Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-31 / 129. szám

IV/I A MA KRITIKAI 1988. május 31. KEDD ROVAT XXXVIII. évfolyam, 129. szám (4. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Csúcstalálkozó negyedszer Folytatódtak a tárgyalások A Varsói Szerződés tagállamainak tanácskozása A Varsói Szerződés tagállamai Politikai tanácskozását július közepén tartják Tanácskozó Testületé soron következő meg. Hazánkba látogat a finn elnök A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására a közeli napokban hi­vatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Mauno Koivisto finn köztársasági elnök és felesége. Negyedszer kiváló az aparhanti téesz Szakmai igényesség, biztonságos gazdálkodás Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hétfőn délelőtt a moszkvai Kreml Katalin- termében megkezdte második megbe­szélését. Az amerikai elnök vasárnap délután érkezett a szovjet fővárosba. Első vasár­napi négyszemközti megbeszélése az SZKP KB főtitkárával 71 percig tartott. Több mint másfél órán át tartott Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan második, hétfő délelőtti találkozója. Ezen a két ál­lamférfi kíséretének tagjai is részt vettek. A Kreml Katalin-termében a tárgyalások előtt a két vezető röviden válaszolt a te­rembe bejutott újságírók kérdéseire, amelyek elsősorban az emberi jogok té­makörét érintették. Mihail Gorbacsov válaszaiban hang­súlyozta: javasolta Reagan elnöknek, hogy sokkal alaposabban vitassák meg ezt a problémakört, mivel az a benyomá­sa alakult ki, hogy szovjet és amerikai részről nem egészen pontos képet alakí­tottak ki a reális helyzetről a Szovjetunió­ban, illetve az Egyesült Államokban. Az SZKP KB főtitkára utalt az első talál­kozón felvetett javaslatára, melynek ér­telmében a két ország törvényhozásának keretei között állandó fórumot kellene biztosítani az idevágó problémák megvi­tatására. Az elnök kora délután, feleségével együtt, ellátogatott a moszkvai Danyilov- kolostorba, amely az orosz pravoszláv egyház fejének és a szent szinódusnak a székhelye, az egyház szellemi központja. * Az emberi jogok kérdését az Egyesült Államok a Szovjetunióhoz és más álla­mokhoz fűződő kapcsolatában abszolút meghatározónak tartja - jelentette ki Ro­nald Reagan. Az amerikai elnök a moszk­vai szálláshelyéül szolgáló nagyköveti rezidencián hétfőn magánjellegű találko­zót tartott mintegy száz meghívott szovjet ellenzéki személyiséggel. A találkozón elsősorban olyan szovjet állampolgárokat láttak vendégül, akik vagy szovjetellenes tevékenységük miatt voltak hosszabb-rövidebb időre elítélve, vagy pedig nem kaptak kivándorlási en­gedélyt. Ez a találkozó nem a csúcstalál­kozó hivatalos programjának része, de a szovjet tömegtájékoztatás - ha nem is részletekbe menően - beszámol erről is. A csúcs előtt egy sajtóértekezleten Vla­gyimir Petrovszkij külügyminiszter-he­lyettes kijelentette, hogy senki sem kí­vánta megakadályozni az elnököt ennek a találkozónak a megszervezésében. Az emberi jogok kérdése folyamatos napirendi pontja a szovjet-amerikai csúcstalálkozóknak. Naiv dolog volna azonban azt képzelni, hogy Washington mondaná meg a Szovjetuniónak, miként oldja meg a problémát - mutat rá a TASZSZ kommentátora azzal kapcsolat­ban, hogy Reagan elnök hétfőn moszkvai szálláshelyén szovjet ellenzéki személyi­ségekkel találkozott. A szovjet fél komolyan foglalkozik az emberi jogok kérdésével, egyebek között aggodalommal tölti el az is, ahogyan az Egyesült Államokban a nemzeti kisebb­ségek, illetve a politikai menekültek ügyét kezelik, s nem kevésbé nyugtalaní­tónak találja azt, hogy esetenként kiskorú vádlottakra is halálbüntnetést szabnak ki. Szovjet részről úgy vélik: az emberi jo­gok oszthatatlanok és minden egyes ele­mük - a politikai, az állampolgári, a gaz­dasági, a szociális, illetőleg a kulturális jog - szoros összefüggésben van egy­mással. Az Egyesült Államokban viszont nyilvánvalóan más szempontok érvénye­sülnek. Az ideológiai viták elkerülhetetlenek - húzza alá a TASZSZ kommentátora, majd leszögezi: azt azonban nem enged­hetjük meg, hogy az emberi jogok kérdé­sét az államközi kapcsolatok mérgezé­sére, a leszerelés és az enyhülés akadá­lyozására használják fel. * Az amerikai elnök felesége hétfőn - az előre rögzített programon kívül - pere- gyelkinói nyaralójában felkereste Andrej Voznyeszenszkij szovjet költőt. Ezt megelőzően Nancy Reagan a pe- regyelkinói temetőben felkereste Borisz Paszternák sírját és virágokat helyezett el azon. * Egy óra negyven percig tartott Mihail Gorbacsov és Ronald Regan második, hétfői találkozója - jelentette be a moszk­vai csúcstalálkozó második napját ösz- szefoglaló közös szovjet-amerikai szóvi­vői sajtóértekezleten Mariin Fitzwater el­nöki szóvivő. Gennagyij Geraszimov hoz­záfűzte: a második találkozó - amelyen ezúttal a teljes küldöttségek vettek részt - nagyon jó légkörű volt, legalább annyi­ra jó szellemben folyt, mint az első. Fitzwater a hétfői témákat ismertetve megemlítette, hogy a találkozó elején viszszautaltak az emberi jogok témakö­rére, de a fő figyelmet a leszerelési kér­déseknek és a kétoldalú kapcsolatoknak szentelték. Reagan elnök síkraszállt a kapcsolatok kiszélesítéséért, - így a két ország ifjúsága között is. Mihail Gorba­csov egyetértett az emberi kapcsolatok bővítésének szükségességével. Fitzwater kitért arra, hogy megkezdték munkájukat a munkacsoportok. Vasár­nap három és fél órán át tárgyaltak, egé­szen éjfélig, s kedden folytatják a tanács­kozásokat. Délután számolnak be a kül­ügyminisztereknek az elvégzett munká­ról. Szóba került az SDI is, s e téma kap­csán megértés alakult ki az előzetes érte­sítés kérdésben, Shultz külügyminiszter pedig haladásról tett említést a nukleáris kísérletek ellenőrzésének területén. En­nek megfelelő utasításokat adnak a munkacsoportoknak, illetve a genfi tár­gyalóküldöttségeknek. Reagan elnök (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap délután ünnepi közgyűlésen Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelme­zésügyi minisztertől vehette át az apar­hanti Búzavirág Termelőszövetkezet tag­sága az 1987. évi gazdálkodási esztendő eredményeként a Kiváló Szövetkezet ki­tüntető címet. Az ünnepségen részt vett Péter Szigfrid, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára, Császár Jó- - zsef, a megyei tanács elnöke, Varjas Já­nos, a Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottságának titkára, Barsi Mihály, a Te- szöv titkára, Kelemen István, a Tolna Me­gyei Tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának vezetője, valamint a mikrokörzet szövetkezeteinek elnökei, meghívott vendégei. A pakisztáni kormánynak szándéká­ban áll továbbra is durván beavatkozni Afganisztán belügyeibe, annak ellenére, hogy Genfben aláírták az afganisztáni helyzet politikai rendezését célzó megál­lapodást. Ez derül ki abból a nyilatkozat­ból, amelyet Ziaul Hakk pakisztáni állam­fő kínai újságíróknak adott Iszlámábád­ban. Nyilatkozatát a TASZSZ hírügynök­ség ismerteti. A genfi megállapodások lényegét a pakisztáni elnök mindössze abban látja, hogy a szovjet csapatok távoznak Afga­nisztánból. Ziaul Hakk úgy vélte, hogy a szovjet csapatkivonást követően Afga­nisztánban megindul a hatalmi harc, a je­lenlegi rendszert megdöntik és hazatér­Kerekes Ferenc elmondhatta, ez im­már a negyedik alkalom amikor a téesz kiváló gazdálkodásának jutalmául elnye­ri a kitüntetést, amit a gazdálkodás haté­konyságának javításával értek el. Az üze­mi termelési érték 29 százalékkal nőtt, 115 millió forint lett, nyereségük 29 millió, ami fennállásuk óta a legszebb ered­ményt jelenti. Az egy főre jutó bruttó ter­melési érték 198 ezer forint, míg az egy főre jutó nyereség 127 ezer forint lett. Az idén 15 százalékos bérfejlesztést fognak végrehajtani. Összességében jól gazdál­kodtak, mondta a szövetkezet elnöke. A miniszter meleg szavak kíséretében óriási taps közepette nyújtotta át a kitün­tetést az aparhanti tagságnak. hetnek a menekültek. Ugyanakkor a TASZSZ rámutat: Pakisztán minden erő­vel támogatja az afgán ellenforradalmá­rokat, fegyverrel és lőszerrel látja el őket a genfi megállapodás életbe lépése után is. Pakisztán területén számos katonai tábor működik, ahol újabb és újabb fegy­veres csoportokat képeznek ki. Iszlámábádban tévesen hiszik, hogy a Pakisztán által is aláírt genfi megállapo­dások nyílt semmibevétele, a beavatko­zás folytatása nekik kedvez. A genfi meg­állapodás többi résztvevőinek - a Szov­jetuniónak és az Afgán Köztársaságnak - megvannak az eszközeik ahhoz, hogy szembeszegüljenek a pakisztáni rend­szer intervencionista törekvéseivel. Ziaul Hakk ny i latkozata Tanácskozik a JKSZ konferenciája Az új-belgrádi Száva palotában hétfőn délelőtt munkabizottságokban folytatta munkáját a JKSZ országos értekezlete. A gazdasági reformról, a politikai intéz­ményrendszer megváltoztatásáról, vala­mint a kommunista szövetség megújítá­sáról tárgyaló, vasárnap a késő esti órá­kig tartó üléseken több mint 5Ó hozzá­szólás hangzott el. A küldöttek élesen bí­rálták az elmúlt két év gazdaságpolitikai és egyéb hibáit, hiányosságait és egyön­tetűen állást foglaltak a politikai, társa­dalmi, gazdasági és pártéletben várt gyökeres fordulat végrehajtása mellett. Rámutattak, hogy a válság mielőbbi le­küzdésének és a szocialista önigazgatás fejlesztésének alapvető feltétele a radi­kális gazdasági reform, a politikai intéz­ményrendszer átalakítása, a szocialista demokrácia széles kibontakoztatása és a JKSZ kádermegújítása. Figyelmet keltett: a JKSZ-ben a felsza­badulás óta ezúttal először történt meg, hogy a kongresszusi vagy országos érte- kezleti választott küldöttek között egyet­len második világháború előtti párttag sincs. Drago Szubotics sarajevói küldött nyomatékosan hangsúlyozta: a követke­ző rendes, vagy rendkívüli kongresszus­nak ki kell hagynia a szervezeti szabály­zatból mindazt, ami a JKSZ-t nyolc párt koalíciójává teszi. Az 1974-es alkotmány módosításával a JKSZ-nek arra kell törekednie, hogy az országban ne a tagköztársaságok és autonóm tartományok csúcsvezető­ségeinek akarata érvényesüljön, hanem a népé. Hétfőn a bizottsági viták kezdetekor összesen 300-an jelentették be, hogy fel akarnak szólalni. Klub a rendelőben Beszélgetésünkkor valahogy úgy fogal­mazott dr. Csehák Judit, szociális és egész­ségügyi miniszter, hogy egy bizonyos szem­pontból könnyű a helyzetük, mármint az egészségügyé, mert nemcsak ők, hanem a közművelődés is nyitott az utóbbi időben. Keresik a közművelődés új helyét, a közmű­velődési szakemberek új feladatát. A műveltséget a közhasznú műveltség­ben is látják, nemcsak a „magas műveltség­ben”. Tehát ahogyan az egészségügynek, úgy I mindannyiunk számára fontos, hogy a mű­velődési házakban a legkülönbözőbb hu­mán szolgáltatások, pszichoterápiás klu­bok, egészséges életmódra, családi életre, konfliktus-megoldásra, mentálhigiénére szerveződő közösségek kapnak otthont. Másként: a közművelődésnek ez a közös­ség - és nemcsak közönség - szervező új attitűdje és felfogása a két intézményrend­szert igen közel hozta egymáshoz. De a hasznos közeledés a másik oldal érdeme is, hiszen a rendelők várószobáinak, a rende­lőknek és maguknak az egészségügyi dol­gozóknak is közösség- és közönségszerve­zőknek kell lenniük. A miniszter asszony azt is mondta, hogy nagy boldogságot jelente­ne, ha minden kisebb-nagyobb váróban len­ne egy tévékészülék, vagy netán video, me­lyek nemcsak egészségügyi felvilágosítást szolgáló filmeket vetítenének, hanem köz­hasznú ismereteket közlő összeállításokat is. S amit pedig dr. Csehák Judit „avantgarde ötletének” nevezett, az az, hogy elképzelhe­tőnek, sőt kivitelezhetőnek tartja azokon a kistelepüléseken, ahol csak egyetlen közös­ségi hely van - ahol az orvos is rendel - hogy a várószobát felajánlhatnák például ifjúsági klubnak. Hogy az avantgarde ötlet mennyire figye­lemre méltó, azt nem kell magyarázni. Ugyanis arról van szó, hogy partnerség, együttműködési készség nélkül sok-sok do­log mégcsak álomképként sem merülhet fel. így viszont az összefogás a helybéli lakos­ság érdekét szolgálja majd. S amennyiben az ilyen és hasonló megol­dásoktól nem rettenünk vissza, akkor termé­szetesen a korábbi intézményi keretek ön- maguktól megszűnnek, de legalábbis lazul­nak, s nem az lesz a fontos, hogy milyen szakigazgatás menedzseli a dolgot, hanem csakis a közösség érdeke áll majd mindenek fölött. Mindezen érdemes eltűnődni, s nem csu­pán a különböző helyiségek többcélú ki­használását illetően, hanem egyéb lehetsé­ges koprodukciókon is. Gondolok itt arra, hogy egy szervezet meghirdet egy akciót, mégpedig a társszervvel közösen, mert ak­kor az eredmény is jobb lehet, az emberekre is jobban tudnak hatni, mint ki-ki egyedül. Persze, tapasztalataim szerint a gond ezután következik, ahogyan volt már rá példa nem is egyszer. Mert a babérkoszorút, avagy a ba­bérlevelet mindegyikük csakis magának akarná, illetve akarta. S ebből olyan parázs veszekedés támadt, hogy többen azt is szé- gyellték, hogy hallották. Pedig valljuk meg, hogy nem az a lényeg, hogy ki könyveli el az eredményt, hanem maga az emberekre, közösségekre gyako­rolt hatás. S ha valaki ezzel nem ért egyet, akkor csak azt kérdezem, mi van akkor, ha az első helyezést megosztva ítélik oda két „verseny­zőnek”, esetünkben két szervezetnek? A győzelem tényén az semmit nem változtat. Akkor meg különösen nem, ha a „zsűri” ma­ga az állampolgárokból verbuválódott kö­zösség. - hm ­SÜÜP^i A Kreml Katalin-termében tárgyalóasztalhoz ült a szovjet és amerikai delegáció

Next

/
Thumbnails
Contents