Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
MA 1988. május 7. SZOMBAT XXXVIII. évfolyam, 108. szám ÁRA: 2,20 Ft A rák ellen az emberért, a holnapért (3. oldal) A békehónap megyei megnyitója Pakson A településfejlesztési társadalmi munkáért Horváth István belügyminiszter adta át a Nemzeti Zászlót A tanácsülés elnöksége Grósz Károly angliai látogatása Tegnap folytatódott a tárgyalássorozat Paks városa az idén már második alkalommal nyerte el a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Nemzeti Zászlaját a településfejlesztésben elért kiemelkedő társadalmi munkáért. Tegnap este hét órakor mintegy hétszá- zan gyűltek össze a Munkásmüvelődési Központ melletti étteremben, a zászlódíszbe öltözött város polgárai közül, hogy megünnepeljék az eseményt, ami egyúttal a hagyományos béke- és barátsági hónap megyei megnyitója is volt. A kibővített tanácsülésen részt vettek a megye, a város, ésTol- na megye többi városának párt-, állami és társadalmi képviselői, köztük Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság első titkára, Kiss Magdolna a megyei KISZ-bizottság első titkára, és Varjas János, a Hazafias Népfront megyei titkára. Az elnökségben foglaltak helyet a megye és a város elszármazottjai, közöttük Jantner Antal miniszterhelyettes, Ribling Ferenc, a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese. A város polgárait és a vendégeket Li- povszky Gyula a városi pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Jákli Péter tanácselnök mondott ünnepi köszöntőt. Ebben többek között szólt az elért eredményekről, a munka megható és vidám részleteiről, majd megköszönte mindazok munkáját, akiknek az elért eredmények és sikerek köszönhetők. A paksi társadalmi munkát biztosan ki lehet mutatni számokban, naturáliákban és forintokban, de ennél is fontosabb dolog, hogy a közös munka összehozta az utcák és terek lakóit. Az együtt végzett társadalmi munkában közösségek kovácsolódtak, kiemelkedtek azok az vezetők, akikben a többiek megbíztak. A város társadalmi munkaakcióinak lényege a nyíltság, a nyilvánosság és közös gondolkodás. A munka elvégzéséhez nyilván kevés a tanácsi apparátus, ezért a Városvédő és Szépítő Egyesülethez fordultak. Ennek a tagjai járták végig a várost a tanácstagokkal és a Hazafias Népfront aktivistáival annak eldöntéséhez, hogy hol, milyen feladat megoldására van szükség, melyek azok a munkák, amelyeket a lakosság pénzzel és társadalmi munkával támogatni hajlandó. Két év alatt 72 utcában közel kilencvenezer négyzetkilométer út, és még ennél is több utcában járda épült. Huszonhárom utca lakói vállalták a szennyvízépítés teljes költségét, elkészült harmincnyolcezer négyzetméter park. A közös munka során sikerült kialakítani, korszerűsíteni a közintézményeket. A nyilvánosság nemcsak a társadalmi munkában volt jelentős, bár ott is szerepet kapott, hiszen azok az utcák kapták meg a tanácsi pénzből a hozzájárulást, ahol a legtöbb anyagi erőt és legtöbb társadalmi munkát ajánlották fel. Ugyanez történt a tanácsülések esetében is. Talán még az országban sincsen példa arra, hogy egy-egy fontosabbtéma megtárgyalására több százan jelenjenek meg a fórumon. A lakosság hozzászólásaival befolyásolta a tanácstagokat saját állásfoglalásaik kialakításában, ugyanakkor személyes részvételével is ellenőrizhette azok munkáját, akiket képviselőinek megválasztott. Mindez tovább növelte a bizalmat a tanács és a lakosság között. Már a problémát is felismerték a tanács vezetői, ami abban jelentkezik, hogy az egyedülálló öregek nem képesek akkora anyagi erőt és társadalmi munkát felajánlani, mint a fiatalok. Most úgy tűnik, hogy helyettük vagy az utca lakói vagy pedig a szocialista brigádok vállalják a terheket. Pakson már két éve társadalmi valóság a nyíltság, a nyitottság, a demokrácia és az alulról jövő kezdeményezések intézményes támogatása. Ezzel együtt magától megvalósul a legszélesebb társadalmi ellenőrzés is. Horváth István belügyminiszter, a város szülötte, meleg szavakkal szólta hazáról és annak arról a kis részéről, amit szülőföldünknek mondhatunk, gratulált az elért eredményekhez és átadta Jákli Péternek, a HNFOT Nemzeti Zászlaját és az ezt tanúsító okiratot. Császár József Tolna Megye T anácsa elnöke hozzászólásában beszélt a társadalmi munka megyei eredményeiről, majd ismertette a megyei településfejlesztési verseny eredményeit. A városok kategóriájában a mintegy 10 ezer forint egy főre eső értékkel Paks lett az első. A helyi kitüntetések sorában a Pro Űrbe emlékplakettet az idén ketten vehették át ünnepi tanácsülésen, Nagy Istvánné, a Paksi Atomerőmű Vállalat közgazdasági vezérigazgató-helyettese és Bencze János honvéd ezredes. Rajtuk kívül számosán részesültek társadalmi munkáért különféle elismerésekben. Fodor István, az Országos Béketanács titkára az ünnepi hangulatban hatásosan szólhatott a béke és az alkotó munka szépségeiről és jelentőségéről. Az Országos Béketanács kitüntető jelvényét Varjas Jánosnak, a HNF megyei titkárának és Nándori Lajosnak, a HNF paksi titkárának adta át. AzOBT emléklapját az atomerőmű KISZ- szervezete érdemelte ki. A batyusbál lapzártakor még nem kezdődött el. A londoni City, az üzleti és bankvilág ideg központjával ismerkedett pénteken délelőtt Grósz Károly. A Minisztertanács elnöke, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Nagy-Britanniában, évszázados hagyományú, ám napjaink pénz- és értékvilágpiacán ma is kulcsszerepet játszó intézményeket keresett fel. Olyanokat, amelyek működése iránt a megújuló magyar gazdaságban is egyre nagyobb az érdeklődés. Első útja a határidőügyleti értékpapir- és devizatőzsdére vezetett, ahol David Burton elnökhelyettes magyarázta el ennek a viszonylag újkeletű, a hagyományos értéktőzsde segédmotorjaként, létrehozott intézménynek a különleges szerepét. Funkciójának lényege az, hogy a hosszabb lejáratú határidős üzletkötéseknél viszontbiztosító ügyletekkel védje ki a valutaárfolyamok, illetve a bankkmat- lábak hevesebb ingadozásából keletkező veszteségeket. Grósz Károly sétát tett az alkuszok termében, ahol az ügyletkötők a kívülállók számára kiismerhetetlen hang-és zűrzavarban kiáltozzák egymásnak eladási és vételi ajánlataikat. Ezután a magyar kormányfő minden börzék ősét, a londoni értéktőzsdét kereste fel, ahol Sir Nicholas Goodison elnök adott áttekintést a kétszázötven éves múltú intézményről. Itt adják-veszikaz állami és intézményi kölcsönkötvényeket, illetve jegyzik az ötezer legnagyobb brit ipari és üzleti vállalat részvényeit, amelyek öszes névértéke meghaladja a 600 milliárd fontot. Ebben a teremben a kiabálásnak és sürgés-forgásnak már nyoma sincs - az alkuszok helyét 1986- ban számítógép-terminálok foglalták el. Grósz Károly nem hagyott kétséget az iránt, hogy Londonnak ez a közkedvelt turisztikai érdekessége számára nem pusztán látványosság: elmondotta vendéglátóinak, hogy Magyarországon is napirenden van az értékpiac továbbfejlesztése. Délben a Bank of England (Angol Bank) kormányzója, Robin Leigh-Pem- berton látta vendégül Grósz Károlyt és kíséretét a Bank of England székházában. A brit és a nemzetközi pénzpiacon egyaránt kulcsszerepet játszó Bank of England vezetőivel folytatott eszmecserét megelőzően látogatott el a Miniszter- tanács elnöke a parlamentbe. Itt előbb Robert Adley alsóházi képviselővel, a brit-magyar parlamenti csoport vezetőjével, majd Sir Bemard Weatherill házelnökkel találkozott. Mindkét megbeszélésen szó esett a kedvezően fejlődő magyar-brit törvényhozói kapcsolatokról és ezek további bővítésének lehetőségeiről. Délután London főpolgármestere, Sir Greville Spratt köszöntötte a magyar kormányfőt a Mansion House-ban, amely évszázadok óta a mindenkori főpolgármester rezidenciája. Grósz Károly csütörtöki és pénteki találkozóin részt vett Kovács László külügyminiszter-helyettes és Domokos Mátyás londoni magyar nagykövet. Kapolyi László, a Minisztertanács kormánybiztosa, Bartha Ferenc kereskedelmi államtitkár, Rátkai Ferenc művelődési miniszter- helyettes és Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke pedig brit partnereikkel, kormánytisztviselőkkel, intézmények és vállalatok vezető képviselőivel folytatott megbeszéléseket. Miniszterelnökünk sajtóértekezlete Grósz Károly bevezető nyilatkozatában utalt arra, hogy a második világháború óta most első ízben látogatott magyar miniszterelnök Nagy-Britanniába. Mint mondotta, mostani útja abba a magas szintű találkozósorozatba illeszkedik, amelyet Margaret Thatcher 1984-es budapesti és Kádár János 1985-ös londoni látogatása fémjelez. Ezek a találkozók - tette hozzá - jelentős ösztönzést adtak az országaink közötti kapcsolatok fejlődésének, s hozzájárultak a keletnyugati párbeszéd megélénküléséhez, a bizalom erősödéséhez is. Ugyanezt reméltük a mostani látogatástól és ez a reményünk teljesült. Grósz Károly a brit miniszterelnök asszonnyal folytatott „rendkívül őszinte, nyílt és mélyen szántó” véleménycseréjéről, és más vezető politikusokkal tartott tárgyalásairól szólva kiemelte:- E találkozók meggyőztek arról, hogy a brit politikai és gazdasági körökben, a kulturális és tudományos életben, s a közvéleményben egyaránt nagy az érdeklődés Magyarország iránt. Bizakodással tölt el, hogy nem csupán érdeklődést tapasztaltam, hanem őszinte rokon- szenvet is azon törekvéseink iránt, amelyek jelenlegi gazdasági nehézségeink megoldását célozzák. Ez azért is fontos számunkra - hangsúlyozta -, mert országunk adottságainál, nyitottságánál fogva, nagymértékben függ a külvilágtól, rá van utalva a nemzetközi kapcsolatokra. Különösen érvényes ez napjainkban, amikor a magyar gazdaság szerkezetének megújítása, hatékonyságának és versenyképességének növelése áll erőfeszítéseink középpontjában. Ehhez nélkülözhetetlennek tartjuk a külföldi tőke és technológia bevonását, s számítunk a brit vállalatok, bankok részvételére is. A kormány elnöke beszámolt arról, hogy a megbeszéléseken megvilágította a magyar álláspontot azokkal a tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeket évekkel ezelőtt - éppen brit biztatásra - kezdett a magyar kormány az Európai Gazdasági Közösséggel. Ez alkalommal is elmondta, hogy Magyarország türelmes tárgyalópartner, rugalmasan keresi a mindkét felet kielégítő megoldásokat, de nem hajlandó lemondani a diszkriminációmentes kereskedelmet garantáló jogairól, amelyeket 1973-ban a GATT-hoz történt csatlakozásakor már elismertek.- Bizakodással tölt el - folytatta Grósz Károly -, hogy brit tárgyalópartnereim a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit hozzánk hasonlóan ítélik meg. Vannak persze különbségek is a magyar és a brit álláspont között, hiszen más-más szövetségi rendszerhez tartozunk. Ez azonban nem változtat azon, hogy tárgyalásaim meggyőztek: véleményünk egybeesik a tekintetben, hogy valameny- nyi államnak - nagyságától, társadalmi rendszerétől függetlenül - nagy erőfeszítéseket kell tennie a béke érdekében. A magyar kormány vállalja a kelet-nyugati párbeszéd kiszélesítéséből reá háruló feladatokat - mondotta a kormány elnöke. Jákli Péter Az ünneplő paksiak
