Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, MA--------------1 Kisdobosok 1988. június 22. SZERDA- úttörők XXXVIII. évfolyam, 148. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft I 1 r- ■ 1 ______ Szakály-Hőgyész, Simontornya A Financial Times konferenciája Vasúti pályarekonstrukciók „A megújulás halaszthatatlanná vált” A dunaújvárosi TVG-szerelvény Szakályban Nagyobb ívben közelíthető meg az állomás * A vasúti közlekedés biztonsága megköveteli a pályaszakaszok, biztonsági berende­zések állagának rendszeres ellenőrzését. így van ez a Budapestet Péccsel összekötő fővonal esetében is, ami Tolna megyét is érinti. Az elmúlt hetekben tanúi lehettünk azoknak a munkálatoknak Szakály-Hőgyész vasútállomás térségében, amelyek a korszerű közlekedés érdekében is történtek. Ezen a vonalon "az engedélyezett pályasebesség 100 kilométer. Ennek növelését, a tervezett óránkénti 120 kilométert segítette - az említett vasútállomásnál - a rekonst­rukció. Az ellenőrzési tapasztalatok szerint az elkopások miatt szükséges a fővágá­nyok belső kitérőjét cserélni. Szakálynál a munkák során az 1 -es számú váltót 14,5 mé­terrel előrehelyezték Kurd felé. A 3-as váltó sem volt megfelelő helyen, ezért átrakták, így nagyobb ívben közelítik, illetve hagyják el az állomást a vonatok. A munka értéke - amit a dunaújvárosi pályafenntartási főnökség dolgozói végeztek - egymillió forint volt. Hasonló feladatot hajtottak végre Simontornyán is, ahol vasbetonaljas kitérőt építettek nyolcszázezer forintért. Ezek a munkák átszállásos vágányzárral oldhatók meg, ezért a MÁV köszöni az uta­zóközönség megértését, amit hasonló esetekben a jövőben is kér. dig. Betonaljakat szállít a szakályi 2-es számú brigád * Grósz Károly beszéde A Financial Times rendezésében két­napos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről. A konferen­cián - amelyen Nyugat- és Kelet-Euró- pából érkezett szakemberek tartanak előadásokat az üzleti kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségeiről, a szocialista országok gazdasági reformtörekvéseiről - több mint 100 üzletember vesz részt, vállalatok, bankok, különböző intézmé­nyek magas beosztású képviselői. A tanácskozást Fekete János, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökhelyettese nyi­totta meg. Ezután Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke emelkedett szólás­ra. Elöljáróban hangsúlyozta: nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a konferenciát Magyarországon rendezik. Abban az országban, amely mélysége­sen érdekelt a helsinki folyamat elmélyí­tésében és kiterjesztésében, s ennek kezdettől fogva aktív részese.- A nemzetközi életben, a kelet-nyu­gati viszonyban - mindenekelőtt a két ve­zető nagyhatalom közeledésének követ­keztében - kedvező tendenciák vannak felerősödőben, ami visszamenőleg is igazolja, ugyanakkor a jövőt tekintve még inkább aláhúzza a kis és közepes or­szágok ezzel kapcsolatos erőfeszítései­nek jelentőségét. Mindez az egész em­beriség számára reális perspektívába helyezi a világbéke megőrzését, a fe­szültségektől mentesebb világ megte­remtését, az egyes országok és ország- csoportok közötti sokoldalú és tartós együttműködést, függetlenül ezek társa­dalmi berendezkedésétől, illetőleg attól, hogy azonos, hasonló vagy eltérő gazda­ságpolitikai filozófiát vallanak-e.- Meggyőződésem, hogy tanácskozá­suk fontos hozzájárulás lesz annak a közismert ellentmondásnak a feloldásá­hoz, ami röviden úgy jellemezhető, hogy miközben az első és harmadik „helsinki kosár” terén az utóbbi években jelentős előrelépés tapasztalható, a másodikról ezt nem mondhatjuk el, mert a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés- . ben jóval a kölcsönös lehetőségek hatá­rai alatt maradtunk. Itt az ideje, hogy e te­kintetben is a közös érdekek alapján cselekedjünk. Mi abból indulunk ki, hogy a világgaz­daságban kibontakozott folyamat nem egyszerűen konjunkturális válság, ha­nem mélyreható strukturális változások kezdete, amelyben növekszik a kölcsö­nös egymásra utaltság, s ami mindenki­től gyökeresen új szemléletet és gyakor­latot követel. Önök jól tudják, hogy a világgazdaság­ban lezajló folyamatok a kelet-európai régiót nehéz helyzetbe hozták. Szeret­ném emlékezetükbe idézni, hogy ezek az országok szocialista keretek között, né­hány évtized alatt tetemes részt dolgoz­tak le több évszázados hátrányukból, amely nemcsak közvetlenül a gazdasá­gukat, hanem a munkakultúrájukat, álta­lános műveltségi színvonalukat és politi­kai közéletüket is jellemezte. Ezért állítjuk teljes meggyőződéssel, hogy nem a szo­cializmus rendszere került mostanában válsághelyzetbe, hanem azok a módsze­rek merültek ki, amelyeket eddig alkal­maztunk. Amelyek például nem tették lehetővé, hogy a közösségi tulajdon alapján kialakuljanak az egyéni és cso­portérdekeltség hatékony formái. A Szovjetunióban egyre markánsab­ban érvényesülő gorbacsovi irányvonal azt a mély felismerést tükrözi, hogy áfogó - vagyis nemcsak a gazdaságra korláto­zott - reformok hiányában a szocialista országok versenyképessége történelmi (Folytatás a 2. oldalon.) Ülésezett a Szakszervezetek Országos Tanácsa Dr. Nagy Sándort választották főtitkárrá Kedd reggel összeült a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa, amely első napirendi pontként sze­mélyi kérdésekben dön­tött. Az országos tanács kérésükre, nyugállo­mányba vonulásuk miatt, érdemeik elismerésével, eddigi munkájukat mél­tatva és megköszönve, felmentette Gáspár Sándort a SZOT elnöki tiszt­ségéből, elnökségi és titkársági tag­ságából; Baranyai Tibort, a SZOT fő­titkári tisztségéből, elnökségi és tit­kársági tagságából. Az országos tanács dr. Nagy Sán­dort, a SZOT titkárát megválasztotta a Szakszervezetek Országos Taná­csának főtitkárává. A SZOT, nyugállományba vonulá­suk miatt felmentette elnökségi tag­ságukból Dajka Ferencet, a Vegyipa­ri Dolgozók Szakszervezetének volt főtitkárát és Gyöngyösi Istvánt, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének volt főtitkárát. Somogyi Gyulát, az Építő-, Fa-és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkárát és Paszternák Lászlót, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kárát kooptálta a SZOT tagjainak so- rába.Főcze Lajost, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezetének főtitkárát, Paszternák Lászlót és Somogyi Gyu­lát megválasztotta a SZOT elnöksé­ge tagjának. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa dr. Nyikos Lászlót kinevezte a SZOT közgazdasági és életszínvo­nal-politikai osztálya vezetőjének. Tolnai Ildikót pedig a szociálpoliti­kai, munka- és egészségvédelmi osztály vezetőjének. Vágják az árpát, a borsót Nehéz aratás Tengelicen Ritka az ilyen gabonának kedvező időjárás, mint az elmúlt té­len volt, az enyhe tél következtében nem fagyott sem ki, sem fel a gabona, és szépen bokrosodott. Mindennek azonban most aratáskor látják a hátrányát: a laza szövetű szalmát a legeny­hébb szellő is megdönti. Tengelicen a Petőfi Tsz-ben is dőlt búzát aratnak a kom­bájnok, s ennek az az egyik hátránya, hogy csupán egy irány­ban, a dőlés irányával szemben mehetnek a gépek, a másik pe­dig, hogy éppen emiatt a szemveszteség is nagyobb a szoká­sosnál. A szövetkezetben egyébként a próbavágást már a múlt héten megkezdték: a homokfoltokgn beérett 19 százalékos víztartalmú árpát aratták. A 90 hektár árpa aratását tegnap, kedden kezdték meg, és ma szerdán már végez is a két E 516- os kombájn a betakarításával. A 21 százalékos víztartalmú sze­met a Sirokkó szárítón engedik át, amely 24 órás műszakban Munkában a borsókombájn négyszáz tonna termés szárítására képes. Az árpa a szövetke­zetben marad, a sertések és a szarvasmarhák takarmányozá­sára használják. A szövetkezetben - figyelembe véve a szemveszteséget - hektáronként öt tonna termésre számítanak. Az árpaaratással egy időben a zöldborsót is szedi a két mobil betakaritógép. A borsókombájn éjjel-nappal, folyamatosan megy, csaknem egy hónapon keresztül. A termést a Paksi Konzervgyárba szállítják, és azért, hogy ál­landóan kiváló, illetve első osztályú legyen az áru, négy sza­kaszban vetették, így húzva szét a termésérés idejét. Tengely­ről naponta 40-50 tonna borsót szállítanak Paksra, a konzerv­gyárba. D. VARGA M. Fotó: CZAKÓ S. A tengeliciek a Rókáskút dűlőben kezdték meg az árpa aratását

Next

/
Thumbnails
Contents