Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI 1-------­(ISIllt plill _____ 1 I "• s: 1 | ü Nagymamák és 1988. június 28. nagypapák KEDD XXXVIII. évfolyam, 153. szám (5. oldal) ÁRA: 1,80 Ft JlIeL í. ÉL * & *j Parlamenti ülésszak Két fontos, egymással sok tekintetben összefüggő napirend megtárgyalá­sára készül az Országgyűlés a nyári ülésszakon. Az egyik téma a múlt eszten­dei költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés. A képviselők és természete­sen az ország lakossága is részletes képet kaphat arról, hogy milyen ered­ménnyel zárult a tavalyi év. A másik téma az ipar szerkezetátalakításához kap­csolódik. Az ipari miniszter előterjesztésében arra a sokakat érdeklő és érintő kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányban szükséges elmozdulnia a nép­gazdaság szempontjából meghatározó iparnak, hogy az egyre fenyegetőbb műszaki-technológiai lemaradásunkat megállítsuk, s reményeink szerint a tendenciát megfordítsuk. Az állami költségvetés 1987-ben több mint 631,2 milliárd forint bevétel és 666 milliárd forint kiadás egyenlegeként 34,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium összefoglaló elemzése szerint a költségvetés deficitje 8 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Az Országgyűlés ülésszakát megelőző parlamenti bizottsági üléseken a képviselők természetesen behatóan elemezték ezt, és arra a következtetésre jutottak, hogy a költségvetés hiányának csökkenése csak kisebb részben a gazdálkodó szervek jövedelemtermelésének az eredménye. A javulásban na­gyobb szerepet játszottak az év közbeni kormányzati intézkedések - a fo­gyasztási árintézkedések, a központi költségvetési szervek és a tanácsok tá­mogatásának mérséklése. A képviselők szerint ezek az intézkedések csak rö­vid távon hatnak és főleg az elosztásban érvényesülnek, a termelés hatékony­ságára, a szerkezetváltásra gyakorolt hatásuk alig érzékelhető. A tavalyi eredmények vizsgálatakor az is figyelemreméltó, hogy a gazdálko­dó szervezetek jövedelme az előző éveknél és a tervezettnél is gyorsabban gyarapodott. Ez döntően két tényezővel függött össze: a termelés növekedé­sével és az áremelésekkel. Az állami támogatások az előző éveknél kisebbek voltak, a gép- és a könnyűiparban azonban nőttek a támogatások. Egyes vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére és a jövőbeni gazdálko­dásának megalapozására a központi szanálási alapból az iparban öt vállalat­I nál - a Láng Gépgyárban, a Ganz-MÁVAG-ban, a Soroksári Vasöntödében, a Mecseki, valamint a Tatabányai Szénbányáknál - rendeltek el állami szanálási eljárást. A mezőgazdaságban 3 állami gazdaság és 82 termelőszövetkezet pénzügyi hiányának rendezéséről született döntés. Tény, hogy az új felszámolási, szanálási jogszabályok alkalmazása nehezen indult meg. A hitelezők nem szívesen kezdeményezték a felszámolási eljárást, s a hitelezők - szállítók, bankok, - nem veszik ki részüket a tartozások rende­zéséből. A kormány 1987 második felében foglalkozott e kérdéssel, s a felszá­molási eljárás következetesebb alkalmazását elősegítő intézkedéseket hozott. Az állami költségvetés tavaly a tervezettnél 2,4 százalékkal költött többet. (Ezzel szemben áll a bevételek mintegy négyszázalékos bővülése.) Arányait tekintve a legnagyobb növekedés a felhalmozási kiadásoknál jelentkezett. E tételen belül az egyik legnagyobb összeg a magánerőből való lakásépítés volt. A döntően központi pénzeszközökből épülő nagyberuházásokra és célcso­portos beruházásokra gyakorlatilag a tervezett összegeket fordították. A kiadások rovatai között a legnagyobb tételt változatlanul a társadalombiz­tosítás jelentette. A155 milliárd forintnyi összeg 8,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A növekményben döntően közrejátszott, hogy tovább emelkedett a nyugdíjaskorúak száma, s természetesen a részükre fo­lyósított összeg, valamint növekedett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély illetve díj is. Fogyasztói árkiegészítésre az előirányzottnál végül is hét százalékkal több, összesen 66,7 milliárd forintot fordítottak az állami költség- vetésből. Néhány jelentősebb tétel: tej, tejtermék, lakbérek, központi fűtés, hús és húskészítmények. A következő három esztendőben várható lényeges változásokat taglaló ipari minisztériumi anyag abból indul ki, hogy jelentős, tartósan igénybevehető be­ruházási forrás nem áll rendelkezésre, ezért minden lehetséges ismert és rej­tett tőkét össze kell fogni és koncentráltan kell működtetni. Ilyenek például a lakosság mégtakarításai, egyes vállalatok pénzbeni tarta­lékai, és a szűkös viszonyok között még rendelkezésre álló hitelek. Rejtett, de felszabadítható pénzforrás a veszteségtámogatások csökkentése, a ki nem használt álló- és forgóvagyon értékesítése, a fajlagos energia-, anyag- és az élőmunka-megtakarítás is. Ezek - amennyiben maradéktalanul mozgósítha­tók - elegendőek lehetnek a stabilizációs program megvalósításához szüksé­ges feladatok megoldásához, de a szerkezetátalakítást pusztán ezekkel nem lehet megoldani. Ami az egyes ágazatokat illeti: várhatóan lassul az elektronikai alaktrész- gyártási, a textilipari szerkezetátalakítási, a szénhidrogénfejlesztési, az ener­giahálózat-bővítési programok teljesítése. Késik a Paksi Atomerőmű bővítése is. Kevesebb összeg jut a vaskohászat és a szénbányászat szerkezetátalakítá­sára is, ami lassítja a korábban elhatározott programok megvalósítását. Reményt keltő, hogy az ipar középtávú programja a konvertibilis kivitel to­vábbi bővítését szorgalmazza. A tőkés világgazdaságba való hatékonyabb be­kapcsolódásunkkal feltételezhetően többet és gazdaságosabban lehet majd exportálnunk, s az így keletkező aktívumokból lehetőség nyílik többlettechno­lógia importjára is. A szocialista országokba irányuló kivitelünk bővítésének előfeltétele az innen származó behozatal növelése. Mindenekelőtt a nyers­anyagok, a magas műszaki színvonalú gépek, a technológiai, technikai isme­retek, félkésztermékek és részegységek vásárlásait kívánjuk növelni. » A hazai piacon a belföldi felhasználás tervezett csökkenésével összefüg­gésben az ipar termékei iránt várhatóan mérsékeltebb lesz az igény. A szerkezetátalakítás kapcsán e tekintetben olyan termékek gyártására ér­demes figyelmet fordítani, amelyekből a hazai piac még évtizedekig távol lesz a telítettségtől. Ilyenek: a lakásépítési, lakberendezési eszközök, a személygép­kocsi, a telefon. Ezek egyrészt biztonságos piacot jelenthetnek a gyártók szá­mára, másrészt társadalmi igényeket kielégítve javítják a közérzetet. A szerkezetváltással kapcsolatosan át kell értékelni, s újragondolni szüksé­ges az oktatás, a szakemberképzés eddigi gyakorlatát. A jövőben olyan szak­emberekre lesz szükség, akik több szakmában hasznosítható ismeretekkel rendelkeznek, képesek gyorsan és hatékonyan befogadni az új technikát, technológiát. Ennek érdekében növelni szükséges a vállalatok érdekeltségét a középfokú szakképzésben, s korszerűsíteni kell a tanulók ösztönzését. Amerikai ajánlat a magyar telefonhálózat fejlesztésére Az egyesült államokbeli VSI (Vision Sys­tems) cég be kíván kapcsolódni a magyar- országi telefonhálózat-fejlesztési program­ba. Az amerikai vállalat hétfőn a Fórum Szállóban megrendezett szimpóziumon mutatta be az érdekelt magyar szakembe­reknek az általa kifejlesztett, vezeték nélküli, mikrohullámú telefonhálózati rendszert. Jelenleg 300 ilyen rendszer működik mára világ különböző országaiban, amelyekből 180-at a VSI tervezett. Előnye, hogy nem kell kiépíteni és karbantartani az igen költ­séges kábeles telefonhálózatot s így olyan területeken, ahol hiányos az infrastruktúra, gyorsan, viszonylag kis befektetéssel nö­velhető a telefonellátottság. A szimpóziumot megelőző sajtótájékoz­tatón elmondották, hogy a Coopinvest Érté­kesítő Szolgáltató Kisszövetkezet és a Technika Külkereskedelmi Vállalat képvi­selői már előzetes tárgyalásokat kezdtek az amerikai üzletemberekkel. Amennyiben Magyarországon honosítani lehet a veze­ték nélküli telefonhálózati technikát, a rend­szer magyarországi viszonyoknak megfe­lelő továbbfejlesztését végezné el, s meg­szervezné egyes fontos berendezések ha­zai termeltetését is. A tervek szerint a vegyes vállalat alapítá­sáról az elvi nyilatkozatot még a héten aláír­ják a résztvevők. A konferenciát követően az amerikai szakemberek számos háttéripari vállalatot is fölkeresnek, s megvizsgálják, hogy a ma­gyar vállalatok milyen részegységekkel kapcsolódhatnának be a rendszer kiépíté­sébe. Ezzel jelentősen csökkenteni kívánják az importköltségeket. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének közleménye Hétfőn Kállai Gyula elnökletével ülést tartott a Hazafias Nép­front Országos Elnöksége. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről, ezen belül azokról a szemé­lyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bizottság kérte a HNF Országos Elnökségének egyetértését. Elmondotta, hogy a Köz­ponti Bizottság javaslatai között van olyan, amelyik közvetlenül érinti a népfrontot. A Központi Bizottság ugyanis Pozsgay Imrét, a HNF OT főtitkárát javasolja államminiszternek. Az MSZMP fő­titkára kérte az ismertetett javaslatok megvitatását és támogatá­sát. Az elnökség a vita után egyhangúlag egyetértett a javaslatok­kal és hozzájárult, hogy azokat az MSZMP KB és a HNF OE kö­zös javaslataként továbbítsák az Országgyűléshez és az Elnöki Tanácshoz. A testület elhatározta, hogy amennyiben Pozsgay Imrét az Or­szággyűlés megválasztja államminiszterré, az Országos Tanács soron következő ülésén javaslatot tesz Huszár Istvánnak, a Párttörténeti Intézet igazgatójának, a HNF Országos Tanácsa és Titkársága tagjának főtitkárrá választására. Ezt követően az elnökség tudomásul vette, hogy a népfront­mozgalom keretében újjáalakult a Magyar-Kínai Baráti Társa­ság, s döntött a társaság bejegyzéséről. Betonút, telefonközpont, víztározó, idősek klubja Németkéren cél: a lakosság életkörülményeinek javítása A falu betelepítésére emlékeztet Több, mint kétszáz esztendő... A régi építőkő még a múltat, a hagyo­mányőrzést hirdeti, évek során azonban folyamatosan gyarapodik Németkér. Idén januárban adták át az orvosi rendelőből átalakított idősek klubját, ami 400 ezer forintba került, április­ban a Pozsonyi, a napokban pedig a Dózsa György utca betonozását fe­jezték be a községben. Ez utóbbi munkálataiból már csak a padka ki­építése van hátra, amit társadalmi munkában a helyiek végeznek el. Az összesen 750 méter hosszú két út megépítését a helyi termelőszövet­kezetfele áron, 1,3 millió forintértvál- lalta, kímélve az amúgy is szűkös ta­nácsi fejlesztési pénzeket. Idén áprilisban kezdték el egy új telefonközpont építését, a jelenleg élő húsz vonal ugyanis mára kevés­nek bizonyult, kilencvenes közpon­tot alakítanak ki, mégpedig oly mó­don, hogy az igények emelkedésével akár 400 vonalat is elbírjon a rend­szer. A tervek szerint idén december­ben átadják a tanács építőbrigádja kivitelezésében megvalósuló köz­pontot. Hasonlóan szoros a határidő, már az idei csúcsidőszakra, júliusra szeretnék használni a most készülő száz köbméteres víztározót. A Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat­tal közösen végzett beruházás az egyik legnagyobb gondon segít, a nyári vízhiányon enyhít a közeljövő­ben. Első lépcsőként tavaly befejezték az immár harmadik kút fúrását, idén pedig 1,2 millió forint helyi hozzájá- rujással megteremtik a tárolás felté­telét is. -tzs-ka­A „csúcsidőben”, júliusban tervezik átadni a 100 köbmé­ter befogadóképességű víztározót Kezdetben vonakodtak, ma már „túljelentkezés” van az idősek klubjában

Next

/
Thumbnails
Contents