Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

1988. június 14. f TOi-NA \ 2 ^ÉPÜJSÁG A peresztrojka három éve Grósz Károly fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert A peresztrojka sok mindent megvál­toztatott. Néha el sem tudja hinni az em­ber, hogy idáig is eljutottunk, máskor meg azon kergetőznek a gondolatai, hogy egyáltalán, lehetne-e másként. A teljes körű elemzés igénye nélkül néz­zünk végig egy „gyorslistát’’ arról, mi is történt az elmúlt három év alatt: A Szovjetunióban szövetkezeti presz- szók, szabóságok nyíltak. Megjelentek a magántaxik. A magánmunka engedélye­zett. Megjelentek olyan könyvek, mint Bo­risz Paszternák Doktor Zsivago, Jevge- nyij Zamjatyin Mi című regénye, Vlagyi­mir Nabokov művei. Az úgynevezett kü­lönleges, az olvasók elöl elzárt könyvál­lományból ezrek válnak hozzáférhetővé. Az ipari üzemek megkezdték a részvé­nyek kibocsátását és azokat eladják a saját dolgozóiknak. A takarékbankban lehet (igaz, még nem minden fióknál) hitelt felvenni. Évtizedeken át eltitkolt statisztikai ada­tok kerültek nyilvánosságra, többek kö­zött a bűnözés terjedéséről. A közvélemény nyíltan beszélt olyan problémákról, mint a prostitúció, a nar- kománia. Gorkijból visszatért Moszkvába Sza- harov akadémikus. Részt vesz a közélet­ben, ír, publikál. A Dnyepr labdarúgóklub anyagilag Hétfőn a Budapest Kongresszusi Köz­pontban megkezdődött az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ötnapos bio­technológiai szimpóziuma. Húsz ország, valamint hét nemzetközi szervezet félszáz szakavatott képviselője az élelmiszergazdaságban alkalmazható új biotechnológiai módszerek fejlesztéséről tárgyal, kicseréli tapasztalatait a kutatás eddigi eredményeiről és a korszerű eljárá­sok hasznosításáról. A szimpóziumot Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes nyitotta meg, aki a magyar kormány nevében üdvözölte a résztvevőket. Elmon­dotta: a javuló nemzetközi helyzet a koráb­binál jobb lehetőséget teremt a sokoldalú szakmai együttműködésre, így a biotech­nológiai kutatásokra is. Hazánknak különö­sen nagy szüksége van a külföldi tapaszta­latok átvételére, s helyzetünket ezen atéren megkönnyíti, hogy nemzetközileg is mind sikeresebbek az eredményeink. Az élelmi­szertermelés korszerűsítésére jelenleg csaknem húsz kiemelt témakörben folyik kutatómunka országunkban, hatvan intéz­önállósitotta magát. Csökken a bürokra­tikus irányitó apparátus. Leváltottak és bíróság előtt felelősség­re vontak sok vezető beosztású személyt, leleplezik a korrupciót. Vádat emeltek Leonyid Brezsnyev sógora, Jurij Cseru- banov, a belügyminiszter volt első helyet­tese ellen 650 ezer rubel miatt, amellyel megvesztegették. Megjelenik orosz nyelven a Burda, az olasz Domus. Moszkva délnyugati város­részében, a Lux áruházban két-három havi átlagfizetésnek megfelelő összegért „a la Cardin" ruhákat lehet vásárolni. Szépségversenyeket rendeznek. A Kremlben találkozott az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára és egész Oroszország pátriárkája. A televízió az oroszországi kereszténység 1000 éves történetében először közvetített húsvéti istentiszteletet. Rehabilitálják a sztálini időszak meg­torló intézkedéseinek áldozatul esett po­litikai személyiségeket, tudósokat. A Pravda és a Kommunyiszt c. folyóirat cik­keket közölt Ny. Buharin tollából. Egymás után nyílnak menedzserisko­lák. Gyakorlattá válik, hogy üzemek, okta­tási intézmények, tudományos kutatóin­tézetek vezetőit választják és nem kine­vezik. Először voltak olyan tanácsi választá­mény és termelő vállalat szakembere fog­lalkozik behatóan az új eljárások kidolgo­zásával. A hazai biotechnológiai kutatások fonto­sabb területein - az állattartásban, a nö­vénynemesítésben és az élelmiszer-feldol­gozásban - már számos szabadalmazta­tott eljárás született. A nagyüzemi burgo­nyatermesztéshez előbb a palántaneve­lést, majd a minigumó-előállitást sikerült szaporítóüzemekben megoldani. Eredmé­nyesnek látszanak azok a kísérletek, ame­lyek nyomán várhatóan 1990-től hazánk­ban bevezethető a burgonya vetőgumójS-í nak vírusmentes előállítása. Közel állunk ahhoz, hogy a sertések, a szarvasmarhák és a juhok egyes járványos betegségeinek megelőzésére biotechnológiai úton kidol­gozott eljárást próbáljanak ki a kutatók. Ma­gyartudósok az élelmiszer-feldolgozásban is gyorsítják a biológiai módszerek alkal­mazását. Ennek eredménye, hogy új élesz­tőtörzseket állítottak elő, javítva ezzel a pezsgő és a sör minőségét. A plenáris ülést követően a tanácskozás szekciókban folytatta munkáját. sok, amikor több személyt is jelöltek ta­nácstagnak. Egyszerűsödnek a vámszabályok. Sokkal egyszerűbbé vált a külföldi uta­zások ügyintézése. A vállalatok lehetőséget kaptak, hogy nyereségük jelentős részével, többek között a valutabevétellel is önállóan gaz­dálkodjanak. Megszűnnek a többség számára elérhetetlen Berjozka boltok, a „zártkörű” elosztóhelyek. A mezőgazdaságban a családi farmok most teszik meg az első lépéseket: bérel­hetnek földet, állatokat, gépeket. A Szobeszednyikcímű ifjúsági hetilap­ban megjelent egy interjú Roy Medve- gyev történésszel, aki eddig csak Nyuga­ton publikált. Megjelentek az első, külföldi cégekkel közösen alapított vegyes vállalatok. Új társadalmi szervezetek, egyesületek ala­kulnak. Jurij Ljubimov rendező hazajött Moszkvába, hogy a Taganka Színházban részt vegyen a Borisz Godunov felújítá­sában. 47 évi szünet után újra rendeznek or­szágos pártértekezleteket. A 19. június 28-án nyílik meg Moszkvában. A peresztrojka nem három évre szóló program. Most eljutott a döntő második szakaszhoz. Az úttörőmozgalom időszerű feladatai A Magyar Úttörők Szövetsége Tolna Megyei Elnöksége tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály megyei művelődési köz­pont színháztermében tartotta hagyomá­nyos felkészítő értekezletét úttörőelnö­kök és -titkárok, csapatvezetők, valamint képzésfelelősök számára az úttörőmpz- galom időszerű megyei feladatairól. A rendezvény délelőttjén Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizott­ságának első titkára, Dománszky Zoltán megyei úttörőelnök és Csáki László, a dombóvári Molnár György Általános Is­kola igazgatója tartott tájékoztatót. Az értekezlet délután szekcióülések­kel folytatódott. (Folytatás az 1. oldalról.) Hétfőn Budapesten, a Parlamentben Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, kereskedelmi miniszter és William Verity, az Amerikai Egyesült Álla­mok kereskedelmi minisztere folytatták megbeszéléseiket. A tárgyalásokon ün­nepélyes keretek között megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötöt­ték meg a magyar-amerikai kereskedel­mi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredményeiről és ta­pasztalatairól szólva Marjai József hang­súlyozta, hogy az 1978-ban aláírt keres­kedelmi megállapodás és az abban fog­lalt legnagyobb kedvezményes elbánás mindkét fél kölcsönös előnyére érvénye­sül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodásban foglalt üzleti könnyíté­sek révén 1987-ben az Egyesült Államok a Magyar Népköztársaság külkereske­delmében a fejlett tőkés országok sorá­ban a negyedik legjelentősebb kereske­delmi partnerré vált. A kétoldalú árucse­re-forgalomban az elmúlt évben rekord született, s a forgalom 1988-ban előrelát­hatólag meghaladja a 600 millió dollárt. A kereskedelmi megállapodás a felek kölcsönös akarata alapján 3 évenként automatikusan meghosszabbodott. Erre Továbbra sem engedik át az amerikai hatóságok az ország déli határán azt a 35 teherautóból álló konvojt, amelyet a viet­nami veteránoknak az Egyesült Államok nicaraguai intervenciója ellen küzdő szervezete indított. A teherautók társa­dalmi gyűjtésből származó segélyt visz­nek a nicaraguai népnek: élelmiszert, or­vosságot, ruházati cikkeket, gyermekjá­tékokat. A hatóságok hatalmas összegű óvadékot követelnek a szervezettől -, az­Tegnap délután a KSZE Növényterme­lési Rendszer Agrárfejlesztő Közös Válla­lat szekszárdi központjában kibővített igazgatósági és ellenőrzőbizottsági ülést tartottak. Ezen részt vett Eleki János, a TOT főtit­kára és átnyújtotta az 1987. évi gazdál­kodási esztendőben elért kimagasló te­legutóbb 1987 júniusában került sor. A legnagyobb kedvezményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten meg­történt. Mindez azt mutatja, hogy a keres­kedelmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Magyarország között nincs rendezet­len, vitás érdemi kereskedelempolitikai kérdés - mondotta Marjai József. A magyar miniszterelnök-helyettes rá­mutatott arra, hogy a legnagyobb ked­vezményes elbánás hosszú lejáratúvá tétele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti kö­zösségek számára, különösen az ameri­kai cégeknek. Utalt arra, hogy a két or­szág kormányának van még lehetősége és tennivalója, hogy a kereskedelempoli­tika eszközeivel tovább segítsék és ösz­tönözzék az USA és Magyarország kö­zötti kereskedelmi és gazdasági kapcso­latokat. E kapcsolatok fejlesztése szempontjá­ból fontosnak tartotta az előrelépést a gazdasági együttműködések, az ipari kooperáció, a harmadik piaci fellépés és vállalkozások, a működőtőke-áramlás, a technológia és a management-transzfer tekintetében. zal az indoklással, hogy a teherautóknak vissza kell térniük az Egyesült Államokba s ezt csak igy lehet biztosítani. A hivatalos indoklás szerint a teherau­tók „katonai célokra” is használhatóak, így szükség van az óvadékra annak biz­tosítására, hogy azokat nem adják át a sandinista kormánynak. A harmincton­nás segélyszállítmány továbbítása ellen elvben nincs kifogás. Az óvadék össze­gét százezer dollárban szabták meg. vékenysége elismeréseként a KSZE-nek a Termelőszövetkezetek Országos Taná- csa és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által adományozott di­csérő oklevelet. Az ünnepi ülésen Lakatos Csaba, a KSZE igazgatója adott tájékoztatást a gazdálkodás helyzetéről. VLAGYIMIR JEGOROV Biotechnológiai szimpózium Budapesten Ve t e r á n ko n voj Elismerő oklevelet kapott a KSZE Barangolás Türingiában: ERFURT 2. Erfurt repülőterével fogadja az érkezőt, melyet a helyiek nem csekély túlzással „légikikötőnek” neveznek, noha a mi két Ferihegyünkhöz mérten csak barátsá­gos aviatikái indóház. ■> A város nagy, jóval több, mint 200 ezer lakosú, de nem méreteivel, hanem szép­ségével nyűgözi le a látogatót. Minde­nekelőtt a Dóm tér és a város fölött ural­kodó két óriási székesegyházzal, a main- zi érsek egykori gyűlölt hatalmának em­lékeivel. Maga a dóm Vili. századi alapo­kon épült, a román és a gótikus stílus csodálatos együttese, a sok átépítés el­lenére. Benne káprázatosán faragott stallumok, és a sok másik mellett két fe­lejthetetlen műemlék. Mindkettő a XII. századból. Egy rideg, merev Mária-szo- bor és Wolfram, „akit” 1160-as adomá­nyozója nyomán csakugyan így hívnak és ember alakú, hatalmas, bronz gyer­tyatartó. Műemlékek ugyan sohasem ösz- szehasonlíthatók, e sorok íróját a szom­szédos, ugyancsak gótikus Severin- templom csarnoka talán még az előbbié­nél is jobban lenyűgözte. A dómok alatti tér századok óta piac­ként szolgál. Átellenben, az egyházi épü­letek nevét viselő kisvendéglőben olcsón és jól lehet enni. (Pl. 4 márkáért hatalmas nyúlcombot.) Az erfurti műemlékek sorát tulajdonképpen lehetetlen végigjárni. Az egykor indigókereskedelme jóvol­tából meggazdagodott város lakói a ran­gos polgárházak tömegét emelték és ezek vagy megmaradtak, vagy a vallás- háborúk viharai, Napóleon ágyútűzzel egybekötött látogatása és a pusztító amerikai légitámadások után mesteri módon újjáépültek. A régiek bájos szo­kását, a névadást megőrizték. így van „Zöld papagáj”, „Koronás csuka”, „Tőke­halas” és „Mór-fejes” ház, mely utóbbi szobrának szájába szénacsóvát dugtak, vagy szalmát, ha odabenn friss sört mér­tek. Rokonszenvesebb sok mai reklám­nál. A híres „Kereskedők hídja”, a „Krä­merbrücke” tulajdonképpen csak akkor vehető észre, ha az ember megkerüli, ugyanis már a XIV. században mindkét oldalát beépítették a hidra emelt házaik­Wolfram, 1160 tájáról kai fűszer-, szappan- és selyemkereske­dők, meg aranymívesek. Ilyeneket itt most nem találni, viszont stílusos helyet kapott a műemlékvédelmi hivatal, né­hány régiségkereskedés és egy jól fel­szerelt hanglemezbolt is. Odébb a csúnya és drága Interhotel tornya kiált várostervezési panaszokat az égre, tehát érdemes elfordulni az Anger felé, ami tulajdonképpen egy főtér és főutca kombinációja. Az Ágoston-ren- diek kolostorában kezdte innen jócskán messzire vezető pályáját 1505-ben Lut­her Márton, a pincéjében pedig végezte életét 1945-ben 267 ember, javarészt gyerek, egy bombázás alkalmával. Innen tovább haladva az* Anger felé, egymást érik a történelmi becsű lakóházak. Egye­bek közt azt az érzést is ébresztve a szemlélődőben, hogy az utókor Európa- szerte hálás lehet az elődöknek, mert máig hasznosíthatóan, maradandóan, szépen és a megváltozott igények szá­mára is felújíthatóan építkeztek. Megle­hetősen kétséges, hogy néhány száz év múlva is lehet-e majd hasonló véleményt alkotni... Múzeumokba járni nem azért jó, mert valamiféle torz turistaprotokoll sze­rint „illik”, hanem mert az ember jobban megismer egy népet, ha az előéletéről is tájékozódik. A vasúthoz vezető utca sar­kán lévő Anger-múzeumra ez mindenek­előtt a földszinti középkori táblaképgyüj- temény miatt vonatkozik. Erfurt 1370 és 1430 közt állt kereskedelmi hatalma csúcspontján, a mecénások is ekkoriban osztogatták a legtöbb megbízatást. A gazdag gyűjtemény kiemelkedő darabja a négyrészes Ágoston-rendi oltár tábla­kép és a ruháján díszlő motívumokról „szarvasos’’-nak nevezett Madonna, egy ismeretlen nagy szobrász remeke. Van a világon olyasmi is, amit talán mú­zeumi kultúrának nevezhetnénk. Türin- giai barangolásaink során ennek - vagy­is a kultúrkincsek közérthetővé tételének - a legkülönbözőbb példáival találkoz­hattunk. Az erfurti a jók számát szaporí­totta, persze akadt rossz is. Hasonlókép­pen az emberi érintkezéshez. Az utasnak ajánlható, hogy ha csak teheti, lehetőleg utcai járókelőkhöz forduljon útbaigazítá­sért. A csupa nagybetűs HIVATALBAN lévők gyakran túlságosan is érzik, érez­tetik „hivatalos” rangjukat. Nem ami a ké­pességeiket, hanem ami a modorukat il­leti... Erfurtban járva ezenkívül még taná­csos nem felkeresni egy cukrászdát. Messziről észrevehető, mert a testvérvá­ros, Győr nevét viseli. Bár a magyar na­gyon könnyen otthon érezheti magát benne, ha hozzászokott az alacsony színvonalú vendéglátáshoz. ORDAS IVÁN Türingiai tévedések Lapunk június 13.-i számának 2. oldalán örömömre megjelent türin­giai barangolásaimról írt beszámo­lóm első része. Ezzel kapcsolatban tisztelettel értesítem az olvasót, hogy az utazásra nem egy korábbi „kelle­sem” (kell-e sem?) eisenachi hét so­rán kaptunk kedvet, hanem az a hét bizony kellemes volt, de nagyon. „Erők" se játszottak szerepet ismé­telt, sőt remélem nem utolsó, vissza­térésünkben, hanem erdők, melyek­nek gyerekkorom óta szerelmese va­gyok. Ami pedig a Malév és az Inter­flug gépeit illeti, a nevem alatt megje­lent szövegből az derül ki, hogy a ki­szolgálás mindkét légitársaság gé­pein pocsék, amivel senki nem lehet „elégedett". Én viszont azt óhajtottam szerény stiláris készségemmel köz­kinccsé tenni, hogy „aki többször utazott már a Malév gépeivel, az se lehet elégedetlen az Interflug öreg IL-18-asaín tapasztalható kiszolgá­lással”. Ami egészen más! A beszámoló többi része egyéb­ként stimmel... — ORDAS­A székesegyházak tömbjei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents