Tolna Megyei Népújság, 1988. június (38. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

MA 1988. június 14. KEDD XXXVIII. évfolyam, 141. szám ÁRA: 1,80 Ft Küldött vei NA* az egyesülési kongresszusé.' (3. oldal) Közös kisüzem Dunaföldváron Gyermekcipő-felsőrészek az Aranykalász Téeszből Manapság igen komoly gondot okoz a szülőknek egy-egy pár gyermek tornaci­pő vásárlása is, mert sokszor hiánycikk, nem is beszélve a gyermekcipőkről. Már ezért is kedvező hírnek tűnhet, hogy a dunaföldvári Aranykalász Téesz és a Du- naföldvári Gumiipari Szövetkezet közö­sen kialakított a téesz eddig használaton kfvűl lévő épületében, egy gyermekcipő- felsőrészt varró kisüzemet. Itt évente vár­hatóan 150-160 ezer pár gyermekcipő-, gyermek szobacipő-és tornacipő-felső­részt varr meg negyven helybeli asszony. Közülük csak nyolc tagja az Aranykalász Téesznek, a többi a másik dunaföldvári téeszből, illetve máshonnan került ide. A téesz házi kivitelezésben tette rend­be az épületet, igen rövid idő alíht, 1987 októberében kezdték meg a munkát és az idén január 4-én már üzemszerű ter­melés folyt. A gépeket, berendezéseket a Gumiipari Szövetkezet adta. A téesz ez évben 4-600 ezer forint tisz­ta nyereséget kíván elérni. Grósz Károly fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parla­mentben fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folya­mán szintén találkozott az amerikai politi­kussal. A szívélyes légkörű megbeszélé­seken részt vett Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Pal­mer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. (Folytatás a 2. oldalon.) A francia választások eredménye A francia nemzetgyűlési választáso­kon váratlan döntetlen eredmény szüle­tett: egyetlen pártszövetség sem szerez­te meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök Szocialis­ta Pártja kapta, de a várt többségtől Szocialista Párt és szövetségesei FKP tömörülés a köztársaságért (RPR) unió a francia demokráciáért (UDF) egyéb jobboldali nemzeti front Két mandátum sorsa még ismeretlen, mert Francia Polinézia tengertúli területén elmúlt vasárnap még csak az első fordulót tartották. A részvétel ebben a fordulóban is alacsony maradt - a választásra jogosul­tak mintegy 70 százaléka járult az urnák­hoz. A választás eredményével újszerű hely­zet állt elő Franciaországban: az V. köztár­saság 30 éve alatt először történt meg, hogy a nemzetgyűlésben nincs többsége egyetlen politikai erőnek sem. Az újravá­lasztott Mitterrand elnök kezében a döntés, milyen kormányt próbál adni az ország­nak. Az eredmény csalódást okozott a szo­cialista pártnak, elégedetlenséget keltett a súlyos vereségre felkészült jobboldalon és elégedettséggel vegyes bosszúságot oko­zott a nemzeti frontnál, amelynek egyetlen hírmondója maradt az új parlamentben, egy alig ismert hölgy. Michel Rocard miniszterelnök kijelentet­te, hogy ez az eredmény „tökéletesen megadja a módot” az elnöki politika végre­hajtására - vagyis bízik benne, hogy Mit­terrand megtalálja a lehetőséget a szüksé­ges kormánytöbbség összekovácsolásá­ra. Georges Marchais, az FKP főtitkára ki­jelentette, hogy a kommunisták a népi erők új egységével és új politikával javasolják ki­vezetni az országot a válságból. Sajnos, az elmarad. Az FKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzet- gyűlésben, de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormánykoalíciót. A választások második fordulója után a következő végeredmény alakúit ki: 276 ( + 61) 27 <­S) 126 (­25) 129 (­2) 16 ( + 4) 1 (­30) elnök másféle politikát követ és a jobboldal felé akar nyitni, így szó sincs arrói, hogy az FKP támogatná ezt a kormányt. Ha a leen­dő kormány bármely téren haladó intézke­déseket tesz, a kommunisták abban támo­gatják, de nem állnak be az elnök táborá­ba. A jobboldalon Giscard d’Estaing volt el­nök üdvözölte, hogy a szocialisták nem kaptak többséget. Úgy minősítette az ered­ményt, hogy ez az egész ország győzelme az örökletes ellenségen, a megosztottsá­gon, mert most a franciák „két fele” kényte­len lesz együttműködni. Jean Lecanuet, a Giscard alapította UDF elnöke mindjárt fel­vetette egy nemzeti egységkormány gon­dolatát. Jacques Chirac, az RPR vezére az elnök kudarcának értékelte, hogy felhívá­sai ellenére a franciák nem adtak nemzet- gyűlési többséget politikájának. Le Pen a maga szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Front érdemének tulajdonította, hogy sike­rült megtörni a „rózsaszín hullámot”, amely végül is nem borította el a nemzetgyűlést Felszólította a klasszikus jobboldal vezé­reit hogy vonják le ebből a következtetést és ezentúl minden választáson eleve fogja­nak össze a Nemzeti Fronttal. A jobboldali vezetők egyelőre nagyon tartózkodóan nyilatkoznak a kilátásokról, mert meg akarják várni, merre lép az elnök. A JKSZ országos értekezletének állásfoglalása Belgrádban közzétették a JKSZ május végén megtartott országos értekezleté­nek állásfoglalását. A 37 pontból álló, mintegy 15 ezer sza­vas dokumentum, amelyet a Borba hétfői számának mellékleteként közölt. Beve­zetőben hangsúlyozza: A konferencia alapvető feladatként az ország gazdasá­gi, valamint politikai intézményrendszere gyökeres reformjának haladéktalan megkezdését jelölte meg. Ugyanakkor rámutatott, hogy a pártnak meg kell újul­nia, s eszmei-politikai vezető erőként a szocialista reformfolyamatok serkentőjé­vé és irányítójává kell válnia. Történelmi szükségszerűség, hogy a pártot elválasszuk az államtól - állapítja meg a többi közt a határozat - a pártnak a munkásosztályra kell épülnie, és hatalmr pozíció helyett a szocialista erők legátfo­góbb frontján kell tevékenykednie. Ezzel elválaszthatatlanul összefügg a szocia­lista szövetség (népfront) szerepének lé­nyeges megerősítése, mert ez a szerve­zet tartja fenn a párt és az összes haladó társadalmi erő közötti demokratikus kap­csolatokat. A társadalmi-gazdasági válság gyor­sabb leküzdése, a JKSZ 13. kongresszu­sán rögzített fejlesztési stratégia valóra váltása megköveteli a szocialista önigaz­gatási termelési viszonyok szilárdítását, a gazdasági egységek önállóságának és felelősségének fokozását, a piaci és a gazdasági törvényszerűségek teljes ér­vényesítését. Ez csak úgy érhető el, ha az ország kitárulkozik a világ felé, s ezen az alapon jön létre és fejlődik az egységes jugoszláv piac. Az árakat a piaci feltéte­lek szerint kell kialakítani. A gazdasági határozatokért konkrétan felelősséget kell vállalni. Ehhez meg kell teremteni az állami szervek hatékony működésének feltételeit és mércéit. Fokozni kell a társa­dalom és gazdaság önigazgatási integ­rálódását. Végre kell hajtani a gazdaság szerkezeti átalakítását. A dokumentum a továbbiakban utal arra, hogy a radikális társadalmi-gazdasági reform nem hajt­ható végre az ország 1974-es alkotmá­nyának módosítása nélkül. Ezért a mó­dosított alkotmányt a parlamentnek ez év november végén el kell fogadnia. Kitér a koszovói helyzetre és aláhúzza, hogy az autonóm tartomány kiemelt fejlesztése „megköveteli az egész közösség legna­gyobb támogatását”. A határozat megállapítja: a stabilizá­cióért, a válság leküzdéséért folytatott harc terhét úgy kell elosztani, hogy na­gyobb teher háruljon azokra, akik most gazdagabbak, jobban élnek. Ennek ér­dekében megfelelő adóügyi intézkedé­seket kell hozni. Következetesen olyan politikát kell folytatni, hogy megszűnje­nek a nem munkából eredő és ezért elfogadhatatlan szociális különbségek. A kommunistáknak feltétlenül kezde­ményezniük kell, hogy az illetékes szer­vek felülvizsgálják az önigazgatási, a közéleti és a társadalmi tisztségviselők anyagi és egyéb jogait rögzítő önigazga­tási és törvényes rendelkezéseket, csök­kenteni kell e jogok birtoklóinak számát. A társadalmi eszközök ésszerűbb fel- használása érdekében meg kell szigorí­tani a különböző kedvezmények és térí­tések igénybevételének feltételeit. A káderpolitikában határozott változta­tásokra van szükség. Konkrét mércék alapján szét kell választani egymástól a rátermett és a tehetségtelen kádereket, s meg kell különböztetni a jó munkásokat és a dologkerülőket, a kezdeményező­kész és a konzervatív embereket, a korral lépést tartó és a dogmatikus személye­ket. Biztosítani kell, hogy a vállalati ügyin­téző szervek tagjainak megválasztásáról a dolgozók önállóan döntsenek. Meg kell szüntetni a csoportok és egyének káderpolitikai monopóliumát. A konferencia szorgalmazta, hegy a párt sürgősen alakítson ki egységes, világos eszmei-politikai álláspontot a sztrájkokról. Gyermekcipő-felsőrészek varrását végzik a kisüzemben Spór Andrea beosztása szerint „ringliző”

Next

/
Thumbnails
Contents