Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

4 Képújság 1988. június 9. MŰVELŐDÉS Portrésarok Dr. Say István, a Babits Mihály művelődési központ igazgatója 38 éves, pályáját nyomdai betű­szedőként kezdte, 4 évig dolgozott a Révay Nyomdában. Az Elte BTK népművelés-magyar szakán végzett 1976-ban. Szakdol­gozatát a magyar művelődés területi szerveződéséről írta. 1986-ban doktori fokozatot szer­zett népművelésből. Disszertációja: „A művelődő ma­gatartás vizsgálatának kérdéseihez” A „Babitsot” megelőzően a kin­csesbányai művelődési házat vezet­te, majd Székesfehérváron, a megyei művelődési központban dolgozott igazgatóhelyettesként. *- Mi a speciális érdeklődési terüle­te?- Mindig vonzott a szociológia, gondolkodásmódomat úgy érzem alapvetően befolyásolja. Persze ez természetesnek mondható, minden gondolkodó, a társadalom életében eligazodni akaró, tervezni vágyó népművelő így kell legyen ezzel. Ezért már az egyetemen részt vet­tem az értelmiségkutatásokban, és a szakdolgozatom is szociológiai szemléletmód jegyében Íródott. Később ifjúságszociológiai kutatá­sokhoz hívtak meg. Hogy a kérdésre konkrétabban válaszoljak: a kisváros mint kulturális központ, a helyi társadalom és a mű­velődési intézmény mint ennek része áll érdeklődésem középpontjában.- Ezek után nagyrészt érthető, miért jött Szekszárdra.- Igen. Nem puszta „intézmény­igazgatás” a szándékom, hiszen azt bárhol meg lehetne tenni.- Mik a benyomásai Szekszárdról és a Babitsról, mit tapasztalt e né­hány hónap alatt?- Úgy találom, hogy más megye- székhelyekhez viszonyítva nem rossz a szekszárdi helyzet. Nincse­nek megkövesült, lehetetlen viszo­nyok a város társadalmi, intézményi kulturális életében. Ami konkrétan a művelődési köz­pontra vonatkozik, nem rosszabb sem technikai, sem gazdasági- pénzügyi helyzete, mint az átlagos hasonló nagyságrendű intézménye­ké. Ugyanakkor úgy látom, valóban volt némi alapja a korábban elterjedt szakmai véleménynek, miszerint a Babits nem volt eléggé nyitott a város felé.- Nos, helyben vagyunk a szó mindkét értelmében. Mik a szándé­kai, mit tervez, merre induljon el Tol­na megye reprezentatív közművelő intézménye?- Első lépésben új szervezetre és működésre van szükség a racionáli­sabb tevékenység megalapozásá­hoz. Stratégiám néhány főbb pontját emlitem még: helyes intézményi te­vékenységi arányok kialakítását tar­tom szükségesnek, követve a társa­dalmi valóságban lezajlott és várható változásokat, azaz például csök­kenthető a színházi előadások ko­rábbi száma, és meg kell változtat­nunk műsorpolitikánkat is. Úgy vé­lem ugyanakkor nagyobb teret kell adnunk a kulturális-információs te­vékenységnek. Fontosnak tartom, hogy a város polgárait jobban kell szolgálnunk mind populáris nagy- rendezvényekkel, mind közösségi életre alkalmas fogadóterek kialakí­tásával, működtetésével.- Van egy álkérdésem. Mi a vála­sza a mai gazdasági krízis kihívásai­ra?- Nos, kissé leegyszerűsítve azt mondhatom, valóban álkérdés az, amit feltett. Szerintem a mi szempon­tunkból elsősorban az elosztási vi­szonyok változásáról kell beszélni. Azaz, súlyponteltolódás következett, és következik be a kultúra finanszí­rozóinak személyében. Magyarán: közvetlenül a helyi gaz­dálkodó vállalatok, és a minket köz­vetlenül eltartó közösségek, polgá­rok igényeit kell jobban kiszolgálni, illetve erőteljesebben orientálni. Ter­mészetesen ez korántsem könnyű, egyszerű dolog. Nagyon sok min­dent nem tudunk még. Hogy csak egyet említsek, nem tudjuk, hogy az adórendeletek adnak-e módot a ter­melő vállalatoknak adókedvezmény­re, ha jövedelmük egy részét kulturá­lis tevékenységbe fektetik.- Sok szó esett az utóbbi időben a Babits területi, intézményi szerepé­ről.- Igen. Véleményem szerint, mint ahogy az eddigiekből is kiderült, ne­künk elsősorban a közvetlen szék­helyi igényeket kell sokkal profibb színvonalon kielégítenünk. Termé­szetesen feltétlenül vállalnunk kell egy szakmai tanácsadó szerepet, minden hivatalosdit, hatóságosdit kerülve, elsősorban a megyei kol­légák által konkrétan felvetett prob­lémák megoldásában, ha azt igény­lik. A viszonyok változásai, úgy gon­dolom, „élesebbé” teszik minden népművelő helyzetét, tehát megbíz­ható segítő partnerre kell találnunk a megyeszékhely művelődési köz­pontjában. pApp qyöZŐ Elvis Presley-árverés Igen magas áron keltek el kedden New Yorkban, a Christie’s aukciós cég árve­résén Elvis Presley egyik egykori barát­nőjének ékszerei, amelyeket a hölgy az énekes sztártól kapott hajdan ajándék­ba. Összesen 31 darab ékszer került az Elvis-relikviák közül kalapács alá: pazar arany fülönfüggők, remekmívű gyémánt, smarlgd és opál karkötők, gyűrűk, brosstűk. Az Egyesült Államokból, Európából és Ázsiából érkezett vevők - jómódú Elvis- rajongók és magángyűjtők - összesen 82 ezer dollárt fizettek ki a 31 darab ék­szerért. A Christie’s cég becsüsei erede­tileg 50 ezer dolláros bevételt jósoltak. Az idén a könyvtárosok vándorgyűlésének házigazdái lesznek Könyvek között - mindennap- A könyvhét szervezését már már­ciusban megkezdjük - mondja Schmidt Antalné, a Tolna Megyei Könyvtár olva­sószolgálatának csoportvezetője. Előtte az asztalon meghívók sokasága, levélbo- rítákok. - Rendkívül sok egyeztetéssel jár általában, mire az írószövetség jelöltje, igény, hely és időpont közös nevezőre jut. Csak mindezek pontosításával alakul ki az összkép. A könyvesboltokkal, és az eseményt patronáló szervezetekkel is időben fel kell vennünk a kapcsolatot. Az idén gazdasági okok, mérsékeltebb tiszteletdíjak is szerepet játszanak ab­ban, hogy milyen lehetőségekben gon­dolkodhatunk. Hogy író-olvasó találko­zóra lehetőség szerint olyan alkotót vá­lasszunk, aki új könyvvel jelentkezik vagy szorosabb kapcsolata van a megyével.- Ez az az időszak, amikor a könyvtár­ban is van elég tennivaló...- Igen, mert vizsgaidőszakban több a látogatónk. Az én feladatom az ügyeletes műszakok beosztása; mindennap leg­alább hat embernek dolgoznia kell. Nem tartozunk a nagy könyvtárak közé, de ter­mészetesen ugyanúgy és megfelelő színvonalon kell ellátnunk a részlegeink­be - kölcsönzőterembe, olvasóba, zene­műtárba és a gyerekkönyvtárba - látoga­tókat. Miért növekedett az olvasók száma?- Matematika-fizika szakos ambícióim voltak - mondja Horváthné Vadóc Szil­via, a feldolgozó osztály vezetője, amikor egy alkalommal helyettesíteni hívtak, az­tán nem volt szívem itthagyni a könyve­ket. A hatvanas évek elején talán hatvan­ezer kötet lehetett? Nem tudom, de elég gyorsan növekedett az állomány, jelen­leg 253 ezer 794 dokumentumot tartunk nyilván, ami 226691 könyvet jelent, és mellette az egyéb információhordozók - audiovizuális eszközök kazetták, videó­filmek, hanglemezek stb. - száma és há­nyada is növekszik. Ezt egészíti ki a kü­lönböző napi, heti, havi folyóiratok több mint félezres választéka.- Az olvasóteremben a polcról a ha­zaiak mellett angol, német nyelvű folyó­iratokat is leemelhetünk. Ez ma már egy megyei könyvtárban természetes. De úgy érzem, hogy igen jó, igényesen válo­gatott a kézikönyvállomány is.- Az érdeklődés is nagyobb és az állo­mányt minőségileg mindig fejleszteni kell. Az olvasóterembe is többen beül­nek, mint korábban. Most 3295 olvasónk van, az utóbbi időben valamivel növeke­dett a beiratkozottak száma is. Azonban az emelkedés okai közt elsősorban a könyvárak játszanak szerepet. 270 levél Gelencsér Jánosné kölcsönző könyv­táros szerint a 30-50 év közötti korosz­tály - a „derékhad” - rendszeres olva­sóink többsége nő. Az is napi tapasztalat, hogy nagy általánosságban a középis­kolások és a nyugdíjasok tekinthetők a könyvtár legaktívabb látogatóinak. Talán nem elhamarkodott arra következtetni, hogy az általános olvasottsági mutatókat, az olvasók életkori, társadalmi összeté­telét tekintve Szekszárd sem szolgálhat kuriózumokkal. Az pedig még nehezebben megvála­szolható kérdés, hogy mint kölcsönzők, mennyire vagyunk fegyelmezettek.- Van aki virágot hoz - mondja Gelen­csér Jánosné -, olyan a kapcsolatunk. Nyugodtan kérni lehet a kölcsönzési idő meghosszabbítását telefonon is. Igyek­szünk mindenkinek a kívánságát teljesí­teni. Ennek ellenére az elmúlt évi mulasz­tások miatt 270 levél keresi a címzetteket. De hát mi az a 30 forint késedelmi díj? Ez a plafon! Talán a beiratkozást kellene va­lamilyen formában megváltoztatni, hi­szen a bírósággal levelezzünk néhány- száz forint miatt?- A feledékenységet,'a hanyagságot valóban nehéz büntető szankciókkal jobb belátásra bírni. A könyvtárak igyek­szenek is elkerülni ezt, hiszen ez szá­mukra is terhes procedúrát jelenthet. Hangoskönyv és videotörténelem Hat lemezjátszó, tizennyolc szék várja a zene szerelmeseit a zeneműtárban. Itt lehet videofilmét, kazettákat, a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyveit kölcsönözni. „James Fondát vagy a Terminátort hiába keresi a kedves érdeklődő” - mondja Palkó Bor­bála, aki a zeneműtárban kalauzol. A mindössze másfél éve létrehozott video­tékában egyelőre csak valamivel több mint kétszáz kazetta van. Ismert, részben klasszikus szerzők műveinek filmfeldol­gozásai a felnőtt és gyermekirodalom re­mekeivel. Történelem, kultúrhistória, is­meretterjesztés. Néhány animációs film. Gyülekeznek a vakok számára készült hangoskönyvek szalagjai is. Akár több­kötetes regényeket is őrizhetnek előadó­művészek tolmácsolásában. Itt növekszik a leggyorsabban az ér­deklődés. Tavaly egész évben 840-en, május második feléig pedig már 628-an iratkoztak be az idén. A klasszikus értékek választékát, az értékszempontok érvényesülését itt egyelőre a piaci megfontolások nem ke­resztezik. Információ az információhoz- Közművelődési könyvtár vagyunk - mondja Hargitay Anikó, az olvasószolgá­lat osztályvezetője. - Nem is célunk, és nem is versenyezhetünk az országos szakkönyvtárakkal. Gyakorlatilag a szűkebb régió, a vá­rosnak és környékének igényeit kell ki­elégítenünk, és természetesen módszer­tani kapcsolatunk van az önállóan mű­ködő városi könyvtárakkal. Sajnos, a he­lyi fiókkönyvtáraink tárolási, kölcsönzési körülményei nem mindenütt a legideáli- sabbak. Ezért van megszűnőben a Ka­darka lakótelepi, a szekszárd-szőlőhe- gyit is csak Bornemissza Sámuelné - Esztike néni - lelkesedése, könyvszere- tete tartja életben. Van fiókkönyvtárunk az Aliscában, felső városon és a Gróf Pál utcában is. Ez utóbbit elsősorban a gye­rekek látogatják.- Az állománygyarapításhoz, a megfe­lelő választékhoz rendkívül fontos a ki­alakult információhálózat. Információ az információhoz.- Ami a mindennapi gyakorlatot illeti, a beszerzés naprakészségében - hiába vannak meg az információink a legújabb könyvekről - nem versenyezhetünk saj­nos a boltokkal. A kialakult gyakorlat szerint létezik a gyorsszolgálat, ami azt jelenti, hogy a kiadók azonnal küldenek nekünk egy-egy példányt a legújabb megjelent könyveikből. Azonban nem minden könyvkiadó kötelezte el magát erre, és az élénkülő magánkiadói tevé­kenységet sincs lehetőségünk napraké­szen figyelemmel kísérni. Például a Nép­szava vagy az Ifjúsági Lapkiadó sincs benne az említett információs láncban, de legalább akkora gond, hogy az aján­lott könyvek előre nem katalogizálhatok és nem kölcsönözhetők, hiszen a ké­sőbb, a megrendelésünk után érkező könyvekben nem biztos, hogy ugyan­azok a „helyiértékek”, katalógusszámok szerepelnek. Sorolhatnám, hányféle ajánlójegyzék alapján tájékozódunk. Most, a könyvheti könyvekből egyelőre ajánló katalógust kaptunk. De mi abból nem csinálhatunk magunknak gondot, ha például egy si­kerkönyvet nem tudunk azonnal az olva­só kezébe adni. Nem ez az elsődleges feladatunk.- Tudomásom szerint egyre bővülő, tájékoztató szolgálata is van a megyei könyvtárnak.- Jelenleg személyre szóló kérésre, in­tézményi igényeket is figyelembe véve hozzávetőleg tíz témakörben segítjük az információk naprakész gyűjtését és a címzetthez való eljuttatását. Természete­sen a mi könyvtárunk - remélhetően minél közelebbi - jövőjét a számítógépes nyilvántartás, az információk, törlés, be­szerzés, kölcsönzés, - és sorolhatnám - számítógépes kezelése jelenti. Az idén nyáron, július 6-8. között a Magyar Könyvtárosok Egyesülete országos ván­dorgyűlésének miJeszünk a házigazdái, várhatóan újabb szakmai tanulságokkal és ösztönzésekkel. Tavalyelőtt Békéscsabán ismerked­hettünk meg, az ottani, nagyon korszerű könyvtárral, ahogy hallom, jövőre Salgó­tarján is sok kellemes meglepetéssel fog szolgálni. BÓKA RÓBERT Fotó: KAPFINGER ANDRÁS Ruskóné Németh Judit a zeneműtár munkatársa fogadja a látogatókat Dr. Imreh Csanádné és Gelencsér Jánosné a kölcsönzőben

Next

/
Thumbnails
Contents