Tolna Megyei Népújság, 1988. július (38. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. július 14. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) kell folytatni. Egyben jelezni szeretném a tisztelt Központi Bizottságnak, hogy a korábbi állásfoglalástól eltérően ez évben nem, csak jövőre tudjuk az új nyugdíj- rendszer elveit a Központi Bizottságnak bemutatni, s mai megítélésünk szerint - széles körű társadalmi vita tapasztalatait is hasznosítva - legkorábban 1990-ben tudjuk azt bevezetni. Kérem ennek tudomásul vételét, s ezzel a korábbi határozat módosítását. Németh Miklós végezetül a tárgyhoz kapcsolódó politikai feladatokról is szólva rámutatott: a jelenlegi helyzetből való kitörési kísérlet - bármelyik utat is válasszuk - megbontja a korábban kialakult érdekegyensúlyokat, hiszen a változások az egyes rétegeket, csoportokat eltérő módon érintik. Látnunk kell, hogy fejlődő politikai rendszerünkben a korábbinál markánsabban jelennek meg, és keresnek érvényesülési lehetőséget az. eltérő érdekek, ezért sok vitának és konfliktusnak nézünk elébe. Ezért hatványozott fontosságú, hogy a pártban, társadalmunk vezető erejében konszenzus támogassa a gazdaságpolitikai célokat, a társadalom egészében azonban a cselekvőképességhez szükséges mérvadó többség támogatásának elnyerése lehet a reális cél. A párton belüli konszenzus azonban nem biztosítható a korábbi módon és eszközökkel. Ezért javítani kell a döntések előkészítését, érlelését, munkabizottságok működésével és a párttagság széles körű bevonásával. Csak tartalmas viták, esetleg termékenyítő új szempontok és a megvalósítás sokszínűsége biztosíthatják együttesen a tényleges egyetértést a párton belül. A napirend vitája Az írásos előterjesztéshez, illetve Németh Miklós szóbeli kiegészítőjéhez Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Horváth István belügyminiszter és Judik István, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének termelőmestere tett fel kérdéseket. A Központi Bizottság titkára - válaszát témakörönként csoportosítva - előbb a fizetési mérleget csorbító tényekről szólt. Elmondotta, hogy csupán a világútlevél bevezetése miatt az utazási célú valutakiadásaink jó 350 százalékkal, legkevesebb 100 millió dollárral növekedtek. Emelkedtek külföldi hiteleink-kamatkiadásai, s végül rontották a fizetési mérleg egyenlegét az áru- és pénzmozgások jelentős eltérései is. Németh Miklós szükségesnek tartotta hozzáfűzni: az esztendő első öt hónapjában nem volt cserearány-vesztesége a magyar népgazdaságnak a nem rubel elszámolású piacokon, ez azonban egyedi konjunkturális tényezőkkel, például az alumínium vagy a kohászati termékek növekvő árával függ össze. Minden esetre van rá remény, hogy a tervezett 500 milliós fizetésimérleg-hiányt ebben az évben ne lépjük túl. Egy másik kérdéskör kapcsán a Központi Bizottság titkára kifejtette: a külföldi működőtöké beáramlásával gazdaságunk nem válik sebezhetővé, sőt, a „nyitás a világra” erősíti az összekötő szálakat a munkamegosztásban, a kooperációs kapcsolatokban. Németh Miklós úgy vélte: nem irreális cél a külső és belső pénzügyi egyensúlyhiány egyszerre való csökkentése, viszont nagyon lényeges feltételek megléte esetén tartotta csak lehetségesnek a szigorú import-' gazdálkodás felváltását egy liberalizáltabb importgazdálkodással. Ilyen például egy reálisabb árfolyam, amely „kiüti” a nem hatékony importot, a gazdaságtalan tevékenységet, ám, ha ez nem következik be, a gazdaságirányítási gyakorlatban markánsabb marad a szigorú importgazdálkodás szerepe. A Központi Bizottság titkára kitért arra is, hogy - kölcsönösen elfogadható megoldásokat kitalálva - át kell gondolni a KGST-kapcsolatok rendszerét. Aláhúzta: a jelenlegi feltételrendszerben és gazdaságirányítási gyakorlatban a KGST mechanizmusának súlyos fogyatékosságai vannak, napirendre kell tehát tűzni a KGST reformját. Ez, a reform irányának megjelölése - az áru-pénzviszonyok, a hitel szerepének növelése, a részleges vagy teljes konvertibilitás célul tűzése stb. - volt egyébként a legutóbbi, prágai tanácskozás egyik központi témája. Nem könnyű kérdéskör ez, a döntés még várat magára. A Központi Bizottság tagjai a vitában a legnagyobb figyelmet az előadói beszédben felvázolt két fejlesztési iránynak szentelték. Valamennyi felszólaló az „A” változatot támogatta, kiemelve, hogy ez felel meg annak az elképzelésnek, amely a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet javítását, az egész gazdálkodásunkban a radikális fordulat elérését célozza. A felszólalók aláhúzták, hogy ez a változat további gazdasági nehézségeket, társadalmi feszültségeket teremt, de ezzel együtt az egyetlen célra vezető alternatíva a stabilizáció és a kibontakozás célkitűzéseinek elérésére. Berend T. Iván rámutatott, hogy a radikális változások elhatározásával sokéves késésben vagyunk, Perényi János pedig azt hangsúlyozta, hogy az ilyen súlyú döntések' meghozatalához valósághű helyzet- elemzés, politikai szándék és akarat szükséges. A vitában sok szó esett arról, mi akadályozta eddig a gazdaságban elengedhetetlen fordulatot. A legtöbben a szerkezetváltás elmaradásában, a különböző területeken megvalósított, de nem hatásos visszafejlesztésekben és - mint Jus- csák György mondotta - a bátortalan és hibás intézkedésekben, az alsó és közép szinten a kívánatosnál lassúbb személyi változásokban jelölték meg az okokat. A további tennivalókat illetően szinte valamennyi felszólaló érintette valamilyen formában a termelési szerkezet megjavításának elsőrendű fontosságát. Beck Tamás ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a jobb struktúra nem pusztán és nem elsősorban a termelés egyik-másik részének leállításával érhető el, hanem sokkal inkább a műszaki szinonal, a gazdálkodás színvonalának növelésével, s az állami támogatásnak ezt kell szolgálnia. Tétényi Pál a korszerű technikára épülő szerkezetváltás szükségességét emelte ki, s ebből a szempontból aggodalommal szólt a hazai infrastruktúra elmaradásáról, és szorgalmazta az ország szellemi potenciáljának további erősítését. Dudla József abban látta a továbblépés egyik lehetőségét, hogy a vállalatok egyre jobban a piaci követelmények szerint működjenek, és sikerüljön hatékonyan működtetni a szocialista köztulajdont. Mindezek érdekében javasolta, hogy készüljön a Borsod-Abaúj megye sajátosságait figyelembe vevő sajátos szabályozási és fejlesztési elképzelés. Antalóczy Albert a szerkezetváltás megvalósításához új szemlélettel és mechanizmussal működő irányítást tartott szükségesnek. Perényi János korszerű és rugalmas, tartalmában is megújuló szakoktatásban látta a szerkezetváltás egyik feltételét. A vitában többen szóltak az importgazdálkodás liberalizálásának szükségességéről, amely nemcsak a behozatal ész- szerüsítését jelentené, hanem - miként Beck Tamás kifejtette - elősegítené az exporttermelést, a termelőberendezések fejlesztését, a gazdaság termelőképes1- ségének növelését, és gyártmányai minőségének javítását. Ezzel összefüggésben rámutatott a külkereskedelmi forgalom fejlesztésének olyan lehetőségeire, mint a tranzitkereskedelem, és az ország földrajzi elhelyezkedéséhez igazodó transzferszerep növelése, az idegen- forgalom szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése, a feldolgozóipar kivitelének növelése. Szólt arról is, hogy a devizagazdálkodásban vállalatoknak nagyobb önállóságot kell biztosítani. A külgazdaság témáit érintve szóltak arról, hogy hatásosabb intézkedéseket kell tenni a külföldi működőtőke behozatalára. Somogyi László az építőipar tapasztalatai alapján felvázolta e cél elérését nehezítő objektív és szubjektív okokat. A Központi Bizottság tagjai közül többen foglalkoztak a radikális gazdasági fordulat kiszámítható gazdasági, politikai és társadalmi feszültségeivel. Ilyenek az átmeneti termeléskiesés, az infláció, a munkanélküliség, az életszínvonal-csökkenés. Hangot adtak azonban azon meggyőződésüknek, hogy ezeket a feszültségeket vállalni kell a további kibontakozás érdekében. Berend T. Iván úgy vélte, hogy a kis- és magántevékenység támogatásával, valamint az állami költségvetés eddiginél is takarékosabb fel- használásával csökkenthetők ezek a feszültségek. Hoós János a továbbfejlesztés egész stratégiájának kialakítását szorgalmazta, s ezen belül új külső piacok feltárását és azokon jelenlétünk bővítését, az egész támogatáspolitika céltudatos átalakítását, a döntési és érdek- egyeztetési mechanizmus korszerűsítését tartotta szükségesnek. Vajda György az emberi tényezők szerepét emelte ki, mert úgy vélte, hogy ebben rendkívül nagyok a tartalékok. Sokan olyan szociálpolitikát „szociális védernyőt” szorgalmaztak, amely koncepcióváltásban, több költségvetési forrásban egyaránt megmutatkozik. A vitában szóba került - elsősorban Juscsák György felszólalásában -, hogy a politikai intézményrendszer reformja a radikális gazdasági változások megvalósításának fontos feltétele, amihez programot adott az országos pártértekezlet. * A Magyar Szocialista Munkáspárt székházában szerda este befejezte első napi munkáját az MSZMP Központi Bizottsága. A népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készült előterjesztés, illetve a jövő évi fejlődés irányaira kidolgozott javaslat, valamint a szóbeli kiegészítés vitájában huszonegyen mondták el véleményüket. A tanácskozás csütörtökön újabb hozzászólásokkal folytatódik. Szóvivői tájékoztató a Központi Bizottság üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ülésének első napi vitáját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót. Elöljáróban hangsúlyozta: új eleme volt az ülésnek, hogy az első napirenddel kapcsolatos előadói beszédet követően kritikus és ellenvéleményeket is megfogalmazó kérdéseket tettek fel a résztvevők. Főleg arról érdeklődtek, hogy a támogatásokat miként lehet átcsoportosítani, illetve elvonni, s ez mennyiben érinti a vállalatokat, a fogyasztókat. Ezután 23- an jelentkeztek hozzászólásra, s a tanácskozás közben még ketten kértek szót. A vitában eddig 21-en fejtették ki véleményüket, így négyen csütörtökön kapnak szót. Az első napirend vitájának zárszava után dönt a testület, hogy a gazdaságfejlesztésnek - a Népszabadságban korábban ismertetett - A és B változata közül melyiket támogatja. A szóvivő a korábbiakban kifejtette: ami az A és B variációt illeti, az ülésen élénk vita bontakozott ki, de a túlnyomó többség az A változatot támogatta. Amint az egyik felszólaló megfogalmazta: ha a lassú halál vagy az operáció között kell választanunk a mai gazdasági helyzet megoldására, akkor ő az operációt ajánlBUDAPEST - A Francia Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke üdvözölte Francois Mitterrand köztársasági el- 'nököt. BONN - Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere szerdán kifejezte azt a reményét, hogy a Varsói Szerződés Szervezete Politikai Tanácskozó Testületének a hét végén tartandó varsói ülése olyan fontos politikai esemény lesz, amely minden területen erőteljes lökést ad a kelet-nyugati együttműködés fejlesztésének. ja, tudva, hogy abban is van kockázat, azaz társadalmi és szociális feszültségekkel járhat együtt. Az eszmecserén a felszólalók tulajdonképpen az eddigi tapasztalatokkal, az eddigi gyakorlattal vitatkoztak, kiemelve ezekből a kedvező vonásokat, illetve a negatívumokat. Az elmarasztalások zömmel a döntési rendszert érintették, felvetették a hozzászólók, hogy nem volt lehetőség többféle variáció megvitatására, nyílt döntésre például a nagyberuházások esetében. A Magyar Rádió munkatársa Németh Miklós délelőtti referátumában elhangzottakra utalva arról érdeklődött: milyen intézkedésekre van szükség még ebben a hónapban annak érdekében, hogy 10- 12 milliárd forinttal csökkenjen a költség- vetési hiány. A kérdésre válaszolva Berecz János kiemelte: olyan intézkedésekről van szó, amelyek elsősorban a vállalatokat érintik. Ilyenek például a határozottabb ösztönzés az export növelése vagy szinten tartása érdekében és a vállalati jövedelem növelése ott, ahol a teljesítmény alapján ezt kiérdemelték. Mindez súlyosan érinti a veszteséges vállalatokat, mert gyorsítani kell a támogatás csökkentését, s ez azzal jár, hogy működésük PÁRIZS - Romániában megkezdődött az erőszakos urbanizálásra és az aprófalvak felszámolására vonatkozó terv végrehajtása. Az éles nemzetközi bírálatot kiváltó elképzelések megvalósításának első lépéseiről a román sajtó számolt be, elismerve, hogy az komoly ne- hezségeket okozott a lakosságnak - jelentette szerdán az AFP francia hírügynökség. A Bukarest környéki llfov körzetében az 1986 közepétől kezdődően 11 településen felépített 3400 lakásba már beköltöztek a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú és felszámolásra ítélt falvak lehetetlenné válik. Az adókedvezményeket is felülvizsgálják, következetesen behajtják az adókat, illetve egyes támogatásokat tételesen is csökkentének. Tulajdonképpen ebből „áll össze” a 10-12 milliárd forint. Szó van arról, hogy a lakosságot érintő intézkedésekre is sor kerülhet, erről még nincs döntés, olyan lehetőségeket vizsgálnak mint például a hitelkiáramlás fékezése, esetleg magasabb kamat megállápítása. A Népszabadság munkatársa a vitában elhangzottakra utalva megkérdezte: mi a véleménye a szóvivőnek arról, hogy a gazdaság jelenlegi helyzetében a politika ismét a fordulat kifejezést használja és új programmal áll ki a már korábban elhatározott stabilizációs és kibontakozási program után. Berecz János válaszában kifejtette: erről a kérdésről élénk vita bontakozott ki, s az előadó vitazárójában részletesen kitér majd erre a témára. Az azonban nem áll, hogy csak a politika használja a fordulat kifejezést, hiszen a gazdasági szakemberek, gazdaságtörténészek is úgy értékelték az ismertetett programot, hogy az fordulatot jelent. Tehát nem csupán politikai szóhasználatról, hanem a gazdasági szakemberek által megerősített koncepcióról van szó. lakói. „Az átköltözést könnyebben viselték a hátrányos helyzetű Buda és Ordo- reanu falu fiatal lakói, mint az idős emberek” - jelentette a Scinteia, a párt lapja. „Jóllehet most civilizált körülmények között élnek új házaikban, nehezen mondanak le régi otthonhoz kötődő szokásaikról, számukra ez most életmódváltozást jelent” - írta az RKP központi lapja. Az év végéig az ilfovi körzetben további 12 ezer lakás épül fel. Az itt végrehajtandó település-átalakítás szolgál egyébként modellként az egész ország számára. VARSÓ - Szerdán a déli órákban Szczecinbe érkezett Mihail Gorbacsov, akit kedden Krakkóban kezdődött vidéki útján elkísér Wojciech Jaruzelski, is. A szovjet vendég először a szczecini Wars- ki hajógyárba látogatott, ahol részt vett egy nagygyűlésen és vendéglátójával együtt beszédet mondott. PANORÁMA Sajtótájékoztató a bős-nagymarosi vízlépcsőről A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak azok a szakemberei, akik a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer nagyberuházását irányítják, szerdán az építkezés helyszínén egész napon át az újságírók rendelkezésére álltak. Tájékoztatásuk szerint alapvetően az ütemterveknek megfelelően dolgoznak az építők. Az idén a magyar oldalon 5,8 millió köbméter földet mozgatnak meg és csaknem ugyanennyi anyagot építenek be a töltésekbe. A csehszlovák oldalon megközelítően 6,7 millió köbméter földmunkát és 3,5 millió négyzetméter aszfaltbeton- és fóliaszigetelést végeznek el az üzemvízcsatornában. A tervek szerint a bősi vízerőmű első turbinája 1990 közepén, a nagymarosi első gépegysége pedig 1992 áprilisában kezdi meg az energiatermelést. A vízlépcső- rendszer 1993-ban éri el maximális teljesítményét. Az építkezés teljes befejezését 1994-re tervezik. A szakemberek elmondták, hogy az Országgyűlés nyári ülésszakán vállalt kötelezettségüknek megfelelően megkezdték az érdeklődő képviselők részletes helyszíni tájékoztatását a vízlépcső- rendszer munkálatairól, a létesítmények gazdaságosságáról, és a várható környezeti hatásokról.. A képviselők első csoportja kedden indult el kétnapos szemlére az építkezésen. Ezt újabb csoportok helyszíni szemléjé követi. A képviselőknek egyénenként is szolgálnak részletes felvilágosítással, dokumentumok bemutatásával, hogy az őszi ülésszakon széles körű ismeretek alapján dönthessenek a nagyberuházás további sorsáról, ezzel nyugvópontra juttatva a vízlépcsőrendszer ügyét. A nagyberuházásnak azok a költségei, amelyek bennünket terhelnek, az 1986-87. évi árakon számolva 54 milliárd forintot tesznek ki. Gazdaságossági számítások szerint a vízlépcsőrendszer energetikai része nem kerül többe, mint amennyibe egy hasonló teljesítményű hőerőmű kerülne. A vízerőművek azonban káros kibocsátással nem szennyezik a környezetet, élettartamuk pedig 3- 4-szerese a hőerőművekének. Számunkra nagyon kedvező, hogy kétoldalú megállapodások alapján - a nagymarosi vízlépcsőt az a nagy tapasztalatokkal rendelkező osztrák cég építi fel fővállalkozásban, amely a Duna ausztriai szakaszán már 9 vizerőművet létesített és üzemeltet. A vállalkozás költségeit az osztrák partnerek fedezik, s ezt a számlát a magyar fél villamosenergia-szállitásokkal égyenlíti ki 1996 és 2015 között. ' A vitában szót kérők elsősorban azt szorgalmazták, hogy az ismert kedvező hatásokon túl az előre látható káros következményekről is kapjanak tájékoztatást. A szakemberek válasza: ha a védelmi létesítmények nem épülnének meg, számolni kellene jó néhány kedvezőtlen hatással. A szakemberek közölték, hogy a beruházás tervei tartalmazzák azokat a védelmi célú építkezéseket, amelyek egyebek között ellensúlyozzák a megemelkedő vízszint hatását. A védelmi beruházásokkal a Kisalföldön is és a Csallóközben is megoldódik a talajvízszint szabályozása. Készültek tervek a szennyvíztisztító üzemek kiépítésére; Csehszlovákiában 95, Magyarországon pedig 40 berendezést építenek, s a munkák már javában folynak. A viztisztítómű- vek megépítése garancia arra, hogy a víz minősége nem romlik, sőt javulni fog az erőműrendszer vízterületén. Szóba került: mi történik egy esetleges földrengés esetén. A válasz szerint a fővárost még földrengés esetén sem veszélyeztetné ávíz; a létesítmények méretezésénél erre az eshetőségre is tekintettel voltak, így azok az e területen prognosztizálhatónál jóval nagyobb méretű földmozgást is kiállnak. Többen felvetették, hogy milyen hatással lesz a hajózásra a vízlépcsőrendszer megépítése. A szakemberek elmondták: igaz, hogy a zsilipeléssel idő megy el mintegy 15-20 perc -, ám ennek sokszorosát nyeri a hajózás, ugyanis megszűnnek a jelenlegi - kis víz miatti - forgalmi korlátozások. Egyedül a szárnyas- hajók menetideje nő számottevően. A szakemberek szóltak arról is, hogy már épül, s részben készen is van az az úgynevezett monitoring-rendszer, amellyel folyamatosan megfigyelik és elemzik a környezetben bekövetkező változásokat. Ez a jelzőrendszer segít abban, hogy bármilyen kedvezőtlen irányú elváltozás esetén azonnal beavatkozhassanak. A vitában felmerült kétségek egyébként szerepelnek abban a nyilatkozatban is, amelyet javarészt külföldön élő magyarok a közelmúltban juttattak el az Elnöki Tanácshoz. A 26 pontos úgynevezett Lipták-féle listára részletes válasz készült, amelyet majd eljuttatnak a nyilatkozat aláíróinak. A listában megfogalmazott felvetések közül néhány: a vízlépcsőrendszerhez szükséges alapberuházást csak a nemzeti adósságállomány további növelésével lehetne biztosítani. A válasz: a beruházás nemzeti adósságállományunkat nem növeli, hiszen az osztrák fél nem pénzügyi hitelként, hanem a későbbi áramszállítás előlegeként építi meg számunkra a nagymarosi vízlép.- csőt. Ugyancsak a felvetések között szerepel, hogy a Szigetközben várható talajvízcsökkenés a terület kiszáradását eredményezheti. Erre az a válasz, hogy a jelenlegi talajvízszint fenntartására csatornarendszer épül, amellyel szabályozni lehet a talajvíz szintjét. Szóba került a tájékoztatón, hogy mi lenne, ha a beruházásokat részben vagy egészében abbahagynák és az eredeti állapotot állítanák vissza a munkaterületeken. A számítások szerint ha a nagymarosi vízlépcső nem épülne meg, akkor az erőmű teljesítőképessége 440 megawatt helyett mindössze 200 megawatt lenne. A megkezdett munkák leállítása 5,6 milliárd forintot igényelne, s ez az összeg 10-11 milliárd lenne, ha a teljes beruházást leállítanák.
