Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-07 / 135. szám

MA’ Rendkívüli IVIAn. KISZ­1988. június 7. KEDD küldöttgyűlés XXXVIII. évfolyam, 135. szám Szekszárdon ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Nyeregben a nyereg üzem A Bonyhádi Ruházati Szövetkezet bonyhádi nyeregüzemében 1975 óta gyártanak különféle típusú kerékpár­nyergeket. Az évekig biztonságos nyere­séget hozó termék helyzete tavaly kriti­kussá vált, mivel a megrendelő Csepel Művek Kerékpárgyárától az indiai part­ner jóval kevesebb biciklit vásárolt, mint az előző években. Ekkor, hogy a kis üze­met ne kelljen felszámolni és a régi, gya­korlattal rendelkező helybeli és vidékről bejáró asszonynak, lánynak továbbra is legyen munkalehetősége, tizenkét év után először árat emeltek, s a felszaba­duló kapacitás lekötésére elkezdtek ha­zai piacra könnyű házipapucsokat készí­teni. Az idén a megszokott 300 ezer Dom­bóváron fröccsöntött műanyag ülés he­lyett 170 ezret formáznak, tűznek, ra­gasztanak de ez is 4 és fél millió forint for­galmat jelent a szövetkezetnek. A papu­csok pedig, amelyekhez az aljakat a nagymányoki részlegben állítanak elő, 3 és fél millió forintot. A tizenhat személyt foglalkoztató, csa­ládias hangulatú üzem tehát „megmene­kült”, s a már beérkezett megrendelések­ből ítélve a jövője is biztosított. Készülnek a műanyag alaplapok Metz Mártonná 1972 óta dolgozik a szövetkezetben Naponta 800 nyereg készül el Hazánk vendége Ma unó Koivisto Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság el­nöke - a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására - hétfőn hiva­talos, baráti látogatásra Budapestre ér­kezett. Útjára elkísérte felesége, Tellervo Koivisto. A délelőtti órákban különgéppel érke­ző vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára és felesége, Horn Gyula kül­ügyi államtitkár fogadta. Jelen volt Hargi­ta Árpád, hazánk helsinki, illetve Arto Mansala, Finnország budapesti nagykö­vete. A szívélyes üdvözléseket követően vendégek és vendéglátóik gépkocsiba szálltak, s együtt indultak az ünnepélyes fogadtatás helyszínére, a Kossuth Lajos térre. A díszmotorosok kíséretében érke­ző finn államfőt Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, valamint politikai, gaz­dasági és kulturális életünk több más ve­zető személyisége fogadta a Parlament előtti fellobogózott téren, ahol felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszegysé­ge. A fogadtatáson megjelentek a buda­pesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. Ott voltak a Finn Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének diplomatái és a finn kolónia képviselői is. Mauno Koivisto Trautmann Rezső tár­saságában fogadta a díszegység pa­rancsnokának jelentését, majd a finn és a magyar Himnusz elhangzása után el­léptek a tisztelgő katonák sorfala előtt. Az ünnepség a tisztelgő katonai egy­ség diszmenetével zárult. A finn államfő és felesége, valamint a kíséretükben lévő személyiségek ezután szállásukra indul­tak. A délutáni órákban kegyeletes meg­emlékezéssel kezdődött a finn államfő hivatalos programja: Mauno Koivisto ko­szorút helyezett el a Magyar Hősök Em­lékművén a Hősök terén. Ezt követően a Parlament Delegációs termében megkezdődtek a hivatalos ma­gyar-finn tárgyalások. A plenáris tanácskozáson Trautmann Rezső örömmel üdvözölte, hogy Mauno Koivisto újraválasztása utáni első hivata­los útja Magyarországra vezetett. Ezt kő­vetően tájékoztatta a vendégeket a ma­gyar külpolitikai törekvésekről, kiemelve, hogy hazánk érdekelt a fegyverzetkorlá­tozás előmozdításában, a Kelet és a Nyu­gat közötti bizalom építésében, az együttműködés erősítésében. Megálla­pította: Finnország és Magyarország egyaránt kis ország, azonban nemzetkö­zi aktivitásuk az elmúlt időszakban is fi­gyelemre méltó volt. Mauno Koivisto afölötti örömének adott hangot, hogy az MSZMP országos pártértekezlete után - amelyet Finnor­szágban nagy érdeklődés övezett - ő az első államfő, aki Magyarországra látogat. Finnország nemzetközi tevékenységéről szólva aláhúzta, hogy országa ugyan­csak nagy figyelmet fordít a fegyverzet­korlátozásra, a bizalom erősítésére. A plenáris ülést követően a két ország életében fontos megállapodásokat írtak alá a Parlament kupolacsarnokában. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter és Kalevi Sorsa egészségügyi ellátási egyezményt látott el kézjegyével. A dokumentum a másik fél országában ideiglenesen tartózkodók ingyenes be­tegellátását rögzíti. Villányi Miklós és ugyancsak a finn külügyminiszter beruházásvédelmi meg­állapodást írt alá. Az egyezmény műkö­dőtöké egymás országába történő beru­házásokra bátorít, állami garanciát nyújt­va a magántőke-befektetésekre is. Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke ugyancsak a délutáni órákban, a Par­lamentben fogadta a finn köztársasági elnök kíséretében lévő üzletembereket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja délután a Központi Bizottság szék­házában találkozott Mauno Koivistóval. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit. Részletesen szóltak a példa­mutatóan jó magyar-finn kapcsolatokról. Hangsúlyozták, hogy az együttműködés eddig elért magas színvonala minőségi­leg új lehetőségeket teremt a kapcsola­tok további bővítéséhez. A találkozón részt vett Kalevi Sorsa, Jaakko Kalela és Kótai Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője, valamint Arto Mansala és Hargita Árpád. Az esti díszvacsorán Mauno Koivisto és Grósz Károly mondott pohárköszön­tőt. Kiosztották az 1988. évi borverseny díjait A szekszárdi történelmi I -----------------------­b orvidék 1988. évi borverse­nyének díjkiosztó ünnepsé­gén tegnap délután zsúfolá­sig megtelt a Vármegye bo­rozó. Dr. Diófási Lajos, a Pan- nonvin Borgazdasági Kombi­nát vezérigazgató-helyettese a borverseny szakmai ta­pasztalatairól beszélt, méltat­va a szekszárdi borokat. Mint elmondta, a 407 beküldött borminta közül 265 vörösbor és 142 fehérbor volt. Arany­érmet 36 vörös- és 27 fehér­bor kapott. Legeredményesebb nagy­üzemi termelőként nagydíjat a szekszárdi Aranyfürt Tsz kapott, a leg­eredményesebb kistermelő Kaposi Ist­ván szekszárdi termelő lett. A nyerteseknek az okleveleket és díja­kat Kovács János városi tanácselnök ad­ta át. A díjkiosztást követően a versenyen részt vett legjobb borokból volt bemutató. fké-ka mmam wmm Legyen érdemes Nincs értelme. Nem éri meg. Mintha kglcskifejezésünkké vált volna ez a néhány szó az utóbbi időben. Nem érdemes többet, jobban dolgozni, mint eddig, mert a vállalat úgy sem tudja a plusz teljesítményt honorálni, no nem a főnökök lel- ketlensége, hanem a bérszabályozási kötöttségek miatt. Nincs értelme a túlórának, az egyéb jellegű többletmunkák­nak gyakran akkor sem, ha meg lehet találni a módját a pénzbeli elismerésnek, mert az adózás után a különbség el­törpül. Sőt mondhatjuk akkor is, hogy nem érdemes, ha az előbbi akadályokon túljutottunk, mert hiába kapunk esetleg több teljesítményért több bért, s hiába marad abból tisztes­séges mennyiség, ha azt áru, lakás, telek stb. hiánya miatt nem tudjuk arra költeni, amire szeretnénk, de fölhalmozni sem érdemes, mert a pénz inflálódik, az értékmegőrző be­fektetési lehetőségek száma pedig még mindig kevés. Legtöbbünknek persze nem az a fő gondja, hogy nem tudjuk elkölteni vagy jól befektetni a pénzünket, s azon sem igen meditálhatunk, hogy magas az adó, mert minden forint­ra szükségünk van a - szerényebb vagy magasabb színvo­nalú - megélhetéshez. Maradjunk hát az első fölvetésnél, a többség problémájánál; fizetnek-e többletteljesítményért arányosan több bért a munkáltatók. Reformtörekvéseink között a legtöbb szó mostanában ta­lán a bérreformról esik. Olvashattuk, hallhattuk már, hogy mit nem jelent a bérreform. Nem hoz majd általános bérszín­vonal-emelkedést, erre nincsenek meg az ország anyagi le­hetőségei, de az népi is hozná a várt eredményt, a gazdaság teljesítményének növelését. Nem jelenti majd a különféle szakmák, foglalkozások közti bérfeszültségek maradékta­lan föloldását sem, ugyancsak az említett prózai okok miatt. Remélhetőleg jelenti viszont a kötött bérszabályozás - melynek számtalan formáját próbáltuk már ki az elmúlt évti­zedekben, de mindegyik sorra csődöt mondott - megszün­tetését, amelynek következtében a jól, jövedelmezően dol­gozó kollektíváknak - és csak nekik - módjukban lesz a plusz teljesítményt megfelelően díjazni. Valahogy úgy, mint most a kisszövetkezeteknek, ahol a hatékonyabb munka, a magasabb jövedelemtermelő képesség - kivételek termé­szetesen vannak! - világosan kimutatható, s ehhez alkal­mazkodik a bérezési lehetőség is. A bérreformra még várni kell, egy sor feltétel megteremté­se hátra van. Hogy addig is lehet tenni az érdekeltség foko­zásáért, arra álljon itt csak egy példa. A vállalat új erőgépet vásárolt. A rá beosztott kezelő a gép megérkezése utáni hét végét „gyakorlással" töltötte. Csak­úgy, önként. Nem noszogatta erre senki. Hát ilyen nincs is - gondoltam, bár természetesen hallottam már a szakmasze­retetről, de mostanában keveset. Most sem erről volt szó, mint megtudtam, hanem arról, hogy ez esetben sikerült megteremteni a bűvös érdekeltséget. Az új szerkezettel határidőre egy nagy volumenű munkát kell kezelőjének el­végezni, nem elhanyagolható célprémiumért. Nem enged­hette hát meg magának, hogy „élesben" ismerkedjék a gép csínjával-bínjával. Nadrágszíjat összehúzni, takarékoskodni, spórolni ideig- óráig lehet, sőt, kell is. Egy valami azonban nagy badarság: ettől várni a gazdasági fölvirágzást. Ahhoz ugyanis csak a termelés segíthet hozzá bennünket. Más termelés, más ér­dekeltséggel. -ri­Zsilinszky Miklósné tűző egy műszak alatt 650-700 ülést varr meg Dr. Diófási Lajos méltatta a történelmi borvidék borait

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents