Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-05 / 106. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA A Dunántúli 1988. május 5. Csütörtök Napló I XXXVIII. évfolyam, 106. szám jubileuma ÁRA: 1,80 Ft (5. oldal) Megújuló textilipar Tolnán Tolna legjelentősebb gazdasági ágazata a textilipar. Már 1889-ben Bezerédj kezdemé­nyezésére felépült itt a Selyemfono­da, ahol akkoriban árvalányok dol­goztak, 1923-ban pedig megalakult a textilgyár is. A fonodából később a Magyar Se­lyemipari Vállalat gyáregysége lett, ma pedig leányvállalatként működik. Termékszerkezetét folyamatosan korszerűsíti, legújabb a polyészter- háló-gyártás. Eddig ez két gépen tör­tént, ettől a héttől pedig két újabb osztrák szerkezet növeli a szövő­előkészítő üzem teljesítményét. A tervek szerint év végéig 1 millió négyzetméter kerül az új termékből a hazai piacra.- A részleg másik újdonsága egy olyan, NDK-ból vásárolt igen haté­kony felvetőgép, amely kiváltja a ki­sebbeket. Jóval termelékenyebb azoknál, segítségével 2 helyett 6 ezer méter fonal kerülhet fel egy hen­gerre. A technikai eszközök természete­sen mit sem érnének az őket kezelő emberek nélkül. Az itt dolgozó kol­lektíva tavaly nyerte el a Kiváló Üzem címet, most május elsején pedig a 18 tagú Szép szó szocialista brigád kapta meg a Leányvállalat legjobb termelő brigádja kitüntetést. Az NDK-beli felvetőgép háromszor termelékenyebb mint a régiek (A Tolnai Népújság lapunk szom­bati számában olvasható.) Grósz Károly Londonba érkezett Grósz Károly, a Minisztertanács elnö­ke Margaret Thatcher kormányfő meghí­vására szerdán hivatalos látogatásra Nagy-Britannia és Észak-írország Egye­sült Királyságba utazott. A miniszterelnök kíséretében van Kapolyi László, a Minisztertanács kor­mánybiztosa, Bartha Ferenc kereskedel­mi államtitkár, Kovács László külügymi­niszter-helyettes, Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes, Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke. Domokos Mátyás, a Magyar Népköz- társaság londoni nagykövete London­ban csatlakozik a küldöttséghez. Grósz Károlyt és a kíséretében lévő személyiségeket a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, a Minisztertanács elnök­helyettese, kereskedelmi miniszter és Várkonyi Péter külügyminiszter búcsúz­tatta. Jelen volt Peter Harborne, Nagy-Bri­tannia és Észak-írország Egyesült Király­ság budapesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. Grósz Károly miniszterelnök és kísére­te szerda este Londonba érkezett. A ma­gyar kormány különgépe helyi idő szerint 18 órakor szállt le. A Heathrow repülőté­ren Grósz Károlyt és a kíséretében lévő személyiségeket David Mellor külügyi ál­lamminiszter üdvözölte, majd szálláshe­lyükre kísérte a brit kormány magyar vendégeit. A hivatalos program ma reggel kezdő­dik. Budapest vendége Abe Sintaro Kádár János fogadta a delegációt Az Országgyűlés vendégeként - par­lamenti delegáció élén - szerdán Buda­pestre érkezett Abe éintaro, a japán Li­berális Demokrata Párt főtitkára. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az Országgyűlés elnöke fogadta. Jelen volt Ryozo Mogi, Japán budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja a késő délutáni órákban a Parla­ment Nándorfehérvár termében fogadta Abe Sintarót, valamint a kíséretében lévő vezető japán kormánypárti politikusokat. A megbeszélésen a nemzetközi élet kérdései mellett nagy súlyt kaptak a ma­gyar-japán kapcsolatok témái is. Külön kiemelték, hogy rendkívül fontos a gaz­dasági együttműködés tartós szálainak kiépítése. Hangsúlyozták, hogy az ehhez szük­séges politikai légkör további javítása igényli a magas szintű politikai érintke­zés folyamatosságának fenntartását. A találkozón jelen volt Sarlós István, Györke József, a Központi Bizottság kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, va­lamint Ryozo Mogi. Ülést tartott a Minisztertanács Szakmai fórum a földértékelésről Rengeteg a nyitott kérdés A megye mezőgazdasági nagyüze­meinek vezetői kaptak meghívót arra a tegnap délelőtti szakmai fórumra, melyet az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Ok­tatási Igazgatóságán tartottak meg. Má­tyás István, a Tolna Megyei Tanácsa el­nökhelyettese köszöntötte a megjelente­ket, köztük Hoffer Istvánt, a MÉM Föld­ügyi és Térképészeti Hivatalának vezető­jét, dr. Szöllősi Endrét, a MÉM tervgaz­dálkodási főosztályvezetőjét, Kelemen Istvánt, a Tolna Megyei Tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osztályának ve­zetőjét és Barsi Mihályt a Teszöv titkárát. A földek komplex értékelési rendszeré­nek és módszerének megoldásáról esett szó, melynek vitaindító előadását Hoffer István tartotta meg, és elmondta, hogy az agrárszabályozás aranykoronás mód­szerét - ami alapja az adózásnak - az el­múlt több mint 100 esztendő fejlődése túlnőtte, ezért igyekeztek kidolgozni egy korszerűbb, biztosabb, a valósághoz kö­zelebb álló értékmérő rendszert, amit a MÉM, a Magyar Tudományos Akadémia és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szakembergárdája dolgozott ki, ötéves munkával. Az országban mindenütt 123 hektáronként vettek mintát, 237 osztá­lyozási vidéket jelöltek ki, és a munkában a szövetkezetek, gazdaságok is segítet­tek. A befejezett munka rendszerre és módszerre nézve is alapos volt, az öko­nómiai és ökológiai szempontokat egy­aránt figyelembe vette. A mai felfogás szerint úgy tűnik, hogy az új komplex ér­tékelési rendszer több gazdaságra is kedvezőtlenül hat. A tény, több mint húsz szövetkezet ennek a bevezetésével azonnal veszteségessé válik. (Tolna me­gye gazdaságai az új értékelési rendszer alapján több mint 170 millió forinttal több adót fognak fizetni.) A tervezet szakmai értékelési rendsze­rének egyes pontjairól dr. Szöllősi Endre főosztályvezető tartott előadást, majd ezt követően az „érdekeltek”, az elnökök, igazgatók tettek fel kérdéseket a terve­zettel kapcsolatban, melyeket jobbára a gyakorlat által diktált szempontok vezé­reltek. íme néhány felvetés, kérdés, ami elhangzott: Hogyan állapítják meg a kör­zeteket, mert annak helytállóságát a gya­korlat nem látszik igazolni? Mit érthetünk a növénytermesztés tiszta jövedelmező­ségén? Mivel magyarázható, hogy a du­nántúli megyék földjeit fölértékelték, míg az alföldieket ugyanez mintha fordítva érintené? A táblákon belüli talajhetero­genitással mit lehet majd kezdeni? Ké- szült-e valamilyen modellszámítás a te­reptárgyakra vonatkozóan? Melyek az országos hasonlítási alapok? Úgy tűnik, az új értékelési rendszer be­vezetése előtt még jócskán akad nyitott kérdés, ami megoldásra vár. - szs ­A Minisztertanács szerdai üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács előterjesztést vita­tott meg a költségvetési reform téziseiről. Jóváhagyta a munka irányára, szervezé­sére és ütemezésére vonatkozó javasla­tokat. Tudomásul vette, hogy a pénzügy- miniszter a munkálatok elvégzésére költ­ségvetési reformbizottságot hozott létre. A kormány módosította a kiemelt üdü­lőhelyekről szóló jogszabályokat. Az új rendelkezések növelik a helyi tanácsok önállóságát. Bányász Rezső sajtótájékoztatója A Minisztertanács ülését követő kor­mányszóvivői értekezleten Bányász Rezső válaszolt a megjelent újságírók kérdéseire. A Magyar Hírlap érdeklődé­sére elmondta: a kormány beható vitát folytatott a költségvetési reform tartalmá­ról, irányairól, várható kihatásairól. Rá­mutatott, hogy a stabilizációs és kibonta­kozási kormányprogrammal együtt az ál­lamháztartást is korszerűsíteni kell. A re­form az új adórendszer bevezetésével - január elsejével - lényegében már meg­kezdődött. Most a tennivalók fontos ré­sze lesz az államháztartási bevételek és kiadások újrarendezése: az állami költ­ségvetés és a helyi önkormányzatok fel­adatainak és azok finanszírozási forrá­sainak szabályozása; az államháztartás új szerkezeti és mérlegrendszerének kialakítása. Ugyancsak újra kell szabá­lyozni az Országgyűlés, a Miniszterta­nács és a pénzügyminiszter államháztar­tással kapcsolatos jogait és kötelessé­geit. A költségvetési reform megvalósítá­sánál folyamatosan vizsgálni, elemezni kell a változások gazdasági-társadalmi hatásait. A munka előrehaladásától füg­gően az Országgyűlés várhatóan ősszel kap tájékoztatást a főbb kormányzati el­képzelésekről, de további időre, feltehe­tően még egy évre van szükség ahhoz, hogy a parlament elé kerülhessenek a főbb keretjogszabályok. A költségvetési reform végrehajtása természetesen nem köthető egy vagy két időponthoz. A kiemelt üdülőhelyekkel összefüggő kormányhatározatról szólva (a Magyar Nemzet kérdésére válaszolva) a szóvivő hangoztatta: a jogszabály-módosítás alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a helyi igazgatási szervek megnövekedett hatásköre a településfejlesztés e sajátos területén is megfelelően érvényesüljön. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az illetékes minisztérium döntése a kiemelt üdülő­hellyé nyilvánítás során csupán a telepü­lések körének meghatározására terjed­jen ki. A rendelet egyébként szigorú felté­telekhez köti, hogy egy-egy település mi­kor nyilvánítható üdülőhellyé. E feltételek közül kiemelésre kívánkozik az infra­struktúra megfelelő színvonala, az ellá­tottság kielégítő minősége. A kormányszóvivő foglalkozott azokkal a törekvésekkel is, amelyek az általános forgalmi adó sürgős módosítására irá­nyulnak. Ezzel összefüggésben (a Ma­gyar Rádió kérdésére válaszolva) hang­súlyozta: a kormány a korábbi álláspont­ját fenntartva, megerősítve határozottan elutasít minden olyan javaslatot, amely a mindössze négyhónapos adórendszer fellazítására ad alkalmat. A magánlakás-építések számának és az építőanyagok árának viszonyát firtató kérdésre (Népszava) a szóvivő közölte, hogy az év első két hónapjában 6700, úgynevezett magánerős lakás építését kezdték meg, ez 40 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. Lehet, hogy ez az összehasonlítás az év eleji kedvező időjárás miatt torz, de még­is mutatja a tendenciát. A lakásépítések számának növekedése valószínűleg a ja­nuár elsején életbe lépett kedvezőbb hi­telezési és szociálpolitikai támogatási feltételeknek tulajdonítható. Sokat elárul a helyzetről az is, hogy az építési kölcsö­nök száma az előző évinek mintegy más- félszerese. Az állami bérlakások eladásával kap­csolatban - ugyancsak a Népszava ér­deklődésére - megnyugtató választ adott: senkinek - így például kiskerese­tűek, fiatalok, nyugdíjasok - feje fölül sem lehet eladni a lakást. Az a bérlakásra jogosult személy, aki a felajánlott bérle­ményt nem tudja, vagy nem akarja meg­vásárolni, mindaddig a lakásban marad­hat, amíg a jogosultsága fennáll. Ha a bérlő jövedelmi viszonyai megváltoznak, s így elveszti jogosultságát, akkor is to­vábbi öt év türelmi időt ad a jogszabály. A szóvivő (az MTI érdeklődésére) utalt a Bécs-Budapest világkiállítás megren­dezésének előkészületeire is. Mint mondta: a Minisztertanács egyik novem­beri határozata feladatául szabta az ille­tékes tárcaközi bizottságnak, hogy az előkészítő munkáról tájékoztassa a saj­tót. E pillánatban a legfontosabb, hogy május 9-én Bécsben egyeztető megbe­szélést tartanak, s ezután az operatív bi­zottság részletesen informálja a közvéle­ményt. Megemlítette azt is, hogy a világ- kiállításra több pályázó is jelentkezett, de a párizsi székhelyű Nemzetközi Kiállítási Iroda egyelőre még nem döntött: ki kapja a rendezés jogát. Bányász Rezső beszámolt arról (a Népszava kérdésére felelve), hogy a szakmunkásképzés mechanizmusának további javításáról tárcaközi megbeszé- (Folytatás a 2. oldalon.) Pilisi István művezető és Kintner János nyugdíjas gépmester az osztrák gép indításánál

Next

/
Thumbnails
Contents