Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
I TOUtt j 2 NÉPÚJSÁG EGK-KGST, EGK-Magyarország A nyugat-európai közösség külügyminiszterei hétfőn és kedden Luxemburgban tartott tanácsülésükön egyebek között megtárgyalták az EGK és a KGST közös nyilatkozatát, amelyet a múlt héten láttak el kézjeggyel Moszkvában az illetékesek. A miniszterek egyhangúlag jóváhagyták ezt a közös nyilatkozatot, amely lehetővé teszi a kapcsolatfelvételt a két tömörülés, valamint az EGK és az egyes KGST-tagországok között, továbbá kijelöli az együttműködés lehetséges területeit a közösségek szintjén. Ezek: statisztikai adatcsere, szabványegységesítés, környezetvédelmi együttműködés. A miniszterek jóváhagyása után az okmány a Strasbourgban székelő nyugateurópai parlament, az EGK parlamenti testületé elé kerül jóváhagyásra. Biztosra vehető, hogy a baloldali többségű testület - amely korábban is többször tanújelét adta már ama törekvésének, hogy javítsa a kelet-nyugati kapcsolatokat, és szorgalmazta a KGST-vel való párbeszédet is - elfogadja a közös nyilatkozatot. A parlamenti jóváhagyás után már semmi akadálya sem lesz, hogy a tervnek megfelelően június 25-én Luxemburgban az EGK és a KGST legmagasabb szintű képviselői aláírják a közös nyilatkozatot. A kormányok és a parlament felhatalmazása alapján az okmányt az EGK részéről a brüsszeli főbizottság külkapcsolatokért felelős tagja, a belga Willy de Clercq, a KGST részéről annak titkára, a szovjet Vjacseszlav Szicsov írja alá. Aláírás után az mindjárt hatályba is lép. Az EGK vezetői egyöntetűen és megelégedéssel fogadták a közös nyilatkozat tető alá hozását. Úgy ítélik meg, hogy ezzel véget ér az a mindenképpen idejét múlt állapot, amelyben Európa e két nagy gazdasági tömörülése nem vett tudomást egymásról. A nyilatkozat fontos kezdete lehet az összeurópai gazdasági együttműködésnek - mondják - és igen jelentős politikai hozzájárulás az általános enyhüléshez Európában és az egész világon. Az EGK és a KGST szervezetei közötti tárgyalásokkal és kapcsolatfelvétellel párhuzamosan folytak és folynak tárgyalások a nyugat-európai közösség, mint integrációs egység, és a KGST egyes tagországai - köztük Magyarország - kétoldalú kapcsolatfelvételéről és a kétoldali kereskedelmi együttműködés szabályozásáról is. Egészen biztos, hogy a két tömörülés intézményei közötti megállapodás meg fogja gyorsítani a KGST egyes tagországaival folyó tárgyalásokat - vélik szakértők és megfigyelők. Az EGK vezetői politikailag igen fontosnak tartják, hogy a Magyarországgal kötendő kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményről folyó tárgyalások minél előbb eredményesen záruljanak és létrejöjjön a megállapodás. Ez kifejezésre jutott a miniszterek HansDietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter elnökletével megtartott luxemburgi ülésen is. A külügyminiszterek meghallgatták Willy de Clercqnek, az EGK-főbizottság külkapcsolatokért felelős tagjának jelentését azokról a tárgyalásokról, amelyek az EGK és Magyarország között négy éve kezdődtek, s amelyek egy éve - amióta az EGK miniszteri tanácsa erre megadta az EGK-föbizottságnak a felhatalmazást - hivatalos jelleggel folynak. Ismertette az eddigi tárgyalások eredményeit, valamint azokat a nézetkülönbségeket, amelyek az áruforgalom korlátozásainak feloldása tekintetében még fennállnak. Lényegében arról van szó: hajlandó-e az EGK közösen megállapítandó határidőre (öt vagy tíz évről van szó) felszámolni a magyar kivitelt bizonyos árufajtáknál jelenleg korlátozó mennyiségi felső határokat, ahogyan ezt a magyar fél szeretné GATT-tagságából fakadó jogaira hivatkozva. A külügyminiszterek kifejezésre juttatták azt a politikai akaratukat, hogy a Magyarországgal folyó tárgyalásokat - az adott felhatalmazás alapján - „mihamarabb eredményesen befejezzék, s hogy a nézetkülönbségeket kölcsönös megértéssel és közeledéssel áthidalják annak érdekében, hogy a kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt a lehető legrövidebb időn belül meg lehessen kötni”. FÁBIÁN FERENC (Brüsszel) OPEC Változatlan nézeteltérések - változatlan kvóták Minden marad a régiben: a kőolajexportáló országok olajügyi miniszterei Bécsben úgy döntöttek, hogy jobb megoldás hiján újabb hat hónapra meghosszabbítják korábbi megállapodásukat a napi 15,06 millió hordóban megszabott termelési plafonról, és változatlanul a hordókénti 18 dolláros olajár elérésére törekednek. Az OPEC 13 szakminisztere szombat óta folytatott egyeztető tárgyalásokat a június végén lejáró kvótarendszer megújításáról. A feladat az volt, hogy összhangot teremtsenek a kereslet növekedésére számító, s a termelés növelését szorgalmazó arab OPEC-tagországok (Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok és Katar), valamint az olajárak növelése érdekében csökkentést követelő többség álláspontja között. A találkozón ismét kísérletet tettek arra, hogy a kvótarendszerbe bevonják a szervezet „fekete bárányát”: Irakot, amely már a korábbi megállapodás aláírásától is elzárkózott, mivel kvótáját alacsonyabban szabták meg fő riválisánál, a napi 2,36 millió hordót kitermelő Iránnál. (Az iraki kvótát múlt év decemberében 1,54 millióban akarták megállapítani, ezt nem fogadta el, és jelenleg mintegy 2,6 millió hordóra becsülik napi termelését.) Az iraki különállás tehát nemcsak elvi szempontok miatt irritálja a többi OPEC- tagállamot, hanem elsősorban azért, mert az iraki túltermelés leszorítja az árakat. Részben ennek tudható be, hogy az olaj világpiaci ára az áhított 18 dollár helyett csak 16 dollár körül alakult az elmúlt hónapokban. A kérdés rendezése végül is meghiúsult az iráni ellenálláson. A másik vitatéma az lett volna, hogy tulajdonképpen mire is szólnak a termelési kvóták, milyen finomítottságú olajra vonatkoznak a megszabott mennyiségek. A kvóták túllépésében ugyanis az is közrejátszik, hogy több ország „csal” - vagyis más néven adja el kőolaját. A találkozón végül ezt a problémát is szőnyeg alá söpörték, mindössze annyi történt, hogy szakértőket bíztak meg a kérdés kivizsgálásával. Egy ponton sikerült közös nevezőt találni: az öt éve üresen álló főtitkári posztra Subroto volt indonéz olajügyi minisztert választották meg, aki a különböző érdekeket képviselő tagországok közötti közvetítő tevékenységével érdemelte ki a tisztséget. A miniszterek nyári ülésszakának eredményével feltehetőleg senki sem elégedett és kétséges, hogy ez a legkisebb közös nevező javítani fog-e a kartell helyzetén. Irak nem írta alá a megállapodást - az Egyesült Arab Emírségek minisztere pedig aláírta ugyan, de már a tárgyalások folyamán közölte, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek a napi 948 ezer hordóban megszabott kitermelési kvótát, amely szerinte lényegesen kisebb az ország tényleges kapacitásánál. A nagy kérdés mindezek után az, hogyan alakul az olaj iránti kereslet, beigazolódik-e az olajtermelők várakozása, és - a túltermelés ellenére is - sikerül-e megközelíteni a 18 dolláros hordónkénti irányárat. Barangolás Türingiában: WEIMAR 4. Weimarra a németek joggal büszkék, de tulajdonképpen mindenkinek, aki.hovatartozása szerint európainak vallja magát, annak kellene lennie. Három évig Luther működött itt, aztán a két Lucas Cranach. Egy felvilágosult hercegnő, Anna Arhália 1772-ben ide hívatta fia nevelőjéül Wielandot. A nevelés jól sikerült, mert a fiú - Károly Ágost - viszont Goethét csábította ide, aki ittléte 57 éve alatt Németország szellemi központját teremtette meg, szinte elképzelhetetlenül sokoldalú tevékenységével. Nyomában Herder, Schiller, Liszt érkezett, majd később Wagner és a múlt század végén Richard Strauss. A „nagy” jelzőt valóban bajos versenyfutássze- rűen osztogatni, de mindük közül Goethe volt az az óriás, aki városon, tájon, közéleten, tulajdonképpen mindenhol rajt hagyta keze nyomát. Jószerivel nincs olyan türingiai település, ahová el ne jutott volna a Frauenplanon lévő nagy, bonyolult belső beosztású, valamiféle módon szerényen hivalkodó lakóházából. Amellett, hogy megírta a német irodalmat modern útjára indító (És valljuk be, ma már keveset olvasott) műveit, volt ideje fénytanra, növénytanra, ásványok felfedezésére, az apoldai harisnyagyártás megszervezésére, szőlészkedésre, mesA fiatal, az öreg, a halott Goethe téri rajzokra: Mint miniszternek útépítésekre, restaurálásokra és műgyűjtésre is. Goethe lakóháza a Weimarba látogatók fő úticélja, de remélhetőleg sokan kimennek a Régi-temetőbe is, ahol az egykori uralkodócsalád sírboltjában természetesen ő fekszik a főhelyen, Schillerrel együtt. Háza és múzeuma van azonban Schillernek is, Lisztnek nem kevésbé. Utóbbinak leírását „A Klasszikus Német Irodalom Nemzeti Kutató- és Emlékhelyei” - kissé hosszú nevű szervezet, későbbi dornburgi kedves vendéglátónk - magyarul is kiadta, Willy Handrick okos összefoglalásában és kissé talán honfitársaink nyelvismereti fogyatékosságaira gondolva. A sok értékes háznak és múzeumnak kétségtelen szépséghibája (a Schiller- ház egyébként most nem látogatható), hogy valamennyihez egyetlen központi pénztárban kelkl megvenni a belépőt. A 1988. június 16 ✓ Pentagon-panamák Átkutatták kedden két magas rangú Pentagon-tisztségviselő irodáját, számos hadiszállító vállalat dokumentációját és több úgynevezett katonai konzultáns hivatalát az amerikai szövetségi nyomozóiroda, az FBI nyomozói. A hivatal közlése szerint ugyanis kétéves vizsgálattal nagyszabású csalásokra bukkantak a hadiszállításokkal kapcsolatban. Valószínű, hogy a Pentagon egyes tisztségviselői összejátszottak egyrészt a nagy hadiszállító vállalatokkal, másrészt a többnyire volt Pentagon-funkcionáriusokból lett konzultánsokkal. Jelentős ösz- szegek fejében előre közölték a várható főbb megrendeléseket, és más módon is súlyos szabálytalanságokat követtek el a sok milliárd dolláros rendelések kiadásánál. Egyelőre senki ellen sem emeltek vádat és nem hajtottak végre letartóztatásokat sem, az FBI közlése szerint azonban rövidesen megkezdődik a vádeme lési eljárás. Az ügyben olyan hatalmas hadiipar vállalatoknál foglaltak le iratokat, mint í Northrop és a McDonnel-Douglas repülőgépgyárak, az Unisys számítógépipar mamutvállalat és mások. Házkutatás hajtottak végre a Pentagon épületéber egyebek között a légierő minisztériumában, Victor Cohennek, a légierő hadászati fegyverei beszerzésével foglalkozó főosztályvezetőjének irodájában és a haditengerészeti minisztérium egy magas rangú funkcionáriusánál, James Gaines- nél is. A katonai szállítások körül már korábban is lelepleztek visszaéléseket, vesztegetéseket, illetve a hadiipari vállalatok által elkövetett túlszámlázásokat, a jelenlegi vizsgálat azonban a jelek szerint a; eddiginél is nagyobb visszaélésekre deríthet fényt. Postásszakszervezeti vezető Szekszárdon Tegnap Szekszárdra érkezett Gricser- né Heszki Enikő, a postások szakszervezete központi vezetőségének főtitkára. Délelőtt a helyi távközlési üzembe és a postahivatalba látogatott el, ahol szakmai vezetőkkel és a szakszervezeti titkárokkal találkozott. Mint megállapította, annak ellenére, hogy a létszámhiány és az alulfizetettség miatt a postai dolgozók helyzete Szekszárdon sem jobb, mint az országos átlag, érzékelhető a szolgáltatások színvonalas ellátására irányuló igény. Ezt követően az SZMT-székházban Péti Imre, sz SZMT vezető titkára tájékoztatta Tolna megye ipari, mezőgazdasági é,s művelődési helyzetéről. Szó esett többek között a szakszervezet munka felgyorsításának, megújításánál« szükségességéről, az önállóság fontosságáról, a posta megnövekedett feladataiból adódó gondokról. A postások szakszervezete központ vezetőségének főtitkára látogatásánál« záróprogramjaként a városi postás nyugdíjasokkal kötetlen eszmecserét folytatott. piacra vezető kis utcában van, alaposan eldugva, a lábát lejárja, amíg megleli az idegen. Valamennyi megtekintésre érdemes helyet - nemcsak a városban, hanem a közvetlen környékén is - képtelenség egy rövid, kedvgerjesztőnek szánt írásban felsorolni. Hozzám talán a gyönyörű reneszánsz városháza került a legközelebb, a közeli Cranach-ház és az Elefán- tos-ház, melybe már Thomas Mann iránti tiszteletből is ellátogattunk, akinek „Lotte Weimarban” című regénye itt játszódik. Természetesen ettünk is az étteremben, aligha elsőkként, mert 1696-ban nyílt meg... Weimar környékének szomorú nevezetessége a búchenwaldi koncentrációs tábor, minden szervezett turistaút egyik megállóhelye. Itt évekkel korábban jártunk már, most csak elautóztunk mellette, körül a rossz emlékű Ettersbergen egészen Ettersburgig. Egyik barátunk felesége az iskolásaival táborozott itt, egy figyelmet érdemlő ötletet is magában rejtő termelőszövetkezeti melléküzem- ágban. (!) A helyi tsz (itt LPG-nek mondják) a szép természeti adottság előnyeit úgy ötvözte a rossz termőtalaj hátrányaival, hogy takaros kempinget emelt, és ezt különböző iskoláknak és úttörőcsapatoknak adja bérbe. Ettersburg nevében benne van a várat jelentő „Burg” szócska. Van is várkastély, egy a számtalan közül, mely restaurálásra vár. Feltehetőleg ebben a folytatásban is érdemes lesz némi idegenforgalmi felvilágosítással szolgálni. Az autózás kedves barátunk, Karl-Heinz Bochow író jóvoltáAhol Goethe élt ból és természetesen nem taxival történt, ugyanis NDK-szerte csak sorállás árán lehet taxihoz jutni, ha egyáltalán lehet. A városi közlekedés sokkal olcsóbb, mint idehaza, de vagy villamosokkal és trolikkal, vagy ásatagul is jól szolgáló Ikaru- sokkal történik. Menetrend szerint, tehát gyéren. Gyalogolni viszont jó, sőt Weimar belvárosában - például a Schiller-Stras- sén - mást tenni se lehet, de nem is volna érdemes. ORDAS IVÁN Gricserné Heszki Enikő az SZMT-székházban
