Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
2 NÉPÚJSÁG 1988. június 17. Az Örmény LFT határozata Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Az örmény törvényhozás szerdán Jerevánban ülést tartott, s egyhangúlag támogatta az Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület tanácsának február 20-i rendkívüli ülésén elfogadott kérelmét, hogy a területet csatolják Azerbajdzsántól Örményországhoz. (A szovjet alkotmány elvben lehetővé teszi a belső közigazgatási határok módosítását, ha az érintett köztársaságok törvényhozása egyetért a javaslattal, s azt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa jóváhagyja.) A Kommunyiszt című orosz nyelvű örmény köztársasági lap csütörtökön Moszkvába érkezett keddi számában ismertette az előterjesztett határozattervezetet, amelyet szerdán egyhangúlag el is fogadtak. A dokumentum bevezetésként megemlíti, hogy a karabahi kérdés és a nemzetiségi kapcsolatok sok más megoldatlan problémája az SZKP Központi Bizottsága figyelmének középpontjában áll. Ezt bizonyítja Mihail Gorbacsov internacionalista szellemű felhívása az azer- bajdzsáni és örményországi dolgozókhoz. Az SZKP KB Politikai Bizottsága megbízta a KB titkárságát, hogy szervezze meg a karabahi probléma gyökereinek sokoldalú, alapos kivizsgálását, s dolgozza ki a kormány és a KB elé terjesztendő javaslatokat. A megkülönböztetett figyelem jele vol a térség szociálisgazdasági fejlesztéséről az SZKP KB és a kormány által hozott határozat is. Az örmény törvényhozás támogatja az SZKP pártértekezleti téziseit, amelyekben egyebek között szó van arról, hogy a politikai rendszer átalakításának keretében külön figyelmet fordítanak a nemzetiségek közötti kapcsolatok problémáira. Ezután a tervezet ismerteti a határozat két konkrét pontját. Az első szerint figyelembe véve a karabahi tanács február 20-i ülésének anyagát, valamint az autonóm területen és körülötte kialakult helyzetet, tekintettel az örményországi és karabahi lakosság döntő többségének akaratára, a szovjet alkotmány 70. cikkelyének szellemében - amely a népek ön- rendelkezéséről szól - beleegyezik abba, hogy a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményországhoz csatlakozzék. A második pont szerint az örmény törvényhozás a Szovjetunió és Azerbajdzsán Legfelsőbb Tanácsához fordul, hogy vizsgálják meg a kérdést és hozzanak kedvező döntést Karabahnak Azerbajdzsántól Örményországhoz csatolásáról. A tervezet szerint egy ilyen döntés nem sértené a két köztársaság hagyományos jószomszédi viszonyát, s remélik, hogy azt megértéssel fogadja az azer- bajdzsáni nép. Afganisztáni csapatkivonás Napjainkban a világban - amerikai felmérés szerint - mintegy két és fél tucatnyi helyi háború dúl. Ezek súlyos veszélyt jelentenek a világ békéjére. Ezért is követik világszerte nagy figyelemmel az Afganisztánról szóló megállapodás végrehajtását. Ez az egyezmény a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg ahhoz, hogy felszámolják az egyik legveszélyesebb és legvéresebb helyi háborút, kulcsot adva a konfliktus rendezéséhez - írja csütörtöki vezércikkéban a Pravda. Az Afganisztánról szóló egyezmény aláírása a probléma keretein túlmutató precedenst teremtett. A közvetlenül érintett felek mellett a Szovjetunió és az Egyesült Államok először lép fel egy nemzetközi szerződés végrehajtásának kezeseként. A szovjetek, az egyezmény betűjéhez és szelleméhez híven, a kialakított menetrendnek megfelelően folytatják a csapatok kivonását. A megállapodással összhangban cselekszik az afgán kormány is. A nemzetközi közvélemény derűlátásába azonban aggodalom is vegyül - folytatja a Pravda vezércikke. - Megengedhetetlen, hogy míg az egyik fél eleget tesz az egyezményben foglaltaknak, a másik súlyosan megsérti a kötelezettségeket. Tények bizonyítják, hogy Iszlámábád nem tesz eleget az általa is aláírt szerződésnek, Pakisztán továbbra is az afgán ellenforradalmárok felvonulási területe, innen juttatják tovább a külföldről érkező fegyvereket is Afganisztánba. E feltételek között nehezen érthető az Egyesült Államok magatartása. Washingtonban a jelek szerint elfeledkeznek arról, hogy az amerikai kormány, a szovjetekkel együtt, komoly felelősséget vállalt magára az egyezmény kezeseként. A kötelezettségeket minden fél számára világosan felrajzoló genfi megállapodások megsértését semmivel sem lehet igazolni - írja a lap. Romániai nemzetiségek A 7 nap című jugoszláviai magyar nyelvű hetilap legújabb számában a romániai nemzetiségek helyzetéről kommentárt közölt, amelyben többek között megállapította:- Nyolcezer falu tűnik el a föld felszínéről a következő 12 esztendő alatt a szomszédos Romániában. Az ötlet még 1979- ben született, de megvalósítását csak most sürgette Nicolae Ceausescu elnök. A kommunizmusba vezető sajátos útra vonatkozó javaslatairól közismert vezető a nyolcezer falu helyén 350 ezer hektrá- nyi megművelhető földterületet akar nyerni a mezőgazdaság és az állattenyésztés számára. A cél érdekében lerombolnák az érintett falvakban mindent: házakat, templomokat, temetőket, műemlékeket. Elsősorban és mindenekelőtt a nemzetiségek egykori lakhelyén. Szászok, magyarok, szerbek, horvátok és más nemzetiségek olvaszthatok majd így be - sokkal könnyebben - a román nemzetbe. A Román Szocialista Köztársaság 23 millió lakója közül egyébként mintegy 90 százalék román, a magyarok száma kétmillió körül van, a németeké 400 ezerre becsülhető, a többiek aránya kisebb. A román állam- és pártvezetés hosszabb ideje törekszik a nemzetiségek beolvasztására és ez a legújabb lépés látszik a legradikálisabbnak. A nemzetiségek, illetve nemzeti kisebbségek helyzetét figyelemmel kísérő európai szervezetek szerint egyébként ma, a 21. század küszöbén éppen Romániában a legnehezebb a kisebbségek helyzete. Hogy pontosak legyünk: a legsúlyosabb. Észak-írországi merénylet Észak-lrországban hat brit katona halt meg egy szerda éjjeli merényletben. A terrorista cselekményt az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) tagjai követték el. A katonákat a gépkocsijuk alvázára erősített pokolgép ölte meg. Az autót előzőleg őrizetlenül hagyták Belfast egyik külvárosában, Lisburnban. Mihelyt a katonák a gépjárművet elindították, a kocsi felrobbant. Négyen a helyszínen, ketten pedig kórházban haltak meg. Az IRA később telefonon magára vállalta a merénylet elkövetését. Az észak-ír polgárháború utóbbi hónapjaiban több súlyos merénylet is volt, főként azóta, hogy a brit titkosszolgálat emberei Gibraltárban agyonlőtték az IRA három fegyvertelen emberét. Jegyzetsorok Tanácsi kollégium A demokrácia fórumrendszere korábban is megvolt és működött. Adott volt minden lehetőség arra, hogy a döntés mechanizmusa megfelelően működjön, az előkészítésbe bevonható legyen minden érdekelt. Az már más kérdés, hogy ez a fórumrendszer miképpen működött. Nagyon sokszor a süketek párbeszédéhez hasonlított: mindenki mondta a magáét, ez azonban a döntéshozókat nem mindig befolyásolta. Régóta érezzük és tudjuk - napjainkban már érzékeljük jobbító hatásait -, hogy lépésváltásra van szükség, új érdekegyeztető fórumrendszert kell kialakítani ahhoz, hogy az egyre erőteljesebben érzékelhető nyitottság előrelendüljön és ne torpanjon meg. A napokban Grósz Károly miniszterelnök vezetésével megalakult a kormány mellett működő Tanácsi Kollégium. A huszonegy tagú testület - melynek tagjai Jákli Péter, a Paksi Városi Tanács elnöke is - létrehozásáról szóló kormány- határozatot azután hozták, hogy megszűnt a Tanácsi Hivatal, s a tanácsigazgatás felügyelete és kormányzati irányítása átkerült a Belügyminisztériumhoz. A testület létének fontosságát az is bizonyítja, hogy az alakuló ülésen 19-en mondták el véleményüket. Hangsúlyozták: olyan modell kialakítása szükséges, amelyben a felsőbb szervek egyedi beavatkozási lehetőségei korlátozottak, az országos irányítás fő eszközeiként a szabályozás és a törvényességi felügyelet alkalmazható. Egyszerűen arról van szó, hogy a tanácsok vezetői igénylik, a kormányzat pedig ezt támogatja, hogy kellő teret kell hagyni a helyi önállóság kibontakoztatásához. Ehhez azonban feltétlenül szükséges feloldani az ágazati irányítás görcseit, a megkövesedett ágazati szemléletet. Ennek vannak negatív példái is. Az óvodák a művelődés, a bölcsődék az egészségügyi ágazathoz tartoznak, mindkettő ragaszkodik a magáéhoz, az ésszerűség meg évtizedek óta háttérbe szorul. Napjainkban - ezt már, sajnos, mindannyian érezzük is - a tanácsok is sokkal kevesebb anyagi lehetőséggel rendelkeznek, mint korábban. Az igények pedig - a huszadik század végén ez is érthető - folyton növekednek. Éppen ezért többszörösen is meg kell fontolni minden egyes forint elköltésének helyét és idejét. A tanácsok jobbára csak a lakosságra számíthatnak. Az önkéntes vállalásokra, amelynek terhei - főleg faluhelyen - már egyre nagyobbak, súrolják a te- herbiróképesség határát. Olyan érdekegyeztető szabályozási rendszerre van tehát szükség, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsok önállóan dolgozhassanak, hogy eldönthessék, mire és milyen formában működtetik szervezeteiket, használják fel anyagi eszközeiket. Ezt úgy fogalmazták meg a Tanácsi Kollégium első ülésén: a korábban fentről megtervezett közös tanácsok szakítószilárdságát az fogja eldönteni, mennyire lesznek igazán érdekegyeztető testületek. Ezt pedig gátolták a gyakran változtatott szabályozók, az irreális fejlesztési tervek, az is, hogy még mindig elosztás-, és nem forráscentrikus a gazdálkodás.- A korszerűsítés folyamatát éljük - mondta Grósz Károly miniszterelnök ezen a tanácskozáson - de nagy újítókedvünkben nem tagadhatjuk meg azt, ami az elmúlt évtizedek alatt letisztult, és értéknek számít, ami hosszú időre beépülhet államszervezetünkbe. A Tanácsi Kollégium megalakulásának fontos mondandója lehet számunkra - és már nemcsak tanácsi érvényességgel hogy semmilyen központi akarat, akár együttesen is kialakított újítás nem pótolja a helyi önállóságot. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelő alaphangot és a megfelelő kapcsolatrendszert, a megfelelő embereket, azokat, akik képesek is önállóan dolgozni. HAZAFI JÓZSEF Díjat nyert a Furnplast és a BPSB A Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi műanyag-feldolgozó gyáregységének kollektívája az „új konstrukciók, új szerkezeti anyagok” elnevezésű országos pályázaton szép sikert ért el. A szekszárdiak a pályázatra - melyet az Ipari Minisztérium, az Országos Műszaki Fel- ügyelőségi Bizottság, a Magyar Gazdasági Kamara és a MTESZ hirdetett meg négy munkát nyújtottak be. Közülük a Furnplast nevű új termékcsalád 2. helyezést ért el. Ez a termék két anyag - a természetes fa és a furnérral bevont PVC- extrudált profil - előnyös tulajdonságait ötvözi. Ezenkívül a „BPSB” gyökéröntöző csőrendszer - mely teljes egészében saját fejlesztés eredménye - különdíjat kapott. Barangolás Türingiában: DORNBURG ÉS KÖRNYÉKE 5. Dornburgba eljutni könnyű és érdemes is, hiszen a kígyóként tekeredő Saale folyó dolomitszirtjeiröl letekinteni élmény, a három kastély pedig jórészt látogatott műemlék. A. megszálláshoz már szerencse kell, esetünkben a barátaink barátainak egyike, aki a Klasszikus Német Irodalom Kutató és Emlékhelyei kezelésében lévő reneszánsz kastély emeleti vendégszobáiban ezt két éjszakára megteremtette számunkra. A hegy felől nézve sorrendben ez a kastély az első, korrendben a második, 1600 körül épült. A valamikori hercegi reprezentációs épület Goethe kedves tartózkodási helye volt, a második emelet két szerény szobáját lakta. Két emelet múzeum, a legfelső alkotóház. A múzeum berendezése mintaszerű, főleg bútorai és faanyaga, falburkolata értékes. A művészettörténet aligha ismer hasonló helyen, alig 200 méter hosszan, ugyanazon a szirtfokon, egymás mellé emelt három ennyire eltérő szépségű épületet. A középsőt a XVIII. század első harmadában emelték, alkotója - Gottfried Heinrich Krohne - páratlan művész volt. A legszebb rokokót hozta létre itt, a park oldaláról földszintes, a part felöl háromszintes változatban, nemesen harmonikus arányokkal és minden fejedelmi gazdaság ellenére tulajdonképpen családias szerénységgel. Korhű bútor- és szobabelső-gyűjteményben gyönyörködhet a látogató. A legrégibb - a harmadik - kastélyban, csak kívülről. Az eredetileg XI. századi várként szolgált komor és nehéz épületet hasznosítják ugyan, de a megfelelő restaurálás még várat magára. Erre már Goethe célzást tett egy 1828-as levelében, ami talán érzékelteti, hogy az ősi falakat a maradandóságnak szánták, hiszen máig állnak. A kastélyok körül park, rózsakert és szőlő, mely utóbbinak hasznosításával - pezsgőkészítéssel - már (ki más?) Goethe is kísérletezett Döbereiner professzor segítségével. Állítólag sikerrel, de a recept, sajnos, elveszett... * Az olvasó talán elhiszi, hogy egy reneszánsz kastély tövében, éjszakai csalogányszó mellett türingiai kolbászsütésen részt venni nem utolsó élmény. Ez a kolbász helyi specialitás, csak a külföldiek (pl. én) eszik késsel. Faszénparázson sül, sörrel locsolják és zsemlényi kenyérkék közé szorítva kell fogyasztani mustárral, vagy mézes fokhagymával. Pompás. Átnézve a Saalen az embert valósággal vonzzák az erdők. Addig vonzzák, amíg gyakorlott német turisták társaságában nem kel útra, mert ezután rövidesen már a nyelve lóg. Ha mégis helyt áll magáért, amit már csak nemzeti büszkeségből is meg kell tenni, akkor hosszú erdei gyaloglás árán eljut egy 350 lelkes kis faluba, Tautenburgba. A név a csillagászok számára ismerős lehet, a közelben van az NDK tán legnagyobb csillag- vizsgálója, 2 méter átmérőjű távcsővel, de ez zárt terület. Tautenburg azonban nem, főleg ünnep - esetünkben pünkösdhétfő - táján nem. Sörözés, türingiai kolbász, vidám beszélgetés egy fészerből alakított kertvendéglőben helyiekkel. Az egyik beszélgetőtársról rövidesen kiderül, hogy a csillagvizsgáló műszerésze, már járt szakmai tapasztalatcserén Budapesten, ami természetesen ok a magyar csillagászok együttes dicsőítésére. Meg sörre, kissé még gyakorlott hazai sörivóknak is meglepő mennyiségben. Erősen valószínű, hogy a kalandozások kora óta kevés magyar házaspár fordult meg itt, tehát búcsúzóul az a meglepetés ér bennünket, hogy a vendégszeretetet sugárzó közönség háromszoros:- Puszta! Puszta? Puszta! - kiáltással búcsúztat. Amiből többféle következtetést le lehet vonni. Elsősorban a kedvességgel kapcsolatosat, hiszen mindazt átnyújtották (egy csokor vadvirág kíséretében), amit tudtak rólunk. Másodsorban azt, hogy valószínűleg csak ennyit tudtak, ami már nem a legszívderítőbb. Mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy ez az öt folytatásos írás megszületett... ORDAS IVÁN Goethe kedvelt lakhelye, a reneszánsz kastély A rokokó kastély a sziklapart felöl
