Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
1988. június 23. TOLNA \ _ íMÉPÜJSAG 3 Szűkült a hiánycikkek köre Meddig terjed a vezetői önállóság? Nincs mód a többlettermelésre ' a—&- ' „ i ' 1"11 W™ ! WWwBW ''VA' /\ ' •> '''' WF¥** “ / - ' • ■ ■ • • v.v.' IvXyÁvaa • 7. .7 A Kereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint a kiskereskede- em az év elejétől május végéig 255,4 milliárd forint értékű árut értékesített, ez az összeg 25,1 milliárd forinttal, folyó áron 10,9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Összehasonlító árakon számolva azonban a forgalom 6,2 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A nagykereskedelmi vállalatok az év élső öt hónapjában kellő mennyiségű árut juttattak a kiskereskedelmi partnereknek, a hazai beszerzések valamelyest növekedtek, az import a múlt évihez hasonló volt. A fogyasztásicikk-kereskede- em készletei május 31 -én több mint 103 milliárd forintot tettek ki, ez az összeg fo- yó áron 11,2 százalékkal több, mint tavaly május végén volt. Az árukészletek forgási ideje egy év alatt átlagosan hat nappal csökkent, ezen belül az élelmiszereké nem változott, a ruházati termékeké viszont 12 nappal, a vegyes iparcikkeké hét nappal gyorsult. A májusi áruellátásról a jelentés megállapítja, hogy a kiskereskedelem árukínálata alapvetően kiegyensúlyozott volt, s általában elmondható, hogy jelentősen szűkült a hiánycikkek köre. Az élelmiszer-választék korábban hiányzó - s viszonylag olcsó - belsőségekkel, halféleségekkel bővült. A tőkehúsok iránti kereslet változatlanul igen mérsékelt, a vásárlók viszont a korábbiaknál igényesebbek a minőséggel szemben. A tej és tejtermékek kínálata májusban is megfelelőnek bizonyult, s megfelelő választék volt primőr zöldség- és gyümölcsfélékből is. A háztartási vegyi áruk közül számos, az előző hónapokban csak elvétve kapható termékekből javult a kínálat, gondot okozott azonban a vásárlóknak, hogy több kozmetikai termékből és vegyi áruból csak a drágább fajtákat lehetett kapni. A tavalyinál változatosabb tavaszi és nyári öltözékeket kínáltak az idén májusban az üzletek, többfélét lehetett kapni férfi- és női ruhákból, alsóneműkből és lábbelikből is. Bár még mindig tapasztalható választékhiány a férfi és gyermek alsóruházati cikkek körében, itt is javuló kínálat tapasztalható. A vegyes iparcikkek közül a korábbiaknál több mosógépet, centrifugát, bojlert, rádiót, magnót, fekete-fehér és színes televíziót kínál a kereskedelem. Hűtő- és fagyasztógép is nagyobb választékban kapható, a legkeresettebb típusok azonban továbbra is hiányoznak a boltokból. A bútorok iránt csökkent a kereslet, a drágább fajtákból több van az üzletekben, mint amennyire szükség lenne. Májusban.megélénkült a forgalom a tüzép-telepeken. A megnövekedett keresletet többnyire ki tudták elégíteni, néhány helyen azonban előfordult, hogy a választék nem volt összhangban az igényekkel. Javult a tüzép-telepek kínálata többféle építőanyagból, például égetett téglából, valamint több más falazóanyagból. Számos építőanyagból azonban akadozik az áruutánpótlás, s a nagy keresletnek nem tudnak folyamatosan eleget tenni. Nem állt meg a roham az építőanyagokért. A tavaly felszökött vásárlási láz - amiről sokan azt tartották, hogy csak átmeneti hőemelkedés - folytatódik, nem csökken azok száma, akik tégláért, béléstestért, poroton falazóelemért, vagy másért állnak sorba, vagy várakoznak rá.- Ez a mi szerencsénk - egyelőre; ez a véleménye a Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalat vezetőinek, Hegyi Zsolt igazgatónak és Horváth Béla gazdasági igazgatóhelyettesnek. Természetesen nem annak örülünk, hogy a lakosság csak nehezen jut hozzá a számára esetleg létfontosságú építőanyaghoz, hanem annak, hogy nem küzdünk kapacitáskihasználási problémákkal.- Önök szerint mi az oka a roham folytatódásának, és ez miért csak egyelőre szerencse az önök számára?- Alapvetően két ok miatt - mondja Horváth Béla. - Egyrészt, mert lakni kell az embereknek, bármi áron, s köztudott, hogy az állami lakásépítések mértéke rendkívül lecsökkent. A gondokat tehát mindenki kénytelen magánerőből megoldani, ehhez viszont pénz kell és építőanyag. A másik ok pedig az, hogy ma már inflációs időket élünk, s ilyenkor a tapasztalatok szerint az emberek valami értékállóba fektetik a pénzüket, vagy ékszereket vesznek, vagy ingatlant. Ha az utóbbiból nincs elég, akkor építenek. S hogy miért csak időlegesen jó ez nekünk? Mert egyelőre nem lehet tisztán látni, hogy a lakossági megtakarított pénzeszközök még meddig elegendőek, vagyis a fizetőképes kereslet szab határt egyfelől a mi termelésünknek is. Állandó szabályzókra lenne szükség- A nagyarányú vásárlás és az év elején bevezetett gazdasági változtatások hogyan érintették a vállalatot?- Meg kell mondanom őszintén, nem túl jól - közli Hegyi Zsolt. - Az alapanyag- árak harminc-negyven százalékos emelkedésével szemben a mi áraink legfeljebb négy-öt százalékkal mehettek feljebb, a számunkra kötelezően előírtak szerint. A közületi megrendelésállományunk a nullára csökkent - a vállalatok beruházásra fordítható eszközei leapadtak. Szerencsére számunkra ez nem jelent nagy törést, mert csak a termelésünk tíz százalékáról van szó. Az előbbiekben felvázoltak viszont azt eredményezik, hogy a nyereségünk a tavalyi érték negyedére csökken - ha minden jól megy.- Hogyhogy ha minden jól megy?- Ha a jelenlegi szabályzók érvényben maradnak, s nem változtatják meg időközben. A sajtóból azonban már lehetett hallani arról, hogy a költségvetésbe nem folyik be az az összeg, amit előzetesen vártak - főleg a személyi jövedelemadóból tehát elképzelhetőnek tartjuk, hogy a szabályzók évközi változása esetleg számunkra kedvezőtlen hatással lesz.- Egyébként hozzá kell tennem - veszi át a szót Horváth Béla hogy elviekben az új adórendszerrel mi egyetértünk, csak az elvonás mértékét tartjuk kicsit soknak. A költségvetési hiányt véleményem szerint jobb lenne egy ideig hitelekből fedezni, s akkor a gazdálkodók az esetleges adócsökkentés mellett elindulhatnának előre a beruházásokkal, a műszaki fejlesztésekkel, hogy a stagnálás helyett fejlődhessenek. S ha már arra nincs is mód, hogy az adóterheket mérsékeljék, akkor legalább azt szeretnénk tudni biztosan, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályzók minimum három évig változatlanok maradnak, mert akkor máris el lehetne indulni valamerre, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy erre nem sok esély van. Éppen ezért, mert egy félévre is alig láthatunk előre, s mert a műszaki fejlesztésre fordítható pénzünk eddig is kevés volt - most se lesz sokkal több - jelentős haladásra csak a helyzet stabilizálódása után számíthatunk. Addig pedig túl kell valahogy élnünk az időt. Miért nem lehet többet termelni?-Ha a termékeik iránt olyan nagy a kereslet mint ami valóban tapasztalható, akkor nem tervezik bővíteni a termelésüket?- Természetesen ez lenne a logikus lépés, de mint már említettem a beruházási lehetőségeink minimálisak, létszámbővítésre pedig nem is gondolhatunk, hiszen a bértömegünket, mint a vállalatok többsége, mi is csak két és fél százalékkal növelhetjük - mondja Hegyi Zsolt - és ezzel a pénzzel meglévő dolgozóink ösztönzése is elég nehezen megvalósítható. Tovább már nem csökkenthetjük az embereink számát, mert amíg mások csak beszéltek az ésszerű létszámgazdálkodásról, addig mi azt meg is valósítottuk: az öt évvel ezelőtti ötszázhoz képest ma mindössze kétszázan vagyunk. Ennél lejjebb nem mehetünk, mert akkor a meglevő rendelésállományunkat sem tudnánk teljesíteni.- Hogy lehet azt mondani a munkásnak, hogy dolgozzon húsz százalékkal többet de a bér csak átlag két és fél százalékkal mehet feljebb? - szúrja közbe a gazdasági igazgatóhelyettes.- Megoldásként kínálkozik a bérklub, de mi abból ab ovo ki vagyunk zárva, mert nem exportálunk, „csak" az igén jelentős és fontos belföldi piacra dolgozunk. Maradna tehát a túlórapénz a pluszban végzett munkáért, de ez a bérkorlát miatt kivitelezhetetlen.- Tehát ha több bért fizethetnének, akkor több építőanyag is kerülhetne a piacra?- Igen - válaszolja Hegyi Zsolt - meg lenne rá a keresleti oldal, még a többlet- termelésünket is könnyedén el tudnánk adni. És hogy ezt a szabályzók miatt nem tehetjük meg, véleményem szerint egyértelműen teljesítmény-visszatartó erőnek számít. Más jellegű gondjaink is vannak, az Ausztriából származó betonelemgyár- tó gépünket alig tudjuk üzemeltetni, mert nem kapunk kétszázezer schilling értékű pótalkatrész behozatalára engedélyt évek óta. Saját magunk által barkácsolt alkatrészeket használunk hozzá, de ezek nem megfelelő minősége miatt többet áll a gép, mint megy. Amit viszont még inkább nehéz megérteni: a magyar berendezésekhez sem kapunk alkatrészt. Vagy: a kerámiához nincs máz. De ezeket nem panaszképpen mondom, csak a helyzet jobb megértése miatt. Négyezer jogszabály- A gazdasági oldalt tekintve nem sokkal jobb a helyzet - mondja Horváth Béla - a gazdálkodó egységeknek a mai állapot szerint egyszerre négy-ötezer jogszabálynak kell megfelelniük, ha nem akarnak a szabályokba ütközően működni. A bankok 16-20 százalékos kamatra adnak kölcsönt, de még azért is könyörögni kell! Számlanyomtatványokat még mindig nem, vagy nehezen lehet kapni, de azt is érdemes lenne kiszámolni, hogy mennyibe kerül a népgazdaságnak, hogy a vidéki gazdálkodóknak is a fővárosból kell anyagbeszerzőik útján megvásárolni a szükséges - a bürokráciát növelő - nagy mennyiségű könyvelési anyagokat.- A fő problémát abban látom - fejezi be a beszélgetést Hegyi Zsolt hogy a gazdaság irányítói még mindig nem tekintik eléggé felnőttnek a vállalatok vezetőit annyira, hogy rájuk merjék bízni az adott cégen belüli bérezési, beruházási és egyéb fontos, vagy kevésbé lényeges kérdések eldöntését tehát az önálló és felelősségteljes vállalatirányítói tevékenységet. WÁGNER DEZSŐ Csökkent az alkoholfogyasztás A napokban elkészült az Országos Egészségvédelmi Tanács statisztikája, amely a lakosság szeszesital-fogyasztását elemzi. Az egészségmegőrzés társadalmi programjához kapcsolódó vizsgálat eredménye az elmúlt évihez képest valamivel kedvezőbb képet mutat. Hazánk lakossága egy főre számítva 1986-ban 11,4 liter alkoholt fogyasztott, tavaly pedig valamivel kevesebbet, 10,6 litert. Ezzel Magyarország a „világranglista” eddigi 4. helyéről a 6-7. helyre került. Az egészséget leginkább veszélyeztető égetett szeszes italok forgalma 1986-hoz viszonyítva 17 százalékkal ugyan visszaesett, a tapasztalatok szerint azonban még mindig magas az aránya az összes alkoholfogyasztáson belül. A családok költségvetésében továbbra is jelentős részt képvisel az alkoholra kiadott összeg: az elmúlt esztendőben 92,3 milliárd forintot költöttek italra. A statisztikai adatok szerint az alkoholos befolyásoltságban elkövetett bűnesetek száma továbbra is magas, bár az összes bűnözésben az alkoholos bűnelkövetők aránya 21 százalékról 19,6 százalékra módosult. A legnagyobb arányú - 26,4 százalékos -Tolna megyében. Nógrádban 25,7, Somogy megyében 25,1 százalékot is eléri az alkoholos hatás következtében elkövetett bűnesetek száma. Budapesten 18,2 százalék, a megyék közül pedig Győr-Sopronban 14,7, Szabolcs-Szatmárban 15,7, Vas megyében 17,4 százalék az ilyen bűnesetek aránya. A régi iparoskor megszűnt, „otthona” maradt... Korszerűsítik a tengelici művelődési házat Tudják-e tartani a féléves határidőt? Az épület eredeti állapotában sem lehetett stílustörténeti remek, de Tengelic lakói mind a mai napig, azaz idén januárig használták és ragaszkodnak a művelődési házhoz. A helyi iparoskor még 1926-ban közadakozásból emeltette, így első pillanattól kulturális célt szolgált, az utóbbi időben bizony elavult körülmények között. Az 1974-es felújítástól eltekintve ugyanis nemigen áldoztak erre, ezért vált szükségessé a teljes rekonstrukció. Ennek során központi fűtést alakítanak ki, sor kerül a teljes tetőcserére, a használhatatlanná vált tetőtér helyreállítására, ahol két klubszoba kap majd helyet, a tetőterasz is eredeti funkciójában szolgálhat, mintegy 120 négyzetméter alapterületű szociális helyiségeket tartalmazó új épületszárny készül és belső szerkezeti módosításokkal körbejárható, kedvezőbb beosztású lesz az épület. A 3,2 millió forint értékű felújítás kivitelezője a Tékisz igen rövid határidővel vállalta a munkát, a tervezett június 30-i átadás azonban a látottak alapján elmarad...-takács-kapfingerA mozi marad, a több mint húszezer kötetes könyvtár az elnéptelenedett diákotthonba költözik Félretéve Több mint hatvan éve a szellem „napvilágát” nyitja, rövidesen talán jobb körülmények között
