Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

4 NÉPÚJSÁG 1988. június 24. Üdülésre, strandolásra Az előrelátóbbak már a szezon elején felülvizsgálják: mivel egészítsék ki ruha­tárukat, hogy a megfelelő alkalomra ne álljanak felkészületlenül. Aki varrat, annyi anyagot vegyen - fő­ként a különféle színben kapható, úgy­nevezett farmervászonból, vagy a nem gyűrődő, műszállal kevert kék lenvá­szonból hogy kiteljék belőle egy szok­nya, egy nadrág és hozzá egy ingkabát vagy lemberdzsek, esetleg egy úgyne­vezett szafarikabát. Az ilyen praktikus összeállítás minden darabja külön-kü- lön is jól kihasználható, variálható. A nadrághoz is, a szoknyához is blúzokat, pulóvereket, pólókat, garbókat viselhet­nek, a felsőrészt ruha fölé, más szok­nyával is lehet hordani. Ilyenkor tesznek jó szolgálatot azok a könnyű, szellős kis nyári ruhák, amelye­ket nem kell vasalni. Este kimossuk, ki­nyomkodjuk, s vállfára akasztva,-reggel már felvehető. Ha üdülni megyünk, mindenképpen kerüljön a böröndbe két fürdőruha: az egyik megszárad, amíg a másikban für­dőnk. Nélkülözhetetlen vízparton és hegyvidéken is a sort. Rajzainkon olyan könnyű, divatos fel­sőrészeket mutatunk be, amelyeket szoknyához, nadrághoz, sorthoz kelle­mes kiegészítőként viselhetünk, s némi ügyességgel otthon is elkészíthetünk. Popcsíkos anyagból készült T-blúz (szabása a T-betűre emlékeztet); napo­záshoz, fürdéshez praktikus a nyakban és a háton szalaggal kötődő „forróblúz”; csíkos pamutjerseyből, melltartórésszel szabott pántos blúz (teltebb alakra hosz- szában csíkosra tervezzük); nyakba akasztós, széles pántra rádolgozott fel­sőrész, a pánton kézzel hímzett virág­motívumokkal. Rajz és szöveg: BÁNYAI KATALIN Vakáció és balesetveszély Minden nyáron ugrásszerűen emelkedik a gyermek­balesetek statisztikai görbéje. Alig kezdődik el a jó idő, a sajtóban máris megjelennek a nyári balesetekről szóló szomorú híradások. Hogyan előzhetjük meg a nyári gyermekbaleseteket? Elsősorban fokozott elővigyáza­tossággal. Hívja fel a szülő a gyermek figyelmét a reá le­selkedő veszélyekre. A gyermekek többsége virtuskodásból keresi a ve­szélyt, nagyszerű élménynek tartják, ha túljárnak szüleik eszén, és például sikerül megfürdeniük tiltott helyen. Vagy lélegzetelállítóan veszélyes helyekre kirándulhat­nak. Éppen ezért, ha kirándulni indul a gyermek, ne csak harapnivalóval lássa el a szülő, hanem jó tanácsokkal is. Magyarázza meg, hogy a természetjárás célja nem a veszélyhelyzetek keresése, hanem a testet-lelket edző sport. A szülő ne csak tiltó rendelkezésekkel akarja megóvni gyermekét a balesetektől, hanem türelmesen magya­rázza meg, miért nem szabad például tilos helyen füröd- 'ni, miért kell körülnézni, ha lelép a járdáról az úttestre, vagy miért nem szabad a strandon felhevült testtel vízbe ugrani. A kerékpározó gyermekek közül is sokan szenvednek balesetet. A szülő kötelessége, hogy kerékpározó gyer­mekét megtanítsa a közlekedés szabályaira, vagy ve­gyen ilyen témával foglalkozó könyvet. Nyomatékosan figyelmeztesse a gyermeket arra, hogy a közút nem ver­senypálya, és a testedző sportolás nem egyenlő az élet- veszélyesen gyors, egy kézzel vagy elengedett kormány­nyal történő száguldással. Szünidőben sok a „kulcsos gyermek”, aki egyedül van. Az unalom rossz tanácsadó. A szülő segítsen beosztani a vakációzó gyermek idejét, hogy ne unalom­ban, hanem értékes tevékenységgel töltse el azt. Jó szolgálatot tesz a kirándulás, a sportolás, a múzeumlá­togatás, az otthoni barkácsolás, kézimunkázás. Minden tanulónak vannak olyan tantárgyai, amelyekből gyen­gébb tanulmányi eredményt ért el. Sokat jelente­ne, ha nyáron olyan könyvet olvasgatna, amely az elma­radt ismeretek pótlását segíti elő. A fiúk egyik kedvelt időtöltése a barkácsolás. A lakás­ban, a kertben, a pincében, a padláson, szinte mindenütt található javításra szoruló holmi. Meg kell bízni a fiút ilyen munkával, apró javítással. S ha a szülő értékeli a végzett munkát, a sikerélmény újabb feladatok vállalá­sára buzdítja a vakációzó fiatalt. Nyári balesetforrás: a túlzott napozás. A fiatalok bőre az erős napfényhatással szemben tűrőképesebb, mint az idősebbeké. Gyorsabban regenerálódik. A mértékte­len napozás azonban évek múlva fokozatosan elvégzi romboló munkáját, és ez a bőr idő előtti ráncosodásá- hoz vezet, esetleg egészségügyi károsodást is okozhat. A fiatalok nagy része erre nem gondol, önfeledten élvezi a napfényt, egymással versenyezve akarnak irigylésre méltó csokoládészínűek lenni. Pedig ebben az egész­ségtelen „napimádó” versenyben nincs győztes, csak vesztes. Az egészségre káros következmények közül csak né­hány gyakori panasz: fejfájás, szédülés, hányinger, láz, leégett bőr, rossz közérzet. A déli merőleges napsuga­rak különösen veszélyesek; erre figyelmeztetni kell minden fiatalt. A strandoló gyermekek bőrét védeni kell megfelelő napozószerek használatával. Ilyenek például a Fabulon naptej, babanapozó, a Herbária napozókrém, a különféle Nivea-készítmények. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy mindenkinek emberi kötelessége beavatkozni, ha azt látják, hogy a gyermekek balesetveszélyes játékot űznek. Legyen a gyermekek balesetmentes nyaralása, pihenése - társa­dalmi ügy! Szívügyünk... FÁSI KATALIN Megjelent A Házi Jogtanácsadó A rendszeres olvasók bizonyára felfigyeltek rá, hogy a felgyorsult pa- ragrafusdömpingben, épphogy megszületett és máris módosított törvények, rendeletek, állásfoglalá­sok bábeli zűrzavarában kevés hely maradt a megszokott, s bizonyára már hiányolt rovatoknak. Ezúttal a mindenekelőtt tanácsot kérő olvasók leveleire válaszolnak, a „Vállalkozók postája” és „Adóelő­leg” címmel bevezetett új rovatok­ban. De olvashatják a soros „Jogi ese­tet”, ezúttal lakásügyekről, s a „Rövi­den” rovatot, amely tömören foglal össze olyan törvénymódosításokat, hatályba lépett új jogszabályokat, rendeleteket, melyek tán elkerülték az olvasók figyelmét. Tegyük széppé a konyhát! A konyha rangja megnőtt, mivel na­gyon sok család ott étkezik. A dolgozó asszonynak nincs mindig ideje a szobá­ban teríteni, tálalni. Az ügyes házi­asszony - jó ötletekkel - a konyháját széppé varázsolhatja, hogy ott mindenki kellemesen érezze magát. Az ízlésesen berendezett konyhában még vendége­ket is fogadhatunk, ott kínálhatjuk meg őket ebéddel vagy vacsorával - ha elég helyünk van erre. Hogyan tegyük széppé a konyhát? El­ső követelmény természetesen a rend és a tisztaság. Akármilyen szép a kony­ha berendezése, felszerelése, nem ér­vényesül esztétikai hatása, ha a moso­gató tele van szennyes edénnyel, ha a szeméttárolóban „illatozik” a szemét, ha a konyha kövezete szennyezett, ha a konyhabútoron, ajtón ott „díszeleg" a kézjegyünk. Ha elég nagy a konyhánk, rendez­zünk be barátságos étkezősarkot. Szé­kek helyett hasznosabb a sarokpad, amelynek ülődeszkája alatti ládikában tárolhatunk különböző holmikat. A pád­ra tegyünk ízléses huzatú ülőpárnákat. Az étkezősarkot elválaszthatjuk a kony­hától egy hangulatos függönnyel, ugyanabból az anyagból az ablakra is tegyünk függönyt. Ha kevés hely van a konyhában, ak­kor okosan kell kihasználni a rendelke­zésünkre álló területet. Jó megoldás, ha az egyik sarokrész falára felszereltetünk egy csapóasztalkát. Szerezzünk be hoz­zá összehajtható székeket. így a felsze­relés nem foglal el nagy helyet, mert ét­kezés után a csapóasztalt felhajtjuk, a székek összehajtva kis helyen elférnek. Kis konyhában nagy szerepet kapnak a falra szerelhető apróságok, amelyek a főzéshez szükségesek, például fűszer- polcok, lábasfogók, falimérleg, fóliatartó stb. Jól kihasználhatók a falra szerelt ki- sebb-nagyobb polcok is, melyekre da­rálót, teáskannát, kávéőrlőt, szifont, tur­mixgépet, keverőtálakat, tálcákat he­lyezhetünk el. A konyhai munkaasztal fölött elen­gedhetetlenül szükséges egy világító- test. Hasznos dolog az étkezőasztal fö­lött elhelyezett olvasólámpa is. Amíg az édesanya főz, a gyermek ott írhatja a leckéjét, vagy olvashat, kézimunkázhat, barkácsolhat. Az étkezősarok és a konyharész dí­szítésére sokféle olcsó és mutatós hol­mit használhatunk fel. Mindig ízléses, dí­szítő hatást érhetünk el népművészeti tányérokkal, parasztkancsókkal, egyéb hasonló tárgyakkal. Díszítik a konyhát, étkezősarkot a piros cseresznypaprika- füzérek, lopótökök, disztökök, falra akasztható színes lábas alá valók. Kel­lemes hangulatot varázsol a konyhába, ha vagy egy kis rádió, amelyet munka közben szívesen hallgat a háziasszony. A falra akasztható, emlékeztető jegyzet­papír se hiányozzék a konyhából. Erre naponta írjuk fel, mi fogyott el, mit kell másnap vásárolnunk. A jegyzet kerete lehet népművészeti kézimunka, amely­ben csak a betelt'jegyzetpapírt cseréljük ki. A régi konyhabútorokat frissítsük fel. Fessük át vagy tapétázzuk be. Még az étel is jobban ízlik szép, újszerű kör­nyezetben. A felújítások nagy munkájá­ban segítsenek a családtagok is. Min­denkinek lehet megvalósítható ötlete, barkácsoljon hát kedve szerint. A közös munka eredménye: szép konyha, han­gulatos étkezősarok, ahol jól érzi magát a család apraja-nagyja. p. K. Jó tudni az autóról XII. A gyújtóberendezés feladata a hengerben összesűritett gázkeve­rék meggyújtása. A gyújtóberende­zésnek két áramköre van: 1. a pri­mer (kisfeszültségű áramkör) 2. a szekunder (nagyfeszültségű áram­kör). A primer áramkör részei: akku­mulátor, gyújtáskapcsoló, transz­formátor primer tekercse, megsza­kító érintkezői: kalapács, üllő, kon­denzátor, vezetékek. A szekunder áramkör részei: transzformátor sze­kunder tekercse, elosztófedél a szénkefével, elosztó pipa (motor) nagyfeszültségű vezetékek, gyer­tyapipa a (zavarszűrő ellenállással), gyújtógyertya. Ha a gyújtáskapcsolót bekap­csoljuk és a megszakító érintkezői is zárt helyzetben vannak, áram in­dul a primer áramkörben. Ez az áram a transzformátor primer teker­csén keresztülhaladva mágneses erőteret épít fel a transzformátor­ban. A motor indításakor a meg­szakító bütyök is elfordul és a meg­szakító érintkezőt eltávolítja egy­mástól. Ekkor megszakad a primer áram, a transzformátorban a mág­neses tér összeomlik. Ez a szekun­der tekercsben nagyfeszültségű (10-20 kV) áramot hoz létre. A nagyfeszültségű áram eljut az elosztó szerkezetekhez, amelyik a gyújtási sorrend szerint következő henger gyújtógyertyájához juttatja. Itt a gyertya elektródjai között ivet húz, és ez gyújtja meg az összesűrí­tett keveréket. A használat során a megszakító érintkezői beégnek, a közöttük - a kalapács maximális nyitásakor - le­vő hézag megváltozik. A megszakí­tóhézagnak jó beállítás esetén 0,3-0,4 milliméternek kell lennie. A gyújtógyertya elektródái között 0,5-0,7 milliméter hézagnak kell lenni. Ha nem megfelelő a hézag, akkor a test elektród óvatos hajlftá- sával az előirt értékre kell beállítani. Hőérték: minden motort csak a gyár által előirt hőértékű gyertyával sza­bad üzemeltetni. A gyertya hőérté­két anyaga és kialakítása szabja meg. Típusától függően a gyertyá­kat úgy alakítják ki, hogy az égőtér­be úgy nyúljon be, hogy üzem köz­ben 5-700 ° C-ra melegedjen fel. Ez az öntisztulási hőmérséklete. Ekkor leég róla minden káros szeny- nyeződéá. Ha a gyújtógyertya hőér­téke az adott motorhoz megfelelő, akkor az égő gázokkal érintkező szigetelője világosbarna vagy szür­ke szinű. Az előírtnál nagyobb hőér­tékű gyertya használata esetén a gyertya nem tud felmelegedni ön- tisztulási hőmérsékletére, a gyertya erősen piszkolódik, korom rakódik rá, csökken az elektródatávolság és a gyújtógyertya feszültsége is. Ha a gyújtógyertya olajos, piszkos, a szennyeződés az áramot a középső elektródáról a gyertyatestre vezeti, a szikra kimarad, a henger nem mű­ködik. Ha az előírtnál kisebb hőérté­kű gyertyát használunk, akkor a gyertya az öntisztulási hőmérsékle­ténél jobban fel tud melegedni, az égő gázokkal érintkező része túlme­legszik, izzásba jön, ami öngyulla­dást okoz. BAKÓ GYÖRGY Érdemes kipróbálni! Egyre többet hallunk az ősi kínai tű- szúrásos gyógymódról. Most azonban nem erről, hanem egy másik, olyanfajta gyógyítási módszerről ejtünk néhány szót, ahol nem tűszúrással, hanem a test bizonyos meghatározott pontjainak ujjal való erőteljes nyomásával érnek el sike­reket a fájdalom, fáradtságérzet és más kellemetlen jelenségek piegszüntetésé- ben. Ezt mindenki saját maga próbálja ki, és végezheti el, ha ismeri a megfelelő pontok helyét. A rajz most csupán azokat a fejünkön elhelyezkedő pontokat mutatja, amelyek nyomogatásával megszüntethető pél­dául a fülzúgás (a négy fekete kocka), a. szem belső nyomása, fáradtsága (a há­rom nyíllal jelzett helyen), az általános fáradtságérzet (két üres kör), és az erős fejfájás, a migrén (két, középen ponttal karika). Ha például ebéd után, a megszokott, frissítő feketekávé ellenére sem lettünk élénkebbek, szorítsuk ujjhegyünket erőteljes, rövid mozdulatokkal a fáradt­ságpontokra, és e műveletet négyszer- ötször ismételjkük meg. Ha fejgörcsünk támad, még mindig érdemesebb ezt az akupresszúrát kipróbálni, mint gyógyszert szedni nyakra-főre. Rajz és szöveg: B. K. ❖ CSALÁD ❖ OTT 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents