Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 110. szám

1988. május 10. TOLNA \ NÉPÚJSÁG 3 A pártértekezlet küldöttei Érdekeltség és ellentmondás Parkosítás Csatáron Bajcsi Géza a simontornyai Simovill Ipari Kisszövetkezet elnöke. E szövetke­zet dolgozója már két évtizede és tíz éve választották elnökké.- Mi tette szükségessé, hogy a hagyo­mányos szövetkezeti formáról kisszövet­kezetté alakult át a Simovill?- Egyszerűen a gazdasági kényszer - válaszol tömören fogalmazva Bajcsi Gé­za. - Ez jellemzi az ország gazdasági életét. A vállalatok, üzemek, szövetkeze­tek keresik helyüket, miként juthatnának olyan helyzetbe, hogy jobban, eredmé­nyesebben boldoguljanak. A mi szövet­kezetünket nem azért kellett átalakítani, mert a régi módon nem éltünk volna meg. Ám a terveinket, melyek a lakossági igé­nyek és a tőkés export kiszolgálását cé­lozzák, csak ilyen kisszővetkezeti formá­ban tudjuk megvalósítani. Olyan nagy­ságrendű beruházásokat tervezünk, me­lyek finanszírozása a hagyományos ke­retek között csak lassan, hosszú idő alatt valósulhatott meg.- Gyakran esik szó a felelősség kérdé­séről, éppen a tervezet kapcsán. A kis­szövetkezeti forma csökkenti, vagy növe­li a vezető felelősségét?- Sokkal nagyobb az anyagi felelőssé­ge az egész tagságnak. Ki sem merem mondani, milyen következményei lehet­nek egy rossz gazdálkodásnak...- Más lett az egyéni érdekeltsége a ta­goknak is?- Örülök ennek a kérdésnek, mert úgy érzem, ebben valamilyen állásfoglalás­nak kellene születni, országos viszony­latban. Az eddiginél sokkal egységesebb legyen az érdekeltségi rendszer, mert ez feltétele a gazdaságunk előrehaladásá­nak. Mert kérdem én: a veszteséges ven­déglátóipari egységek hogyan tudtak gazdaságossá válni? Valamilyen érde­kek előtérbe kerültek és pozitív lett az eredmény! A tőkés exportban is a vállala­ti érdekeltséget kellene növelni. Nálunk senki nem örül a műhelyekben, amikor tőkés piacra készítünk terméket. Érthető! Ez precízebb munkát követel, és azt is megkockáztatom kijelenteni, hogy nem lehet vele többet keresni, mintha ugyan­olyan sorozatot belföldre vagy szocialis­ta megrendelésre teljesítünk.- Nyilván van pontos elképzelése is, hogy lehetne-e tenni valamit. Mit javasol?- A termelőegységet úgy érdekeltté tenni, hogy a többlet árbevételből szabad devizához jusson. Miért ne lehetne egy szövetkezet, vállalat vezetőire bízni egy ötvenezer dollár fölött való sáfárosko- dást, ha vezethetnek mondjuk egy 500 millió forintos gazdálkodást? Még úgy is lehetne gondolkodni, hogy ennek az öt­venezer dollárnak mondjuk a 10 százaié­Területgazdálkodás magasabb fokon Az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium az irányítás korszerűsítése során szervezetét is átalakította. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy a tele­pülésfejlesztés iránti erős társadalmi igénynek megfelelően létrehozta a tele­pülésfejlesztési és kommuniális ellátási főosztályt. A főosztály fontos feladata, hogy te­remtse meg a településéken fellelhető szabad területekkel való tervszerű gaz­dálkodás feltételeit. Eddig a tanácsok öt­letszerűen gazdálkodtak ezekkel a terü­letekkel, s a rendezési tervek alapján ho­zott döntéseik sem lehettek kellően meg­alapozva, mert a telkek értéke, valamint a telekhasználati és igénybevételi díjak nem értékarányosak. A területhasználat költsége nem ösztönöz arra, hogy pél­dául az üzemek ne vegyenek igénybe az indokoltnál nagyobb telket. Hasonló­képpen célszerűtlen, hogy a helyes ösz­tönzés hiányában raktárakat telepítenek a település értékes belterületért Ezért a minisztérium most arra vállalkozott, hogy kidolgozza a településen belüli telekér- ték-kataszter összeállításának módsze­rét, s ezt a helyi tanácsok rendelkezésére bocsátja. Ebben egyebek között a telek fekvése, infrastrukturális ellátottsága, a település fejlesztésében tervezett szere­pe és sok más feltétel szerint határozhat­ják meg az adott terület valós értékét, amely a területgazdálkodás alapja lehet. A főosztály előreláthatóan az év végére dolgozza ki ezeket a javaslatokat. kát személyekre bontva felosztani. Ha már lehet devizaszámlája bárkinek, ak­kor így a termelésben érdekeltté téve, devizához jutna legális úton. Más lenne a közérzete, hangulata. Ezt végig kellene gondolni és állást foglalni.- Térjünk vissza a pártértekezlethez és az állásfoglalás-tervezethez...- ...el akartam mondani már több he­lyen, de valami miatt mindig elmaradt, hogy milyen ellentmondást érzek én az állásfoglalás körüli vitákban. Különböző bizottságokban, pártcsoportokban el­hangzott, hogy a tervezet túl általánosan fogalmaz, nincsenek kézzel fogható pél­dák, konkrétumok, és nem biztosít kellő önállóságot. Nos, én itt érzem ellentmon­dásosnak ezeket a véleményeket. Ha önállóságot akarunk, akkor miért egy pártértekezlettől várjuk, hogy megmond­ják, mit csináljunk konkrétan? Ha én itt helyben, mint a vállalat vezetője nem tu­dom, hogy mit kell tennem, akkor honnan tudja az, aki a pártközpontban van? Azt várnák, hogy megmondják konkrétan, hogy milyen búzát termeljünk? Nem elég, ha azt fogalmazzák meg, hogy legyen ha­tékony a mezőgazdasági termelés? Ha ilyen pontos célokat várnak, akkor nem egy pár lapos füzetet kellett volna szen­telni az állásfoglalásnak, hanem több száz oldalas könyvet. Ha valaki a párt­központban tudja, hogy mit kell tenni itt Simontornyán a Simovillban, akkor neki nem ott a helye. A pártnak nem az a dol­ga, hogy konkrétan beleavatkozzék a gazdasági életbe. Arra ott vannak a kü­lönböző ágazatok minisztériumai. Ha a szakemberek nem tudják, merre kell lép­ni, le kell váltani őket. Úgy gondolom, hogy a pártnak, mint politikai vezetőnek, az feladata a jövőben, hogy az eddigiek­nél sokkal nyíltabban és demokratiku- sabban juttassa érvényre az ország irá­nyításában a szocialista elveket.-decsi­Nem vagyunk egyformák. Van aki ne­hezen, hosszasan dönt, hogy aztán annál gyorsabban vigye véghez elhatározását, és van, aki nem tépelődik sokat, nyom­ban hozzálát terve megvalósításához. A szekszárdi Csatár 250 lakójából tí­zen mindenesetre nem morfondíroztak az egyik áprilisi szombaton, amikor a Hir- ling Ádám és a Csatári utca által határolt területen hozzáláttak, pontosabban foly­tatták a tavasszal megkezdett parkosí­tást, társadalmi munkában. Egy hatalmas - még a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat által otthagyott - betontömb bizony igénybe vette az izmo­kat, mire kiemelték a füvesítésre szánt te­rületről. Miért az emberi izomerő ehhez a munkához, a modern gépek világában? A válasz egyszerű és egyben szomorú is: nem akadt „cég” aki vállalta volna a be­tonelemek kiemelését, a terület felszán­tását, féltve drága, modern gépeit. így aztán a kétlóerős „szőrmotor" gaz­dája - nem kímélve a most már nem is igen kapható ekevasat - szántotta és egyengette a leendő park talaját, hogy legalább fű sarjadjon rajta.- Bolondja vagyok a lovaknak, keres­sék meg az ennivalójukat - adta indokát vállalkozásának a gazda. Az átmeneti vihar sem akadályozta meg a munkálatok befejezését. Csak a gyerekek hagyták ott a homok nélküli ho­Iparosodó Mongólia A hagyományos mongol gazdaság az állattenyésztésen alapul. Ezért érthető, hogy a népi Mongóliában az iparosítás nem a gépgyártással, hanem az élelmi­szeripar megalapozásával kezdődött. Nem egészen két évtized alatt elérték, hogy az össztermelés 20 százaléka már az iparból származott. Közben az ipari munkásság száma 15 ezerre emelkedett, ma pedig már 300 ezerre tehető a mun­kások létszáma. Az ipari termelés nap­jainkban a nemzeti jövedelem 35 száza­lékát adja. Csak az elmúlt évben 150 ipari létesítményt építettek szovjet támogatás­sal, ezek jelenleg az ipari termelés 50 százalékát állítják elő. Olyan nagyüze­mek működnek, mint az erdeneti ércbá­nyászati és ércdúsító kombinát, a baga- nuri külszíni fejtés vagy a 4. számú óriás hőerőmű. Monnólia 1962-ben csatlakozott a KGST-hez. Azóta épültek ki olyan jelen­tős ipari városok, mint Darhan, Erdenet, Csojbalszan, Bor-Undur és Hutul. Az or­szág ásványi kincsei, jelentős nyers­anyagforrásai egyre növekvő szerepet játszanak az iparfejlesztésben. A mongol ipar 2500 fajta árucikket állít elő. Fő ex­porttermékei a bőr-, gyapjú- és szőrme­áruk, a szőnyegek, a köt-szövött konfek­ció. Az élelmiszeripari üzemek mintegy 50 különféle cikket szállítanak külföldi partnereiknek. A nagy kombinátokat leszámítva, a mongol üzemek általában 400-500 dol­gozót foglalkoztatnak. mokozót, merthogy a „hivatalosan” be­szerezhető homok fertőzött és a Köjál nem engedélyezi kihelyezését.- Nem baj, azért majd szerzünk, mint minden mást - mondta Búzás István szusszantva egyet ásózás közben.- Sokat segített a városi Gamesz, adott szerszámokat, növényeket, bár nekünk a parkosítási terv ismeretében sem jutott sövényanyag és fenyő - fájlalta Hága Jó­zsef.- Nem tudtunk már csak nézni és vár­ni, ezért mi magunk láttunk hozzá - mondta Pancza Tibor, a körzet pótta­nácstagja. A Tolna Megyei Beruházási Vállalat KISZ-alapszervezete védnökségével és Temesvári Tamás KISZ-titkár társadalmi munkaszervező vezetésével bebetonoz­ták a játékokat, elültették a kőris-, juhar-, berkenye-, éger- és kínai nyárfákat. Es­tére kelve már rá sem lehetett ismerni a még néhány napja szinte „háborús álla­potokat” tükröző területre. A társadalmi munkások most már a ta­nácsi ígéreteket kérik számon, amik ta­valy novemberben a parkosítási terv vitá­jában hangzottak el. Az akkori ígéretekről november 24-i lapszámunkban írtunk is. Most Füredi Ferencet, a városi tanács elnökhelyette­sét, műszaki osztályvezetőjét kérdeztük az ügyek állásáról. Az egyik jogos lakossági igény a nyil­vános telefonfülke felállítása volt. Egy el­készült és már üzemel a csatári torok­ban. A másik helyét már kijelölték a lakó­telepen és még ebben a félévben át is adják. A „sárga tanyából” sem lesz borozó és az út sem emiatt, hanem az építési előírá­sok időközi megváltozása miatt kanyaro­dott el a terv szerintitől. A nagyon várt ABC valószínű, hogy több vállalat össze­fogásával fog megépülni 1989-90-re. Az, hogy mely vállalatok vesznek részt az építésében, még júniusban eldől. A kivi­telezési munkákat a jövő évben indítják. Az új kis üzletek helyét az út korrekciója után jelölik ki, míg a kifogásolt buszfor­duló ügyére a tél beálltáig tesznek pon­tot.- A lakások árában nincs benne a köz­terület, a park, a játszótér. Ezek megépí­tése tanácsi feladat, de mivel a tanács­nak kevesebb pénze van, mint eddig, a lakók segítségét kértük, hogy mielőbb barátságos környezetet teremthessünk - válaszolt az elnökhelyettes. Jutkusz Győző, a városi tanács elnö­kének általános helyettese, aki egyben az egyik érintett tanácsi választókerület tanácstagja, elsősorban a lakók érdemé­nek tartja az eddigi eredményeket.- Szép és követendő példa ez arra, hogy lehet pénzszűkében - még ha kissé megkésve is - összefogással építeni vá­rosunkat, szépíteni szűkebb környeze­tünket. SZABÓ GYŐZŐ Új vetőmagüzem Bábolnán Bábolnán április 29-én átadták az Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat új vetőmagüzemét. A mintegy 958 millió forintos költséggel felépített üzem 24 ezer tonna kukorica feldolgozására alkalmas, melyből 10 ezer tonna a fémzárolt vetőmag. A földtörvényről — a gyakorlatban „Földközeli” interjú A földről szóló törvénynek az egységes szerkezetbe foglalt szövege a Magyar Köz­löny külön kiadványában jelent meg. Vajon az új törvény, új vonásokat is hozott a ter­melőszövetkezetek mindennapi életével kapcsolatban? Az élet diktálta törvényszerű­ségek, a gyakorlatiasság benne van-e az új rendeletekben? Kedvez-e mindez a tée- szeknek? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kértünk választ Szanyi Istvántól, a bonyhádi Pannónia Téesz földrendezőjétől.- Azt hozta a törvénymódosítás amit például ön személy szerint is várt tőle?- Eredetileg arról volt azó, hogy megjelentetnek majd egy földkódexet, amelyben a nyilvántartási, a földhasználati és a földmérési területnek is külön-külön részt szentel­nek, végül ezt leegyszerűsítették a rendeletek módosítására.- Hosszú időn át folyt a felkészülés...- Igen, közel három éven át tárgyalások, egyeztetések, véleménygyűjtések mentek, folyt az előkészítés. Bővebbnek gondoltuk egyes területeken a törvényt, s hogy ez nem így van, azt hiszem, részben hátrány is, mert nem egyértelműen tiszta és világos min­denben a kép.- A termelőszövetkezetekre vonatkozó változások, módosítások igazolták létjogo­sultságukat?- Igen, így például egyszerűsödött a földmegváltás, az összeget is a téesz számolja ki, így a behozott földek megváltása után a téesz is fizet, az eddigi 90 nap helyett már 30 napon belül. Megszűnt a részletfizetés, egy összegben kell a megváltást kiadni. A föld nemzeti kincsünk, legfőbb értékeink egyike, amit mint szemléletet most az is tükröz, hogy az aranykorona-érték 80-szorosa helyett már a százszorosát kell fizetni. Szőlő- és gyümölcságazati művelés esetében a 400-szoros szorzó ötszázszoros lett.- Ez még így sem tűnik számomra valami órási összegnek.- Egyetértek a véleményével, valóban kevésnek tűnik még így is, de már jobb az arány, mint korábban volt.- Mi a legkézenfekvőbb előnye az új törvénynek?- Az egyszerűsége. A haszonbérlet meghatározása egyszerűbb lett, nincs semmifé­le korlátozás - még területi sem -, megszűnt a földhivatali hozzájárulási kötelezettség is. A Polgári Törvénykönyv szerint, no és beosztásomnál fogva, akár 25 hektárt is bér­be adhatok, ha az a téesznek jó üzlet.- Mit gondol, akad majd ilyenre a közeljövőben példa?- Hogy ekkora területet mi kiadjunk? Nem. A zártkerti és külterületi, nagyüzemileg nem művelhető területeket pedig már kiadtuk bérbe, illetve tartós használatba. Az álla­mi tulajdonú, de szövetkezeti használatú földeket - Kakasdon és Bonyhádon össze­sen van 6500 aranykorona értékben nekünk ilyen - a százszorosáért mi meg is vásá­rolhatjuk az államtól.- Gondolom, meg is teszik.- Igen, élünk a lehetőséggel, így nagyobb lesz a szövetkezeti tulajdonunk, de nem lesz nagyobb a földterületünk és még fizetünk is, mégis íme a bizonyíték az új földtörvény pozitív vonásaira.- A földek cseréjére vonatkozó rész változott?- Szintén egyszerűsödött, újra nincs szükség a földhivatal közreműködésére, ők csupán regisztrálják a cserét, bár ha a csere nem lenne értékarányos, abba bele­szólnának. Jó is ez így - érték alatt valóban ne lehessen földet cserélgetni.- Magánszemélyek tulajdonszerzésében is akadnak változások?- Bonyhád például kiemelt település lett, de ide tartozik Tabód éppúgy, mint Lado- mány és Majos, ahol ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a városban belterüle­ten. Nagy gond ez, mert véleményem szerint különbséget kellene tenni a területek kö­zött, hiszen különbség van egy ladományi, vagy egy városi ember életmódja között is. Az utóbbi terhére kevésnek tűnik a kiadható rész, ami korábban nagyobb volt, hiszen minden családtagnak egyenként lehetett 6 ezer négyzetméter területe a zártkertben, míg most családonként összesen 3 ezer négyzetméter lehet.- Reklamálnak, zúgolódnak az emberek? Mit tapasztalt?- Tudomásul veszik, belenyugszanak, de nem tapsolnak...- Az eltelt, aránylag rövid idő alatt, van-e példa arra, aminek megoldása, rendezése már az új törvény alapján vált lehetségessé?- Akadt. A tartós földhasználatú területet ingyen kell tulajdonba adni, ha kéri azt a földhasználó. Hát nálam kérte, kérvényt nyújtott be, én ugyanazt tettem a földhivatal­nál, amiben kértük, a tartós földhasználatot változtassák tulajdonjoggá. Megkapta. Ha most sokan felkapják a fejüket, gyorsan hozzáteszem: új,tartós földhasználati szerződéseket már nem lehet kötni, így ez csak a régiekre vonatkozhat. -szs-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents