Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

2 Képújság 1988. június 9. Ülést tartott a megyei tanács KGST-tanácskozás Megoldásra érett feladatok (Folytatás az 1. oldalról.) bővítését. Ugyan a működés és a fejlesz­tés területén az alapvető célkitűzések megvalósultak, ám a meglévő feszültsé­gek tovább fokozódtak. A gazdálkodó szervek zöménél visszafogottabb, taka­rékosabb gazdálkodással hajtották vég­re a költségvetési tervet, esetenként szükségessé vált egyes feladatok ha­lasztása, átütemezése is. A tanácsok tavaly négymilliárd 260 millió forint bevételt realizáltak, ami a mó­dosított előirányzathoz viszonyítva 101,6 százalékos teljesítést jelent. Az összes kiadás - ugyancsak megyei szinten - pedig 4 milliárd forint körül mozog. A napirendhez hozzászólók hangsú­lyozták, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseket a községeknek, városok­nak önerőből kell megoldaniuk, s tették is így, de természetesen a helyi gazdasá­gi egységek támogatásával. Az a tapasz­talat, hogy a helyi tanácsok az előrelé­pés, a fejlesztés segítésében mindenütt partnerokra találtak az üzemekben, szö­vetkezetekben, akik támogatásukkal nagyban segítették és segítik az előreha­ladást, természetesen szem előtt tartva saját, illetve dolgozóik - akik az adott te­lepülésen élnek - érdekeit. Császár József vitaösszefoglalójában hangsúlyozta, hogy "az alapvető célkitű­zéseket csak úgy lehetett végrehajtani, hogy a megvalósításra váró feladatok rangsorát körültekintően, igen éssze­rűen kellett megállapítani. Persze, mint azt mondotta is, a feszítő ágazatokban nem az jelenti az ésszerűséget, hogy je­lentős pénzmaradványt képeznek, avagy szintén ellenkező előjelű, ha a tanácsok a rendelkezésre álló szociális segély- összegét nem osztják ki. Az ülés következő napirendi pontja a tanácsok egymás közötti, illetve a nem tanácsi szervekkel való gazdasági, ellá­tási együttműködése volt. A vitában résztvevők elsősorban az együttműkö­dés hasznáról szóltak, s azt számtalan követhető példával támasztották alá. E Spanyolország leggyorsabban fejlődő és leggazdagabb vidéke, Katalónia ezer­éves. Millenniumot ülnek így ott is. Hi­vatalosan ez április 22-én, a vidék védő­szentje, Szent György napján kezdődött, a Katalóniában Rózsák napja és Köny­vek napja néven is ismert tavaszi ünne­pen. Az ünnepség nagyrészt arra szolgál, hogy növelje a nemzeti érzésekre ugyan­csak építő helyi kormányzat és vezetője, Jordi Pujol tekintélyét. A május végi helyi választásokon (az utóbbi évek nem elha­nyagolható gazdasági sikereivel és né­hány látványos politikai húzással a háta mögött) a katalán nacionalisták és kon­zervatívok látványos győzelmet arattak, és most egész évben, a következő Szent György napig állandó ünnepet ülnek. A megnyitón rövid időre Barcelona (a katalán főváros) és a helyi kormány ven­dége volt az uralkodó, I. János Károly is. Jelenléte azt bizonyította, hogy Katalónia többsége elhatárolja magát a teljes el­szakadást követelő, a terrorizmus eszkö­zeit sem elutasító szélsőséges naciona­listáktól. * Bebizonyították: a barcelonai egykori Victoria tér, amely Francónak a polgár- háborúban aratott győzelmét hirdette, ma nem véletlenül viseli I. János Károly nevét. Franco diktatúrája elnyomta a nemzetiségek önállósodási törekvéseit. A katalán iskolákat bezárták, a rend­őr rászólt arra, aki katalánul beszélt. Ma önkormányzat érvényesül, demokratikus alkotmányosság, s ennek jelképe, bizto­sítéka a király, aki a demokratikus intéz­ményrendszer elkötelezett védelmezője. Az ezer év persze kicsit mondvacsi­nált. Az mindenesetre történelmi okm£­témával kapcsolatban Gaál Zoltán bel­ügyminiszter-helyettes is elmondta véle­ményét, hangsúlyozva azt, hogy minden esetben tisztázni kell az együttműködés résztvevőinek pozícióját, s azt, hogy ki milyen jelleggel vesz részt a közös tenni­valók megvalósításában. Hozzátette azt is, hogy az anyag, és az elhangzott pél­dák egyaránt sugallják a kérdést: Ho­gyan lehetséges, hogy az egyik helyen kiválóan, a másikon pedig szinte seho­gyan sem tudnak együttműködni? Varga János országgyűlési képviselő felveté­sére - miszerint a községek tanácsi ve­zetőit, az apparátusok dolgozóit anyagi­lag is jobban meg kellene becsülni - azt válaszolta a miniszterhelyettes, hogy a kérés jogos, hiszen „ma létkérdés, hogy mi van a végeken”. De hozzátette, hogy jelenleg központi megoldást nem tudnak ígérni. A tanácsülés elnökletét ezután Csá­szár József átadta István József megyei tanácselnök-helyettesnek, aki zárt ülést rendelt el. Ezt követően ismét a terembe hívták az ülés vendégeit, akiket a tanács tagjaival együtt tájékoztattak, hogy Csá­szár József lemondott elnöki tisztéről, s érdemei elismerése mellett felmentették a tanács tagjai. Ezután titkos szavazással Tamás Ádámot, a megyei tanács eddigi általános elnökhelyettesét - választották meg Tolna Megye Tanácsa elnökévé, mint azt Vidóczy László, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette. Ezt követően Horváth István belügymi­niszter emelkedett szólásra, aki egyebek között elmondta, hogy Császár József­nek a lemondásával kapcsolatos érvei fi­gyelmet érdemelnek, s hangsúlyozta, hogy e személyi változás és az ország­ban végbemenő szükséges változások között nem. kell párhuzamot keresni. Majd gratulált Tamás Ádámnak és kérte, hogy a legnagyobb figyelmet a tanács tagjaira és a megye lakosságára fordítsa, ugyanakkor legyen gazda megyénkben a kormányzati célok megvalósításának irányításában. nyokkal bizonyítható, hogy ezer évvel ezelőtt a barcelonai őrgróf megtagadta az adófizetést a frankoktól, s ettől kezdve sem délre a móroknak, sem északra a frankoknak nem fizettek adót. Ezt ma a politikai önállóság megszerzéseként ér­tékelik. Később ugyanis a pápa fennha­tóságát elismerő és a pápa által elismert önálló politikai alakulat jött létre. Igaz ugyan, hogy akkor még nem volt katalán nyelv, így Katalónia sem. Az ezeréves évforduló valódisága megkérdőjelezhető ugyan, ennek ellené­re számos vélekedés hallható Barcelo­nában, amelyekre oda kell figyelni. Arra például, hogy egész Európa történelmi vidékekből áll, s ezek közül nem egy éb­redt tudatára önazonosságának az utób­bi években. Ilyen vidék Flandria, Lotha- ringia, néhány más német tartomány. A francia „Nagy Dél” is igyekszik kialakí­tani a maga önálló arculatát. Mindez azt jelenti - mondják az említett vélemények -, hogy a London-Párizs-Bonn három­szög jelentősége csökken Nyugat-Euró- pában. Manapság minden európai kis nép sa­ját történelmi gyökereit kutatja. Fran­ciaországban a nagy forradalom és az emberi jogok nyilatkozta kétszáz éves évfordulójának megünneplésére készül­nek, a Szovjetunióban a kereszténység felvételének millenniumát ünnepük. „A katalán önazonosság-tudat európaisá­got jelent” - hangoztatják Barcelonában, ahol azt is hozzáteszik: a vidékek és nemzetiségek fontosságának elismeré­se nem csökkenti az országok és álla­mok jelentőségét. A gazdasági és politi­kai integráció nem akadályozza a nyelvi­kulturális sokszínűséget. A következőken Horváth István megköszönte Császár József eddigi tevékenységét, s a magyar közigazga­tásban kifejtett tevékenységéért ajándé­kot és jutalmat nyújtott át neki, további si­kereket kívánva. Péter Szigfrid a megyei párt-végrehaj- tóbizottság nevében - egyebek között ezeket mondta:- Császár József elvtárs több, mint há­rom évtizede tevékenykedik a közigaz­gatásban. Munkáját, társadalmi megbí­zatásait és közéleti tisztségeit mindig nagy igyekezettél, tisztességgel látta el. Környezete, munkatársai tisztelik, em­berközpontú gondolkádmódját nagyra értékelik. Közvetlensége segítette fel­adataink végrehajtását. Szerepet vállalt a tanács és a társadalmi, gazdasági szer­vek kapcsolatának fejlesztésében, a me­gye gondjainak és feszültségeinek meg­oldásában.- Támogatjuk Császár elvtárs elhatá­rozását, hogy képzettségét figyelembe vevő területen - vezető beosztásban - eredményesen dolgozzon. Magam is is­mételten javasolom a testületnek, ismerje el a tanácsoknál végzett 33 éves mun­kásságát - majd Péter Szigfrid Császár Józsefnek további munkasikereket kí­vánt. Ezután a megyei pártbizottság első tit­kára köszöntötte a megyei tanács újon­nan megválasztott elnökét. Egyéniségé­ről elmondta, hogy érdeklődése széles körű, az új iránt fogékony, kezdeménye­ző, dinamikus. Eddigi funkcióiban szor­galommal, önmagával és környezetével szembeni igényességgel sikeresen állt helyt, majd így folytatta: - Tamás Ádám felkészültsége, mozgalmi, politikai és a tanácsi munkában szerzett jártassága, az új követelmények iránti fogékonysága révén elismert, a magasabb funkcióban is a közért eredményesen munkálkodni képes vezetővé válhat. Végezetül Tamás Ádám megköszönte a testület bizalmát.- hm - ez ­Katalónia öntudatának forrása, hogy itt szinte a németalföldivel és angliaival egyidejűleg zajlott le az ipari forradalom. Ma a Spanyolországba irányuló külföldi tőkebefektetések fele erre a körzetre jut. A japán tőke szinte kizárólagosan Kata­lóniában települ meg, és ezek a beruhá­zások nem csupán a spanyol, hanem az egész nyugat-európai piacot megcéloz­zák. „Az erős gazdaság a nemzetiségi önkormányzati törekvések természetes szövetségese” - mutatnak rá a katalá­nok, akik szívesen hangoztatják, hogy Spanyolország többé-kevésbé önálló arculatú vidékekből és nemzetiségekből áll, a spanyol kultúra régiók kultúrájának összessége. Tény, hogy az ország egészét tekintve a katalánok kisebbséget alkotnak, mint ahogy kisebbségek a navarraiak, basz­kok, andalúzok is a kasztíliaiakhoz ké­pest. A nyelvhasználatban, a kulturális lehe­tőségek terén ez a helyzet kényes és többnyelvűséget igényel. Ennek útján az utóbbi években indultak el Spanyolor­szágban. A probléma megoldását még ki kell alakítani, s ez annál is nehezebb, mert a katalán (és más) önállósági törekvések néha nagyon közel kerülnek ahhoz a határhoz, amikor a nacionalizmus politi­kai eszközzé válik. A bombarobbantá­sok, a középületekről letépett spanyol zászlók és több más fejlemény, jól jelzik a veszélyzóna határát. A spanyol központi szocialista kormányzat érdeme, hogy a határt egyre pontosabban jelölik ki a de­mokratikus nemzetiségi önkormányza­tok talaján. LENGYEL LÁSZLÓ A KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel fog­lalkozó központi bizottsági titkárai június első hetében Budapesten tanácskoztak. A kétna­pos konferencia ugyan a soros ülés címén kerül be a szervezet négy évtizedes történe­tébe, kétségtelen tény azonban, hogy a ko­rábbinál nagyobb várakozás előzte meg. Ez összefügg az együttműködés tökéletesítésé­nek általános igényével, valamint azokkal a gazdasági kihívásokkal, amelyekre a tagor­szágok egyenként is keresik a választ ezért tehát a közösségtől is várják a kor követel­ményeivel való lépéstartást Köztudott hogy a KGST működési me­chanizmusát intézményrendszerét a mun­kamegosztás rendszerének felfrissítését a tudomány eredményeinek a mostaninál ha­tározottabb alkalmazását az ár- és a piaci mechanizmus fejlesztését a tagországok számos kétoldalú megbeszélésen az idő­szerű tennivalók közé utalták. Érthető tehát hogy a magyar közvélemény tíz nappal a korszakos jelentőségű pártkonferencia után, a budapesti tárgyalás fő témáját ebben a csomagban jelölhette volna meg. Az ülésről kiadott közlemény tömören így összegzi az elvégzett munkát: „A résztvevők elvi gazdaságpolitikai kér­déseket vitattak meg, tapasztalatcserét foly­tattak a KGST-tagországok műszaki-tudo­mányos fejlesztési komplex programjának megvalósításáról, a nemzetközi munkameg­osztás kollektív koncepciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködési és a szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről.” Ami pedig a részleteket illeti, a testvér­pártok központi bizottsági titkárai megál­lapították ugyan, hogy a KGST-tagorszá­gok műszaki-tudományos fejlesztési komp­lex programjának végrehajtásában megje­lentek az első eredmények, azonban aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes ki­emelt témakörökben az eredeti kutatási programhoz képest elmaradás van, s az el­végzett munka gazdasági eredménye sem kielégítő. Árképzés, kölcsönös elszámolások Az 1971-ben kidolgozott komplex prog­ramról az a vélemény alakult ki, hogy az erő­forrásokat a jövőben azoknak a problémák­nak a megoldására kell összpontosítani, amelyek már rövid távon kifizetődnek, s nö­velik a termelés hatékonyságát. Olyan prog­ramokról van szó, amelyek a kutatástól és a fejlesztéstől a termelésig és a késztermék ér­tékesítéséig átfogják az innovációs ciklust. Több felszólaló is megfogalmazta, hogy a komplex program teljesítésének üteme nem kielégítő, javítani kell a végrehajtás mecha­nizmusát. Szükség van a kutatási tematika korszerűsítésére, a jelenleginél jobb infor­mációs rendszerre, a kutatások irányításá­nak és finanszírozásának nagyobb mértékű központosítására, és központi kutatási alap­ra. A sokoldalú együttműködést zavaró, problémaként is felmerült de a működés általános javításaként került előtérbe az igény: korszerűsíteni kell az árképzést és az árarányokat a valutáris és pénzügyi esz­közöket, a kölcsönös elszámolásokat Feltét­lenül javítani kell a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen szerződéses kapcsolatokat és csökkenteni kell a felső beavatkozást a bürokráciát és a papírmunkát. Korszerűbb együttműködést A nemzetközi együttműködés új modellje, a szocialista munkamegosztás tervezett kol­lektív koncepciója - s ez volt a másik nagy té­ma - voltaképpen elvileg már számol a minő­ségi változásokkal. Ugyanis azért alkották meg, hogy a KGST keretében távlatban biz­tosítsa az átmenetet az együttműködés mi­nőségileg új szintjére. A koncepciót várha­tóan a KGST ez évi ülésszakán véglegesítik majd. A budapesti tanácskozás résztvevői ösz- szességében pozitívan értékelték a koncep­ció tervezetét, néhány hozzászóló azonban - így a magyar is - utalt arra, hogy az elkészített dokumentum elsősorban kompromisszu­mokat tartalmaz, ezért az csak részben felel meg az egyes országok törekvéseinek. A legerőteljesebb bírálat az együttműködési mechanizmus korszerűsítésére vonatkozó elgondolások kiforratlanságát érte: a bol­gár, a csehszlovák és a(lengyel felszólaló egyaránt e mechanizmus mielőbbi gyökeres Az Állami Közegészségügyi-Járvány­ügyi Főfelügyelőség első fokon hozott határozatában elutasította az Ófalu tér­novemberben nyújtott be. A határozat in­doklása a Baranya Megyei Tanács építé­si és vízügyi osztályának állásfoglalását idézi, amelyben - mint ismeretes - a szakhatóság nem járult hozzá az atom­erőmű kis és közepes radioaktivitású hulladékának végleges elhefyezésére szolgáló sugártemető létesítési engedé­lyének kiadásához. A szakhatóság szerint ugyanis a Bara­nya és Tolna megye haatára közelében fekvő, Ófalu-Feked-Véménd három­átalakítását sürgette. A megoldást az áru- és pénzviszonyok továbbfejlesztésében, a va­lós és működő árfolyamok bevezetésében, a nemzeti fizetőeszközök és a transzferábilis rubel közötti átválthatóság megteremtésé­ben jelölték meg. Az SZKP titkára „a gazdasági eszköz­tár szélesítését” szorgalmazta a tagországok közötti együttműködés javítása érdekében és kifejtette, hogy a koncepció megvalósítá­sának fő eszköze a különféle (elsősorban a tudományos-műszaki komplex programhoz kapcsolódó) projektek kidolgozása és vég­rehajtása lehet A termelők közötti közvetlen kapcsolatok kiépítését javasolta, s azt hang­súlyozta, hogy ennek kiterjesztéséhez köz- gazdasági, jogi és szervezeti feltételek kelle­nek. Hatékony, új formák, részvénytársasá­gok, társulások, közös vállalatok meghono­sításáról van szó. Hozzátette: a tudományos­műszaki, termelési, pénzügyi és más ténye­zők szerves összekapcsolásán alapuló nagy projektek megvalósításában az országok szuverén döntésük alapján, érdekeltségük mértékében vennének részt Célszerűnek tartotta, hogy a fontosabb KGST-projektekhez meg kellene nyerni a nyugati cégeket is, ehhez a Közös Piaccal való kapcsolatok küszöbön álló rendezése jó feltételeket teremt Érdekeltség, hatékonyság A szocialista gazdasági integráció idő­szerű kérdéseiről folytatott vitában - s ez volt a napirend harmadik pontja - a fel­szólalók egyetértettek abban, hogy töreked­ni kell új elemek bevezetésére és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére. Konk­rétan arra, hogy az együttműködés és az in­tegráció fejlesztésében az adminisztratív módszereket közgazdasági eszközökkel váltsák fel, s hogy az érdekeltségi és a haté­konysági szempontok valóban érvényesül­jenek. Nyikolaj Szlunykov, az SZKP Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára kritikus han­gon szólt a vállalt kötelezettségek hiányos teljesítéséről, amely - mint mondta - részben a hathatós szankciók hiányával magyaráz­ható. Szóvá tette, hogy a KGST-piacot a ter­melők érdekei uralják, az egyesített piac lét­rehozása a nemzeti piacok fejlődésével összhangban, önkéntesen, a feltételek meg­teremtésével, az érdekeltség mértékében történhet Atervkoordináció új módját javasolta: egy­részt a háromszintűségre való áttérés miatt (tervhivatal, minisztérium, vállalat), másrészt azért mert ezt kívánják a nagy együttműkö­dési programok. Németh Miklós, az MSZMP PB tagja, a KB titkára felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az áru- és pénzviszonyok mielőbbi kö­vetkezetes kiterjesztése, érvényre juttatása nélkül nem érhető el minőségi változás az együttműködésben. Rámutatott, hogy nem lehet csak kormányszinten szervezni a gaz­dasági kapcsolatokat, hanem a munkameg­osztással foglalkozó tárgyalásokba be kell vonni a piac közvetlen résztvevőit, a vállalato­Az NSZEP KB titkára, Günter Mittag, a PB tagja a jelenlegi legfontosabb feladatot az együttműködési intézkedések megalapozá­sában látta. Marian Wozniak, a LEMP PB tagja, a KB tit­kára támogatta a magyar pénzügyi koncep­ciót Megemlítette, hogy a nagy nemzetközi (KGST) közös vállalatok szerepe növekszik, de a pénzügyi mechanizmus hiányosságai miatt ezek nehezen alakulnak meg. Jozef Lénáit a CSKP Elnökségének tagja, a KB titkára a KGST-szintű nemzetközi mar­ketingrendszer létrehozását javasolta. Az adók, a vámok, az árfolyamok, a hitel- politika egyeztetését sürgette a KGST na­turális elemekre épülő együttműködése túl­lépéseként Végül is miképpen lehetne összegezni a budapesti tanácskozást? Csak azzal, amelyet már a helyszínen mér­legként megvontak a résztvevők: a kérdések lezárását a tanácskozás nem vállalhatta ma­gára, hiszen ez nem is volt célja. A megoldásra érett feladatok súlya azon­ban egyaránt nehezedik minden tagország­ra, ennélfogva mind az egyes országokban, mind a KGST-szervekben elsőrendű fontos­ságúnak kell tekinteni. szögben kijelölt terület nem elégíti ki az Országos Építésügyi Szabályzatban megfogalmazott követelményeket. A tervezett hely 500 méteres sugarú körzetében több forrás fakad, a talajon letve mozgásba hozhatják a közeli szeiz- motektonikus zónában esetleg bekövet­kező földrengések, a földmunkák és a dombtető megterhelése. A Paksi Atomerőmű Vállalat sugárvé­delmi osztályának vezetője, Rósa Géza az MTI munkatársának kérdésére el­mondta, hogy az atomerőmű megfelleb­bezi a határozatot, mert annak megálla­pításait cáfolhatónak tartja. Bemutatjuk Tamás Adámot Tamás Ádám megyénkben, Bonyhádon született 1945. június 18-án mun­kásszülők gyermekeként. Miután elvégezte az általános iskolát, szakmunkás-képesítést szerzett a Bonyhádi Cipőgyárban. Munka mellettvégezte el élőbb a közgazdasági, majd a könnyűipari technikumot. Huszonkét éves korától négy éven át munkaügyi előadóként dolgozott szintén a cipőgyárban. Ebben az időben, 1968-ban lett tagja a pártnak. Nős, két gyermek édesapja. 1971-től 1976-ig az MSZMP bonyhádi járási bizottságán dolgozott külön­böző beosztásokban. A mandzmus-leninizmus esti egyetem, majd a politikai főiskola nappali tagozatának elvégzése után a megyei pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának lett a munkatársa, később osztályvezető-helyettes. A bonyhádi városi pártbizottság első titkárává 1983-ban választották meg. Köz­ben a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán iparszakos közgazdász végzettséget szerzett Tamás Ádám eddigi életútját töretlen szorgalom és fáradhatatlan tanulás jellemzi. Jó vezetői tulajdonságokkal rendelkezik. Munkájára nagyfokú ala­posság és megfontoltság a jellemző. Eredményes munkájáért 1982-ben a Munka Érdemrend ezüstfokozata, 1985-ben a Haza Szolgálatáért Érdem­érem kitüntetésben részesült. A megyei tanács általános elnökhelyettesének 1987. január 28-án választották meg. Tagja a megyei pártbizottságnak. Most, hogy megválasztották a megyei tanács elnökének, s megköszönte a testület bizalmát, és Császár József segítőegyüttműködését, elmondta, hogy meghatottságot érez, de kerüli a pátoszt, hiszen napjainkban elsősorban igaz és kemény szóra van szükség. Ézután a stabilizációs programról és a lakos­ság politikai hangulatáról beszélt személyes benyomásai alapján. Azt tapasz­talja, hogy az országban, és természetesen megyénkben is az emberek cse­lekvőkészsége megnövekedett, egy egészséges lendület vett erőt rajtuk. S ezt tartalommal kell kitölteni. „Ki kell használni ejó széljárást, snem engedhet­jük meg, hogy szélcsend legyen. Ezt igénylik is tőlünk az emberek. ’’ Azt is hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban ki kell használnunk Tolna me­gye meglehetősen jó pozícióját. E jónak értékelhető pozíció kapcsán azonban kitért arra is, hogy nálunk is vannak foglalkoztatási feszültségek, melyekkel szembe kell néznünk, s hang­súlyozta, hogy a munkánk hatékonyságát csak munkaerő-csökkentéssel nö­velni nem lehet. Beszélt természetesen a tanácsi munka kapcsán a fejlesztés kérdéseiről, mégpedig olyan összefüggésben, hogy a fejlesztés kodátai is fe­szültséget okozó tényezőkké válhatnak. Szólt a lakásépítés sajnálatos csök­kenéséről, a tanácsi munkában a kétszintű irányításra való áttérésről. Majd kiemelte, hogy a kvalifikáltabb tanácsi szakemberek - elsősorban a közsé­gekben dolgozókra utalt - anyagi megbecsülésének megoldásán kell gon­dolkodniuk. Végezetül Széchenyi István, a „legnagyobb magyar" szavaival fejezte be mondandóját, amely szerint nem a panasz, hanem a tettek viszik előre a kö­zösség ügyét. Katalónia ezer éve NYERS JÓZSEF, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese ségébe tervezett radioaktív hulladéktáro­ló létesítésére vonatkozó kérelmet, ame- ' lyet a Paksi Atomerőmű Vállalat tavaly • átszivárgó víz a radioaktív hulladék 600 éves lebomlási ideje előtt a felszínre jut­hat, s a domb lejtőit meggyengíthetik, il-

Next

/
Thumbnails
Contents