Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23. TOLNA \ _ NÉPÚJSÁG 5 Ép testben ép lélek jeligével Az ókori görögök kitalálják... A nemzetközi sportélet legátfogóbb és a legnagyobb múltra visszatekintő, négy- évenként megismétlődő versenysorozata az olimpiai játékok. A köztudatban általában csak az újkori olimpiák kerülnek szóba, pedig az olimpiai játékok eredete a görög hitregék és mondák világába nyúlik vissza. Az olimpiai versenyek Zeusz tiszteletére rendezett vallási ünnepségekkel álltak szoros kapcsolatban, a versenyeket a Peloponnészoszi-félsziget északnyugati részén elterülő Élisz tartományban levő Olümpiában rendezték. A vallási épületek tőszomszédságában építették fel a 215 méter hosszú és 30 méter széles stadiont, a különféle gyakorlóhelyeket, valamint a ló- és kocsiversenyek terét. Az első ókori olimpia időpontja ie. 776 volt. Ekkor jegyezték fel az első olimpiai győztes, az éliszi Koroibosz nevét, aki a stadionfutást nyerte meg. Ettől kezdve pontosan vezették az olimpia* győztesek névsorát, és ennek az olimpiának éve lett a görög időszámítás alapja. Az olimpiász tehát két olimpia között eltelt négy év, míg az olimpia rövidített formája az olimpiai játékoknak. Az olimpia alkalmával meghirdetett „istenbéke” azt jelentette, hogy az olümpia, az ünnepség színhelye szent és sérthetetlen, amelyre nem szabad fegyveres erővel lépni, és hogy a játékok ideje alatt meg kell szűnnie minden háborúskodásnak és ellenségeskedésnek. Kezdetben csak stadionfutás szerepelt a versenyek műsorán, de már a 14. olimpiától kezdve bővült a műsor a kétszeres stadionfutással, majd sorra következtek a hosszabb távú futás, a birkózás, a pentathlon verseny, az ökölvívás, a pankráció, a birkózás és az ökölvívás egyesített formája, és a kocsiversenyek. A győzteseket fényes szertartások közepette ünnepelték. A győztes homlokára illesztették az olajfáról levágott ágakból font koszorút. A győztes otthoni fogadtatása sokszor fényesebb volt, mint egy győztes hadvezéré. A komoly pénzjutalmon kívül a győztes élete végéig mentes volt minden állami és községi tehertől, a színházban, a különféle játékokon és ünnepélyeken díszhellyel tisztelték meg, és sokszor még életében felállították szobrát a város egyik terén. A görög gazdasági, szellemi, kulturális élet hanyatlásával párhuzamosan hanyatlásnak indult a görög olimpiai mozgalom is, és Nagy Theodosius császár 394-ben kibocsátott rendeletével véget vetett az olimpiai játékoknak. Ha fele utazna, az már remek lenne Hat olimpikonjelölt Tolnából Hoffmann Ervin Sajó Péter Amikor vagy két éve azt próbáltuk számba venni, hogy ki, vagy kik azok a versenyzők, sportolók, akik eljuthatnak a szöuli ötkarikás játékokra megyénkből, elég lehangoló volt a kép. Azóta azonban történt egy s más. A pozitív változás egyértelműen Paks sportja dinamikus fejlődésének köszönhető, hisz a Tolna megyei sportélet újdonsült „fővárosa” a potenciálisan számításba vehető hat jelöltből négyet delegál a válogatott keretekbe. Ebben is az ökölvívás viszi a prímet. A hazai kiskirály- ságon kívül számottevő nemzetközi eredményeket is felmutatni tudó Erős Lajost (nehézsúly), Csikós Ábelt (köny- nyűsúly) csak valami fatális balszerencse foszthatja meg a repülőjegytől. A rendkívül sokat fejlődő Kalocsai előtt ugyan jelenleg Szőke a „helybérlő”, de ha a borsodi fiút az OB-n megleckéztetné és'makacs sérülése Szőkének a nyár végére nem javul, akkor a Papp-Csötönyi kettős minden további nélkül alkalmasnak találja Kalocsait arra, hogy „elmerüljön” a szöuli mélyvízben. A Duna partján, a háromszoros világbajnok Hoffmann Ervin személyében egy kenuklasszis nőtte ki magát. De hát a felnőtt világbajnokokkal teletűzdelt magyar válogatottba még ilyen titulusokkal, eredményfedezettel se lehet csak úgy bekerülni. Parti János kapitány csak a három előre meghatározott válogató alapján jelöli ki a csapatot. Másik két reménység a „Schneider-féle” kerékpárosműhelyben és Tamásiban található. De az az igazság, hogy mind Sajó Péternek és Egyedi Zoltánnak kicsi a sansza, hisz köztudott, hogy a hazai országúti szakág csaknem fényévnyi messzeségre van a nemzetközi élvonaltól. Mindenesetre az országos szakszövetség motivációja a következő: ha az NDK-ban megrendezendő 100 km-es csapatversenyen két óra öt és hat perc között tudnának produkálni, akkor juthat hely nekik is a magyar olimpiai küldöttséget szállító repülőgépen. Egyedi Zoltán Csikós Ábel Stó, ■ OLIMPIAI NAP ■ •- - . -ff . '' f 1894. június 23-án a francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére összeült Párizsban a „Kongresszus az olimpiai játékok felújítására”, amelyen elhatározták az olimpiai eszme újjáélesztését. Ennek emlékét 1987 óta ünnepeljük. Erős Lajos Kalocsai Zoltán Mi várható Szöulban? Ne csak aranyakban mérjünk! Már jóval a száz napon belül vagyunk a szöuli olimpia kezdetéig, hamarosan útjára indul az olimpiai láng, hogy a szeptember 16-i ünnepélyes nyitónapra befusson a szöuli központi olimpiai stadionba és ott, valamint más versenyek színhelyén fellobbanhasson. Szeptember első hetében felkerekedik a hozzávetőlegesen 300 tagú magyar küldöttség, a szükséges szereket, eszközöket, kellékeket előttük vagy utánuk külön- géppel viszik. A tavalyi világbajnokságokon bekasszírozott aranygyűjtemény után - úgy érezzük - túlontúl optimistán tekint a sportközvélemény a szöuli játékok felé. Sokan abba a hibába esnek, hogy a két számjeggyel leírható világbajnoki aranyakat átváltják olimpiaiakra. Hiba ilyen magasra emelni a mércét, hisz kis nemzetünknek már nincsenek olyan tartalékai a sportban, mint az úgynevezett hőskorszakban az ötvenes-hatvanas években, egészen az 1972-es müncheni olimpiáig voltak. Meg hát azóta a viszonylagos gazdasági, kulturális elmaradottság ellenére óriási fejlődésnek indult Ázsia és Afrika országaiban sport. Jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok, szinte biztosra ve- hető, hogy jó néhány atlétikai számban és a súlyemelés több kategóriájában világcsúcs kell a győzelemhez. Reménykedhetünk a kajakosoknál és kenusoknál Csipesben, Szabó Istvánban, a Vaskúti-Sarusi kettősben, nemkülönben a lányokban, asszonyokban, a Fábián, Mizsér, Martinék fémjelezte öttusázókban, a Széchy- féle úszóműhely világklasszisaiban, mindenekelőtt Darnyiban és Szabóban, a Hegedűs Csaba vezérelte birkózóinkban, az arany nélkül ritkán hazatérő sportlövőinkben, a néhány várakozás alatti világverseny után éppen most bizonyító vívóinkban, de... Hiába nézzük a hivatalos eredménylistát, a világranglistákat, egy olimpián rengeteg az úgynevezett sötét ló, aki több mint öt-hat éve erre a megméretésre „készül". Igaz, nem mutatta ki méregfogát, de olyan őstehetség, hogy a következetes munka gyümölcse egy ismeretlen hős olimpiai győzelmeként érik be. Aztán azt sem kell különösen ecsetelni, hogy aranykérdésben mennyire perdöntő szerepe van adott pillanatnak, tized- század másodpercnek, a pszichés tűrőképességnek. Ki ne emlékezne kilencszeres világbajnokunkra, a kenukirályként emlegetett Wichmann Tamásra, aki az olimpiákon egyszerűen bemerevedett és nem tudott győzni. így a Magyar Olimpiai Bizottság elsősorban nem aranyakban mér. Szeretné, ha legutóbbi teljes, a montreali o impia négy aranyérmét minimum f rnék, vagy eggyel túlszárnyalnák sportolóink, mert ha ez kevesebb is, mint a moszkvai hét, de sportértéke legalább akkora, ha nem nagyobb. Ha az ezüstök és bronzok a hagyományokhoz híven két számjeggyel kifejezhetők lesznek, akkor megőrizhetjük előkelő helyünket a nemzetek sorrendjében. A hangsúly ezek teljesülésén van. Helsinki a fénypont Az újjáélesztés szellemi atyamestere: Pierre de Coubertin báró Pontosan másfél évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy nagy tudású francia történész - irodalmár pedagógus, Pierre de Coubertin áldozatos szervező és előkészítő munkája eredményeként 1894. június 23-án a párizsi Sorbonne egyetemen részt vevő államok képviselői kimondják: „A sport ápolása és fejlesztése, de különösen a népek közötti kapcsolatok erősítése érdekében az ókori görög olimpiai versenyek mintájára minden negyedik esztendőben más és más államban nagy sportversenyt kell tartani, amelyre meg kell hívni valamennyi kultúrnemzetet.” Ugyanekkor Coubertin indítványára megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az újkori olimpiai játékok állandó nemzetközi szervezete. Coubertinnek elévülhetetlen érdemei vannak az olimpizmus újjáélesztésében. De ki is ő tulajdonképpen? 1896-1925 között a NOB elnöke, 1889-ben angliai tanulmányútja hatására, amelyen híres oktatási-nevelési intézményeket, valamint a sportéletet tanulmányozta, vetette fel először az ókori görög világ sportversenyeinek négyévenkénti felújítását. Mert egyértelműen ezt tartotta a legalkalmasabbnak kora sportéletének erősítésére, folyamatosságának biztosítására, ugyanakkor a különböző nemzetiségű sportolók megismerkedése és barátkozása útján a nemzetek közeledésében, megbékélésében is reménykedett. Az első sikertelen kísérlet után sem csüggedett és 1894. június 16-ra nemzetközi kongresszust hivott össze Párizsba, az amatőrség elveinek tanulmányozására és népszerűsítésére. A nyolc napon át tartó tanácskozások eredményeképp a már említett június 23-án megszületett az egyetemes sport szempontjából történelmi jelentőségű határozat: olimpiai játékok korszerű formában, de a régi keretek megtartásával. Mint az a későbbiek során kiderül, az 1912-ben kiírt pályázat irodalmi kategóriájában beküldött Óda a sporthoz című mű nem a két megjelölt szerző nevéhez fűződik, hanem ő maga írta azt. Ez volt az az olimpia, amely minden tekintetben először volt méltó az olimpiai eszméhez, a népek közötti barátság szelleméhez. Eddig soha a világon nem rendeztek olyan sporteseményt, ahol annyi nemzet annyi sportolója jelent volna meg, hogy békés és sportszerű vetélkedőn mérje össze erejét. Ez volt az első olimpia, amelyen részt vettek a Szovjetunió sportolói és ott voltak Japán és az NSZK legjobbjai is. A helsinki olimpia sportszempontból is fejlődést jelentett a megelőző olimpiákhoz viszonyítva. A mérhető sportágakban sorra dőltek az olimpiai és világcsúcsok és a többi sportágban is érezhető volt a szinvonalemelkedés. Az atlétikai versenyek ma már legendává vált hőse a csehszlovák Emil Zátopek volt, aki megnyerte az 5 és 10 ezer Az oldal anyagait a sportlexikon fel- használásával írta és összeállította Bálint Gy. méteres versenyt, valamint a maratonfu- tást. Úszásban a férfiak közül a USA, a nők közül pedig Magyarország versenyzői szerepeltek a legeredményesebben. A helsinki olimpia egyébként a magyar sportolók szereplésének legemlékezetesebb színhelye volt. A magyar sportolók itt 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzérmet nyertek. íme a győztesek listája: Atlétika: Csermák József (kalapácsvetés 60,34 m, új világcsúcs). Úszás: 100 m gyorson Szőke Katalin, 400 m gyorson Gyenge Valéria, 200 mellen Székely Éva, és a 4x100 méteres váltó. Torna: felemás korláton Köröndi Margit, müszabadgyakorlatban Keleti Ágnes. Vívás: kard egyéniben Kovács Pál és a kardcsapat. Birkózás: kötöttfogás Hódos Imre, Szilvásy Miklós. Ökölvívás: Papp László (második aranyérme). Lövészet: ötlapos gyorspisztolyban Takács Károly. Öttusa: csapat. Csapatsportágakban: labdarúgók, vízilabdázók.
