Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

1988. május 30. Képújság 3 Tolnai téesz Csernobil óta bizalmatlanok vagyunk Átalakítják a szarvasmarhatelepet Juhász Tibor és Varga János a szabadtéri karámokat szerelik A tolnai Aranykalász Termelőszövetke­zetben a múlt évben kezdték meg a szar­vasmarhatelep rekonstrukcióját. Első ütemben mintegy 9 millió forintos költség­gel elkészült a tejház és a fejőház - ahol a soros fejést fölszámolva folyik majd a mun­ka, javulnak a munkakörülmények, hiszen a tehenek „közlekednek” és az aknában a korábbival szemben nem görnyedve, ha­nem állva végezhetik a gondozók a fejést Nem volt minden gond nélkül való a re­konstrukció második ütemének beindítá­sa, hiszen időközben leszűkültek a beru­házási lehetőségek, de egyedi elbírálás alapján végül mégis megkapta a szövetke­zet a továbbiakhoz szükséges mintegy 10 millió forintnak a felét, vissza nem térítendő támogatásként. így júniusban megkezdőd­het a fejöház beüzemelése, majd az istállók korszerűsítése. A jószágok és a gondozóik számára egyaránt kellemesebb körülmények megteremtésén túl a várható anyagi elő­nyök sem mellékesek. Az eddigi mintegy 230 darabos szabadtartású állomány a korszerűsített telepen 300-ra bővíthető, az átlagosan 5500 literes évi tejhozam mellett - s a környező gazdaságok ta­pasztalata szerint e technológia mellett a termelés még növekszik - érdemes fej­leszteni. Ugyanakkor csökkenni fog a dolgozói létszám, hiszen - kényelme­sebb munkakörülmények között - egy gondozó az eddigi 25 szarvasmarhával szemben 80-at is meg tud majd fejni. A tejet 2 Celsius-fokra másodpercek alatt lehűtő betendezés munkába állításával pedig elkerülhetők lesznek a korábban, a nyári időszakban, a savanyodásból adódó veszteségek. -ri-gk­Készül a fejőház előtti térbeton amire csak akkor figyelt fel az apa, amikor a gimnazista fia, a jóval kisebb korú unoka- testvéreivel állt neki a homokozóban várat építeni. A nevelés szempontjából ugyancsak fontos a müértő-művészeti tevékenység kialakítása is. Ez minden gyermekkel szemben felállítandó követelmény és nem­csak azokra vonatkozik, akik valamilyen művészi területen különleges adottságok­kal rendelkeznek. Ez a fejlesztés már a ké­peskönyveknél, a gyermekoldalaknál el­kezdődik és a lakáskörnyezet kialakításá­ban valósul meg. Sok életrajz tesz bizony­ságot a családi házból induló, korán elkez­dődött esztétikai nevelés nagy értékéről és tartós hatásáról. Az előbbiek mindegyike szerepet játszik a társadalomhoz való viszony kialakításá­ban is. A társas jellegű játékokban már megjelennek az erkölcsi magatartásnor­mák is. A nevelés fontos tényező a társa­dalmi alapelvekkel való megismertetés, a politechnikai nevelés, a termelésben folyó oktatás. A nevelőnek segítenie kell a gyer­meket abban, hogy a fejlődéssel együttjáró ellentmondásokat és konfliktusokat le- küzdhesse. Ez természetesen nem azt je­lenti, hogy a gyermek útjából minden ne­hézséget eltávolítsunk. A gyermeknek ma­gának kell megtanulnia, hogyan oldja meg saját erejéből ezeket. Nyilvánvaló azonban, hogy amennyiben erre szükség van, a ne­velőnek is segítséget kell ehhez nyújtania. Ez olyan konkrét formában is jelentkezik, hogy - éppen ezekben a napokban - az MSZMP országos pártértekezletének ál­lásfoglalásában íratott le, a fejlődést segítő program. Ez kimoqdja: „az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a központi források szűkösségének idő­szakában is biztosítani kell az anyagi esz­közöket A társadalmi és politikai célok megvalósításának alapvető feltétele az ok­tatási rendszer fejlesztése, az oktatás szín­vonalának emelése. Az oktatás korszerűsí­tése során különösen a műveltséget meg­alapozó általános iskola és a középfokú képzés fejlesztésére kell nagy gondot for­dítani... A kultúra értékeinek térhódítását az igények formálása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kulturális nevelő ha­tása, az értékes alkotások kínálatának nö­vekedése eredményezze”. Eddig - látszatra - a gyermek fejlődésé­ről esett szó, - ám a pártértekezletnél ma­radva - a társadalom fejlődésével is azono­síthatjuk. A magyar társadalom fejlődé­séért vállalt történelmi küldetésének tesz eleget a párt. Ez határozott szándéka. A párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeireés képes kezdemé- nyezően cselekedni. Bizalom! Amikor a gyermek megkapta a biológus­tól a feladatot ismerte a célt, örömmel vál­lalta, de feltétele volt... Fejlődésünkhöz számunkra is adottak a feladatok, ismerjük a célt. Tudjuk, hogy le kell mennünk a sziklás szakadék mélyére. A munka - a virág elérése, felhozatala - ha nem is mi választottuk célul, lehet örömtel­jes. A kockázat miatt bízunk abban, aki a kötél végét tartja...! PÉCSI KISS JANOS Az atomerőmű radioaktív hulladékairól és Őfaluról Interjú Rósa Gézával, a PAV sugárvédelm osztályvezetőjével Az utóbbi fél évben szinte az ösz- szes tömegkommunikációs eszköz foglalkozott az atomerőművel - így lapunk is. A tájékoztatás gyakran féloldalas, elfogult, vagy nem kel­lően részletezett. Középpontba az ófalui izotóptemető miatt került a vállalat. Véleményük, érvelésük még egyetlen napilapban sem lá­tott napvilágot, éppen ezért foglal­kozunk nagy terjedelemben a do­loggal. Leszögezve azt, hogy a pak­si atomerőmű a környezetét, a lég­kört és a Duna vizét nem károsítja. Radioaktív kibocsátásaik az enge­délyezett alatt vannak rendszere­sen.- Az természetes, hogy az atomerőmű a működése során nemcsak villamos ener­giát, hanem radioaktív anyagokat is előállít- kezdjük az interjút Rósa Gézával, a PAV sugárvédelmi osztályvezetőjével.- Túlnyomó részük a maghasadások során keletkező „hasadási termék”, egy ki­sebb részük pedig a maghasadásokat kí­sérő neutronsugárzás hatására keletkező „aktivációs termék”. A hasadási termékek a hermetikus üzemanyag-burkolaton be­lül, az aktivációs termékek a reaktor szer­kezeti anyagaiban, illetve a primerköri víz­ben keletkeznek.- A hulladék keletkezése törvényszerű. Azt valahogyan kezelni is kell...- A kimerült ioncserélő gyantákat, a be- párlási maradékokat külön épületben, az úgynevezett segédépületben rozsdamen­tes acéltartályokban tároljuk. Az ideiglenes tárolás engedélyezett időtartama 10 év. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladé­kot keletkezési helyükhöz közel, ideiglene­sen az üzemi főépületben tároljuk. Végle­ges elhelyezésükre csak az erőmű üzem­ideje után, a blokkok leszerelésével együtt kerül majd sor. A kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékokat keletkezési helyükhöz közel 50 literes műanyag zsá­kokban, vagy 200 literes lemezhordókban gyűjtjük. Amikor összegyűlik 5-10 m3, a fő­városi Köjál szerződés alapján átveszi tő­lünk és elszállítja Püspökszilágyra. Püs­pökszilágyon működik az ország jelenleg egyetlen, radioaktív hulladékok végső el­helyezésére szolgáló izotóptemetője.- Máris elérkeztünk az izotóptemető problematikájához: miért nem felel meg önöknek a püspökszilágyi létesítmény?- Nekünk jó lenne, de 1983-ban az Egészségügyi Minisztérium illetékes bázis­intézete, az Országos „Frederic Joliot Cu­rie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet főigazgató főorvosa úgy fog­lalt állást, hogy a nagy térfogatú atomerő- művi eredetű radioaktív hulladékok Püs­pökszilágyra való szállítása a lakosság su­gárbiztonsága szempontjából elfogadha­tatlan.- Területet kellett keresni - én akkor hallottam, hogy szinte minden megye el­zárkózott hogy megkezdhessék a kuta­tást.- Gyakorlatilag az egész ország területét felmérték. Az Alföld, a főváros, a Balaton környéke, a Duna menti települések, a na­gyobb katonai objektumok környéke, a lé­gifolyosók alatti területek, a szovjet és ma­gyar hadsereg vonulási útvonalai automa­tikusan kiestek. Az erőmű 100 kilométeres környezetében zömmel csaka Dél-Dunán- túl jöhetett számításba. 1983 októberében már egyértelműen elvetették Szilágy, Hi­das, Bátaapáti, Sárszentmiklós környeze­tét, a felhagyott kőbányákban, a pécsi uránbánya felhagyott vágataiban való el­helyezés lehetőségét Az alkalmasnak ítélt területek közül az MTA alkalmi bizottsága, egy tárcaközi egyeztetőbizottság javaslata után végül az ipari miniszter a Feked-Vé- ménd-Ofalu térségét jelölte ki további, részletesebb megvizsgálásra. A vizsgála­tok több ütemben zajlottak. Az első szakasz a területfelhasználási engedélykérelem megalapozását szolgálta. Az engedélyt 1985. március 25-én adta ki a Baranya Me­gyei Tanács építési és vízügyi osztálya.- Most érkeztünk el a dolog lényegéhez: ismerték a döntést Ófalun?- Az engedély másolatát megkapta a Mecseknádasdi Községi Közös Tanács, ide tartozik közigazgatási szempontból Ófalu. Hozzá kell tennem, hogy az enge­dély kiadása előtt helyszíni bejárás is volt, amiről Véménden vettek fel 1984. decem­ber 14-én jegyzőkönyvet A jelenlévők közt Mecseknádasd, Pécsvárad, Véménd kép­viselői is szerepeltek. Meghívást kapott Hi­das termelőszövetkezete is. A területfel­használási engedélyről rendelkező határo­zat ellen a környező községekből fellebbe­zés nem érkezett.- Ezután nagy költségű kutatási prog­ramba kezdtek...- A vizsgálatokat az FTV, a VÍTUKI, a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem, az MTA Izotópkutató Intézete, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat és még sok más kutató- intézet, kutatóhely végezte. A szerteágazó és igen sokrétű anyag értékelését a Mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem Föld- tan-Teleptani Tanszéke, Juhász József professzor irányításával végezte el. 1987. márciusi összefoglaló szakvéleményük­ben a megvizsgált terület a tervbe vett célra alkalmas. Ennek ismeretében készítette el 1987 szeptemberében az Erőterv a létesít­mény műszaki tervét és a két dokumentum felhasználásával indítottuk el az engedé­lyezési eljárást.- Még sincs engedélyük...- Rendelkezésünkre áll 18 szakhatóság kedvező állásfoglalása, a Baranya Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának el­utasító szakhatósági állásfoglalása, ezek alapján a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztériumtól kértük, hogy az elutasító szakhatósági állásfoglalás ellenére a töb­bire alapozva adjon öszefoglaló létesítési engedélyt. A SZEM a kérésünket nem uta­sította el, de eddig nem is teljesítette.- Csak hát akkor a területen élő vezetők és az értelmiségiek „észbe kaptak” és... megpróbáltak vétózni.- Az érintett települések közül leginkább Ófalun, de Fekeden és Véménden is a la­kosságot nyugtalanította a tervezett létesít­mény. A késve adott tájékoztatások hatás­talanok maradtak. Érveink - úgy érzem - főképp két ok miatt nem értek célt Az egyik az, hogy mi az atomerőműt képviseljük, így érdekeltek vagyunk abban, hogy a hulla­dékelhelyezést megoldjuk, a lakosság sze­rint nyilvánvaló, hogy emellett érvelünk. A másik egy általános bizalmatlanság, amit a közelmúlt számos hibás döntése idézett elő. Mint a beszélgetések, viták során el­mondták, a hibás gazdaságpolitikai dönté­sek is szakértői véleményeken alapultak, így az ilyen vélemények megalapozottsága joggal megkérdőjelezhető. A nyugtalanság miatt a tanácsi szervek, így a mecsekná­dasdi és a Baranya Megyei Tanács úgy döntött, hogy egy független szakértőkből álló bizottságot kér fel a kutatási anyag át­tanulmányozására és értékelésére. A Jó­zsef Attila Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék vezetője, dr. Szederkényi Tibor által vezetett héttagú bizottság a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Földtani, Teleptani Tanszéke által összeállított jelentés végkövetkeztetésével homlokegyenest ellentétes végkövetkezte­tésre jutott.- A független bizottság - magam is részt vettem több vitájukon -, alapjaiban utasí­tott el mindent..- Huszonhét pontban foglalták össze ki­fogásaikat, de néhány általános megjegye­zéstől eltekintve három fő tartalmi problé­mára alapozták álláspontjukat Az első egy jogi probléma. Az ilyen létesítményekre vo­natkozó magyar szabvány előírja, hogy a létesítményhez 500 méternél közelebb nem lehet vízforrás, jelen esetben pedig 7 forrás is belül van az 500 méteren. A forrá­sok valóban a 330-500 méteres tartomá­nyon belül vannak, de az elvégzett vizsgá­latok és értékelések szerint vízutánpótlá­suk zömét 50-100 méteres környezetük­ből nyerik, egy kis hányadát az első talajvíz­emeletből, ami viszont 1000-5000 éves vi­zet tartalmaz. E két tény már önmagában is mutatja, hogy a források vize a hulladéktá­rolóból radioaktív szennyeződést nem kaphat. Tudni kell azt is, hogy ezek igen kis, 1000 m3/év-nél is kisebb vízhozamú forrá­sok. A független szakértői bizottság szerint a létesítményt szeizmikusán aktív területre tervezték, ez kockázatos. A Magyar Állami Földtani Intézet által jóváhagyott, földren­géseket prognosztizáló térképen Magyar- országon 4 és 8 intenzitásfokkal jellemez­hető földrengések várhatók. E területre ez a térkép 5-ös számot ir, alig van ennél nyu- godtabb terület Magyarországon. Ennek ellenére az Erőterv kezdetben 6,3 fok, ké­sőbb egy NAÜ (Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség) szakértői csoport ajánlására 8-as intenzitású földrengésre méretezte a létesítményt. Azt, hogy a méretezésnél en­nek föltételezése kielégítő biztonságot je­lent, a független szakértők is elfogadták. A független szakértők szerint a megvizsgált területen a csapadékvíz túl gyorsan lejut a talajvízbe és onnan a legközelebbi forrásig, így egy esetleges radioaktív szennyeződés a közelben élők többlet-sugárterhelését idézheti elő.- Ez sem állja meg a helyét?- Juhász professzor szerint egyértel­műen nem.- Egyáltalán hogyan kerülhet radioaktív anyag a talajba?- Ez az, amit a független szakértők nem kérdeztek meg. Ehhez először a tervezett tárolási módot kell ismertetnem. A folyé­kony hulladék cementnátrixba ágyazva acélhordóba kerül. Szintén felületkezelt acélhordóba préseljük a szilárd radioaktív hulladékokat. A hordókat a föld alá sül­lyesztett, 8x9 m keresztmetszetű, 13 m mély 70 centiméteres falvastagságú, anya­gában vízszigetelt vasbeton medencékben helyezzük el. Amikor egy réteg megtelt a hézagtérfogatot betonpéppel töltjük ki úgy, hogy 5-6 centiméterrel a hordók fölé érjen, így egy újabb rakodósík alakul ki. Erre rak­juk az újabb hordósort, majd ezt folytatjuk. A medence megtelése után vastag beton­takarást alakítunk ki, erre vízszigetelés ke­rül, arra szigetelésvédő újabb betonréteg, végül 1,5 méter vastag földtakaró, amit be- füvesitünk. A tárolási és elhelyezési megol­dásból következik, hogy sem fölülről, sem alulról víz a radioaktív anyaghoz nem juthat A környezet és a radioaktív anyag között négy gát van (cementnátrix, lemezhordó, hézagtérfogatot kitöltő beton, a medence betonfala), ezek egyidejű leépülése esetén jutna szerephez a geológiai környezet vé­dőhatása, ami az előbb elmondottak sze­rint önmaga is igen hatásos.- Azt tudom, hogy ön szerint a felépülő létesítmény biztonságos, de azért győzzön meg.- Az izotóptemető érdemben semmilyen veszélyt nem okozna a ma és a következő évtizedek, évszázadok során a közelében élőknek. Az atomenergetika az atombom­ba árnyékában fejlődött, mindig is meg kel­lett küzdenie a bombákhoz kapcsolódó fé­lelmekkel. Még a csernobili baleset ellené­re is úgy vélem, hogy ez az iparág a legbiz­tonságosabbak közé sorolható, épp a fel­fokozott társadalmi igények miatt. Jól pél­dázza ezt Ófalu esete is. Épp óvatosságból, a közvélemény megnyugtatása érdekében a szakmailag indokolt mértéket messze meghaladó biztonságra törekedett mind a tervező, mind a beruházó. Úgy tűnik, ez épp ellenkező hatást váltott ki. Azt mondják, nem lehet ez olyan egyszerű dolog, ha ek­kora felhajtást csinálnak körülötte.- Sokakat foglalkoztat a kiégett üzem­anyag sorsa. Az nem Ófalura kerülne?- A kiégett üzemanyag nem minősül hul­ladéknak, azt a Szovjetunió 5 éves pihente­tés után visszaszállítja. A szállítás vasúton, különlegesen méretezett konténerben tör­ténik. Egy konténerbe 30 kiégett üzema­nyag-kazetta fér, és egy szerelvény 4 kon­ténert szállíthat Egy blokkban egy év alatt keletkezett kiégett üzemanyagot tehát egy szerelvény képes a Szovjetunióba vissza­szállítani. Az első szállítmányt 1989-ben in­dítjuk útra.- Mit csinálnak, ha végül is nem kapják meg az engedélyt az Ófalun tervezett hulla­déktárolóra?- Nehéz helyzetbe kerülünk, feltehetőleg valami ideiglenes megoldást kell Pakson kitalálnunk. Ezzel a kérdéssel eddig ér­demben nem foglalkoztunk, annyira irreá­lisnak tartjuk ezt a feltételezést Nagyon fontosnak tartom a KDT VÍZIG képviselőjé­nek hozzászólását a Szekszárdon május 17-én tartott tudományos tanácskozáson. Langó Nándorné a nyilvánosság előtt kije­lentette, hogy a talajvíz, az élővizek védel­mét a Baranya Megyei Tanács, illetve a füg­getlen szakértők véleményeinek megisme­rése után is biztosítottnak látják, így koráb­bi pozitív szakhatósági állásfoglalásukat továbbra is fenntartják.- Mindezek ellenére sokan mutogatnak a Paksi Atomerőmű Vállalatra. Mi volt az önök szerepe a kialakult helyzetben?- Nem sikerült a közös hangot megtalál­nunk Ófalu népével, illetve képviselőikkel.- Tegyük fel, hogy megépül az izotópte­mető Ófalu mellett. Milyen előnyökkel jár­na ez az ott élőknek?- Egészen kpnkrét választ nem tudok adni, de Paks példája is bizonyítja, hogy egy nagy beruházás rengeteg előnyt jelent környezetének. Új munkahelyek létesül­nek. Erre már sokan jelentkeztek Hidasról, Fékedről, Véméndről, Bátaapátiból, sőt Ófaluról is. Huszonhét új lakás megépítését tervezzük az előbb említett településeken és Bonyhádon. Ott élő dolgozóink lakóhe­lyi körülményeinek javításában - a helyi ta­nácsokkal közösen - nyilván részt ven­nénk. Ha kialakul a közös akarat, sok terü­leten nyílna mód az együttműködésre.- Elfogadnák-e az építkezés, az üzemel­tetés társadalmi ellenőrzését?- Igen. A társadalmi ellenőrzést szerve­zett körülmények között elképzelhetőnek tartom. HAZAFI JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents