Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

1988. június 24. Képújság 3 A saját és az alapító tagok érdekében GT-ből RT-vé alakul a Skála-Kapós Csehák Judit az orvosklubban Csehák Judit szociális és egész­ségügyi miniszter személyében il­lusztris vendége volt a Munkásott­honban működő orvosklubnak a legutóbbi összejövetelen. A minisz­ter asszony pillanatok alatt közeli kontaktust alakított ki a hallgatóság­gal, amit egyrészt közvetlen termé­szete magyaráz, másrészt az a tény, hogy a jelenlévők jó részét szemé­lyesen is ismeri: hiszen közismert, hogy Csehák Judit korábban orvos­ként, majd szakszervezeti funkcio­náriusként dolgozott Tolna megyé­ben. A pergő kérdésekre pergő vála­szok érkeztek, az egészségügyben dolgozók számára fontos problémák merültek fel, a miniszter asszony fe­leleteiben azonban érezhetőek vol­tak a szűk szakterületen, az egész­ségügyön túlmutató utalások is, hi­szen egyetlen minisztérium hatáskö­rébe tartozó intézményrendszer és szakembergárda sem vonhatja ki magát az egész társadalmat érintő gondok hatása alól. Az egyik kérdésben megfogalma­zódott, hogy a pártértekezlet milyen hatással lesz az egészségügy hely­zetére, várható-e javulás az anyagi javakkal, eszközökkel való ellátott­ság terén. Csehák Judit válaszában kitért arra, hogy a felelősség máskor is, de most különösen nagy az ága­zat irányítóin, vezetőin, azonban a jelenlegi helyzetben nagyobb az esély arra, hogy ne csak passzív szemlélői legyenek a változásoknak, hanem tevőlegesen részt vállaljanak a helyzet jobbításán. Ehhez azonban olyan viszonyokat kell teremteni, amelyekben mindenkinek lehetősé­ge van megtenni azt, ami az ő felada­ta. Az egészségügy különösen ne­héz helyzetben van ebből a szem­pontból, mert a megszokott rendszer hatását - vagyis hogy nem szakem­berek döntöttek fontos gazdasági kérdésekben - nehéz dolog utólag, nehezebb feltételek között korrigálni. Szó esett arról is, hogy a szűkös anyagi keretek elvileg a fokozott ta­karékosságra késztetnék a dolgozó­kat, azonban a valóság pont az ellen­kezőjét mutatja. A miniszter asszony szerint ennek oka az ötvenes évektől örökölt extenzív fejlesztési politiká­ban rejlik, amikor a sok biztosított - kevés ágy ellentmondást az esz­közrendszer fejlesztése helyett lét­számbővítéssel próbálták megolda­ni, ami sok párhuzamosságot ered­ményezett, tehát megnőtt a pazarlás. Hallhattunk a biztosítási rendszer továbbfejlesztési lehetőségeiről, ar­ról, hogy hiba volt feladni a tradicio­nális biztosítási formát, mert téves­nek bizonyult az a - ma már idealis­tának ható - elképzelés, hogy a szo­cialista társadalom automatikusan megold minden szociálpolitikai gon­dot. Tarthatatlan azonban az az utób­bi években gyakorlattá vált megol­dás is, miszerint az egészségügy a költségvetésből megmaradt pénze­ket kapja meg felhasználásra, tehát csak a „maradék konc”-ból gazdál­kodhat. Azt ugyanis már régóta tud­juk, hogy sokkal jobb és főleg sokkal olcsóbb megoldás megelőzni a be­tegségeket, mint meggyógyítani a beteg embereket. Csehák Judit a kérdésekre reagál­va érintette a betegek önszerveződő érdekképviseleteit, az adózási rend­szer következményét: az állampol­gárok nagyobb beleszólási lehető­ségeit a döntésekbe - akár az egészségügy területén is; a deviáns jelenségek visszaszorításának lehe­tőségeit; az orvosi kamarák műkö­désének korszerűsítését, de azt is, hogy a közvetlen anyagi érdekeltség pozitív oldalát be kell vinni a gyógyá­szati munka mechanizmusába is. A szinte észrevétlenül elrepült két óra után többekben megfogalmazó­dott az óhaj: több ilyen találkozóra lenne szükség, nemcsak a miniszter asszonnyal, hanem az ország veze­tésének más képviselőivel is-ajobb társadalmi egyetértés érdekében.-wd­Nem sokáig dolgoztak egy-egy szervezeti formában. Megalakulá­suktól, 1982-től 1984 végéig a Ská- la-Coop nagykereskedelmi szerve­zetének területi raktáraként mű­ködtek, 1985-től Skála-Kapós Gaz­dasági Társaság néven nem önálló jogi személyként az alapítók érde­keinek megfelelően, de eredmé­nyes gazdálkodásra is törekedve tevékenykednek. Az „új idők szavá­ra” hallgatva pedig ez év októberé­től részvénytársasággá kívánnak alakulói. Helyi árualapok vétele és eladása A Skála-Coop kaposszekcsői területi raktárának - mint ahogy hat hasonló tár­sának - megalakításával az volt a cél, hogy ne Budapestről kelljen a továbbiak­ban szervezni a fogyasztási szövetkeze^ tek áruval való ellátását. A gazdasági tár­sasággá alakulás után - minthogy az eredeti cél megvalósult - módosultak a feladatok. A GT nevében a Skála nemcsak a ha­gyomány és a jó csengés miatt maradt meg, a vagyoni betét 88 százalékát ugyanis a Skála-Coop mint gesztor, adta, a fennmaradó részben pedig három me­gye - Tolna, Somogy és Baranya - 27 fo­gyasztási szövetkezete és a kaposszek­csői tsz osztoztak. Az új cél az alapítók érdekeinek meg­felelően a helyi - az áfészek ipari mellék­üzemágaiból, de az ipari szövetkezetek­ből és egyéb középüzemekből is szár­mazó - árualapok bevonása a forgalom­ba, a szövetkezetek áruval való ellátása és az alapitó tagok anyagi érdekeinek különféle visszajuttatásokkal való képvi­selete lett. A tagokon kívül természetesen a GT más viszonteladókat is kiszolgál, a szállítási költségek figyelembevételével esetenként még a három megye terüle­tén kívülre is ad el árut. Ebbéli tevékeny­ségét három impozáns nagyságú raktár - összesen 5200 négyzetméter alapterü­lettel - segíti, mindhárom árufőcsoport „kiállítva” várja azokat a kereskedőket, akik személyesen jönnek válogatni (a szokásos visszatérítésen fölül a tagszö­vetkezetek üzleteinek vezetői személyes árukiválasztás esetén további kedvez­ményt is kapnak, mintegy az időtöltés és az utazási költség megtérítéseként). Import monopolcikkek Van-e létjogosultsága manapság egy kifejezetten csak nagykereskedelemmel foglalkozó szervezetnek, amikor a terme­lő minél közelebb igyekszik kerülni a fo­gyasztóhoz és ezért mintaboltokat nyit, a nagykereskedelmi szervezetek is egyre inkább áttérnek a demigrosztevékeny- ségre? Ráadásul a Skála-Kapós GT terü­letén is működnek mindegyik szakmá­ban szaknagykereskedelmi vállalatok, amelyek bizonyára jobb ellátást biztosí­tanak, mint egy vegyes profilú társaság. Erről beszélgettünk a GT igazgatójával, Ormosy Lajossal és kereskedelmi igaz­gatóhelyettesével, Mikóczi Györggyel. A GT egyik szakmában sem kíván alapellátó lenni, semmiből nem biztosít teljes választékot - tudtam meg. Kiegé­szítő szerep betöltésére törekszenek, és a beszerzési lehetőségek és a kereslet függvényében árucikkmélységig változó kínálat biztosítására, többnyire az álta­lánostól eltérő termékekből. Nem vásá­rolnak tehát csak azért, hogy teljes vá­lasztékot nyújtsanak valamiből. Bár volu­menben a nagy alapterületű áruházak fe­lé is igen jelentős az értékesítésük, jel­lemzően a vevőik mégis a kisebb egysé­gek, akik választékuk kiegészítése végett vásárolnak a GT-nél. Az 1988-ra tervezett 550-600 millió fo­rintos forgalmuknak mintegy 30 százalé­ka importárukból származik. Közvetlen áruházi cserét folytatnak csehszlovák, NDK-beli, lengyel és bolgár partnerek­kel, a Skála World Trade külkereskedel­mi szervezeten keresztül pedig román, szovjet, kínai és jugoszláv árukhoz is hozzájutnak, sőt partnereik köre tavaly egy nyugati céggel is bővült. Különösen megnőtt az import jelentősége az elmúlt évben, amikor a belföldi árualap hiá­nyossá vált. Ilyenformán tehát igenis van létjogosultságuk, bár a tevékenységük­ben a közeljövőben átstrukturálódás vár­ható, amely egyben mélyreható szerve­zeti változást is fog jelenteni. Nagyobb szabadság - vállalkozó szellem A Skála gazdaságpolitikájának része­ként az egész szervezetben átalakulási folyamat zajlik, az eddig nem önálló egy­ségek részvénytársasággá vagy önálló jogi személyiségű közös vállalattá ala­kulnak. E folyamat részeként a Skála-Ka- pos GT is - várhatóan ez év októberétől- részvénytársaságként folytatja munká­ját. Fő részvényese feltehetően a Skála- Coop lesz, hiszen a jelenlegi vagyoni be­tétjüket részvénnyé alakítják, de a többi tag is legalább a betétjének megfelelő nagyságú részvényjegyzésre tett ígére­tet. Mivel az összes betétnél mintegy 30 millió forinttal több alaptőkével, összesen 73 millió forinttal kivánnak in­dulni, más vállalkozók felé is bocsátanak ki részvényt, érdeklődés máris van irán­tuk. Ezt bizonyára megalapozta a GT ered­ményes működése, amit jól illusztrál egy tavalyi adat, a tagok tartós vagyoni betét­jének 100 forintjára jutó 45 forintos nye­reség. Hogy ezt nemcsak az GT vezetői tartják jónak, arra bizonyíték az igazgatói szoba falán függő oklevél, mely szerint a Skála- Coopon belül elérték a Kiváló Gazdasági Társaság címet. Rugalmasabb, hatékonyabb munkára nyílik a vezetők reményei szerint az új formában lehetőség, az eredeti célok megvalósítása mellett fokozottabban le­het majd a tőkét átcsoportosítani, s - akár más RT tagjaként is - befektetni. A tevékenységi kört az eddigieknél lénye­gesen szabadabban lehet majd változ­tatni, a nagykereskedelmi profil mellett lehetőség nyílik a kis- és a külkereske­delmi tevékenység megkezdésére, illetve szélesítésére, ipari és mezőgazdasági termeltetésre, stb. Mindez feltételezi a megfelelő alaptő­két - a jelenlegi érdeklődés valószínűsíti, hogy ez megszerezhető - és a vagyon gyarapodását, azaz a részvénytársaság eredményes működését, ami a társaság­nak és a részvényeseknek is alapvető ér­deke. Ehhez az adódó nagyobb szabad­ság mellé vállalkozóbb - rizikót is vállaló- szellem, a körülményekhez való rugal­masabb alkalmazkodás, racionálisabb gazdálkodás, az osztalék nagysága és a tartalékvagyon képzése közötti optimális arány megtalálása is szükséges. ROSTÁS ILONA „Jó szelet, visszavárunk épségben!” A MAHART balatoni A szűrőzsilipet mutatták meg először, azt amelyiken olyan szürőkosarak van­nak, hogy az angolna és a többi hal is fennakad rajtuk. A behajózást segítő zsi­lip gazdája a vízügyi igazgatóság, míg a Balatoni Halgazdasági Vállalatnak csak annyi a dolga, hogy a fennakadt zsák­mányt kiszedje. Siófok korai életet élő balatoni kikötő, ahol a MAHART Balatoni Hajózási Leányvállalat vendégeiként saj­tótájékoztatón vettünk részt. Kísérőnk a part menti új betonozásra mutatva elmondta, hogy az utóbbi két esztendő mostoha időjárása miatt kellett a beomlott partszélt felújítani. Máris a dí­zelüzemű hajók tankolási helyén járunk. A vízen méltóságteljesen pöffeszkedik a Beloiannisz, a legnagyobb balatoni hajó. A Vénusz, a kis testű vitorlás bérlőkre vár. Az 50 négyzetméteres, acél testű vízisel- lőt 1200 forint óradíjért lehet kifuttatni a kikötőből. Közben a folyamatosan terme­lő ipari üzemet is megkukkantjuk, ahol a „megélhetést” igyekeznek segíteni a megtermelt forintokkal. Darálógépek al­katrészei, nyugatnémet megrendelésre készülő fékpofák. A Beloiannisz üzembe állított hajó, ami azon is látszik, van már rajta élet a nagy­javítást követően. 36 éves, kétszer újítot­ták fel teljesen. Megtekintjük az olajos vi­zet tisztító berendezést, és megtudjuk, a magyar hajópark korát, állapotáttekintve sem tartozik a világélvonalhoz... Közben A rendőrség új „csodagépe’' „leányánál” jártunk egy halászhajó fenéklemezének cseréjét láthatjuk, kiderül, a javítás 5 millióba ke­rül. Némi furcsaság: a hegesztőgépek fénye és a sivító köszörűk zaja közepette nyugágyon pihenő emberek. Rövid úton kiderül, az üzemi területen belül fekszik a Nemszeti Színház üdülő­jének épülete.- Úgy látszik, ennek sincs helye, mint a színháznak... - gondolkodik hangosan egy fotóriporter, s fanyar mosollyal lohol a társaság után a vízi rendészeti telep­helyre, ahol a vízi rendőrök hajói pihen­nek. Köztük van az a magyar származá­sú, új-zélandi feltaláló által megépített gyors járású, turbómotoros, vízsugárhaj­tású hajócsoda is, ami mint egy „keljfel- jancsi”, szinte felbonthatatlan. Mindig talpra áll, s Hemilton motorja a „csúcsot” jelenti. A vitorláskikötőben nagy az élet, ké­szülnek a vízre a csemeték, akik a szára­\. Halászhajó a szárazon, javítás közben zon a vitorlakezelés alapiskolájában gyakorolják a fogásokat. A parton tábla, rajta felirat: „Jó szelet, visszavárunk ép­ségben!” Irány a Füred motoros. íme a katamarán, amin a sajtótájékoztató lesz. Kifutunk és partközeiben megállunk. S jön a Hemilton motorral felszerelt rendőr­ségi motoros. Bemutatja, mit tud. Manő­verezésből, fordulásból jeles, s megtor­pan a vízen, mintha valami óriás ragadta volna meg hátulról.- Azért ennek ellenére, hogy ilyen csúcstechnikával is rendelkezünk, saj­nos, bizonyosan megszedi áldozatait a Balaton - halljuk a vízi rendőröktől. A sajtótájékoztatón kiderül az is, hogy 140 éve indult a balatoni személyhajó­zás, a Kisfaludy gőzösön. A hajópark ma átlagosan 35 éves, de újat, jobbat kíván adni a leányvállalat, ezért újít. Lesz itt „nosztalgiaflotta”, a sé­tahajóprogramban diszkóhajó és zenés hajó mellett pecás- hajó is lesz az idén szeptemberben, ki­kötnek három kom­pot, azokon dúl majd a pecaver- seny. A kompok közül egyre még az- idén radar is kerül, így majd ködben ^ biz­tosan járják a kőt part közötti vizet. Újítanak, próbál­koznak. Kialakítot­tak a munkásszállá­sukból egy kis szál­lodát, 16 szobával, Nagyjavítás programszervező irodájuk is működik már, és az óriási igények miatt igyekeztek a hajókikötő helyek számát is növelni, ami még igy is igen kevés. Siófokon 500 helyes vitorláskikötő építésére készülnek, a tervek már meg is vannak, ősszel indul a munka. Vitorlásis­kolát is szeretnének létrehozni. A magyar tenger mindig csábítóan szép szíve Siófok. Az itteni MAHART „leányka”, úgy tűnik, igyekszik ékes ru­hát ölteni s szépen, illedelmesén szolgál­ni vendégeit. Gyanítom, sokunk osztatlan őrömére... Szabó Sándor Fotó: Kapfinger András

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents