Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 111. szám

2 NÉPÚJSÁG 1988. május 11. A Sevardnadze-Shultz találkozó előtt w a magyar békemozgalom Bécsi sajtóértekezlet Mérsékelt várakozás előzi meg Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter ma kezdődő kétnapos genfi tanácskozását. Ez az utolsó a tárgyalások sorában, amelyekkel előkészítik Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai elnök május végi, moszkvai csúcstalálkozóját. Változatlanul fontos, nyitott kérdések vannak a hadászati támadó fegyverek csökkentését és korlátozását előirányzó szerződés körül, amelyet az eredeti ter­vek szerint a csúcstalálkozón kellene aláírni. A fegyverzetcsökkentési tárgyalások légkörét kedvezőtlenül befolyásolja az amerikai törvényhozás döntése, amellyel határozatlan időre elnapolta a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcá­szati nukleáris fegyverek korlátozásáról már megkötött szovjet-amerikai szerző­dés törvénybe iktatási vitáját. A két nagy­hatalom között hallgatólagos egyetértés volt abban, hogy a washingtoni szenátus a csúcstalálkozó idejére ratifikálja a szerződést, és így a figyelmet a további fegyverzetkorlátozási kérdésekre lehet majd összpontosítani. A két külügyminiszter találkozóján a politikai szándékok és lehetőségek köl­csönös felmérése áll majd előtérben - mutatnak rá a tanácskozás színhelyén. Sevardnadze és Shultz utoljára három A Nyugatnak támogatnia kell Mihail Gorbacsov kül- és belpolitikai kezdemé­nyezéseit, s megfelelő válaszlépésekkel kell ezekhez hozzájárulnia. Az új szovjet kezdeményezések megvalósulása nem­csak a Szovjetunió, hanem az egész világ érdekében áll - jelentette ki Marga­ret Thatcher brit miniszterelnök a The Washington Post című befolyásos ameri­kai lapnak adott terjedelmes interjújá­ban. Thatcher leszögezte: nagy várakozás­sal tekint Reagan és Gorbacsov moszk­vai csúcstalálkozója elé. A kormányfő igen nagy jelentőségű­nek minősítette a Szovjetunió gazdasági és politikai reformjait, bár úgy vélekedett, hogy ezek megvalósítása hosszú időt igényel. Thatcher azonban leszögezte, hogy a reformokat „jó irányban tett lépé­seknek” tartja és véleménye szerint a Ni Cse-fu, a Kínai Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének elnöke cikket írt a Liaovang című hetilapban, s ebben a Kí­nában folyó gazdasági és politikai refor­mok fontos részének minősítette a szak- szervezetek megreformálását. Egyebek között rámutatott, hogy a reform és a nyi­tás politikája sürgető szükségességként veti fel a szakszervezeti reformot, a szak- szervezetek helyének, szerepének átérté­kelését az új helyzet új követelményeinek fényében. Hangsúlyozza, hogy le kell számolni Kí­nában a szakszervezet szerepének és he­lyének „balos” értelmezésével és megíté­lésével, amely jellemző volt az elmúlt évti­zedekben, s különösen a „kulturális forra­dalom” időszakában. Itt az ideje, hogy egyszer s mindenkorra számolják fel azt a tévhitet, hogy ha a szakszervezet a mun­kások érdekében veti be tekintélyét, akkor óhatatlanul a szindikalizmus, az ökono- mizmus, sőt a revizionizmus hibájába esik. Sajnálatos, hogy még ma is akadnak pártvezetők, akik „balos” azaz dogmati­kus módon közelítik meg a szakszerveze­tek kérdését és arra az álláspontra helyez­kednek, hogy a szakszervezetek valójá­ban a párt és kormány végrehajtó szervei, s legfeljebb arra jók, hogy kiszolgálják a párt- és állami vezetés érdekeit. Ez a kép ellentétes napjaink valóságával. A szak- szervezeteknek igenis tevékenyen és ha­tározottan képviselniük kell a dolgozók érdekeit. A pártnak és a kormánynak egyenjogú partnerként kell elismernie a szakszervezetet, s konzultációt és párbe­szédet kell folytatnia vele a munkásosz­tályt és általában a dolgozó embereket és azok érdekeit érintő minden kérdésben. Csak ilyen feltételek mellett töltheti be a szakszervezet a híd és az összekötő ka­pocs szerepét a munkások, illetve a párt és a kormányzat között. Ehhez azonban a szakszervezetnek magának is meg kell újulnia, azaz sürgősen napirendre kell tűzni Kínában a szakszervezetek reform­hete Moszkvában folytatott beható tár­gyalásokat. A szovjet külügyminiszter már kedden délután Genfbe érkezett, amerikai kolle­gáját viszont csak ma reggelre várják a svájci konferenciavárosba, ahol a dél­előtti órákban kezdődnek és a tervek szerint csütörtök délutánig tartanak a ta­nácskozások. A két miniszter várhatóan négyszemközt, illetve szűk körben tár­gyal, s ezzel párhuzamosan szakértőik munkabizottságokban vitatják meg a kü­lönböző kérdéseket: a fegyverzetkorlá­tozást, a regionális viszályokat, a kétol­dalú kapcsolatok, valamint az emberi jo­gok kérdéseit. A tanácskozásokra fel­váltva a szovjet illetve az amerikai ENSZ- képviselet épületében kerül sor. Szovjet részről már bejelentették, hogy Eduard Sevardnadze csütörtökön, a tanácsko­zások befejeztével sajtóértekezletet tart. Nyilvánvalóan ezt teszi majd amerikai kollegája is. * Eduard Sevardnadze Genfbe érkezé­sekor - az eredeti tervekkel ellentétben - nem tett nyilatkozatot, csupán a sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolt. Han­goztatta: amerikai kollegájával folytatják a május végi moszkvai csúcstalálkozó érdemi előkészítését. Nagy figyelmet szentelnek a csúcsta­lálkozóra kidolgozandó dokumentumok előkészítésének. Nyugatnak üdvözölnie kell azokat. „Nyíl­tan bátorítanunk kell a jó irányba mutató változásokat” - jelentette ki. Ugyancsak helyeseknek nevezte a szovjet külpolitikai lépéseket, mindenek­előtt a szovjet csapatok kivonását Afga­nisztánból. Bár a kormányfő nyilatkozatában to­vábbra is szükségesnek minősítette a NATO katonai megerősítését és a Nyu­gat-európai Unió keretében kialakítandó katonai együttműködést, jónak ítélte meg a további leszerelési tárgyalások és megállapodások lehetőségét és azt han­goztatta, Reagan és Gorbacsov újabb csúcstalálkozóján ki lehet alakítani olyan közös álláspontot az Irak és Irán közötti háború kérdésében is, amely csökkente­né a feszültséget és a kérdés megoldását az Egyesült Nemzetek Szervezete szá­mára is lehetővé tenné. ját, amelyet maguknak a szakszerveze­teknek kell végrehajtaniuk - mutat rá. A cikk mondanivalóját támasztja alá az az országos közvéleménykutatás, ame­lyet a szövetség folytatott munkások és szakszervezeti aktivisták körében. Ebből kiderül, hogy a munkások zömének véle­ménye szerint a szakszervezeti vezetők­nek nincs hatalmuk a gyárakban; ennek következtében tekintélyük és befolyásuk is csekély. A gazdasági reform eredmé­nyeként annyiban változott csupán hely­zetük, hogy míg korábban csak arra kellett ügyelniük, hogy miként vélekedik a párttit­kár, most - ahogyan ők maguk fogalmaz­nak - kapkodhatják a fejüket, mert oda kell figyelni az igazgatók és menedzserek véleményére is. Csöcsiang tartományban 20 000 munkást kérdeztek meg: sajátjá­nak érzi-e a szakszervezetet? 40 százalékuk egyértelmű nemmel válaszolt. Szakszervezeti vezetők arra a kérdésre, hogy mivel töltik idejük jó ré­szét, 65 százalékban azt a választ adták: tagdíjak beszedésével, munkaverseny, kulturális és sportrendezvények szerve­zésével, faliújság-készítéssel, betegláto­gatással. A felmérésből az is kiderül, hogy az üzemekben és a vállalatoknál lépten-nyo- mon megsértik a szakszervezetek érde­keit és jogkörét. Szavakban azt hirdetik, hogy a munkások a gyárak igazi gazdái, a valóságban azonban a párttitkárok és az igazgatók fittyet hánynak a szakszerveze­tekre és az üzemi munkástanácsokra. En­nek következtében meglehetősen feszült helyzet alakult ki a gyárak és az üzemk egy részében, s a munkások nem egy esetben tiltakozásképpen a munkalassí­tás, sőt a sztrájk eszközéhez folyamod­nak. A párttitkárok egy része ma is úgy pa­rancsolgat a szakszervezetnek, mintha Úgy hiszem - mondotta -, hogy a csúcstalálkozó összegezni fogja az igen lényeges haladást, amelyet a washingto­ni csúcstalálkozó óta elértünk, mind a külügyminiszteri találkozókon, mind egyéb fórumokon. E munka összegzése alapján vizsgáljuk majd meg a jövő kilá­tásait. A mostani megbeszéléseken ter­mészetesen a fegyverzetkorlátozás, s ezen belül az űrfegyverkezés korlátozá­sának kérdései állanak majd előtérben, hangsúlyozta a szovjet külügyminiszter. Nem hiszem - mondotta Sevardnadze -, hogy be tudjuk fejezni a hadászati fegyverek korlátozásáról készülő egyez­mény kidolgozását, de lényeges hala­dást el tudunk érni, s meg tudjuk szilárdí­tani az elért eredményeket. Közölte, hogy a találkozón megvitatják a hagyományos fegyverek csökkentésének kérdéseit, az atomfegyver-kísérletek ügyét, tárgyal­nak regionális konfliktusokról, a kétolda­lú kapcsolatok kérdéseiről, valamint hu­manitárius kérdésekről is. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a közepes hatótávolságú rakétafegyve­rekről szóló szovjet-amerikai szerződés ratifikálási vitájának washingtoni elha­lasztásáról, a külügyminiszter kijelentet­te: a szovjet fél ismeri az újabban ameri­kai részről felmerült problémákat, az amerikai kérdésekre megadta a választ és véleménye szerint már nincsenek tisz­tázandó problémák. Az N + N állam­csoport munkája A helsinki folyamat bécsi utótalálkozó­jának küldöttségei nagy érdeklődéssel várják annak a munkának az eredmé­nyeit, amelyet a tanácskozáson résztve­vő semleges és el nem kötelezett orszá­gok - az úgynevezett N + N államcso­port tagjai - végeznek néhány hét óta. Tevékenységük célja az eddigi vitákat és javaslatokat összegezni hivatott átfogó záródokumetum-tervezet kidolgozása. Mint előzetesen közölték, ez a tervezet kiterjed a Helsinki Záróokmány aláíró országai közötti politikai, katonai, gazda­sági, humanitárius és földközi-tengeri együttműködési kapcsolatok kérdéseire. A semleges és el nem kötelezett orszá­goknak az európai biztonsági és együtt­működési folyamatban betöltött hagyo­mányos közvetítő szerepével összhang­ban a dokumentum-tervezet szerzői olyan kompromisszumos megfogalma­zásokra törekszenek, amelyek elfogad­hatók lehetnek mind a Varsói Szerződés, mind a NATO országai számára. csak az ötvenes, vagy a hatvanas években élne. így jut a munkás arra a következte­tésre, hogy a szakszervezet csak nevében létezik, s legfeljebb a párt és a kormány engedelmes ügyintézője. A megkérdezettek egybehangzóan tarthatatlannak minősítették, hogy - még az alapszervezetek zömében is - a szak- szervezeti vezetőket nem demokratikus úton választják, hanem a helyi pártbizott­ságok jelölik ki őket. A szakszervezeti tag­ságnak legfeljebb annyi jogot biztosíta­nak, hogy kézfeltartással egyetértését fe­jezze ki ezzel a demokratikusnak aligha nevezhető gyakorlattal. ílymódon biztosítják, hogy a mindenkori szakszervezeti vezetők „helyesen”, azaz a párt- és az állami vezetés elvárásának megfelelően foglaljanak állást minden olyan esetben, amikor ellentmondás keletkezik a vezetés és a dolgozók érde­kei között. Érthető tehát a munkások sür­gető követelése: váljon a szakszervezet a párt- és az állami vezetés egyenrangú partnerévé, szervezetileg és politikailag egyaránt. A kínai munkások - a felmérés tanúsá­ga szerint - hangsúlyozzák, hogy a szak- szervezet szerepének és helyének újraér­tékeléséhez nem elegendő önmagában a szakszervezeti reform. Alapvető átértéke­lésre van szükség mind a párt-, mind az állami vezetők elavult, az élet által régóta túlhaladott gondolkodásában. S ami na­gyon lényeges, sürgető szükségesség a harminc évvel ezelőtt hozott szakszerve­zeti törvény új törvénnyel való felváltása. Csak a szakszervezetek jogainak törvé­nyes alapra helyezésével lehet biztosítani, hogy az őt megillető szerepet töltse be a 90 millió munkást tömörítő szövetség - a legnagyobb nemzeti szakszervezet a vilá­gon. ÉLIÁS BÉLA (Peking) A magyar békemozgalom tevékenysé­géről és a helsinki folyamatban betöltött szerepéről sajtóértekezletet tartottak kedden Bécsben a mozgalom vezető képviselői élükön Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtitkárával. Barabás Miklós bevezetőül kifejtette, hogy Magyarországon a békemozgalom a helyi békecsoportok és különösen a fiatalság növekvő érdeklődése és aktivi­tása révén élénkülőben van. Egyre több lehetőséget kínál résztvevőinek az ön- szerveződésre és önkifejezésre. Az or­szág belső életét illetően a mozgalom egyértelműen támogatja a reformokat, nemzetközi síkon pedig az enyhülést, amelynek további erősítésében a béke hívei világszerte pótolhatatlan hivatást teljesítenek. A magyar békemozgalom tevékenységének egyik főiránya a hel­sinki folyamat előmozdítása. Ennek je­gyében nemrég kezdeményezte olyan független nemzetközi alapítvány létreho­zását, amely szorgalmazza a különböző országok állampolgárai közötti közvet­len, személyes kapcsolatok fejlesztését. Az Országos Béketanács novemberben széles körű nemzetközi találkozót szer­vez a helsinki záróokmány 35 aláíró álla­mában működő békemozgalmak képvi­selői számára, hogy megvitassák: mit te­het a közvélemény az európai biztonsági és együttműködési folyamat elmélyíté­séért. Az osztrák és más országokbéli újság­írók kérdéseire válaszolva a főtitkár han­goztatta, hogy Magyarország az emberi BUDAPEST - A Romániában élő ma­gyarság helyzetével foglalkozott soron kívüli, kibővített ülésén a népfront buda­pesti bizottsága. A tanácskozáson el­hangzott, hogy a népfront eddig is közre­működött a letelepülni szándékozókat segítő akciókban. Mint rámutattak, a tes­tület nem tűrheti tétlenül, hogy magyar­sága, az anyanyelv használata miatt bár­ki, bárhol a világon hátrányos helyzetbe kerüljön. A hozzánk érkezők segélyezé­se, munkához, szálláshoz juttatása azon­ban nem oldja meg a Romániában élő magyarság gondjait - mutattak rá az ülé­sen. * Kedden zárt ülésen folytatódott a Ma­gyar Tudományos Akadémia idei köz­gyűlése a várbeli kongresszusi terem­ben. Elnöki beszámolójában Berend T. Iván azt körvonalazta, milyen tennivalói vannak az Akadémiának, hogy az ország gondjainak megoldásából a kutatás mi­nél jelentősebb részt vállalhasson. * Láng István akadémikus főtitkári be­számolójában az Akadémia anyagi hely­zetéről szólt. A két beszámolót élénk vita követte, majd a közgyűlés zárt ülése ha­tározathozatallal fejezte be munkáját. * A Bányaipari Dolgozók Szakszerveze­tének elnöksége keddi ülésén a bányá­szok keresetének alakulását tekintette át. A testület állásfoglalásban összegezte megállapításait és javaslatait. Ezt az anyagot - a további intézkedések céljá­Nyikolaj Ivanovics Buharin visszakap­ta akadémikusi címét. A szovjet állam és a párt kiemelkedő személyiségének tu­dományos rehabilitálásáról kedden dön­tött á Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának Elnöksége. Az elnökség erről szóló határozatát kedd esti moszkvai ki­adásában ismertette az Izvesztyija. (Mint emlékezetes, a törvénytelenségek áldo­zatául esettek ügyeivel foglalkozó külön­bizottság, amelyet az SZKP KB Politikai Bizottsága hívott életre, korábban már el­végezte Buharin pártbeli rehabilitálását.) A határozat olyan kiemelkedő szemé­lyiségnek nevezi Buharint, aki hatalmas munkát végzett a társadalomtudomá­nyok terén. Nevét, amelyet Sztálin sze­mélyi kultuszának éveiben sároztak be, tisztára mosták. jogok tekintetében is céltudatosan törek­szik a helsinki záróokmányban vállalt kö­telezettségeinek teljesítésére. Ezt tanú­sítják például a külföldi utazásokra vo­natkozóan az év elején bevezetétt ren­delkezések is. Az emberi jogok érvénye­sítésében vannak még tennivalók, de az e téren kialakult magyar gyakorlat min­denütt, így a bécsi utótalálkozón is, ked­vező nemzetközi megítélésben részesül. A magyar békemozgalom természetesen teljes mértékben támogatja az emberi jo­gok fokozottabb tiszteletben tartására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszí­téseket, beleértve azokat is, amelyek egy-egy ország nemzeti kisebbségei­nek, így Románia magyar nemeztiségű lakosságának jogait érintik. Ugyancsak kérdések alapján Barabás Miklós hangoztatta, hogy a magyar nép közvetlenül érdekelt a katonai tömbök nélküli Európa megteremtésében. A ha­zai békemozgalom síkraszáll ezért és az idegen csapatok valamennyi európai or­szágból való kivonásáért. Elmondta, hogy ma már a mozgalom és a kormány­zat nézetei nem mindig és nem minden­ben egyeznek meg szükségképpen, s er­re példaként megemlítette: az Országos Béketanács nem értett egyet a védelmi költségek növelésére vonatkozó tavaly decemberi döntéssel. Az OBT főtitkára közölte továbbá, hogy az Országos Bé­ketanács, akárcsak az illetékes magyar kormányszervek, jelenleg gondosan ta­nulmányozzák az alternatív katonai szol­gálat bevezetésének lehetőségeit. ból - eljuttatja az Ipari Minisztériumhoz, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz és a Szakszervezetek Országos Taná­csához. MOSZKVA - Az év végéig szervezett keretek között csaknem 300 tatár család költözhet át Üzbegisztánból a Krímbe, ahol a helyi hatóságok lehetőséget bizto­sítanak számukra az otthonteremtésre - hangsúlyozta a krími területi tanács vb- elnöke, Alekszandr Roscsupkin, a Prav­da Ukraini című orosz nyelvű ukrajnai pártlapnak adott interjújában. PÁRIZS - Jacques Chirac francia mi­niszterelnök kedden benyújtotta kormá­nya lemondását az újraválasztott Mitter­rand elnöknek. Az elnök Michel Rocard-t nevezte ki kormányfővé. Az új szocialista kormányfő korábban mezőgazdasági miniszter volt. KAIRÓ - Új szakasz kezdődött ked­den a palesztin lakossággal szembeni iz­raeli megtorlási politikában: a megszállt területeken élőktől bevonják régi szemé­lyi igazolványukat, s újakat adnak ki. Ezekben az izraeli hatóságoknak rend­szeresen és rövid időközönként bélyeg­zővel kell igazolniuk, hogy a tulajdonos kifizette az adókat, az áram-, víz- és egyéb díjakat - az igazolvány csak e be­jegyzésekkel érvényes. Külön rubriká­ban jelzik, hogy az illetőnek volt-e már dolga az izraeli hatóságokkal, sok eset­ben pedig egyenesen megtiltják, hogy az okmány tulajdonosa belépjen Izrael terü­letére, azaz például elhagyja a gazai- övezetet. Az akadémiai elnökség úgy döntött, hogy Buharin posztumusz visszakapja akadémiai rendes tagságát, azaz akadé­mikusi címét. A döntést ismertetve az Iz­vesztyija kommentárja emlékeztet arra, hogy Buharin elméleti öröksége nem egyértelmű. Voltak Buharinnak téves, az idő által nem igazolt állásfoglalásai. Mint emlékezetes, Lenin is többször vitába szállt Buharinnal. Ugyanakkor az, hogy Buharin öröksé­gét kiiktatták a társádalomtudományok szellemi fegyvertárából, megcsonkította ezt az arzenált. Ebben az örökségben - mutat rá az Izvesztyija - vannak ugyanis olyan álláspontok is, amelyek össze­csengenek mai gondolatainkkal, azzal, ahogy keressük a megoldásokat mai gazdasági és társadalmi problémáinkra. ............— > T hatcher Gorbacsovról Válaszúton a kínai szakszervezetek PANORÁMA Buharin akadémiai rehabilitálása

Next

/
Thumbnails
Contents