Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 110. szám

/rout»'\ _ _ 2 NÉPÚJSÁG 1988. május 10. Mitterrand második mandátuma A francia elnökválasztás a várt eredménnyel végződött. A hét éve megválasztott elnököt, Francois Mitterrand-t 71 éves korá­ban még nagyobb többséggel, 54:46 arányban újabb hét évre elnökké választották. Az újraválasztás először sikerült egy poli­tikusnak az V. köztársaságban. A francia kormányzati és alkotmányos rendszerben az elnök- választás a legnagyobb horderejű politikai döntés. Az 1988-as választás eredménye ugyanakkor nagy erővel húzta alá e vá­lasztás jellegzetesen személyi jellegét is. A bal- és a jobboldal erőpróbája mellett ez a két legerősebb pályázó, Mitterrand el­nök és Chirac miniszterelnök párviadala is volt, ebben pedig a háború utáni történelem legtapasztaltabb, legjobb taktikai érzé­kű politikusa fényes győzelmet aratott a gaulle-izmus kései és erőtlen örököse felett. A mai politikai erőviszonyok között való­színűleg egyetlen más baloldali pályázó sem győzött volna, Mit­terrand viszont nyolcpontos fölénnyel verte Chiracot, csaknem megismételve azt a győzelmi arányt, amellyel őt győzte le első próbálkozása idején, 1965-ben de Gaulle. Pedig az első forduló után számtanilag még a jobboldal felé billent a mérleg nyelve. A klasszikus jobboldal két pályázója, Chirac és Barre, valamint a szélsőjobboldali Le Pen a szavazatok 50,6 százalékát érte el. Csakhogy a második fordulóban Le Pen szavazóinak 25 szá­zaléka, Barre szavazóinak tíz százaléka Mitterrand mellé állt, mi­közben az egyéb baloldali jelöltek szavazói szinte egy ember­ként szavaztak rá - s máris megvolt a szinte elsöprő arányú győzelem. Ezzel a széles körű vonzerővel eddig a jobboldalon is csak de Gaulle és örököse, Pompidou rendelkezett. Kései utó­duk, Chirac két miniszterelnökség tekintélyével a tarsolyában sem vitte sokkal többre, mint első próbálkozásakor, 1981 -ben. 19,9 százalékos első fordulóbeli teljesítménye elmaradt kissé még pártja parlamenti választási eredményétől is, miközben Mitterrand 34,4 százaléka jócskán felülmúlta a Szocialista Párt eredményét. A második fordulóban aztán Mitterrand tarolt a ba­lon, jól portyázott a jobbon, Chirac pedig a jobboldal leggyen­gébb eredményét érte el a V. köztársaság 30 éve alatt. A jobboldal két éve kormányzó vezérei bizonyos méltatlanko­dó zsörtölődéssel vették tudomásul az első órákban a számuk­ra lesújtó eredményt. Két éven át hatalmas munkát végeztünk, nem kis eredményeket értünk el - mondogatták. Vajon miért nem így értékelték a választók - tűnődtek, azzal mentegetve a helyzetet, hogy „nem a jobbik, hanem a taktikusabb jelölt győ­zött". Nem egészen így történt - állítják a második sorból Giscard d’Estaing volt elnök és olyan miniszterei, mint Barre, Veil, akik az elmúlt két évben nem játszottak aktív szerepet. A kormányzás nem volt hibátlan, mondják, a választókat elhanyagolták a kor­mányzásban és a kampányban is. Az elnökválasztás egyik fejle­ményeként így megindult a versengés a jobboldal átszervezé­séért és vezetéséért, amiben Giscard és hívei könnyen vissza­kerülhetnek az első vonalba. A jobboldalt súlyos megrázkódtatásként érte az elnökválasz­tás mindkét fordulója, nem csodálható, hogy beletelik némi idő­be, amíg higgadtabban tudják értékelni vereségük okait. A pár­tatlan megfigyelők szerint a francia jobboldalt stratégiai és takti­kai tévedések és hibák sorozata ítélte vereségre. A második olajválság által kiváltott gazdasági válságból 15 év alatt nem lá­balt ki igazán az ország. A lassan meginduló talpra állás közel hárommillió munkanélkülit és köztük legalább félmillió nyomor­gót hagyott „az út szélén". Ezt a hatalmas tömeget nem emelte ki reményvesztett helyzetéből sem a megbicsakló irányvonalú baloldali kormány, még kevésbé Chirac kétéves országlása. Jelentős részük a gyors, egyszerű megoldást ígérő fasisztoid demagóg: Le Pen karjaiba vetette magát. Chirac elvesztette érzékét saját pártja hagyományai iránt is. A gaulle-izmus popu­listább és a hazafias érzelmekre apelláló áramlat volt, amely egyre csalódottabban tapasztalta vezéreinek közeledését a hű­vösebb, technokratikusabb liberális irányzat felé. Chirac két évi miniszterelnöksége alatt fő céljának tekintette, hogy Barre-t le­győzze majd az első fordulóban, mert csak így kerülhetett a má­sodikba a jobboldal bajnokaként. Eközben nem vette észre, hogy egyre nagyobb csalódást okoz a tekintélyelvű, kemé­nyebb jobboldali stílushoz szokott választó rétegeknek, közé­pen viszont nincs keresnivalója, mert a centrumot - Barre ere­deti bázisát - már nagyrészt elfoglalta mindkettőjüktől Mitter­rand. Méghozzá azzal, hogy elegánsan hagyta kormányozni a tőle politikailag idegen Chirac-kormányt, csak szélsőségeit nyesegette. Ez a magatartás Mitterrand-t vonozóbbá tette a centrista szavazók előtt, mint Chirac hatalomvágyó mohósága. Az első forduló kegyetlen reflektorfénnyel világított rá, hogy Chi­rac a centrumban gyenge, a jobbszárnyat pedig elragadja a demagóg szélsőség. Reménytelen harapófogóba került: két hét alatt egyszerre próbált középre és jobbra mozogni, ami per­sze képtelen vállalkozás volt. Mitterrand győzelmével látszólag a folytonosság érvényesült, ám a valóságban a jobboldal válságba jutott és az elnök máso­dik mandátuma újszerű kísérlettel, balközép kormányformulá­val indul. LÁSZLÓ BALÁZS (Párizs) Magyar-japán gazdasági tárgyalások A magyar-japán és a japán-magyar gazda­sági klubok szerdán Budapesten tartották meg 15. együttes ülésüket. A tanácskozáson részt vett Ryozo Mogi Japán budapesti nagy­követe, aki hangsúlyozta, hogy a jelentős föld­rajzi távolság ellenére a két ország közötti ke­reskedelmi, üzleti kontaktusok az elmúlt évek­ben számottevően fejlődtek. Elsősorban újabb vegyes vállalatok létrehozásával, a har­madik piaci együttműködés szélesítésével bő­víthetők a kapcsolatok. Japán a Magyaror­szágnak nyújtott finánchitelek növelése mel­lett elsősorban a működőtöké további export­jában érdekelt. Székács Imre, a magyar-japán gazdasági klub elnöke elmondta, hogy az elmúlt években kedvezően fejlődtek a két ország kereskedel­mi kapcsolatai. A Japánba irányuló magyar export - többek között a dollár árfolyamcsök­kenése következtében - 1986-ban 61 száza­lékkal, 1987-ben pedig 48 százalékkal bővült. Több japán vállalat megbeszéléseket kezdett magyar cégekkel arról, miként kapcsolódhat­nának be a szovjetunióbeli földgáz- és kőolaj- lelőhelyek kiaknázásába. Tárgyalnak újabb vegyes vállalatok létrehozásáról és ipari koo­perációk bővítéséről is. Jelenleg három buda­pesti székhelyű magyar-japán vegyes vállalat működik, s a múlt esztendőben jelentős együttműködési megállapodást írtak alá két japán cég és a Salgótarjáni Üveggyár képvi­selői üveggyapot előállítására. Nyolc japán kereskedőház képviselteti magát Magyaror­szágon, s ez jelzi, hogy a távol-keleti ország cégeinek érdeklődése nő a magyar piac iránt. Kazuo Iwata, a japán-magyar gazdasági klub elnöke az üzletemberek közötti szemé­lyes kapcsolatok fejlesztésének fontosságára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyel­mét. Az elmúlt években számos magyar szak­ember járt Japánban, s ennek eredményei megmutatkoznak a magyar vállalatok export­jának gyors ütemű bővítésében. A klub szor­galmazza, hogy minél több japán üzletember keresse fel a jövőben Magyarországot. így kí­vánják a két ország közötti földrajzi távolságot csökkenteni, s javítani az együttműködés üz­leti feltételeit. Szeidzsi Cucumi, a Seibu Áru­házlánc tulajdonosa, a klub társelnöke el­mondta, hogy Japánban lényegesen átalakul a lakossági fogyasztás. Ehhez igazodva olyan kis- és közepes méretű vegyes vállalatokat le­hetne létrehozni Magyarországon, amelyek japán technológiával különböző fogyasztási cikkeket tudnának gyártani a távol-keleti or­szág számára. Az igényekről a japán társtulajdonosok fo­lyamatosan informálnák a vállalkozásokat, s az értékesítést is megszerveznék. Ilyen vegyes vállalatok alakulhatnának a nyomdaiparban, a konfkcióiparban, az élelmiszeriparban, kis­méretű szerszámgépek gyártásában. Hasonló együttműködés alakítható ki például bútorok, porcelánok gyártásában is. * Kazuo Iwatát, a japán-magyar gadzasági klub elnökét fogadta Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. Ugyancsak hétfőn fogadta a japán vendéget Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi mi­niszter, Berecz Frigyes ipari miniszter és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. PANORÁMA BUDAPEST - Simon Peresz izraeli külügyminiszter, az Izraeli Munkapárt el­nöke - útban a Szocialista Internaciona- lé madridi tanácskozására - május 8-9- én saját kezdeményezésére látogatást tett Budapesten és nem hivatalos meg­beszéléseket folytatott magyar vezetők­kel. Simon Peresz hétfőn elutazott Buda­pestről. ANKARA - Kurd gerillák megrohan­tak a hétvégén két falut Törökország dél­keleti részén, és megöltek 11 helyi lakost - jelentette vasárnap a török Hürriyet hír- ügynökség. A kurdok Törökország 52 milliós lakosságának körülbelül egyötö­dét teszik ki. Az 1984-ben indult kurd ge­rillamozgalom célja egy önálló kurd ál­lam létrehozása Törökország keleti, illet­ve délkeleti részén. BRÜSSZEL - Véget ért vasárnap Bel­gium eddigi történetének leghosszabb, tavaly december óta tartó kormányválsá­ga. Az új kormányt alkotó koalíció öt párt­ja - miután csütörtökön megegyezett a kormányprogramról - vasárnap meg­osztozott a miniszteri tárcákon is. A ke­reszténydemokrata Wilfried Martens, ki­jelölt kormányfő vasárnap jóváhagyás végett I. Baldvin király elé terjesztette a kabinet névsorát. A királyi palota vasár­nap esti közleménye szerint az uralkodó elfogadta az új kormányt. GDANSK - Hétfőn reggel a gdanski Lenin hajógyárat megszállva tartók visszautasították a gyár vezetésének és a vajdasági főügyészségnek az akció ön­kéntes és békés befejezésére vonatkozó javaslatát, amely egyben kilátásba he­lyezte a büntető, illetve a fegyelmi eljárá­sokról való lemondást is, bár a sztrájk kezdettől fogva törvénytelen volt. A gyár igazgatójának hétfői déli közleménye ez­zel együtt „szomorúan tudatja a hajógyár dolgozóival, hogy a lengyel nemzeti bank és a pénzügyminisztérium tekintettel a gyár jelenlegi gazdasági-pénzügyi hely­zetére a további hitelek és állami támo­gatás folyósítását lehetetlennek tartja”. A Lenin hajógyár vezetésének ezek után nem marad más választása, mint az ala­pító szervhez, az ipari minisztériumhoz fordulni a gyár további sorsára vonatko­zó döntésért. BÉCS - A Varsói Szerződés hét és a NATO tizenhat tagállamának képviselői az európai haderőcsökkentésről tartan­dó tárgyalások mandátumának kidolgo­zását szolgáló konzultációk során hétfőn Bécsben újabb ülést tartottak. A konzul­tációk a bécsi utótalálkozóval párhuza­mosan folynak, megbeszéléseken már sikerült kidolgozni a mandátum bevezető részét és két fejezetét. Világpolitika és csillagjóslás Az ókori világban természetes dolog volt, hogy a nagy államférfiak, hadvezérek nagy döntéseik előtt - állatáldozatokat végző papok révén - megtudakolják az égiek véleményét. Ha baljós jeleket látott az áldozati bárány zsigereiben, a bölcs férfiúk jobban tették, ha egy ideig csendben meghúzzák magukat otthon. A csilla­gok állásából szintén következtettek a rózsaszínű és fekete jövőre: ma is emlege­tik, hogy Julius Caesar nem vette figyelembe, hogy csillagjósa azt súgta neki: „Óvakodj március idusától". A következmények ismertek... Meglepő módon a XX. században sem maradtak munka nélkül az asztrológu­sok és a spiritiszták. Az elmúlt hetekben sok lap élcelődött azon, hogy Ronald Reagan amerikai elnök és neje időnként jobban bízik a csillagok állásában, mint a szakértőkben, de legalábbis személyes horoszkópjukat rend­szeresen tanulmányozzák. A Fehér Ház ura azonban csak a legutóbbi példa. Két korábbi amerikai elnök, Woodrow Wilson, és Warren Harding feleségei rendsze­resen láttak vendégül médiumokat. Winston Churchill, Nagy-Britannia II. világhá­borús miniszterelnöke szintén megkérdezte a csillagok tudóit, miután megtudta, hogy Hitler asztrológusokkal dolgozik. A náci vezér különben 1944-ben elkerget­te házi csillagjósát, miután az megjósolta neki, hogy elveszti a háborút... Egy néhány évvel ezelőtt elhunyt híres német asztrológus, Margarete Buchela halála előtt felfedte, hogy rendszeres vendége volt Konrad Adenauer, amikor az NSZK kancellárja volt. A thaiföldi ellenzéki pártok mostanában sűrűn átkozhatják az égieket. Helyi „szakértők” ugyanis kiszámították, hogy április 8-án, 10.42-kor jön el Prem Tin- szulanond kormányfő „legsebezhetőbb pillanata". Azt tanácsolták az ellenzék­nek, hogy ekkor terjesszék be a bizalmatlansági indítványt, Prem bukása „biztos”. A derék varázslók csak azt hagyták ki a számításból, hogy a kormányfő erre fel­oszlatja a parlamentet és új választásokat ír ki... A legősibb jávai miszticizmus híve Suharto indonéz elnök. 1975-ben még ven­dégét, Gough Whitlam akkori ausztrál kormányfőt is elvitte egy barlangba, „medi­táció céljából”. Indiában az asztrológiának igen nagy hagyományai vannák: ma is minden magára adó szálloda tart csillagjósokat. Éppen ezért meglepő, hogy éppen az in­diai kormányfő, Radzsiv Gandhi, kivétel - semilyen földöntúli erőben nem hisz... Nyolcadszor kiváló a naki Dózsa Tsz (Folytatás az 1. oldalról.) újra a párttitkár a beszédbe. A tavalyi átlagkereset 92 ezer forint. Már vagy tíz éve kinőttük a közös vacsorát, a csapra- vert ötszáz literes hordót. Akkor azt hit­tük, csak úgy a jó, de kérte a tagság, osszuk ki annak az árát, így most egy aláírás az ünnepi közgyűlésen egy szá­zast ér. Azt vesz rajta a tag, amit akar. Ha kell neki, kap fél kiló húst, egy liter bort érte... Nem fért mindenki az asztalhoz. A ma esti ünnepen a testületi tagok, a veze­tők, a nőbizottság, az ellenőrző bizottság és a vendégsereg együtt estebédel. Ök nem kapnak százast - nevet most a párttitkár. Kérdem, mit szólna, ha valaki bekére- tőzne az asztalhoz.- Fölállnék és odaengedném - a he­lyemre - vágja rá egyből. A kisdobosok műsorát követően át­rendezik a színpadot. A díszelnökség felvonul a pódiumra, köztük van dr. Eleki János, a TOT főtitkára, Mátyás István, a megyei tanács elnökhelyettese, Barsi Mi­hály a Teszöv titkár, Nagy Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője és még sok más meghívott is.- Nem hivalkodunk, de megadjuk a módját - szól oda egy fiatalember, ami­kor látja, hogy a protokoll-listát böngé­szem. Mire fölnézek, már a többiek között ül. A kezdeti kínlódást erős közös gazda­ság váltotta. A háztájit csendben megtű­rik, elvannak vele az emberek - így szól most a sommás összegzés a kérdezős- ködésre. A szünet hozta zsibongásba a Himnusz ver néma csendet, tiszteletet... Az elnök, Czirik Béla, sok szépet mond­hat el a tagságnak. A megyei értékelés­ben az V. ötéves tervben másodikak, a következőben elsők már, az országos rangsorban 1980-ban 47.-ek, majd 21- ek és szépen sorban 12.-ek(l), 27., 17., 36., 15... mindig az élbolyban. Közepes növénytermesztési év, re­kordtermés a kukoricánál. Itt azt mondja az elnök, még jobban odafigyelni - taka­rékosabb költségfelhasználásra töre­kedni. A sertéságazat kiemelkedően jó Generációk... dr. Tóth Lajos főállat­tenyésztő fogadja a nyugdíjasokat évet zárt, túlteljesített tervvel, árbevétellel és persze nyereséggel is. A bruttó jöve­delem 53 millió forint lett, a nyerség 38 millió 898 ezer forint!- Dolgozni akar a nép, biztonságérzete nem ingott meg. „A több pénz többet ér” - lett a vezérelv - mondja Mányok Ernő. A személyi jövedelemadónak itt sem örül­tek, de többet dolgoznak, hogy több ma­radjon. Újra a névtelen nyugdíjas mondja a magáét. - Ha itt ül az anyósa, akkor is mondom, ilyen elnök kell ide. Szigorú, szereti a rendet maga körül. Rend is van a „téescsében”... A beszámolóban így ír az elnök: - Az adottságok és a hatékonyság fokozásá­val, az összhang megteremtésével jutott előre a naki téesz... A nyugdíjasoknak tavaly 130 ezret jut­tattak. Egy fiatalember csodálkozva, de válaszolt a kérdésre - ő tavaly 120 ezret keresett a téeszben. SZABÓ SÁNDOR Fotó: S. M. Köszöntő. Balról Czink Béla, dr. Eleki János, Barsi Mihály. RFSZ- cáfolat A PFSZ kategorikusan cáfolta az egyik amerikai magazinban megjelent, széles körben hitelt érdemlőnek tekintett infor­mációt, miszerint Abu Dzsihad meggyil­kolásakor a gyilkosságot végrehajtó kommandó igen fontos dokumentumo­kat vitt magával. A tuniszi központban vasárnap este közzétett nyilatkozat leszögezte: a pa­lesztin vezető gyilkosainak nem volt lehe­tőségük arra, hogy valóban fontos okmá­nyokat raboljanak el Abu Dzsihad ottho­nából - egyszerűen azért, mert ilyeneket nem tartott lakásán. A PFSZ szerint a ka­tonai irányítással kapcsolatos minden bizalmas irat a bagdadi palesztin köz­pontban van, mivel Abu Dzsihad Amman- ból való kiutasítása (1986 júliusa) után oda szállította azokat. Az amerikai U. S. News and World Re­port legfrissebb számában az izraeli hír­szerzés forrásaira hivatkozva azt jelen­tette, hogy „a megszerzett dokumentu­mok gyakorlatilag ugyanolyan fontosak, mint maga a gyilkosság, a PFSZ 2. számú vezetőjének megölése”. A hírmagazin tudni vélte, hogy az Abu Dzsihad ottho­nából elrabolt papírok a PFSZ anyagi tá­mogatóinak listáját, fegyverbeszerzési forrásait, valamint a felszabadítási szer­vezet Izraelben dolgozó ügynökeinek névsorát is tartalmazta. A londoni értekezleten nem volt szó a kubai csapatokról A Dél-Afrikában kialakult helyzet rendezéséről nemrégiben Londonban folytatott négyoldalú megbeszéléseken nem volt szó kubai csapatoknak Ango­lából történő kivonásáról - jelentette ki Dakarban szenegáli újságíróknak Afon­so Van-Dunem angolai külügyminiszter. Az angolai külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy országának álláspontja a kubai csapatok kivonásával kapcsolat­ban nem változik s a jövőben sem fog megváltozni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents