Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! i ■M AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1988. június 29. SZERDA XXXVIII. évfolyam, 154. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (4. oldal) Moszkva Megkezdődött a pártértekezlet A megyei párt-végrehajtó­bizottság ülése A pártértekezlet alkalmából a szovjet főváros ünnepi díszbe öltözött: a verőfényes napsütésre ébredt Moszkvát már napok­kal ezelőtt fellobozógták, a középületek homlokzatait különféle jelszavak és nagyméretű képek díszítik. A belvárosi utcák felett kifeszített feliratok üdvözlik a tanácskozást és annak résztve­vőit. A keddi szovjet pártlapok piros fejléccel jelentek meg. A Pravda Lenin arcképével címoldalán, vezércikkben köszönti a tanácskozást. A központi pártlap azt várja a tanácskozástól, hogy újabb, erőteljes lendületet ad a forradalmi folyamatnak. Az SZKP országos értekezletét nem csupán azért előzte meg felfokozott várakozás, mert 1941. óta most első ízben rendez­nek ilyet, hanem mindenekelőtt azért, mert az 1985-ben elindí­tott átalakítási politika, a peresztrojka első szakaszának mérle­gét hivatott megvonni. A Szovjetunióban főként azt várják a ta­nácskozástól, hogy megszilárdítja, visszafordíthatatlanná teszi e folyamatot. A moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor nyílt meg az SZKP XIX. pártértekezlete. A négynaposra tervezett tanácskozás kezdeté­ről élő adásban számoltak be a szovjet televíziós és rádióállo­mások. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta- a küldöttségvezetők tanácsának javaslatára - a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP XIX. pártértekezletének elnöksé­gében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg az Észt KP KB nem­régiben megválasztott új első titkárának, akit egyúttal meghívtak az értekezlet elnökségébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Ligacsov irányításával az érte­kezlet egyhangúlag megválasztotta 27 tagú titkárságot, a doku­mentumszerkesztő, a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet - a múlt év júniusi KB-ülésen kidol­gozott és elfogadott munkarend szerint - megkezdte tényleges munkáját. Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártérte­kezlet mindkét fő témájáról - a XXVII. kongresszus határozatai időarányos végrehajtásáról, az XII. ötéves terv megvalósításá­nak helyzetéről és a peresztrojka folyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizálásának feladatairól - egységes be­számoló készül. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkár­nak, s ő megkezdte előadói beszédét. Tegnap Szekszárdon Péter Szigfrid elnökletével ülést tartott az MSZMPTolna Me­gyei Végrehajtó Bizottsága. A testület Fiáth Attila városi első titkár előterjesztésében megvitatta, miként érvényesülnek a Tamási Városi Pártbizottság irányítási területén a káderpolitikai elvek és a vezetőkkel szemben támasztott követelmények. Herczig Ferenc, a párt- és tömegszervezetek és Nagy Ferenc, a gazdaságpolitikai osztály ve­zetője a termelői területen működő pártalapszervezetek munkájáról tájékoztatták a párt-végrehajtóbizottságot. Cuellar a leszerelési ülésszakról Javiér Pérez de Cuellar, az ENSZ főtit­kára hétfői nyilatkozatában sajnálkozá­sának adott hangot amiatt, hogy a világ- szervezet harmadik rendkívüli leszerelé­si ülésszaka záródokumentum elfogadá­sa nélkül ért véget. Pérez de Cuellar szerint a tagállamok álláspontja a dokumentumtervezet pont­jainak többségében közeledett egymás­hoz, de a végső szakaszban egyes or­szágokból hiányzott az a rugalmasság, amely elvezethetett volna a kompro­misszumhoz. Ennek ellenére a világszer­vezet vezetője kifejezte meggyőződését, hogy az ENSZ különböző szerveiben az ülésszakon elért eredmények alapján folytatódni fognak a tagállamok leszere­lési erőfeszítései. Az Országgyűlés nyári ülésszaka elé Szerda délelőttre összehívott tanácskozásán az Országgyűlés várhatóan napirendjére tűzi az Elnöki Tanács előterjesztését a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Haza­fias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének személyi kérdésekben tett együttes javaslatáról a hatáskörébe tartozó tisztségekkel kapcsolatban, a Magyar Népköztársaság 1987. évi költségveté­sének végrehajtásáról szóló jelentés megvitatá­sát, illetőleg a zárszámadás törvényerőre emelé­sét, továbbá az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Mindkét témakörben széles körű elemző vitát folytattak már előzetesen a törvényhozó testület tagjai azelmúlt napokban -az űlésszakelőkészí- téseképpen - az Országgyűlés szakbizottságai­nak, a megyei képviselőcsoportoknak a tanács­kozásain. A zárszámadás tervezete kapcsán - a nép­gazdaság tavalyi fejlődését, az állami pénzügyi helyzetét elemezve - szóba került, hogy a nép- gazdasági terv és az azzal összehangolt állami költségvetés 1987-ben követelményként szabta meg a népgazdaság teljesítményének növelését, a jövedelemképződés és -felhasználás egymás­hoz viszonyított arányának olyan változását, amely kellő alapul szolgál a külgazdasági és a belső pénzügyi egyensúly romlásának lassításá­hoz. Az előirányzatok azzal számoltak, hogy a konvertibilis viszonylatban fennálló adósságállo­mány az 1986. évinél kisebb mértékben növek­szik, a lakosság életszínvonalának szintje meg­őrizhető. A népgazdaság tavalyi fejlődése azon­ban több területen eltértatervezettől. Jóllehet an­nak érdekében, hogy az év elején már egyértel­művé vált veszélyeket megszüntethessék, több kormányzati intézkedést hoztak, az előzőleg ki­alakult kedvezőtlen irányzatokat nem sikerült megállítani. A gazdasági növekedés a korábbi évekéhez mérten gyorsult ugyan, de ebben ki­sebb szerepe volt a termékstruktúra és ehhez igazodóan az exportképesség javulásának. A belföldi felhasználást tavaly sem sikerült a szán­dékoknak megfelelően mérsékelni. A fogyasztás a tervezett csökkenés helyett emelkedett, s a be­ruházások növekedése is jóval meghaladta az előirányzott mértéket. Mindezek miatt a külgaz­dasági egyensúly a számítottnál kisebb mérték­ben javult. A zárszámadás főbb adatai szerint a költségvetés végrehajtása során a kiadások meghaladták a bevételeket, de a hiány az 1986. évinél és a tervezettnél is kevesebb, összesen 34,8 milliárd forint. A képviselői tanácskozásokon javasolták, hogy a jövőben az Országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága a költségvetés mellett a mone­táris politika alakulásáról is jelentést kaphasson. A képviselők kifogásolták, hogy az inflációval kapcsolatban jelenleg csak átfogó számítások születnek, az egyes ágazatokban keletkező inflá­cióról nem készít számításokat a Statisztikai Hi­vatal. így nem mutatható ki, melyek azok a terüle­tek, amelyek leginkább hozzájámlnaka gyorsuló áremelkedéshez. Az ipari szerkezetátalakítás feladataival kap­csolatban a bizottsági üléseken a képviselők megfogalmazták: az utóbbi időben lényegesen lelassult az iparfejlődése, a vállalatok elsősorban rövid távon terveznek, s a szükségesnél keve­sebb gondot fordítanak a hosszú távú elképzelé­sek kialakítására. Lassú a termékszerkezet-vál­tás, amelyet eddig a szabályozók gyakori válto­zása is hátráltatott. A kormányzat túl sok pénzt költ az alapanyag-kitermelési és az energetikai ágazatokra, kívánatosabb lett volna az anyagi eszközök egy részét inkább a feldolgozóiparver- senyképességének növelésére fordítani. A mun­kaülések résztvevői szóvá tették, hogy a gépipar túlzottan végtermékcentrikus, és alapvető struk­turális problémákkal küzd. Sok kérdésben - pél­dául a vasúti járműgyártásról - még nincs végle­ges elhatározás. A szénbányászat helyzetével kapcsolatban felvetették, hogy az alacsony szénárakkal burkoltan a nagyipari felhasználó­kat támogatja az állam, ezért elengedhetetlennek tartották a szén árának emelését. Rámutattak arra is a képviselők, hogy a szer­kezetátalakítás vázolt feladatai csak akkor telje­síthetők, ha mielőbb tisztázódnak a pénzügyi és más szabályozási feltételek. A vállalatok ugyanis nehezen tervezhetnek akkor, ha egy-egy intéz­kedés nyomán akár egyik napról a másikra vesz­teségessé válhatnak. Számos gond forrása, hogy a vállalatok és az irányító szervek megítélé­se a gazdálkodás feltételeiről és az eddigi ered­ményeiről élesen eltér egymástól. Nélkülözhetet­len, hogy az ipari szerkezetátalakításnál határo­zottan jelöljenek ki prioritásokat és állítsanak fel fejlesztési sorrendiséget is. Nyugat-európai csúcsértekezlet Az Európai Közösség (EK) hannoveri csúcsértekezletén hétfőn a késő esti órákban a résztvevőknek sikerült megál­lapodniuk abban, hogy szakértői cso­portot állítanak fel a szorosabb valutáris együttműködés lehetőségeinek tanul­mányozására. Jóllehet a jelenlévő állam- és kor­mányfők túlnyomó többsége támogatja egy nyugat-európai központi bank létre­hozásának tervét is, ezt nem említették meg, mert Margaret Thatcher , brit kor­mányfő, illetőleg az angol küldöttség el­lenállt. London a brit szuverenitás csor­bítását véli felfedezni az egységes vaiuta, vagy a központi bank tervében, és a töb­bieknél lassúbb ütemet hajlandó csak át­venni. A kedden véget ért nyugat-euró­pai csúcsértekezleten a résztvevők 1990 végéig meghosszabbították Jacques De- lors-nak, az EK főbizottság elnökének hi­vatali idejét. Martin Bangemann, az NSZK gazdasági minisztere a bizottság egy­szerű tagjaként vállal majd Brüsszelben hivatalt. Bonn és Párizs megállapodott: két év múlva a francia Delors-tő majd kö­veti a bizottság elnöki székében. Hétfő este szó volt nemzetközi biztonsági kér­désekről és a regionális konfliktusokról is. Evren Washingtonban Magas amerikai katonai kitüntetést adományozott Törökországnak Reagan amerikai elnök a török-amerikai katonai együttműködés elismeréseként, főként azért, hogy török katonák is részt vettek az Egyesült Államok koreai hadjáratá­ban. A kitüntetést a hivatalos látogatáson Washingtonban tartózkodó Kenan Evren elnöknek nyújtotta át. Evren hétfőn hivatalos megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel, aki este díszvacsorát adott a török államfő tiszte­letére a Fehér Házban. A Sopronkőhidáról érkezett szabott termékek színszámozását végzik követelmény dolgozó 25 asszony női és férfi mun­kaköpenyeket varr ezután, június óta kedvezőbb premizálási rendszer­ben. A négyfős szabászat látja el a 45-ös létszámot elérő bedolgozókat, akik az üzemegység termelésének jelentős részét adják. Ilyen munka- megosztásban készülnek az erdé­szetek, agrokerek számára szállított, ponyvavászon esőkabátok, a spe­ciális sav- és lángálló védőruhák, aminek gyártását ez évben kezdték, valamint a különböző vattakabátok, pufajkák, amiből idén 40 ezer darab kiszállítását tervezik. Nem kis kötele­zettséget jelent ezzel együtt az a ta­valy októberben indított, háromszo­rosan bélelt védőruha, amitTengizbe szállítanak, a tavalyi 800 darabos té­tel után ebben az évben közel más- félszeresét kell teljesíteniük. Az 1987. évi 35 millió forint terme­lési érték után egyébként idén 45 millió forintot irányzott elő a vállalat Munkaköpenyek, védőruhák, pufajkák Szigorúbb terv, nagyobb A NAVOTEX Nagykanizsai Vállalat paksi üzemegységében a tavalyihoz képest némileg változott a termelés, a pécsi bőrgyárnak végzett bérmun­kát ugyanis áprilistól a kizárólag sa­ját profil váltotta fel. így a szalagon a paksi üzemegységben erre az évre, amiből eddig 19 millió forint értéket realizáltak. A dolgozók számára is jobbnak ígérkezik ez az esztendő, a megváltozott kedvezőbb kereseti lehetőségek miatt.-tzs-czs­A húsipari vállalatoknak szállítják az itt készült munkaköpenyeket

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents