Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

MA

Szakszervezeti

1988. június 30. CSÜTÖRTÖK

élet

XXXVIII. évfolyam,

I

155. szám

(4. oldal)

ÁRA: 1,80 Ft

jmHHHl

Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka

Az Elnöki Tanács elnöke Straub F. Brúnó, államminiszter Pozsgay Imre

Szerdán délelőtt a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson részt vettek a párt-, állami és társadalmi szervezetek vezető képviselői.

Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg az ülésszakot.

Ezután a képviselők döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról:

1. személyi javaslatok tárgyalása;

2. a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása;

3. az ipari miniszter beszámolója az iparszerkezet átalakítási feladatairól;

4. Szűrös Mátyásnak, a külügyi bizottság elnökének javaslata a Román Szocialista Köztársaságban elhatározott településrendezés ügyében;

5. interpellációk és kérdések tárgyalása.

Az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatokat az Országgyűlés - egy tartózkodással - elfogadta.

Az elfogadott napirendnek megfelelően elsőként személyi kérdésekben döntött az Országgyűlés. Az elnöklő Cservenka Ferencné a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöksége személyi kérdésekben tett együttes javaslatnak megfelelően indítványozta, hogy Sarlós Istvánt, az Ország- gyűlés elnökét kérésére - nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett - mentse fel tisztségéből. A Parlament (22 ellenszavazattal és 14 tartózkodással) a javaslatot elfogadta.

Ezután az Országgyűlés - személyenkénti külön szavazással - Németh Károlyt, az Elnöki Tanács elnökét kérésére, nyugállományba vonulására tekintettel, érdemei elismerése mellett (két ellenszavazattal), Gáspár Sándort, az Elnöki Tanács helyettes elnökét kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangúlag) és Bartha Tibort, az Elnöki Tanács tagját kérésére, érdemei elismerése mellett (egyhangúlag) tisztéből felmentette.

Cservenka Ferencné a Parlament nevében Bartha Tibornak megköszönte több évtizedes képviselői munkáját.

A képviselői mandátumáról való lemondást felajánlotta Gáspár Sándor, Havasi Ferenc, Lázár György, Németh Károly és Óvári Miklós, tekintettel arra, hogy az ok, amelynek alapján az országos listán képviselővé választották őket, megszűnt. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa javasolta, hogy a Parlament fogadja el lemondásukat.

Az Országgyűlés (három tartózkodással) tudomásul vette a képviselők lemondását mandátumukról. Az elnök megköszönte az Országgyűlésben több ciklusban a társadalom érdekében kifejtett képviselői munkájukat.

Ezt követően az Országgyűlés Straub Ferenc Brúnót - aki még korábban vállalt kötelezettségének megfelelően az ülésszak idején az Egyesült Államokban, a Szent-Györgyi Albert tiszteletére rendezett emlékülésen vesz részt előadóként - az Elnöki Tanács elnökévé választotta (36 ellenszavazattal és 25 tartózkodással), Sarlós Istvánt pedig az Elnöki Tanács helyettes elnökévé választotta meg (29 ellenszavazattal és 18 tartózkodással).

Ezután Cservenka Ferencné bejelentette: az Elnöki Tanács, valamint az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége azt javasolta, hogy az Országgyűlés Pozsgay Imrét államminiszterré válassza meg. Indítványozta továbbá, hogy Markója Imre igazságügy-minisztert és Köpeczi Béla művelődési minisztert tisztségükből - nyugállományba vonulásukra tekintettel, érdemeik elismerése mellett - mentse fel, Kulcsár Kálmánt igazságügy-miniszternek és Czibere Tibort művelődési miniszternek válassza meg. A képviselők Pozsgay Imrét (két ellenszavazattal és három tartózkodással) megválasztották államminiszternek. Markója Imrét (egy ellenszavazattal és egy tartózkodással),

Köpeczi Bélát (nyolc ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással) - nyugállományba vonulásuk miatt, érdemeik elismerése mellett - felmentette tisztségéből. A képviselők Kulcsár Kálmánt (nyolc tartózkodással) igazságügy-, Czibere Tibort pedig (21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással) művelődési miniszternek választották meg.

A következőkben az ülés elnöke ismertette a HNF OT Elnökségének azt a javaslatát, hogy dr. Tóth Károlyt és Vi- czián Jánost képviselővé válasszák meg az országos listán megüresedett két képviselői helyre. Az MSZMP KB és a HNF OT Elnöksége javaslatot tett az Országgyűlés elnökének és elnökhelyettesi tisztének betöltésére is. A törvényhozó testület elnökének Stadinger Istvánt, harmadik alelnöknek Horváth Lajost ajánlotta.

E javaslatokkal kapcsolatban több képviselő kért szót. Király Zoltán (Csong- rád m. 5. vk.), Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.), Polgárdi József (Pest m., 17, vk.), Berdár Béla (Pest m„ 25. vk.), Sasvári József (Komárom m., 8. vk.), Gajdócsi István (Bács-Kiskun m., 13. vk.), Horn Péter (Somogy m., 1. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.) és Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.).

A képviselők javaslatokat tettek többek között más személyek jelölésére, kettős vagy többes jelölésre, illetve a szavazás elhalasztására, továbbá az ajánlásban szereplő képviselők részletesebb bemutatkozására. Ez utóbbi kérésnek eleget téve emelkedett szólásra Stadinger István és Horváth Lajos. Röviden ismertették életpályáik főbb szakaszait képviselőtársaiknak.

Ezután az elnöklő Cservenka Ferencné szavazásra tette fel a kérdést: elfogadja-e az Országgyűlés, hogy a két jelölt ügyében most szülessék döntés. A képviselők 17 ellenszavazattal, 16 tartózkodással emellett döntöttek.

Ezt követően titkos szavazásra került sor.

*

Az Országgyűlés által újonnan megválasztott Pozsgay Imre államminiszter, Czibere Tibor művelődési miniszter és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter - a tanácskozás szünetében - Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfornt Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

*

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Köpeczi Béla állami díjasnak, művelődési miniszternek a szocialista művelődéspolitika megvalósítása érdeké\1

Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke

ben kifejtett sok irányú államigazgatási, tudományos és közművelődési tevékenysége elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára.

A szavazás után PESTA LÁSZLÓ jegyző ismertette a választás eredményét. Elmondotta, hogy dr. Tóth Károlyt 342 szavazattal 11 ellenében, Viczián Jánost 338 szavazattal i6 ellenében választották meg képviselőnek az országos listán. Bejelentette, hogy Stadinger Istvánt 222 szavazattal 129 ellenében az Országgyűlés elnökévé, Horváth Lajost pedig 314 szavazattal 38 ellenében az Ország- gyűlés alelnökévé megválasztotta.

Sarlós István, Köpeczi Béla és Markója Imre röviden megköszönte azt a bizalmat, amellyel a képviselők mindvégig támogatták tevékenységüket.

Stadinger István kért szót ezután. Maga és Horváth Lajos nevében köszönetét

mondott a képviselőknek. Elmondotta, hogy munkájukat az alkotmányosság szellemében és a képviselői kollegalitás szerint fogják végezni.

Pozsgay Imre államminiszter röviden megköszönte a „megtisztelő és megterhelő bizalmat". Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladata lesz a kormány nevében építeni azt az együttműködést, amely a törvényhozó és végrehajtó hatalom között nélkülözhetetlen.

KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter arról szólt, hogy az ország jelenlegi helyzetében a jognak és a jogalkotásnak önmagában is nagy jelentősége van a politikai folyamatok és a gazdasági fejlődés támogatásában. Megköszönte a képviselőknek, hogy lehetővé tették számára a részvételt ebben a nehéz feladatban.

CZIBERE TIBOR művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy igyekszik maximálisan megfelelni annak a kettős feladatnak, amelynek célja a közoktatás, a felsőoktatás ügyének előbbre vitele.

Az Országgyűlés Straub F. Brúnót és Stadinger Istvánt bizottsági elnöki, Horváth Lajost pedig bizottsági titkári tisztségéből egyhangúlag felmentette. A megüresedett bizottsági tisztségek betöltéséről a következő ülésszakon döntenek.

Ezt követően Tóth Károlyt - egyhangú szavazással - az Elnöki Tanács tagjává választotta meg az Országgyűlés.

A pénzügyminiszter expozéja

Ezután - az elfogadott napirendnek megfelelően - megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az expozét Villányi Miklós pénzügyminiszter terjesztette a képviselők elé.

Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy a kormány stabilizációs munkaprogramját tavaly fogadta el az Országgyűlés, két törvény megszületésével valóra vált az adóreform első része, megkezdte működését a kétszintű bankrendszer. E lépések is világosan kifejezik, hogy a kormánynak határozott szándéka a gazdasági, társadalmi fejlődést szolgáló reformpolitika következetes megvalósítása - hangsúlyozta.- Az 1987-es folyamatokat csak e szándék egészébe ágyazva értékelhetjük. A gazdasági fejlődés összességében kedvező képét több tekintetben beárnyékoló mellékhatások csak a jövőt építő törekvésekkel együtt érthetők meg.

Az előző két év erőteljes romlásához képest 1987-ben a gazdasági, pénzügyi folyamatok több fontos területen javultak, erőteljesen nőtt a népgazdasági összjövedelem; csökkent az állami költségvetés deficitje; mérséklődött a nem rubelelszámolású áruforgalmi és fizetési mérleg hiánya.

Nem volt azonban elég erőteljes a változás. A szükséges fordulatot még nem értük el. Kevés volt a kényszer arra, hogy a vállalatok a magasabb követelményeket támasztó piacokon értékesítsék termékeik növekvő hányadát. Nem változott a kívánt mértékben a gazdaság szerkezete, az exportképesség javulása, a gaz- (Folytatás a 2. oldalon.)

"

........................................ ....... i

D

emokrácia és technika

A demokrácia gyakorlásának ismertek az alapvető feltételei, - ezek egyike, hogy az országgyűlési képviselő nyíltan elmondhatja véleményét a Parlamentben. Ez történt tegnap is. Az Országgyűlés elnöki tiszte - mivel Sarlós István, az Elnöki Tanács elnökhelyettese lett, - megüresedett. Erre a helyre jelölték Stadinger Istvánt, aki a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettese volt.

Már éppen vége látszott lenni ennek a napirendnek, már készítették az urnákat a titkos szavazásra, mikor javaslatokat tettek más jelöltekre is.Többen kettősjelölésre gondoltak. Igen sokan kértek szót, javasolták az Országgyűlés elnökének Gajdócsi Istvánt, Iványi Pált, és Horn Pétert. Horn Péter és Gajdócsi István nem fogata el a jelölést, nem vállalta a feladatot. Megállás nélkül folyt a párbeszéd, egyes képviselők a bátorság mellett, bölcsességre intettek, figyelmeztettek arra, hogy a demokráciának ebből a házból kell kisugároznia, javasolták halasszák el az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztását az őszi ülésszakra. Minthogy úgy tűnt, hogy a képviselők a jelölteket nem eléggé ismerik, Stadinger István, és Horváth Lajos, aki a Baranya Megyei Tanács elnöke és az Országgyűlés elnökhelyettesének jelölték - be is mutatkoztak.

Egyszóval: zajlott az élet tegnap a T. Házban. Akadt azonban egy „apró” technikai hiba, mindazok, akik az Országgyűlés őszi ülésszakának első napjának délelőttjén szót kértek, nem kaptak azonnal mikrofont. Előbb egy idősebb, majd egy fiatalabb férfi száguldozott az egyetlen recsegő, zajos, mozgatható mikrofonnal egyik képviselőtől a másikig...

A szót kérő képviselők közül az egyik - miután nagy nehezen több kézen át megkapta a mikrofont, - meg is jegyezte, hogy ma a huszadik században a Parlamentben ilyen technikai háttérrel és színvonalon kell dolgozni.

A demokratikus jogok gyakorlásához - szerencsére - már csak ilyen segédeszközök kellenek. d. VARGA M.

A T. Ház