Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-23 / 149. szám

2 TíÉPÜJSÁG 1988. június 23 A kelet-nyugati kapcsolatok kilátásairól Magyarország a reformfolyamat élére állt Befejezte látogatását az Egyesült Államokban és hazautazott New Yorkból Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Az Egyesült Államok tájékoztatási hivatalának meghívására Washing­tonban részt vett azon a nemzetközi tanácskozáson, amely a kelet-nyugati kap­csolatokkal, a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozott, Washington­ban és New Yorkban találkozott a törvényhozás, a kormányzat képviselőivel, a nemzetközi pénzügyi intézmények vezetőivel és az amerikai üzleti körök szá­mos képviselőjével. Németh Miklós útjáról nyilatkozatot adott a Magyar Rádió és az MTI munka­társának.- A washingtoni tanácskozáson elő­ször vettek részt szocialista országok képviselői: jugoszlávok és magyarok. A tanácskozás mindkét fél számára fontos és hasznos volt, jó párbeszéd alakult ki mindazokról a kérdésekről, problémák­ról, amelyek a világgazdaságot jellemzik, a világ közvéleményét foglalkoztatják: a műszaki haladás, az adósságprobléma, a fegyverkezés és a gazdaság összefüg­gése - lehetne még sorolni a témákat. A tanácskozás azért is hasznos volt, mert jobban megértettük azokat az érve­ket, meggondolásokat, amelyek a nyu­gati oldal fejében járnak és úgy gondo­lom, számukra is hasznos volt az, hogy mi is elmondtuk ezekről a kérdésekről a magunk álláspontját, megvilágítottuk, hogyan gondolkodunk, miképpen látjuk a kilencvenes éveket, azt, hogy milyen világba lépünk be a következő évtized­ben. Nagyon érdekes volt számomra az a következtetés, amelyet többen elmond­tak, de talán a legjobban Shultz külügy­miniszter előadásából hallottunk meg: a leglényegesebb az, hogy folytatódjék a párbeszéd. Nem szabad egymást olyan helyzetbe hozni, hogy a most elindult kedvező folyamatok esetleg kedvezőtlen irányba forduljanak, újból hideg szelek fújdogáljanak. Megragadott az is, aho­gyan ezt a folyamatot minősítették. Ezt egy szóvei le sem lehet fordítani: valami olyasmi a tartalma ennek az elgondolás­nak, hogy óvatos, megfontolt közeledés és elkötelezettség a béke, a leszerelés, a gazdasági együttműködés irányában. Nagyon fontos, hogy a gazdasági kap­csolatok elmélyüljenek, mert ha a gazda­ságban szorosabb az összeköttetés, ak­kor ennek hosszú távon mindenképpen hatása lesz a katonai, a katonapolitikai légkörre is. Igen sok szó esett az adósságproblé­mákról a tanácskozáson. Az a tapaszta­latom, hogy nagyon megoszlanak a véle­mények a tekintetben, hogyan kezeljék a vezető tőkés országok, köztük az Egye­sült Államok ezt a kérdést. Többféle véle­mény fogalmazódott meg. Az egyik el­képzelés - talán úgy mondhatnám - álta­lános, globális megközelítést igyekezett felvetni, erőltetni: eszerint egységes, ál­talános kezelésmódot kell kialakítani. Ennek a véleménynek képviselői azon­ban kisebbségben voltak. Sokkal többen hangoztatták a másik megoldás fontos­ságát, azt tudniillik, hogy az adósság- problémának nincs globális megoldása, esetről esetre, országról országra kell megnézni és kialakítani azokat a mód­szereket, amelyekkel ez a hatalmas adósságtömeg kezelhető a jövőben. Ez számunkra is nagyon lényeges, fontos, mert ha esetről esetre, országról ország­ra közelítünk ehhez a kérdéshez, akkor sokkal inkább megvan egy-egy ország­nak az a mozgástere és eszköztára, amellyel rugalmasan, saját érdekeit jól szem előtt tartva tudja megközelíteni ezt a problémát. A tanácskozáson és egyéb megbeszé­léseim során is nagy érdeklődést váltott ki a magyar pártértekezlet, ennek vissz­hangja engem is meglepett. Többen fo­galmaztak úgy, hogy Magyarország is­mét a reformfolyamat élére állt a szocia­lista országok között, segíti azt a folya­matot, amelyet az Egyesült Államokban a gorbacsovi politika néven emlegetnek, vagyis a peresztrojka és a glasznoszty politikájának megvalósítását. Nagyon fontos az is, hogy realisztikusan értékelik a magyar helyzetet. Elvileg nagy támoga­tás a magyar platform, a magyar gyakor­lat megvalósítása iránt, ugyanakkor azonban fel kell figyelni arra az összefüg­gésre, amit többen is megfogalmaztak: a magyar reform ne csak szavakban le­gyen élenjáró, hanem tetteiben, a gya­korlati megvalósításban is kövesse ezt az utat. Úgy gondolom, hogy erre most, ott­hon, egy ilyen nemzetközi légkörben, a lehetőségeket jól kihasználva megte­remthetők - ha nehézségekkel, feszült­ségekkel is -, a belső feltételek. A konferencia mellett az amerikai kép­viselőházban Tom Lantos képviselő szervezett számomra találkozót a külügyi bizottság és a gazdasági-kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó albizottságok tagjaival. Kérdésük az volt, hogy mi tör­tént a pártértekezleten, hogyan látjuk helyzetünket ezt követően, mit szándé­kozunk tenni. Találkoztam a politikai kér­déseket elemző Brookings Intézet vezető munkatársaival: itt egy rövid bevezető előadás után számos kérdést kaptam ugyanezeket a témákat illetően. Talál­koztam a Világbank, és a Nemzetközi Va­lutaalap elnökével, illetve vezérigazgató­jával. Természetesen az említett konfe­rencia is módot adott arra, hogy számos más delegátussal, más ország képvise­lőjével is eszmét cseréljünk, hiszen 38 ország küldötte vett részt a konferencián. A bank- és pénzvilágban volt alkal­mam a kapcsolatok építésére, hiszen a két nemzetközi pénzintézettel huzamo­sabb idő óta eredményes és hasznos kapcsolataink vannak. New Yorkban há­rom bank vezető képviselőjével folytat­tam eszmecserét. Ez annál is inkább fon­tos számunkra, mert az utóbbi időben az amerikai bankok - hogy úgy mondjam - kicsit tartózkodóbbak a magyar ügyek iránt, s ezért nagyon fontosnak tartottam, hogy tájékoztatást kapjanak mindarról, ami ma otthon történik, illetve történni fog. Igyekeztem befolyásolni az utóbbi időben kialakult kicsit negatives tartóz­kodó magatartást és képet. Mindenkép­pen úgy érzem; hogy ha lépéseink követ­kezetesen megvalósulnak, ha a gyakor­latban látják céljainkat megvalósulni - hi­szen e céloknak nagyon örülnek és tá- mogatólag nyilatkoznak programunkról -, akkor meglesz a visszatérés lehetősé­ge a magyar-amerikai bankkapcsolatok erősödésében. Természetesen nem azzal a céllal jöt­tem az Egyesült Államokba, hogy előké­szítsem Grósz Károly látogatását, hiszen egy korábbi meghívásnak tettem eleget, de a különböző helyeken folytatott talál­kozókon óhatatlanul felmerült ez a kér­dés. Azt tapasztaltam, hogy nagyon nagy érdeklődéssel várják Grósz elvtárs láto­gatását, mindent megtesznek azért, hogy a program jól sikerüljön és jól szolgálják a magyar-amerikai kapcsolatok fejlődé­sét, a magyar politikai irányvonal megis­mertetését és mindazt, ami a kelet-nyu­gati kapcsolatok megerősítéséhez, a párbeszéd fenntartásához szükséges. Reagan a csúcstalálkozóról Ismét megfontolt és komoly politikus­nak minősítette Mihail Gorbacsovot Ro­nald Reagan amerikai elnök. Reagan kedden este a Hetek csúcstalálkozójá­nak politikai nyilatkozatáról szólva mél­tatta a szovjet-amerikai viszonyban be­következettjavulást, a kelet-nyugati kap­csolatok fejlődését. Reagan, aki a Hetek csúcstalálkozójá­nak befejeztével sajtókonferenciát is tar­tott, mentegette azt, hogy a gazdasági nyilatkozat - általános vélemény szerint - kevés új elgondolást tartalmaz. Szerinte az abban foglalt elgondolá­sok a későbbiekben feltétlenül éreztetik majd hatásukat. Az amerikai elnök ezúttal is sürgette, hogy rendezzék a mezőgazdasági szub­venciók problémáját, bár ezt a záró­Pekingben megnyílt az a tanfolyam, amelyen taoista papnőket képeznek to­vább. A féléves tanfolyamon hatvan, az or­szág különböző tartományaiból érkezett taoista papnő vesz részt. Megfigyelők rámutatnak, hogy ez az első papnőtovábbképzö tanfolyam a kí­nai ősvallás, a taoizmus közel kétezer közlemény ebben a formában nem tartal­mazza. Reagan egyébként szép búcsúztatást kapott a csúcsértekezleten elnöklő Brian Mulroney kanadai miniszterelnöktől: a közlemény ismertetése után Mulroney külön méltatta az amerikai elnök szere­pét az elmúlt években bekövetkezett kedvező gazdasági és politikai fejlemé­nyekben, azt hangoztatva, hogy Reagan „beírta nevét a történelembe”. Az ameri­kai elnöknek ez volt az utolsó találkozója ilyen szinten Washington legfőbb partne­reivel. A Hetek legközelebbi csúcstalál­kozóját Párizsban, a francia forradalom 200. évfordulójának megünneplésével összekötve tartják, az első ülés napja: 1989. július 14-e, a Bastille ostromának évfordulója. éves történetében. A papnők a vallás tör­ténete és ceremóniái mellett foglalkoz­nak a klasszikus kínai irodalommal és nyelvvel, sőt időszerű politikai kérdések­kel is. Jelenleg 220 taoista templom és szen­tély működik Kínában, s ezekben mint­egy ötezer hivatásos pap és papnő telje­sít szolgálatot. Vegyianyaggyár­robbanás Angliában Nagy erejű robbanás történt kedd este a dél-angliai Poole városában a British Drug House Chemicals, gyógyszerve­gyészeti üzem raktárában. A jelentés szerint az első detonációt számos másik követte, s a raktárak környékén gyorsan terjedő tűz ütött ki. A raktár közvetlen közelében lévő ház leégett, és sok más környékbeli épület is. megrongálódott. Szinte csodával határos módon komo­lyabb sérüléseket senki sem szenvedett. Mindössze tíz személy került kórházba - enyhébb légzési panaszokkal, de né­hány órás kezelés után mindannyian el­hagyhatták a kórházat. Poole városának belső körzeteit, illetve a lángoktól veszé­lyeztetett kikötői körzetet a hatóságok éjszakára lezárták. A városban már az első robbanás nyo­mán hatalmas pánik keletkezett, a lakos­ság tömegesen menekült el otthonából, esetleges mérgező gázok elszabadulá­sától tartva, mivel a raktárhelyiségben a gyógyszergyártáshoz szükséges, több­féle alapanyagot is tároltak. A jelentések szerint hajnalra a tüzet csaknem teljesen lokalizálták. Mint a vá­ros illetékesei közölték, az is kiderült, hogy a robbanás nyomán a levegőbe ke­rült anyagok szerencsére nem idéztek elő mérgező gázfelhőt a város felett. Efe- lől igyekeztek megnyugtatni a helybelie­ket is, és a televízió reggeli jelentése sze­rint a szükségszállásokra menekült lakók egy része reggel már vissza is tért ottho­nába. Taoista tanfolyam Pápalátogatás a szomszédban A közeli napokban látogatást tesz a szomszédos Ausztriában II. János Pál pápa, a fáradhatatlan világjáró, aki - mint kiszámították - egyházfői működésének eddigi tíz évéből kettőt külföldön töltött, s ezalatt 600 000 kilométert tett meg. A ka­tolikus egyházfő szent kötelességének tekinti, hogy utazásaival a világ minden pontján érzékeltesse egyháza jelenlétét, hirdesse a katolikus tanításokat, s erősít­se a hívők tömegei és a római egyház között a kapcsolatokat. E céllal érkezik osztrák földre is. Nem először, hisz krakkói érsek korában több alkalommal járt már itt. 1983-ban pedig mint pápa töltött négy napot Ausztriában, ahol hivatalosan a lakosság 90 százalé­ka katolikus. Akkor csak Bécsben és Ma­riazell búcsúhélyen járt, ezúttal viszont zsúfolt program várja: a kilenc osztrák tartomány közül hatba ellátogat, számos közszereplése lesz (misék, beszédek), amelyeken várhatóan sok százezren vesznek majd részt. A látogatás helyszí­neinek megoszlása egyben lehetővé te­szi, hogy az Ausztriával határos országok katolikus zarándokai és érdeklődői is el­mehessenek ezekre. így számunkra kiemelkedik a prog­ramból a június 24-én, pénteken délelőtt, Kismarton (Eisenstadt) mellett, Darázs­falván (Trausdorfban) tartandó ünnepé­lyes pápai mise. Ide a szervezők legalább százharmincezer embert várnak, s kö­zöttük mintegy százezer magyar, vala­mint sok horvát és szlovén vendégre is számítanak. Valószínű, hogy a lengyel születésű egyházfő, aki közismerten nagy gondót fordít a szocialista orszá­gokkal való kapcsolatok javítására, da­rázsfalvi szentbeszédében nagy hang­súlyt ad ennek a témának, és állásfogla­lása esetleg új kezdeményezéseket is tartalmaz. A pápai mise színhelyén, a falu határá­ban egy sportrepülőtéren mintegy hat­ezer ember munkájának köszönhetően már a múlt hét végén csaknem minden készen állt a pápa és á hatalmas vendég­sereg fogadására. A több hektáros terü­leten nagyméretű fedett oltárt emeltek, hátterében 27 méter magas kereszttel, f szertartás egész térségét további tizen­két óriás kereszttel vették körül. A mise celebrálásában a pápának 150 egyház személy segédkezik, énekes kíséreté pedig ezertagú kórus szolgáltatja. Emlé­kül valamennyi részvevő három nyelver (német, magyar és horvát) kinyomtatott ez alkalomra készült kis imakönyvet kap ajándékba. A százezres tömeg zavartalan fogadá­sa, a forgalom lebonyolítása a rendezők­től igen gondos szervező nunkát, a rész­vevőktől pedig nagy fegyelmet igényel. 7 pápa pénteken délelőtt háromnegyed tÍ2 tájban érkezik ide, de a közönségnél már hajnali fél négy és fél kilenc között e kell helyeznie járműveit és elfoglalnia e kijelölt helyet az oltár előtti téren, ahol tíz­ezer ülő- és mintegy 110 ezer állóhelye alakítottak ki. A csatlakozó parkolóhe­lyek nyolcszáz autóbuszt és nyolcezei személyautót fogadnak be, további tíz­ezer személykocsit pedig távolabbi - 4 kilométeres körzetben kijelölt - parko­lókba irányítanak, ahonnét a rendezi szervek járművei szállítják az autósokat e miséhez. A magyar vendégeknek külön szekto­rokat tartanak fenn. Fontos tudnivaló hogy a misére sza.bad, sőt ajánlatos ülőalkalmatosságot vinni, viszont senki­nél sem lehet ernyő, napernyő, szeszes ital és bármilyen üvegpalack. A közön­ség kiszolgálására és elsősegélynyúj­tásra negyven úgynevezett ellátóálio- mást létesítenek. Az esemény alkalmábó a burgenlandi tartományi kormány ma­gyar nyelvű tájékoztató füzetet adott ki; amely Burgenland úthálózatának térké­pén kívül számos hasznos gyakorlati út­mutatást is tartalmaz, s amelyet Darázs­falván minden magyar látogató megkap­hat. A külföldi vendégek iránti figyelmes­ség másik jeleként e héten szerdától szombatig Burgenlandban meghosz- szabbították az üzletek nyitva tartását. II. János Pál Bécsből jön Burgenland- ba. Ausztriai látogatása csütörtökön dél­után kezdődik. SEBESTYÉN TIBOR (Bécs) Képek a világból Rendkívüli aszály az Egyesült Álla­mok közép-keleti részén. Öt héttel a vetés után a kiszáradt kukoricapa­lántákat vizsgálja ültetvényén Scott Isringhausen gazdálkodó. Az Olasz KP új főtitkára, Achille Occhetto, június 21-én választotta meg a KB és a Központi Ellenőrző Bizottság az Olasz Kommunista Párt főtitkárává. A Trud cikke Az utcai tüntetésekről A Szovjetunióban az utóbbi időben mind gyakoribbak az olyan nyilvános rendezvények, amelyek részvevői a helyi hatalmi szervek valamilyen döntése miatti elégedetlenségüknek adnak han­got. Ezeknek az utcai akcióknak a jogál­lásáról, a demokrácia és a jogalkotás vi­szonyáról közölt beszélgetést a Trud cí­mű szakszervezeti napilap szerdai szá­ma Vlagyimir Gulijewel, a szovjet tudo­mányos akadémia Állam- és Jogtudomá­nyi Intézetének alosztályvezeföjével.- A demokratikus intézmények fejlő­désében normának kell elfogadni a tár­sadalom ilyen aktivitását - mondta a jo­gászprofesszor. - Ezeket az akciókat mindenkor tartalmuk alapján kell és sza­bad minősíteni. A legutóbbi időkig a nem hivatalos intézmények vagy társadalmi szervezetek által szervezett tüntetéseket gyanakvás fogadta. A demokrácia isko­láját járva azonban emlékeznünk kell ar­ra - tette hozzá -, hogy a szovjet alkot­mány 50. cikkelye biztosítja a szovjet ál­lampolgárok szabadságjogait ilyen tün­tetések, gyűlések, utcai felvonulások megtartására. A kérdés jogi szabályozása azonban elmaradott, szükség van felsőbb szintű ­össz-szövetségi vagy köztársasági - jog­szabályra, mert jelenleg a helyi végrehaj­tó bizottságok ideiglenes szabályai vo­natkoznak csak ezekre a rendezvények­re. Ezekben nem esik szó arról, hogy a megmozdulások a közvélemény kifeje­zési formái, a szocialista demokrácia megnyilvánulásai. A szovjet rendszer elég erős ahhoz, hogy ne féljen az állam- polgári jogokról és szabadságról beszél­ni - hangsúlyozta a jogász.- Nem tekinthető normálisnak - foly­tatta -, hogy a vonatkozó ideiglenes szabályokat nem a tanácsok, hanem végrehajtó bizottságaik fogadták el. Guli- jev hibának nevezte, hogy mindmáig nem hozták nyilvánosságra annak a rendelet­nek a teljes szövegét, melyben Moszkva vezetői tavaly augusztusban szabályozták az utcai rendezvényeket. A kérdés alkot­mányjogi összefüggéseinek részletezése után Gulijev professzor kijelentette, hogy azért van szükség külön törvényre, mert az lehetővé tenné mind a közösség és az egész társadalom, mind pedig egy adott térség érdekeinek figyelembevételét. Fel kell számolni a politikai és jogi kultúra hiá­nyosságait, s akkor kibontakozhat a szo­cialista pluralizmus demokráciája. Németh Miklós nyilatkozata amerikai útjáról

Next

/
Thumbnails
Contents