tartoznak. Berecz János végezetül elmondta, hogy Grósz Ká­roly közelmúltbeli moszkvai látogatását, tárgyalásait nagyjelentőségűnek értékeli a Központi Bizottság. A látogatás során is­mételten bebizonyosodott: a nemzetközi kérdésekről a szocializmusról hasonló mó­don gondolkodunk. A találkozón a magyar és a szovjet vezetők a kapcsolatok nehéz­ségeit és előnyeit is számba véve foglal­koztak a továbbfejlődés kérdéseivel. Az újságírók kérdéseire válaszolva Be­recz János elmondta: a Központi Bizott­ság támogatta azt az elképzelést, hogy az egyesülési törvényjavaslat az egypárt- rendszer keretei között biztosítsa az egyesülési és gyülekezési jogot. Úgy vél­te, hogy az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslatot nem lenne szerencsés társadalmi vitára bocsátani, mert nem helyes a lakosságot túlterhelni vitákkal. A választójogi törvény továbbfejlesztése, annak kiegészítése amúgy is szélesebb érdeklődésre tart számot, s annak vitájá­ra hamarosan sor kerül. A közelmúltban megalakult szervezetekkel kapcsolatban Berecz János leszögezte: amíg az Or­szággyűlés az egyesülési és gyülekezési törvényt nem alkotja meg, eddigi szoká­saink szerint járunk el. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszerveze­tének tevékenységével kapcsolatban rá­mutatott: nincs okunk arra, hogy ne tűr­jük, sőt, esetleg ne támogassuk. Az ilyen kérdéseket azonban ma még konkrétan kell mérlegelni. A Parlament ügyrendjét érintő kérdésre válaszolva elmondta: a világon mindenütt politikai szervek, párt-, népfront- vagy ilyen jellegű társadalmi szervek tesznek javaslatot az Ország- gyűlés tisztségviselőire. Berecz János végezetül elmondta, hogy a két gazdaságfejlesztési koncep­ció tárgyalása során elhangzott felszóla­lásokat külön-külön is fel kell dolgozni, mert nemcsak javaslatok hangzottak el, hanem olyan felelősségteljes gondolatok is, amelyek főként a lakosság terheivel, a lakosságot érintő szociális problémákkal foglalkoztak. A SZOT főtitkára sem arra gondolt - amikor a tervezetek ellen szavazott -, hogy feltétlenül szükség van egy harma­dik variációra. Ö azt mondta: nem kapott elég biztosítékot a szociális gondosko­dás kérdéseit illetően. E véleményeket tehát tanulmányozni kell, mert csak a va­lóság teljes ismeretében vállalható a döntés. Ennek tudatában októberben is­mét napirendjére tűzi e témát a Központi Bizottság - mondta végezetül Berecz Já­nos. Huszár István: A népfrontmozgalom sokat tanult az egyesületektől A gyülekezési és egyesülési jogról szóló előterjesztésben az áll, hogy a klasszikus emberi-állampolgári jogok korlátozott érvényesülése társa­dalmunkban hátráltatja fejlődésünket és hozzájárult azokhoz a politikai­intézményi működési zavarokhoz, amelyek az elmúlt évtizedben elmé­lyültek. Ezért újra kell gondolnunk az emberi-állampolgári jogok teljes problémakörét. Kicsit cinikusan azt is lehetne mondani, hogy most, amikor igen súlyos gazdasági-társadalmi válságjelenségekkel kell megbirkóznia a vezetés­nek, most hirtelen elkezdenek foglalkozni az emberi szabadságjogokkal, hogy valamit mégis nyújtani tudjanak a nehéz évek elé néző lakosság­nak. Mi erről az ön véleménye? - kérdeztük Huszár Istvántól, a Hazafias Népfront főtitkárától, a Központi Bizottság tagjától.- Én nem állítanám így szembe a dolgokat. Talán most először a politi­ka ténylegesen, nemcsak szavakban, hanem tettekben is abba az irány­ba halad, hogy nemcsak a végrehajtásban, hanem a politika formálásá­ban is igényt tart az állampolgárok együttműködésére. Bennem ezért a mostani KB-ülés két napirendi pontja valahol szorosan összekapcsoló­dik. Az előbbihez társadalmi támogatás kell, de a politika nem tudja kita­lálni, soha nem is tudta igazából az íróasztal mellett kitalálni, hogy a sző­kébb környezetben, a helyi társadalomban, a községben, a kerületben hogyan kell a feladatokat konkrétan megoldani. A tervutasításos, mond­juk úgy, a sztálini modellnek nemcsak az volt a hibája, hogy torz nemzet- gazdasági struktúrát hozott létre, hanem az is, hogy a gazdasági élet fel­adatait végrehajtó embereket nem tekintette többnek, mint a végrehajtás láncszemeinek. Én úgy érzem, most éppen ennek a korszaknak a végér­vényes felszámolása van napirenden. Ugyanakkor súlyos ellentmondást látok abban, hogy ez a most kibon­takozó politika, amely minden társadalmi támogatást megérdemel, rá­szolgál arra, rá is szorul arra egy távlatosabb jövő megvalósítása érdeké­ben, tehát ez a politika most arra kényszerül, hogy olyan döntéseket hoz­zon, amelyek csökkenthetik társadalmi bázisát. Nem tud Ígérni csupa jót a következő évekre, hanem bizony lesznek igen kellemetlen, a társada­lom széles rétegeit súlyosan érintő megszorító intézkedések.- Az elmúlt években az állampolgári kezdeményezésű egyesületek­nek, ha egyáltalán sikerült áttörniük a megalakulást nehezítő akadályo­kon, nem egyszer meggyűlt a bajuk a különféle hatóságokkal, többnyire a közvetlen környezet párt-, éllami szerveivel. Ezért ezek az egyesületek sokszor mintegy bebújtak a Hazafias Népfront védőszárnyai alá. Ön bizik abban, hogy ezután nem lesz szükség effajta védelemre, hogy a helyi tár­sadalmak tolerálni fogják az állampolgári kezdeményezésű egyesülete­ket, megmozdulásokat?- Én nagyon sokat várok ennek a két törvényjavaslatnak a társadalmi vitájától. Ez többek között azt is szolgálja majd, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben megismerjék a gyülekezési és egyesülési jog tartalmát, a részletkérdéseket is. Épp azért, hogy adott esetben, ha ebben a jogukban sérelem éri őket, tudatában legyenek annak, hogy itt nem egyszerűen a hivatal packázik velük, hanem valójában megsértették a törvényt! A jövőben talán kevesebb egyesület fog úgymond „bemenekülni” a népfront védelmébe, hiszen ezután nem lesz arra szükség, hogy min­denáron valamilyen hivatalos szerv álljon az állampolgárok kezdemé­nyezései mögött. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a népfrontmozgalom az eddig létrejött egyesületek és más állampolgári kezdeményezések ál­tal maga is igen sokat gazdagodott, ezeknek nagy szerepe volt abban, hogy ma olyan jóleső társadalmi bizalom övezi a mozgalmat. Az elmúlt évek ez irányú tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz a mindjobban kristá­lyosodó elképzeléshez, hogy a népfrontmozgalom alapjaiban megújul­va, a mainál még szélesebb értelemben integrálja és képviselje a külön­féle rétegeket, csoportokat, véleményeket és kezdeményezéseket. (MTI-Press) Párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba Grósz Károly, A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminisz­ter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, hon­védelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügy-osztályának helyettes vezető­je; Őszi István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter­helyettes, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Mi­nisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával össze­függő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költ­ségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermekintéz­mények térítésidij-rendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépíté­sének programjáról. Lengyel Szejm Szerdai ülésén a lengyel Szejm módo­sította az általános hadkötelezettségről szóló törvényt: a helyettesítő katonai szolgálat alkalmazási körét kiszélesítette, a kötelező szolgálati időt a haditengeré­szetnél, rakétásoknál és a hírközlő ala­kulatoknál három évről két évre csök­kentette. Az új törvény értelmében azok a fiata­lok, akik vallási meggyőződésből, erköl­csi megfontolásból nem kívánnak kato­nai szolgálatot teljesíteni, ezt ezentúl a kiegészítő parancsnokságokon kérvé­nyezhetik, ahol a helyi tanácsok, a népf­ront, valamint a fegyveres erők képvise­lőiből álló közös bizottság dönt ügyük­ben. Ennek megfelelően azok, akik sem a rendes katonai szolgálatot, sem a polgári védelmi szolgálatot, sem pedig a felsőok­tatási intézményekben szokásos honvé­delmi kiképzést nem vállalják, lehetősé­get kapnak arra, hogy nem katonai állami vállalatoknál, hanem a környezetévde- lem, a szociális és kommunális, valamint a vízügyi szolgáltatások területén tölt­hessék le a katonai szolgálat idejét. A helyettesítő katonai szolgálatot telje­sítőket teljesen kivonják a fegyveres erők ellenőrzése alól, felügyeletüket a munka- és szociálisügyi minisztérium látná el. A munkavállalók jogai rájuk nem lesznek érvényesek, juttatásaik a rendes katonai szolgálatot teljesítők juttatásaival lesznek azonosak. A LEMP és a Parasztpárt két képviselő­je a szerdai ülésen interpellációt nyújtott be amiatt, hogy a csehszlovák illetékes szervek 1981 óta folyamatosan megsér­tik a lengyel-csehszlovák kishatárforgal- mat szabályozó és 1959 óta érvényes megállapodást: korlátozzák a lengyel ál­lampolgárok beutazását - ez jelenleg csak a legközelebbi hozzátartozótól származó meghívó alapján lehetséges. Boleslaw Kulski külügyminiszter-he­lyettes válaszában elmondta, hogy a csehszlovák fél 1981 -ben, az akkori len­gyel belpolitikai helyzetre hivatkozva egyoldalúan függesztette fel a megálla­podás teljesítését, miközben a lengyel fél mindig is érvényesnek tartotta azt, és tel­jes körű végrehajtását szorgalmazza. Csehszlovákia azonban, bár a kérdést Lengyelország állami és pártérintkezé­sek alkalmával egyaránt határozottan felvetette, nem változtatott gyakorlatán. Ezért az idén júniusban Lengyelország kezdeményezésére ülést tartott a két or­szág határmenti forgalmával és turizmu­sával foglalkozó vegyes bizottság. Ezen a csehszlovák fél kifejtette, hogy a kishatárforgalomra érvényes megálla­podást csak akkor kívánja maradéktala­nul alkalmazni, ha annak létrejönnek a gazdasági feltételei, azaz megszűnik a két ország piaci ellátása és árrendszere közötti különbség; ha reális valutaárfo­lyamot alakítanak ki és ha megakadá­lyozzák az elsősorban kereskedelmi célú utazásokat. A csehszlovák fél ugyanakkor bizo­nyos engedményeket jelentett be a kor­látozásban, mindenekelőtt a vasárnapra és az ünnepnapokra vonatkozóan, vala­mint szervezett csoportok esetében. Négyen bennégtek egy kigyulladt Trabantban Tragikus közúti baleset történt tegnap délután 15 óra 10 perckor Kéty belterüle­tén. A TA 21 -96 rendszámú Trabant személygépkocsi eddig ismeretlen okokból egy jobbra ívelő kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütkö­zött a Palotai László, tamási lakos által vezetett, s a Szekszárdi Tejipari Vállalat tulajdonában lévő nyergesvontatóval. Az ütközés következtében a személyautó kigyulladt s a benne utazó hat személy közül négy - Hammer Márton 31 éves, Hammer Mártonné 28 éves, Fábián Sebestyénné 59 éves és Hammer Péter 7 hó­napos szekszárdi lakos - bennégett. Hammer Roland 3 éves kisfiút, valamint egy eddig ismeretlen 4-5 éves kisgyereket súlyos, életveszélyes sérüléssel a pé­csi Honvédkórházba szállítottak. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. Fotó: G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents