Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23. 4 NÉPÚJSÁG Hangulat, sajátos megjelenési forma, hagyományőrzés jellemzi a Szórakaté- nusz játékmúzeum épületét Kecskeméten Az intézmény céljainak megfelelően készültek az építészeti tervei. A földszinten játékműhelyek, iroda és egyéb szociális helyiségek, míg az emeleten a kiállítások, maga a múzeumi gyűjtemény kapott helyet. * Az egyik bejáratnál, az emeletre vezető lépcsők előtt a játéktörténet nemzetközileg ismert egyéniségeinek arcképe és rövid élettörténete látható, olvasható. így: Kempelen Farkas (1734-1804) magyar származású feltaláló és polihisztor, gr. Brunszvik Teréz (1775-1861) a kisgyermeknevelés előharcosa, Kiss Áron (1845-1908) pedagógus, Neumann János (1903-1957) matematikus, Rubik Ernő (1944—) építész, belsőépítész és feltaláló nevével találkozhatunk. Ha már a neveket soroltuk, kezdjük múzeumi sétánkat az itt dolgozó munkatársak név szerinti bemutatásával. Az intézmény vezetője dr. Kriston Vizi József, néprajzkutató, muzeológus. Hegedűs Csilla gyűjteménykezelő. Váci Mária népművelő, szociológiát tanul. A műhelygazda Nagy Mária pedagógus, a népművészet ifjú mestere és a mesterségek tanítója. Aki a sétánk során kalauzolt és lelkiismeretes alapossággal mutatta be a játékmúzeumot. Kalmár Ágnes művészettörténész, muzeológus, a magyar polgári játékokkal foglalkozik. * Ma már minden kiállított tárgy a múzeum tulajdona. Ezt a megnyitáskor - 1981 decemberében - nem mondhatták el. Nehéz feladat volt akkor az egyetlen országos gyűjtőkörű játékmúzeum indulása. Elsőként a hazánkban működő, de a sokszorosítás gazdaságtalansága miatt megszűnt játékműhelyek anyagait derítették és gyűjtötték fel. Munkájuk nyomán most láthatjuk a Grabóka, a Ber- gengócia, a Farkas baba - hogy csupán néhányat említsünk - mint népszerű műhelyek játékait. A századfordulón indult szenvedélyes mozgalom az iparművészetben. Kozma Lajos, Undi Mária, Nádai Pál, aztán a gödöllői művésztelep tagjai közül többen terveztek gyermekruházatot, játékokat, mesekönyveket, képeslapokat. * Játék és ünnep - ezzel a címmel nyílt új állandó kiállítás május 28-án. Főként a gyermekeknek ígérnek végtelen örömet a régmúltban gyökerező ünnepnapok, amelyeket a hagyományőrző szokások, s a megálmodott ajándékok varázsolnak mindig fényesebbé. A régi idők halhatatlan játékboltjai, híres bazárok, papírüzletek, neves könyvkereskedések, vásárok sátoros hangulatát idézi a kiállítás. Középpontban egy fenyőfa idézi a karácsonyt, mint az ajándékozás legnagyobb ünnepét. Ennek polcain sorakoznak a Márkiin báb- és fémjátékok, a Richter kőépítő mellett Pósa Lajos meséskönyvei. A terem négy sarkában a négy évszak legjellemzőbb játékai állnak vitrinekben. Terjedelmes vállalkozás volna sorolni a látványt. Akad néhány különösen értékes játék, amelyre büszkék a múzeum munkatársai. Ilyen például a miniatűr lottójáték 1780-ból. Kicsiny dobozkában esztergált fafigurákkal. Felette gót betűkkel, német nyelven írva a szabálya. A Hármas kistükör, ABC-s könyv 1860-ig tankönyvként volt ismert a kisos- kolások között. A 200 darabos mozaik rejtvényjátékot az 1700-as években készítették. Egy másik kedvenc játék qgy aprócska tűzhely, amit egy magyar lakatosmester készített hálából az orvosa kislányának. Figyelmet kér a cseh, biedermeier, kék üvegből készült és a múlt század közepéről származó mosdókészlet is. A kiállítás rendezői maguk is játszottak, hiszen az elhelyezett tárgyak, bábok könnyen szólalnak meg egy-egy történés szereplőiként. * A játékmúzeum földszintjén, a műhelyek talán még igzalmasabb kalandra hívják az érdeklődőket. Itt minden korosztály ismerkedhet a szövés, a gyöngyfűzés, a fazekasság, a bőr- és faműves- ség, a nemezkészítés mesterfogásaival. Használati és dísztárgyakat készítenek. A jelesebb név- és ünnepnapokon játékos szokásokat is megtanulhatnak, újra játszhatnak a múzeum körtermében, ahol a falakat a világ játékmúzeumainak plakátjai is díszítik. * A sétáról tárgyi emléket vihetünk haza. A játékmúzeumban népi gyermekjátékok, nádiduda, kerámiasípok, fajátékok vásárolhatók. Kaphatók itt a műhely tapasztalatait összegező módszertani kiadványok is: például Kardos Mária— Nagy Mária: Játékkészítés és kézművesség óvodásokkal, Porzsolt Lajos: A magyar labdajátékok könyve (hasonmás kiadás), Kardos Mária: Mintázások, agyagos munkák címüek mellett, a Szó- rakaténusz ismertetője és az időszaki kiállításokról tájékoztatók, képeslapok. Amikor elköszönünk a játékmúzeumtól - mely a nyáron is várja egyéni és csoportos látogatóit, hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig - felidézhetjük Sütő András gondolatát: halhataltan a játék, a tökéletes szabadság állapota, akár az álom. DECSI KISS JÁNOS Több önbizalmat Közös erővel A lengyeli Apponyi-kastély épületének hűvösében, csendes helyen beszélgetünk dr. Tóth György Igazgató helyettessel, a mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző életéről. Megtudom tőle, hogy az elmúlt öt évben és jelenleg az iskolában nyolc szakközépiskolás és nyolvankét cigány szakmunkástanuló járt és tanult.- Sok a veszélyeztetett gyerekünk s nemcsak cigányok - mondja. Általános társadalmi tünet koncentrálódik nálunk, csonka család, sérült felnőttek sérült gyerekei. A leggyengébb tanulóink az állattenyésztő szakmában vannak, itt tűnnek ki leginkább a társadalmi, családi háttér hiányosságai. Vannak köztük funkcionális analfabéták, akiknél hiányoznak az alapkészségek valamilyen háttér miatt. Nem tudnak olvasni, így nem tudnak tanulni, mert nem értik meg az elolvasott szöveget, ezért fogalmazni sem tudnak. Gondokkal küzdenek a számolásnál is. Nem tanulták meg, hogy az ismeretszerzés öröm. Nincs, ami inspirálja őket a kíváncsiság, az általános emberi kíváncsiság kielégítésére, de nem ösztönöz tanulásra a család sem.- Mi lesz ezekkel a fiatalokkal?- Számukra olyan oktatási formát kellene kitalálni, amely a felnőttképzéshez hasonlít, ahol pótolhatnák az alapkészségek hiányosságait, sőt azok továbbfejlesztéséhez is segítséget adnánk. Igazgatónknak, Fábián Andrásnak erre vonatkozóan nagyon jó elképzelései, tervei vannak. Olyan iskolaláncot kellene létrehozni, ami vállalná ezt a feladatot. Mi a magunk részéről készek vagyunk minden segítséget megadni ehhez. Természetesen a társadalmi környezet változására is szükség van. Magának az értékrendszernek, az értékítéletnek is változnia kellene. Orsós Zoltán az iskola végzős növendéke igazi mai fiatal. Érdeklik a világ dolgai, keresi helyét az életben. Gyakran tesz fel önmagának kérdéseket és azokra keresi, kutatja a választ. Szívesen beszél önmagáról.- Mi leszek, ha befejezem tanulmányaimat? Errefelé azt mondják, érettségizett traktoros. Persze ez nem szégyen. Engem mindig vonzott az egyenruha, az általános iskola után először Egerbe jelentkeztem katonai középiskolába. Előfordul, hogy nem minden sikerül úgy az embernek, ahogyan elképzelte. Nekem meghalt az édesapám, harmincnégy évesen szívinfarktust kapott.- Hol laktok?- Bogyiszlón, ő a helyi termelőszövetkezetben brigádvezető volt. Továbbtanulási szándékomat szorgalmazta. Halálával komoly kérdést tett föl nekünk az élet. Mi legyek hát: hosszas töprengés •után döntöttünk a Lengyeli Mezőgazda- sági Szakközépiskola és Szakmunkás- képző mellett. Az érettségi ma már nélkülözhetetlen az embernek.- Szeretsz ebben az iskolában?- Sok barátom van itt. A tanárok nem tesznek különbséget diák és diák között. Ezt csak azért mondom, mert én cigány vagyok. A tanuláshoz megadnak min- dep segítséget. Sajnos a matematika nem a legerősebb oldalam.- Mit csinálsz a szabadidődben?- Nagyon kevés van. Szívesen olvasok és lemezeket hallgatok. Nagyon szeretem a zenét, J. S. Bach a kedvenc zeneszerzőm. Még a nagyapámtól örököltem egy hegedűt. Hat évig jártam zeneiskolába, „C" kategóriás zenész vagyok. Legutóbb az iskolai Ki mit tud?-on szerepeltem, de alakítottam egy zenekart is.- Kikkel barátkozol?- Magyarokkal és cigányokkal vegyesen. Otthon a faluban velem és négy-öt társammal nem éreztetik cigány voltunkat, de a többiekkel igen. Nekünk ez fáj. Keresem rá a választ, vajon miért a megkülönböztetés? Az előítélet nagy úr; volt, van és lesz. Nem értem, egyesek csak azért haragszanak a másikra, mert cigány, mert másabb, mint ő.- Véleményed szerint mi ebből a kiút?- Ezen is szoktam gondolkodni. Talán a most élő családokat kellene úgy felvilágosítani, hogy az új generáció már ne küzdjön betokosodott előítéletekkel. A téves nézeteket kellene eloszlatni. Csak papírokkal, rendeletekkel ezt a kérdést nem lehet elintézni. Emberség is kellene.- Elég lenne ennyi?- Nem. Több bizalom kellene és önbizalom. A részünkről. Nem tudom, érti-e? Cigány vagyok, de én is alkalmas mindarra, amit az a másik, a magyar megcsinál. Ember vagyok, itt magyar... hogy is fejezzem ki magam? A cigány azt mondja az előtte álló feladatra, ebbe kár belekezdenem, mert úgyse tudom megcsinálni... Miért? Miért vagyok én kevesebb másnál? Ezért kellene nekünk több önbizalom. A cigányságnak példákra, jó példákra lenne szükségük és munkára... Talán nem szerencsés egy helyre telepítésük, a magyar környezet lehet húzóerő, mert senki sem akar magának kevesebbet, mint amennyi a szomszédjának van. Bogyiszlón a Dankó telepen lakom kiskorom óta. Szép, fürdőszobás a házunk, de eladni csak áron alul tudnánk, mert a magyarok nem mennek cigányok közé lakni, ezért nem gondoltunk még arra, hogy elköltözzünk a faluból. Néha a fiúkkal egymás között megbeszéljük a napi politikai eseményeket. Vajon mit várhatunk a jövőtől? Most különösen fontos tudnunk ezt. Hinni kell benne, hogy lesz jövőnk. VERESS ÉVA Visszhang A Tolna Megyei Népújság 1988. június 6-i számában az Olvastam rovatban „Egy ház több utcában” címmel jelent meg cikk - hm. - tollából. Az újságíró megállapításaival kapcsolatosan szükségesnek tartom az alábbiak megjelentetését: A csatár-szőlőhegyi városrész részletes rendezési tervének jóváhagyása után vált lehetővé azé területen újonnan kialakított és a jövőben kialakítandó utcák elnevezése, valamint a - régi szórványbeépítésnek megfelelő házszámozás miatt - a meglévő utcák házszámainak felülvizsgálata. Az új utcák elnevezését a csatár-szőlőhegyi lakosság, a Hazafias Népfront Szekszárd Városi Bizottsága javaslatainak figyelembevételével - többszöri egyeztetés eredményeként - terjesztette testületi jóváhagyásra a városi tanács v. b. igazgatási osztálya. A felülvizsgálat és az új utcanevek jóváhagyását követően kerülhetett sor az érintettek személyes okmányainak módosítására, ami gyorsan, zavartalanul megtörtént a lakosság megértő, segítő közreműködésével, amit ezúton is külön megköszönünk. Rátérve a cikkben foglaltakra megállapítható, hogy az újságíró nem teljes körűen informálódva tájékoztatta a közvéleményt az Otthon utcával kapcsolatosan. Egyrészt az Otthon utca elnevezése nem változik, megváltoztatásáról szó sem volt, másrészt az ott lakóknak nem kellett harmadszor is átjelentkezniük. Tény, hogy az Otthon utcában hét ház építési engedélye - a régi rendezési tervnek megfelelően - még Cinka utcára szólt, de a használatbavételi engedély - ami új építkezéseknél a bejelentkezések alapokmánya - már az új tervnek megfelelően Otthon utcai címzéssel kelt. Tehát az érintetteknek nem kellett „bejelentkezni a Cinka utcába, majd az Otthon utcába, most meg a...” Mint, ahogy azt korábban a Népújság hasábjain is megjelentettük a város többi részén is felülvizsgáljuk a rendezetlen házszámozásokat, s a Csatár-Szőlőhegyen szerzett tapasztalatokat is felhasználva hasonló módon kívánjuk az érintettek okmányain átvezetni, melyhez számítunk a Népújság teljes körű információkon alapuló segítő közreműködésére is. Gyertyaexport Kőszárhegyről A HOLDEX Szervező és Szolgáltató Kisszövetkezet, a Fejér megyei Köszárhe- gyen létesített gyertyaüzeme főleg nyugati megrendelők részére készít díszgyertyákat és díszfáklyákat. Az'üzemben évente mintegy 14 millió gyertyát, illetve díszfáklyát terveznek gyártani. MTI FOTÓ: Kabáczy Szilárd Védett növényeink: törpe nőszirom Tudományos (Iris pumila) és magyar neve a növény apró termetére utal (pu- milio=törpe). A nőszirom elnevezés a virág széles, sziromszerűen kihajló bibéitől (a virág női ivarszerve!) származik. A görög eredetű iris( = szivárvány) név azt juttatja kifejezésre, hogy virágai különböző színűek lehetnek: sárga, lila, kék, ritkán fehér. Pontusi-pannóniai el- terjedésű faj. Nyugatra Ausztriáig és Morvaországig, keletre pedig a Volga vidékéig és a Kaukázusig hatol. A magyar középhegységben szórványosan fordul elő. Nyugat- és Dél-Dunántúlon rendkívül ritka. Villányi-hegységi termőhelyét (Szársomlyó) mintegy száz éve nem találják. Előfordul viszont a Tolnai-hegyhát néhány pontján. Ritkán egyes alföldi tájakon is megjelenik, így Tolna megye északkeleti részének homokkal és löszszel borított síkságain (Mezöföld). A meleg, száraz termőhelyek növénye. Elsősorban sziklagyepek, pusztafüves lejtők, homoki gyepek, löszpusztarétek és bokorerdők nyújtanak számára életteret. Április végétől május végéig virít. Eszmei értéke: 2000 Ft. DR. KEVEY BALÁZS Rajz: Dr. Békefi Irén Seta a kecskeméti játékmúzeumban Az épület homlokzata Nemez falidísz
