Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
1988. július 15. TtXNA _ KÉPÚJSÁG 3 A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában résztvevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. A törvény írjon elő bejelentési kötelezettséget a közterületen vagy középületben tartandó összejövetelekre, gyűlésekre, felvonulásokra; ugyanakkor jelölje meg azokat a rendezvényeket, amelyek nem tartoznak előzetes bejelentési kötelezettség alá. Fontos annak rögzítése, hogy a gyülekezés esetleges megtiltása ellen bírósághoz lehessen fordulni. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megalakulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szervnek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-röl 435-re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki, hogy a pártszervek hatáskörébe - igy a központi testületek hatáskörébe is - csak a politikailag különösen fontos, többségében elsőszámú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek, hogy a funkciók betöltéséről lehetőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve akik jogosultak rá. A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben, és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás, illetve a kinevezés más szervek feladata. * A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben:- Óvári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét - nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából;- Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság irodájának vezetőjévé;- Huszár Istvánt, a KB Párttörténeti Intézet igazgatóját - a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt - felmentette beosztásából;- Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB Párttörténeti Intézete igazgatójának. Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének második, befejező napját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót. A két nap tapasztalatai alapján elmondható, hogy a Központi Bizottság jól döntött, amikor korábbi elhatározásának megfelelően nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sájtr é é u ú áoöaák róban. Egyetértés alakult ki abban, hogy a jövőben is folytatódjék a nyílt tájékoztatás, s akár a vitáról is készülhessen élő felvétel. Major László kinevezésével kapcsolatban a Központi Bizottság titkára elmondta, hogy a KB Iroda új vezetője korábban újságíróként dolgozott, ezt követően a Központi Bizottság apparátusában tevékenykedett, majd nagykövetként képviselte hazánkat. Kifejezte meggyőződését, hogy személyében alkalmas embert találtak a pártszóvivői funkcióra is. Berecz János a továbbiakban beszámolt arról, hogy az első napirendi ponthoz, a gazdasági kérdésekhez csütörtökön öten szóltak hozzá: elsősorban az „A” variációt támogatták, de szükségesnek tartották a „B” változat további kimunkálását is. A szavazásnál a Központi Bizottság - korábbi állásfoglalásától eltérően - úgy döntött, hogy az új nyugdíj- rendszer bevezetésére csak később kerüljön sor. A szóvivő utalt arra, hogy a szavazás során hárman voksoltak a gazdaságfejlesztési tervezetek ellen. Véleményük szerint a szavazásnál hangsúlyozni kellett volna azt is, hogy esetleg egy harmadik variáció is szóba jöhet-e. Vagyis nem a változatokat kifogásolták, hanem azt, hogy nem volt további alternativa. Szóba került az is, hogy a Központi Bizottságnak el kell készítenie működési rendjét, ügyrendjét is, mert előfordulhat, hogy - egy felszólalás után - egy- egy konkrét kérdésben vita bontakozhat ki. Lehetőségeket kell tehát teremteni arra, hogy ha valaki információs indokkal szót kér, tudakozódhassék. A szóvivő nagy jelentőségűnek nevezte a második napirendi pontként tárgyalt gyülekezési és egyesülési jog törvénybe foglalásáról szóló javaslatot. Kiemelte, hogy az elvi állásfoglalás vitájában lényegre törő és fontos észrevételek hangzottak el. Ezek közé sorolta, hogy az állampolgári elégedetlenséget akár felvonulással is ki lehetne fejezni. Ä lényeg: az állampolgárok ne csak a szavazásnál, a választásoknál, hanem egyéb módon is véleményt nyilváníthassanak, s ennek legyenek meg a törvényes keretei. A káderhatáskör vitáról szólva a szóvivő elmondta, hogy a Központi Bizottság egyharmadára csökkentette azoknak a funkcióknak a számát, amelyek a jövőben is hatáskörébe tartoznak. Berecz János végezetül elmondta, hogy Grósz Károly közelmúltbeli moszkvai látogatását, tárgyalásait nagyjelentőségűnek értékeli a Központi Bizottság. A látogatás során ismételten bebizonyosodott: a nemzetközi kérdésekről a szocializmusról hasonló módon gondolkodunk. A találkozón a magyar és a szovjet vezetők a kapcsolatok nehézségeit és előnyeit is számba véve foglalkoztak a továbbfejlődés kérdéseivel. Az újságírók kérdéseire válaszolva Berecz János elmondta: a Központi Bizottság támogatta azt az elképzelést, hogy az egyesülési törvényjavaslat az egypárt- rendszer keretei között biztosítsa az egyesülési és gyülekezési jogot. Úgy vélte, hogy az egyesülési és gyülekezési törvényjavaslatot nem lenne szerencsés társadalmi vitára bocsátani, mert nem helyes a lakosságot túlterhelni vitákkal. A választójogi törvény továbbfejlesztése, annak kiegészítése amúgy is szélesebb érdeklődésre tart számot, s annak vitájára hamarosan sor kerül. A közelmúltban megalakult szervezetekkel kapcsolatban Berecz János leszögezte: amíg az Országgyűlés az egyesülési és gyülekezési törvényt nem alkotja meg, eddigi szokásaink szerint járunk el. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének tevékenységével kapcsolatban rámutatott: nincs okunk arra, hogy ne tűrjük, sőt, esetleg ne támogassuk. Az ilyen kérdéseket azonban ma még konkrétan kell mérlegelni. A Parlament ügyrendjét érintő kérdésre válaszolva elmondta: a világon mindenütt politikai szervek, párt-, népfront- vagy ilyen jellegű társadalmi szervek tesznek javaslatot az Ország- gyűlés tisztségviselőire. Berecz János végezetül elmondta, hogy a két gazdaságfejlesztési koncepció tárgyalása során elhangzott felszólalásokat külön-külön is fel kell dolgozni, mert nemcsak javaslatok hangzottak el, hanem olyan felelősségteljes gondolatok is, amelyek főként a lakosság terheivel, a lakosságot érintő szociális problémákkal foglalkoztak. A SZOT főtitkára sem arra gondolt - amikor a tervezetek ellen szavazott -, hogy feltétlenül szükség van egy harmadik variációra. Ö azt mondta: nem kapott elég biztosítékot a szociális gondoskodás kérdéseit illetően. E véleményeket tehát tanulmányozni kell, mert csak a valóság teljes ismeretében vállalható a döntés. Ennek tudatában októberben ismét napirendjére tűzi e témát a Központi Bizottság - mondta végezetül Berecz János. Huszár István: A népfrontmozgalom sokat tanult az egyesületektől A gyülekezési és egyesülési jogról szóló előterjesztésben az áll, hogy a klasszikus emberi-állampolgári jogok korlátozott érvényesülése társadalmunkban hátráltatja fejlődésünket és hozzájárult azokhoz a politikaiintézményi működési zavarokhoz, amelyek az elmúlt évtizedben elmélyültek. Ezért újra kell gondolnunk az emberi-állampolgári jogok teljes problémakörét. Kicsit cinikusan azt is lehetne mondani, hogy most, amikor igen súlyos gazdasági-társadalmi válságjelenségekkel kell megbirkóznia a vezetésnek, most hirtelen elkezdenek foglalkozni az emberi szabadságjogokkal, hogy valamit mégis nyújtani tudjanak a nehéz évek elé néző lakosságnak. Mi erről az ön véleménye? - kérdeztük Huszár Istvántól, a Hazafias Népfront főtitkárától, a Központi Bizottság tagjától.- Én nem állítanám így szembe a dolgokat. Talán most először a politika ténylegesen, nemcsak szavakban, hanem tettekben is abba az irányba halad, hogy nemcsak a végrehajtásban, hanem a politika formálásában is igényt tart az állampolgárok együttműködésére. Bennem ezért a mostani KB-ülés két napirendi pontja valahol szorosan összekapcsolódik. Az előbbihez társadalmi támogatás kell, de a politika nem tudja kitalálni, soha nem is tudta igazából az íróasztal mellett kitalálni, hogy a szőkébb környezetben, a helyi társadalomban, a községben, a kerületben hogyan kell a feladatokat konkrétan megoldani. A tervutasításos, mondjuk úgy, a sztálini modellnek nemcsak az volt a hibája, hogy torz nemzet- gazdasági struktúrát hozott létre, hanem az is, hogy a gazdasági élet feladatait végrehajtó embereket nem tekintette többnek, mint a végrehajtás láncszemeinek. Én úgy érzem, most éppen ennek a korszaknak a végérvényes felszámolása van napirenden. Ugyanakkor súlyos ellentmondást látok abban, hogy ez a most kibontakozó politika, amely minden társadalmi támogatást megérdemel, rászolgál arra, rá is szorul arra egy távlatosabb jövő megvalósítása érdekében, tehát ez a politika most arra kényszerül, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek csökkenthetik társadalmi bázisát. Nem tud Ígérni csupa jót a következő évekre, hanem bizony lesznek igen kellemetlen, a társadalom széles rétegeit súlyosan érintő megszorító intézkedések.- Az elmúlt években az állampolgári kezdeményezésű egyesületeknek, ha egyáltalán sikerült áttörniük a megalakulást nehezítő akadályokon, nem egyszer meggyűlt a bajuk a különféle hatóságokkal, többnyire a közvetlen környezet párt-, éllami szerveivel. Ezért ezek az egyesületek sokszor mintegy bebújtak a Hazafias Népfront védőszárnyai alá. Ön bizik abban, hogy ezután nem lesz szükség effajta védelemre, hogy a helyi társadalmak tolerálni fogják az állampolgári kezdeményezésű egyesületeket, megmozdulásokat?- Én nagyon sokat várok ennek a két törvényjavaslatnak a társadalmi vitájától. Ez többek között azt is szolgálja majd, hogy az állampolgárok minél szélesebb körben megismerjék a gyülekezési és egyesülési jog tartalmát, a részletkérdéseket is. Épp azért, hogy adott esetben, ha ebben a jogukban sérelem éri őket, tudatában legyenek annak, hogy itt nem egyszerűen a hivatal packázik velük, hanem valójában megsértették a törvényt! A jövőben talán kevesebb egyesület fog úgymond „bemenekülni” a népfront védelmébe, hiszen ezután nem lesz arra szükség, hogy mindenáron valamilyen hivatalos szerv álljon az állampolgárok kezdeményezései mögött. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a népfrontmozgalom az eddig létrejött egyesületek és más állampolgári kezdeményezések által maga is igen sokat gazdagodott, ezeknek nagy szerepe volt abban, hogy ma olyan jóleső társadalmi bizalom övezi a mozgalmat. Az elmúlt évek ez irányú tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz a mindjobban kristályosodó elképzeléshez, hogy a népfrontmozgalom alapjaiban megújulva, a mainál még szélesebb értelemben integrálja és képviselje a különféle rétegeket, csoportokat, véleményeket és kezdeményezéseket. (MTI-Press) Párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba Grósz Károly, A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, a KB külügy-osztályának helyettes vezetője; Őszi István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszterhelyettes, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyyel Nép- köztársaság budapesti nagykövete. Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a Tervgazdasági Bizottság döntését a gyermekintézmények térítésidij-rendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. Lengyel Szejm Szerdai ülésén a lengyel Szejm módosította az általános hadkötelezettségről szóló törvényt: a helyettesítő katonai szolgálat alkalmazási körét kiszélesítette, a kötelező szolgálati időt a haditengerészetnél, rakétásoknál és a hírközlő alakulatoknál három évről két évre csökkentette. Az új törvény értelmében azok a fiatalok, akik vallási meggyőződésből, erkölcsi megfontolásból nem kívánnak katonai szolgálatot teljesíteni, ezt ezentúl a kiegészítő parancsnokságokon kérvényezhetik, ahol a helyi tanácsok, a népfront, valamint a fegyveres erők képviselőiből álló közös bizottság dönt ügyükben. Ennek megfelelően azok, akik sem a rendes katonai szolgálatot, sem a polgári védelmi szolgálatot, sem pedig a felsőoktatási intézményekben szokásos honvédelmi kiképzést nem vállalják, lehetőséget kapnak arra, hogy nem katonai állami vállalatoknál, hanem a környezetévde- lem, a szociális és kommunális, valamint a vízügyi szolgáltatások területén tölthessék le a katonai szolgálat idejét. A helyettesítő katonai szolgálatot teljesítőket teljesen kivonják a fegyveres erők ellenőrzése alól, felügyeletüket a munka- és szociálisügyi minisztérium látná el. A munkavállalók jogai rájuk nem lesznek érvényesek, juttatásaik a rendes katonai szolgálatot teljesítők juttatásaival lesznek azonosak. A LEMP és a Parasztpárt két képviselője a szerdai ülésen interpellációt nyújtott be amiatt, hogy a csehszlovák illetékes szervek 1981 óta folyamatosan megsértik a lengyel-csehszlovák kishatárforgal- mat szabályozó és 1959 óta érvényes megállapodást: korlátozzák a lengyel állampolgárok beutazását - ez jelenleg csak a legközelebbi hozzátartozótól származó meghívó alapján lehetséges. Boleslaw Kulski külügyminiszter-helyettes válaszában elmondta, hogy a csehszlovák fél 1981 -ben, az akkori lengyel belpolitikai helyzetre hivatkozva egyoldalúan függesztette fel a megállapodás teljesítését, miközben a lengyel fél mindig is érvényesnek tartotta azt, és teljes körű végrehajtását szorgalmazza. Csehszlovákia azonban, bár a kérdést Lengyelország állami és pártérintkezések alkalmával egyaránt határozottan felvetette, nem változtatott gyakorlatán. Ezért az idén júniusban Lengyelország kezdeményezésére ülést tartott a két ország határmenti forgalmával és turizmusával foglalkozó vegyes bizottság. Ezen a csehszlovák fél kifejtette, hogy a kishatárforgalomra érvényes megállapodást csak akkor kívánja maradéktalanul alkalmazni, ha annak létrejönnek a gazdasági feltételei, azaz megszűnik a két ország piaci ellátása és árrendszere közötti különbség; ha reális valutaárfolyamot alakítanak ki és ha megakadályozzák az elsősorban kereskedelmi célú utazásokat. A csehszlovák fél ugyanakkor bizonyos engedményeket jelentett be a korlátozásban, mindenekelőtt a vasárnapra és az ünnepnapokra vonatkozóan, valamint szervezett csoportok esetében. Négyen bennégtek egy kigyulladt Trabantban Tragikus közúti baleset történt tegnap délután 15 óra 10 perckor Kéty belterületén. A TA 21 -96 rendszámú Trabant személygépkocsi eddig ismeretlen okokból egy jobbra ívelő kanyarban áttért a menetirány szerinti bal oldalra és összeütközött a Palotai László, tamási lakos által vezetett, s a Szekszárdi Tejipari Vállalat tulajdonában lévő nyergesvontatóval. Az ütközés következtében a személyautó kigyulladt s a benne utazó hat személy közül négy - Hammer Márton 31 éves, Hammer Mártonné 28 éves, Fábián Sebestyénné 59 éves és Hammer Péter 7 hónapos szekszárdi lakos - bennégett. Hammer Roland 3 éves kisfiút, valamint egy eddig ismeretlen 4-5 éves kisgyereket súlyos, életveszélyes sérüléssel a pécsi Honvédkórházba szállítottak. A baleset körülményeit a rendőrség szakértők bevonásával vizsgálja. Fotó: G. K.
