Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. június 27. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Adózik-e a jutalom? Egy olvasónk tette föl a következő kérdést: A jubileumi jutalom adózik-e, s ha igen, hogyan? Deli Sándor, a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának titkára válaszolt:- A jubileumi jutalom a dolgozó számára jövedelem, és így ez után is meg kell fizetni a személyi jövedelemadót. A jubileumi jutalom ösz- szege, mivel 1988. január elsejétől a kereseteket bruttósították, a dolgozó bruttósított alapbére lesz. A 13/1988. (III. 18.) MT. rendelet tartalmazza, hogy 1988. április 1-jétől a jubileumi jutalom a dolgozó másfél havi személyi alapbére. Az adózásról: Az adóelőleg-fizetési kötelezettségről a törvény 22. paragrafusa rendelkezik. Ehhez kapcsolódóan a végrehajtási rendelet 23. paragrafusa mondja ki, hogy „a munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelem felvételét megelőző legutolsó, teljes havi munkabér 12-szereséhez kell a nem rendszeres jövedelmet hozzáadni, majd az így kapott összeg után az adót az általános szabályok szerint kiszámítani.” A kiszámított adót azonban csökTelefonszámunk: 16-211 kenteni kell azzal az összeggel, amely a figyelembe vett utolsó havi munkabér 12-szeresével rendelkező magánszemélyt egyébként adóként terhelné. Mennyi szabadság jár? Császár Józsefné felsőnyéki olvasónk írta, hogy 1988 februárjában született meg harmadik gyermekük, akivel gyesen volt. A helyi termelőszövetkezetben dolgozott, a szőlőben. Ez év februárjában járt le a gyes, s csak 15 nap alapszabadságot kapott, valamint az évek után még kettőt. Azt kérdezte, hogy hány nap szabadság jár neki összesen, mert a tsz azt mondja, hogy csak 17. A Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének' titkára, Barsi Mihály válaszolt:- A gyermekek után járó pótszabadsággal kapcsolatos igényét a szövetkezet döntőbizottsága 1/ 1988. (III. 31.) sz. határozatával elutasította. Az elutasító döntőbizottsági határozat ellen keresettel élhet a szekszárdi munkaügyi bírósághoz. Ügyének elbírálása az arra illetékes fórum előtt folyamatban van. Figyelemmel arra, hogy a jogerős bírói döntés panaszát érdemben eldönti, ügyében egyéb intézkedés megtételére nincs lehetőség és erre nincs is szükség. Idős emberek javasolták Több idős ember javasolta a következőket: A nyugdíjas házasok közül, ha egyikük meghal, akkor az életben maradó kapja az elhunyt nyugdíjának bizonyos százalékát. Deli Sándor, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára a következőket válaszolta:- A jelenleg érvényben lévő társadalombiztosítási jogszabályok szerint nincs arra lehetőség, hogy az elhunyt nyugdíjas ellátásának bizonyos százalékát megkapja a hátramaradt házastárs. A nyugdíj- rendszer korszerűsítésében szerepel (a két nyugellátás 60 százalékát kapja az özvegyen maradt). Az úgynevezett egyesített nyugdíj összege 1988. január 1-jétől 3230 forint, sajátjogú nyugdíj az özvegyivel eddig egészíthető ki (például nyugdíjas 1980 forint, 250 forint kiegészítést kaphat). Kérni kell! Az özvegyi nyugdíj az elhunyt nyugdíjának 50 százaléka, minimum (ipari) 2750, mezőgazdasági tsz-tag 2690, kisiparos 2640 forint. Ml VÁLASZOLUNK Az igazságügyi szakértőkről szól az igazságügy-miniszter 2/1988. (V. 19.) IM számú rendelete, amely meghatározza, hogy kik láthatnak el igazságügyi szakértői tevékenységet, ki lehet kijelölt szakértő és ki eseti szakértő, részletesen szabályozza a szakértők működését, azt is, hogy a szakértői véleménynek mit kell magában foglalnia, rendelkezik a szakértő titoktartási kötelezettségéről, amely kötelezettség a segédszemélyzetre is vonatkozik. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 8/1988. (V. 19.) ÁBMH számú rendelkezése a sportmunkatársi munkakörben dolgozók munkaviszonyának egyes kérdéseiről szól, megszabja, hogy milyen minősítésű sportolóval, illetve milyen osztályban szereplő csapat sportolójával létesíthető sportmunkatársi munkakörre szóló munkaviszony, kimondja, hogy ilyen munkaviszony a sportoló és a sportegyesület között munkaszerződéssel legfeljebb ötéves határozott időtartamra létesíthető, és összegszerűen jelöli meg a sportmunkatárs személyi alapbérének alsó bérhatárát. Az említett két jogszabály a Magyar Közlöny idei 21. számában jelent meg és július 1. napján lép hatályba. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában olvashatók a pénzügyminiszternek a takaréklevélről, az egyes takarékbetétek elhelyezési és kamatozási feltételeiről, valamint az átutalási betétszámláról és a lakossági csekk bevezetéséről szóló korábbi jogszabályokat módosító rendeletéi. E módosítások lényege, hogy a takaréklevél, a takarékbetétek és az átutalási betétszámla kamata is a korábbinál magasabb. A feltételek és a kamatok százalékos ismertetésének részletezését itt mellőzzük. A bányászati hűségjutalomról szól az ipari miniszternek a Magyar Közlöny idei 22. számában megjelent 4/1988. (V. 26.) IpM számú rendelete. A hűségjutalomra jogosultak körének pontos meghatározásán túl a jogszabály előírja a hűségjutalom mértékének mikénti megállapítását, kimondja azt is, hogy ezt a mértéket a dolgozó munkakörétől és hüségéveinek számától függően évenként kell megállapítani, s hogy a hűségév az augusztus 1. és július 31. közé eső év. Külön is felhívjuk a figyelmet a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint a hűség- jutalom éves alapjának arra a hónapra eső részét, amelyikben a dolgozó igazolatlanul hiányzott, az éves alap számításánál figyelmen kívül kell hagyni, de a kollektív szerződés az igazolatlan mulasztáshoz, hiányzáshoz a hűségjutalommal összefüggő súlyosabb joghátrányt is fűzhet. Ugyancsak kihangsúlyozandó, hogy a hűségjutalom - a rendeletben megjelölt néhány kivételtől eltekintve - csak a kifizetés napján a vállalattal munkaviszonyban álló dolgozónak fizethető ki. A jogszabály rendelkezéseit első ízben az 1987-88. hűségévre kell alkalmazni. Az üdülőhellyé nyilvánításról, továbbá a gyógy- és üdülőhelyi határvonal kijelöléséről szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 2/1988. (V. 26.) ÉVM számú rendelete, amely a kiemelt üdülőhellyé nyilvánítás kategóriák (funkciócsoportok) szerinti feltételeit, valamint a határvonal kijelölésénél figyelembe vehető területeket határozza meg. DR. DEÁK KONRÁD Találkozás után (Tudósítónktól) Nyolcán üljük körbe az asztalt, négyen Tolna megyeiek. Az asztalon Kadarka, azonban a találkozás helye nem Tolna megye. A beszélgetés mi mással is kezdődhetne, mint gyermekeink, unokáink fényképeiben való gyönyörködéssel, képek cserélgetésével. Emlékezés ifjúságunkra, szülőfalunkra - a régi otthonra. Nem is lehet más a téma, mert mind a négyen egyazon faluban születtünk. Már négy évtizede, hogy elhagytuk a dombok közé szorult kis falut. Az idő távlatában is frissen élnek a régi emlékek: az öreg iskola, a tanítók, boltosok, fodrászok képei mind megelevenednek. Egymásba vágnak a szavak: emlékszel? emlékszel? Hogyne emlékeznénk! Elhalkul a hangzavar, mikor gyermekkori barátainkra emlékezünk, azokra, kiknek emlékét a temetőben csak egy fejfa, halottak napján a lobogó gyertya lángja jelzi. A régmúlt emlékei mindjobban felelevenednek, amikor az örök kezdeményező, szervező barátunk felteszi a kérdést: „A jövőben nem a szülőfalunkban kellene találkoznunk? De mindenkivel, akiket a sors már régen elsodort Tolna megyei falunkból!’’ Minden alkalommal, ha szülőfalumba megyek, a faluvégi táblát - Felsőnyék - alig tudom elolvasni. Valamitől elhomályosodik a szemem, szívem a torkomban dobog. SZABÓ JÁNOS Bemutatkoztak a méhek (Tudósítónktól) Egy szombat délelőtt látogattunk el nagyapámmal Kupi Istvánhoz, Tamási jeles méhészéhez. Öt nagyapám, dr. Koppán József 1947 óta ismeri, mint a méhészet kiválóságát. Barátságosan fogadott bennünket, akivel már egy héttel látogatásunk előtt megbeszéltük, hogy színes fotókat készítek a mé- ' hekről. Szívesen vette kérésem és várt is bennünket. István bácsi gyorsan kerített egy méhészsisakot arcvédőnek, amit azonban nem fogadtam el. - Nem tudok arcvédővel fényképezni - mondtam én -, bár még nem próbáltam.- De füstöt azért csak csinálok - erősködött István bácsi. - Nem lehet pőrén a méhek közé menni, hátha támadnak. Nem ellenkeztem a nagy tapasztala- tú méhésszel. Gyorsan begyújtotta a füstölőt és füst kíséretében máris a kertbe mentünk, a kaptárak közé. Nagyapa utánunk ballagott Én, amikor megláttam a sok kaptárt, tapintatosan érdeklődtem:- Hány méhcsaládja van? Arcán röpke mosoly jelent meg: Jelenleg ötven család él itt ezekben a kaptárakban. Sok méhcsaládom pusztult el a 86-87-es év telén, atka miatt. Mindössze 25 család maradt. Ezeket sikerült felszaporitanom. Most nézzünk meg egy méhcsaládot. Óvatosan levette a takarókat, füstöt adott nekik és kiemelt egy keretet. - Éppen itt van a méhanya! Jól megnéztem, mert még igy valóságban nem láttam, majd kiemelt egy másik lépet. Ennek felső részén sorozatban voltak a befedett herelépek. Egy méh homlokomnak is repült és jól beleszúrta fullánkját.- Most egy szép virágporos lépet veszek ki - mondta István bácsi. Csodaszép volt. Mintha egy festő palettája lett volna, sok színnel. A színek az egyes sejtekbe „tömködött” virágporoktól eredtek. Ekkor a nyakamon, hátul kaptam a következő fullánkdöfést, amitől a nagyapám szabadított meg. Majd másik kaptárhoz mentünk, ott is kaptam két méhszúrást, de a fényképezést szerencsésen befejeztem. Másnap reggelre annyira feldagadt a képem, hogy alig láttam. Most aztán elgondolkozhattam azon, hogy a több méhészkönyvet megírt Ignácz Sándor dédnagyapámnak is ilyen lehetett az arca, amikor először üdvözölték a méhek. MOLNÁR PÉTER Falufejlesztés Magyarkeszi Összefogással, összetartással sokkal több és jobb eredményt érhetünk el, mint külön-külön. Ez jobb közösségi szellemhez is vezethet. Elmondhatjuk, hogy Magyarkesziben a tanács és a tsz közös összefogásában elkészült óvoda, illetve útépítés nagy jelentőséggel bír. De segítik egymást gépekkel s anyagokkal is. A tsz építőbrigádja társadalmi munkában az óvoda vakolását, aljzatbetonozását három nap alatt fejezte be, melynek értéke 70-80 ezer forintra tehető. A község és a tsz-üzemegység ellátását szolgálja a vizmű, mely 1983-84 óta működik. De nemrég adták át rendeltetésének a központi majort, ahol sertéstartással foglalkoznak, s már teljes kapacitással működik. A helyi Petőfi Termelőszövetkezet beruházásában új magtár épül. Erre annál is inkább nagy szükség volt, mivel a jelenlegi BRT-s 1 tornyú magtár, szárító a termés növekedésével kicsinek bizonyult, és továbbfejlesztésre sincs lehetőség. A Szabadság utca folytatásában épülő magtár az oda vezető úttal együtt körülbelül 11,5 millió forintba kerül. A 600 vagonos, vasbeton, kéthajós gabonatároló terveit az ISV készítette, kivitelezője a helyi termelőszövetkezet építő-brigádja és a dombóvári kisszövetkezet. Az építkezéssel 70 százalékban már elkészültek, s október 1-re tervezik annak átadását. Az itt dolgozók nehéz körülmények között, primitív eszközökkel tették a dolgukat. A munka során körülbelül 400-450 köbméter előkevert betont dolgoztak fel. Az új tároló elkészültével a tárolási gondok teljesen megoldódnak, s ezzel az összes termény fedél alá kerül. De nemcsak a tsz lélegezhet fel, hanem a Szabadság utcában lakóknak az a része is, ahol eddig még nem volt szilárd útburkolat. Tevel A községet röviden úgy jellemezhetnénk, hogy tiszta, virágos, rendezett. Erről bárki meggyőződhet, aki erre halad át. Frissen meszelt házak, virágos ablakok, tiszta kertek bizonyítják: gazdájuk ügyel arra, hogy környezete rendben legyen. Mind a gyerekek, mind a nevelők nagy örömére 9 tantermes iskolát adtak át rendeltetésének, melynek korszerűsítését 1986-87-ben végezték el. Az 1980-85-ös időszakban egy 300 adagos központi konyha, illetve napközi kialakítására is sor kerülhetett. De bővítették, s felújították a háromcsoportos óvodát. Ezzel az apróságok kellemesebb, barátságosabb környezetben tölthetik el „dolgos hétköznapjaikat”. Nagy jelentőséggel bír a vízmű megépítése is. Ebben az időszakban kapott szilárd útburkolatot a Petőfi és az Alkotmány utca is, és ekkor vehették birtokukba az orvosi rendelőt és a hozzá tartozó lakást is. Újra indult a községben az idősek klubja 20 férőhellyel. A község jelenlegi lélekszáma 1716, az 1980-as évhez viszonyítva - akkor 1862 volt - jelentősen csökkent. Ezt talán azzal is lehet magyarázni, hogy a helybeliek nem találnak megfelelő munka- lehetőséget, s kénytelenek vidékre utazni. A Bony Cipőipari Szövetkezet - amely az NSZK Salamander céggel áll kooperációban - kihelyezett üzemében ötven nő talál munka- lehetőséget. A községben főként a tsz-be járnak dolgozni, pontosan 287-en. A bejáró dolgozók száma 47, s a községből más ipari üzembe, állami gazdaságba 497-en járnak el kenyeret keresni. A tanácsnak kiemelkedően jó kapcsolata van a helyi Kossuth Termelő- szövetkezettel. A tsz jól gazdálkodó, korszerű üzem. Országos hírnévre is szert tettek az elmúlt évben a kukorica terméseredményével. A MÉM- TOT által adományozott dicsérő oklevelet is átvehették. A megyei fejlesztési versenyben öt évvel ezelőtt községi kategóriában a 3. helyen végzett Tevel község. Tevelen most a legnagyobb beruházásnak a tornaterem építése számit. A tervek még az elmúlt évben elkészültek, s a bekerülési költség előreláthatólag 16 millió forint lesz. Ebből 2 millió forintot társadalmi munkával próbálnak pótolni. Az építkezés még napjainkban is folyik, s várhatóan áthúzódik a következő középtávú tervciklus idejére is. A készülő magtár A tornaterem vázszerkezet-alapja
