Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! TOLNA MEGYEI v ^m AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA . Guruló 1988. június 17. PÉNTEK forintok XXXVIII. évfolyam, 144. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Egyelőre nem épül a Duna-híd, korszerűsödnek a vasútvonalak Feladategyezteto megbeszélés a megye útjairól A LEMP KB határozata Feladategyeztető tárgyalást tartottak tegnap a Közlekedési Minisztérium mun­katársai - Klézl Róbert miniszterhelyettes vezetésével - a Tolna megyei vezetőkkel - Tamás Ádám megyei tanácselnökkel és Nagy Ferenccel, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével, valamint a megyében területileg illetékes ágazati szervek - a Pécsi Közúti Igazgató­ság, a Pécsi Vasútigazgatóság és a Ge­menc Volán - irányítóival. Az évente rendszeresen megismétlődő munkamegbeszéléseken mind a közúti, mind a vasúti és a vízi közlekedést érintő gondokról tárgyalnak, ezúttal több kérdés­ben döntés is született.- Ismét fölvetődött a gazdaságtalanul működő vasútvonalak - a Dombóvár és Lepsény illetve a Tamási és Keszőhidegkút közötti szakasz - problémája. A lakossági és a gazdasági szempontokat figyelembe véve e vonalak megtartása mellett döntöt­tek, sőt, sor kerül mindkét vonal fölújitására úgy, hogy a súlykorlátozás megszűnhes­Befejeződött az észak- és dél-jemeni csapatok kivonása a két ország közötti vi­tatott határtérségből, s ezzel újabb jelentős lépés történt a kapcsolatok teljes normali­zálása felé - jelentette egy magas rangú észak-jemeni hivatalos személy közlésére hivatkozva a Reuter hírügynökség. A két Jemen közötti kapcsolatok meg­sen, a normális teherforgalom megindul­hasson.- A Sárbogárd-Bátaszék vasútvonal je­lenleg is folyó felújítási munkáival - észak­ról dél felé haladva - 1990-ig Szedresig, egy évvel később Szekszárdig kell elké­szülni. A megye képviselői fölvetették e szakasz villamosításának szükségszerű­ségét, de a tárca és a MÁV vezetői erre nem látnak jelenleg lehetőséget. A szekszárdi Duna-híd építési munkái a népgazdaság anyagi nehézségei miatt eb­ben az ötéves tervben nem kezdődhetnek meg, A hídpótló kompközlekedéssel kapcso­latban a Dombori-Fajsz átkelést megol­dottnak kell tekinteni, Gerjennél a miniszté­rium a későbbiekben segítséget ad a lejáró megépítéséhez, de a járművekről a megyé­nek kell gondoskodni. A 6-os fő közlekedési útnak a Sió csár­dától a siófoki elágazóig terjedő négy nyomsávossá alakításához az előkészítő munkák ebben az évben folytatódnak, romlását egy kőolajmező feltárása okozta. A 80-as évek elején az amerikai Hunt Oil társaság az észak-jemeni Marin környé­kén, a szovjetTechnoexport pedig a dél-je­meni Sabva mellett bukkant olajra. Az egy­mástól 200 kilométernyire levő két lelőhely a feltételezések szerint egyetlen kőolajme­zőhöz tartozik, sa kiaknázásával kapcsola­1989 végére készül el teljesen az útsza­kasz. Az 56/A szekszárdi tehermentesítő sza­kasz első ütemének építése a tervezett 31 millió forinttal szemben 40 millióba fog ke­rülni, a többletköltséget a finanszírozók vál­lalják. Az építés folytatásáról döntés nem született, de a későbbiekben döntésnél la­kossági és a környezetvédelmi szempon­tok messzemenő figyelembevételét ígérték a tanácskozás résztvevői. 1988-ban újabb összekötő utak építését nem tervezik, a következő évben a helyi hozzájárulások függvényében kerülhet ilyenekre sor. A jövő évtől a Bonyhád- Dombóvár út - tehermentesítő út megépí­tése után - elkerüli Bonyhádot. A dunaföldvári hídhoz vezető útnak a 6- os úttól a község központjáig terjedő sza­kaszát 1989-ben négynyomossá alakítják, az onnét a hídig vezető szakasz szélesítése a helyi tanács teherviselő képességétől függ majd: mikor tudják az érintett épülete­ket kisajátítani, szanálni. tos vitában a határ mindkét oldalán csapat­összevonást hajtottak végre. Ali Szalem al- Beid, a dél-jemeni Jemeni Szocialista Párt főtitkára és Ali Abdullah Száleh észak-je­meni államfő április közepén állapodott meg a csapatok csökkentésében, majd tel­jes kivonásában, s a kapcsolatok normali­zálásában. Megegyeztek abban is, hogy felújítják a két Jemen egyesülésének kérdéseiről a bi­zottsági tárgyalásokat. Folyamatos ár- és béralku folytatására hivatott társadalmi-állami állandó bizott­ság létrehozása mellett foglalt állást a LEMP Központi Bizottsága. Egyúttal fel­szólította a kormányt az 1986-90-es öt­éves terv beruházási programjának át­alakítására, hogy az infláció csökkenté­sére mérsékeljék a hosszú megtérülési idejű és nagy ráfordítást igénylő fejlesz­téseket. A KB e heti, kétnapos ülésén elfoga­dott és csütörtökön közzétett határozata sürgeti a kormányt a veszteséges vállala­I. István király halálának 950. évfordu­lója alkalmából június 21-22-én tudo­mányos tanácskozást rendez a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Törté­nelmi Társulat, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem és a Magyar Katolikus Püspöki Kar - jelentették be csütörtökön az MTA székházának tudósklubjában tartott sajtótájékoztatón. Kardos József történész, a Szent Ist­ván Emlékbizottság titkára elmondotta: a konferencia célja, hogy méltó módon emlékezzenek meg államalapító kirá­lyunk halálának 950. évfordulójáról. A tu­domány kötelessége, hogy hiteles képet adjon István király művéről, személyéről, tok felszámolásának meggyorsítására, a lengyel gazdaságot jellemző termelő és kereskedelmi monopóliumok felszámo­lására. Felszólítja a Minisztertanácsot, hogy a szakszervezetekkel közösen a közelgő pártértekezletre dolgozza ki a szociálpolitika olyan reformját, amely összhangban áll a gazdasági reform 2. szakaszának célkitűzéseivel - nem csökkenti a munkabérek teljesítményt ösztönző hatását - egyúttal kellő védel­met nyújt a hátrányos helyzetű társadal­mi rétegeknek. illetve az államalapító és az utókor kap­csolatáról. A tanácskozás első napjának központi témája: A magyar állam I. István korában. A nap folyamán előadások hangzanak el az államalapító korának közigazgatásá­ról, egyházszervezetéről, első királyunk sokat vitatott koronájáról. A konferencia második napján művészettörténészek, régészek, zenetörténészek és egyház­történészek is szót kapnak. Az emlékbizottság titkára kiemelte, hogy a konferencián a világi történésze­ken kívül a katolikus, a görögkatolikus és a református egyházakat képviselő kuta­tók és kifejtik véleményüket. Két Jemen - csapatkivonás I. István király halálának 950. évfordulója Tudományos emlékülés 4-500-féie termék évente Malomipari berendezések Bátaszékrői A Gabonaforgalmi és Malomipari Szol­gáltató Vállalat bátaszéki gyáregysége a Gabona Tröszt egyetlen olyan üzeme, amely a malmok felújítása mellett új be­rendezések gyártásával és egyéb terme­lőmunkával is foglalkozik. Míg a technológiai-szerelő részleg ki­válóan képzett szakemberei az ország szinte minden pontján gabonatárolókat, keverőüzemeket, malmokat szerelnek, karbantartanak, addig itthon a vas- illetve faipari műhelyben előállítják az ehhez szükséges, valamint az értékesítésre szánt évi 4-500-féle terméket. A tavaly átadott új telephelyen, amely 160 embernek ad munkát, többek között szélhengereket, szállítócsigákat, surran­tócsöveket, gabonaszemek hántolására szolgáló dercebontókat, porszűrőket, lisztkeverőket, szitakereteket, főleg ke­reskedelmi forgalomban nem kapható egyedi darabokat készítenek, s a kapaci­tás teljes kihasználása érdekében még irodabútorokat is. Külön említésre méltó a korszerű fes­tőműhely, ahol vízfüggöny előtt szórják a festéket a tárgyakra s légbefúvó és elszí­vó berendezés óvja a dolgozók egészsé­gét s természetesen a környezetet. A szerelők jelenleg Nagydorogon és Kaposváron dolgoznak, utána pedig Drávaszabolcson rendeznek be egy tel­jes keverőtelepet. Fotó: G. K. Kész szélhengerek Suszter József egy, a gabonaszemekből a konkolyt kivá­lasztó triőrköpenyt hegeszt Kovács József és Máté János egy porszűrőt állítanak össze Az asztalosüzemben a kaposvári malom lisztkamráihoz oldallemezeket marnak

Next

/
Thumbnails
Contents