Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

4 “NÉPÚJSÁG 1988. május 30. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lehet-e éveket vásárolni? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy 1959. május 10-től 1964 áprilisáig mint besegí­tő családtag dolgozott a volt Garay Ter­melőszövetkezetben. A munkaegységet a saját nevére számolták el. Az éveit most számolja össze a nyugdíjához, s ki­derült, hogy a téesz nem vonta béréből á nyugdíjjárulékot Azt mondták neki, hogy ezeket az éveket még tanúkkal sem lehet igazoltatni, hanem vegyen éveket Azt kérdezte levelében, hogy valóban kell-e éveket venni, vagy az éveit tanúkkal is igazolhatja, mivel az idén nyugdíjba ment, s csak 24 éve van, hiába lenne több. A levelét dr. Deák Konrádnak továb­bítottuk, aki a következőket válaszolta:- Tanúkkal igazolni munkaviszonyt nem lehet, olvasójuk nem állt munkavi­szonyban a téesznél, hanem bedolgo­zó családtagként dolgozott, ugyan nem a férje, hanem a saját nevére. A társadalombiztosítási jogszabá­lyok idevontakozóan a következőkép­pen rendelkeznek: „A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munká­ban részt vevő vagy korábban részt vett családtagja kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb öt naptári évnek - szolgálati időként beszámítását a) ame­lyekben - egykorú okirattal igazoltan - családtagként közös gazdaságban végzett munkával 150, nő 100 munka­napot - 1967. január 1. előtt 120, nő 80 munkagységet, szakszövetkezetnél 120, nő 80 munkanapot teljesített és b) amelyekre a nyugdíjjárulékot megfize­ti.” A nyugdljjáruléknak ezt az utólagos megfizetését nevezik az év vagy évek „megvételének”. Helyesen tájékoztat­ták tehát, hogy a téeszben családtag­Teiefonszámunk: 16-211 ként végzett munkaidejét tanúkkal sem lehet igazolni, hanem - ha ennek szol­gálati időként történő beszámítását kéri - a nyugdíjjárulékot visszamenőleg meg kell fizetni, azaz az évet (vagy éveket) „meg kell venni”. Visszakerülnek-e régi helyükre a névtáblák? Dorogi Pál paksi olvasónk írta: „Pon­tosan nem emlékszem, hogy 1945 vagy 46-ban láttam először lecserélve a terek és utcák névtábláit, minden töprengés nélkül tudomásul vettem, de megdöbbentem, amikor Szent Ist­ván téren a Marx tér felirattal látom a táblát, a Deák Ferenc utcában pedig Lenin utca tábla van elhelyezve...” Ol­vasónk azt kérte az illetékesektől, hogy a névtáblákat helyezzék vissza az eredeti helyükre. A levelet a Paks Város Tanácsának elnökéhez, Jákli Péterhez továbbítot­tuk, akinek a válasza a következő:- A II. világháborút követően - a tör­ténelemből ismert politikai helyzetben - 1946-ban történt országszerte változás az utcák, terek, intézmények nevében. Ekkor lett a Szent István térből Marx tér, a Deák Ferenc utcából Lenin utca. A Pakson élő lakosság zöme ezen utcá­kat már ezeken a neveken ismerte meg és ismeri ma is. A jelenleg hatályos jogi szabályozás (1/1976.111715. MT. TH. számú rendel­kezés) szerint az „utcaneveket csak különösen indokolt esetben szabad megváltoztatni.” Sok olyan kiváló egyé­nisége volt a magyar, s a világ történel­mének, kikről utcát, teret, intézményt méltán lehetne elnevezni. Azonban az utcanév-változtatás véleményem sze­rint nem indokolt - a jogi szabályozás szerint - akkor, ha arra való hivatkozás­sal tesszük, hogy régi névadó ugyan­olyan jelentős egyénisége a magyar, mint a jelenlegi névadó a világtörténe­lemnek. Az utca nevének 1946-ban történt megváltoztatása nem jelentett szakítást történelmünk nagyjaival. A Deák Fe­renc házon emléktábla jelzi, hogy az utókor nem felejt. A hatályos 1/1976. III./15. MT. TH számú rendelkezés nem teszi lehetővé az utcák névváltoztatá­sát, s azt annyi év után, amikor is a la­kosság körében már így vált ismertté, nem is tartom célszerűnek. A jövőben, ha új utca kerül majd ki­alakításra, felvetését figyelembe vesz- szük, s a nevet ennek megfelelően vá­lasztjuk ki. Javítható-e az óra? Kovács Jánosné sióagárdi olvasónk írta, hogy vásárolt egy pár évvel ezelőtt egy fehér elemes faliórát, ami jó dara­big pontos volt, aztán hirtelen elkez­dett késni. Az órát Koszorú Béla órás­mesterhez vitte, aki meg is javította. A szerkezet azonban nem sokáig mu­tatta a pontos időt, mert az elmúlt év novemberében ismét meghibásodott, ami még kétszer megismétlődött, de az óra csak nem lett jó. A panaszt továbbítottuk a KIOSZ szekszárdi alapszervezetéhez, ahonnét Orcskai Imre alapszervezeti titkár küld­te meg a választ:- Tájékoztatásul közöljük, hogy a pa­naszban foglaltakat a helyszínen, Ko­szorú Béla órás mester üzlethelyiségé­ben kivizsgáltuk. A kisiparos elmondá­sa alapján, de a levélből is megállapít­ható, hogy felajánlotta a 160 forint (javí­tásdíj) visszafizetését, mert az óra véle­ménye szerint javíthatatlan, az óra ké­sése pedig az elemek elhasználódásá­ra vezethető vissza. gjpBBSa a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló ko- J rábbi jogszabályt módosítja ú az 1988. évi III. törvény, s a módosítás alapvető célja - a törvény indoklása szerint - a mezőgazdasági szövetkezetek önállósá­gának erősítése, a szervezeti és a belső gazdálkodási kötöttségek további oldá­sa, a tag és a szövetkezet kapcsolatában a szövetkezeti jelleg erősítése és a gaz­dálkodás jelenleginél hatékonyabbá té­tele. A módosítás szerint a termelőszövet­kezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti, az alap­szabály pedig úgy rendelkezhet, hogy a kötelező önkormányzati szabályzatokra utalt kérdések rendezését egy szabály­zat tartalmazza. Kimondja a törvény, hogy a termelőszövetkezetekben ellen­őrzőbizottságot és döntőbizottságot kell alakítani, kimondja azt is, hogy a kedve­zőtlen adottságú település külterületén lévő termőföld beviteli kötelezettsége alól a termelőszövetkezet vezetősége legfel­jebb három hektár területnagyságig mentesítést adhat, egyébként azonban a tag, vagy a vele közös háztartásban élő családtagjának a tulajdonában, haszon- élvezetében levő terőföldje személyen­ként csak 6 000 négyzetméter terüle­tig mentes a beviteli kötelezettség alól, ki­véve természetesen, ha ez a terület már a termelőszövetkezet közös használatá­ban van. Jó tudni azt is, hogy a termelő- szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékeny­ségi körébe, ugyanakkor kimondja a tör­vény: „A termelőszövetkezet úgy köteles gazdálkodni, hogy a gazdálkodásra vo­natkozó tervei, a tevékenység gyakor­lása és az eredmény felhasználása a kö­zös vagyon gyarapítását, a tagság jöve­delmező foglalkoztatását szolgálják.” Az 1988. évi IV. törvény az élelmi­szerekről szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja és - indoklása szerint - a korsze­rűsítést jelentő módosítás alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élelme­zés-egészségügyi feltételekkel tegye le­hetővé a kisüzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába, az eddigiek­nél jobban szolgálja a fogyasztói érdeke­ket, szigorítsa a minőségi követelménye­ket, a szabályozás eszközével járuljon hozzá élelmiszer-termelésünk színvona­lának, versenyképességének javításá­hoz. A törvény - annak rögzítése mellett, hogy hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos - pontosan meghatározza, hogy mely élelmiszer te­kintendő hamisítottnak, megtiltja az élel­miszerre vonatkozó olyan megnevezés alkalmazását, adat, tájékoztatás közzété­telét vagy eltitkolását, amely a felhasznált élelmiszer-nyersanyag, anyagösszetétel vagy az alkalmazott technológia, a ter­mék jellege, felhasználhatósága, tárolá­sa és élettani hatása tekintetében a fo­gyasztó megtévesztésére alkalmas, előírja, hogy az élelmiszer fogyasztói csomagolásán jól láthatóan és közérthe­tően fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoz­tatásához és az ellenőrzéshez szüksé­ges adatokat. Részletesen szabályozza a törvény az élelmiszer-előállítók és -for­galmazók ellenőrzési kötelezettségét is. A szövetkezet belső ellenőrzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 31/1988. (IV. 21.) MT számú rendelete, amely szerint a szövet­kezet - a lakásszövetkezetet és a kisszö­vetkezetet kivéve - köteles függetlenített belső ellenőrt foglalkoztatni. A kisszövet­kezet a belső ellenőri feladat ellátásával az előírt képesítéssel rendelkező tagját vagy alkalmazottját egyéb munkaköre mellett is megbízhatja, ha a két munkakör ellátása nem összeférhetetlen. Valameny- nyi itt említett jogszabály a Magyar Köz­löny idei 15. számában jelent meg és 1988. évi július hó 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD Ml VÁLASZOLUNK Tájak, korok, múzeumok bélyegzős helye lett a lengyeli kastélypark Dömping és hiány mosógépből Nem a vásárlóért folyik a verseny, hanem az áruért A Hajdúsági Iparművek közkedvelt automata mosógépeivel kapcslatos olvasói levelek a korábbi gyakorlat szerint szinte kizá­rólag két kérdést érintettek. Egyrészt azt reklamálták a fogyasz­tók, hogy ezeknek a tartós fogyasztási cikkeknek az ára is lanka­datlanul emelkedik, másrészt azt, hogy az igen borsos áron felül még legalábbis hosszú utánajárással kell fizetni a kényelemért, mert lényegesen kisebb a kínálat a keresletnél. Miklósné Bánki Zsuzsanna decsi olvasónk két kérdése nem a szokásos. „Hogy lehetséges az, hogy az automata mosógép ára 2 hónap alatt 2600 forintot esik? - kérdezi, hiszen ők 18 700 fo­rintért vásárolták, aztán olvasták az újságban, hogy Tolnán 17600 forintért, majd 16100 forintért hirdetik az automatát. Erre a kérdésre könnyen választ kaptam: szó sincs árcsökkenésről, különböző típusú gépeket kínálnak különböző áron. Egy heti komoly utánajárással sem kaptam viszont igazi választ olvasónk másik kérdésére: „Miként lehet, hogy a tolnai Fészek Áruházban rengeteg mosógép áll a vásárlók rendelkezésére, Szekszárdon pedig sehol sem jutottunk hozzá?” Tényleg, hogy lehet? Elég az üzletvezető rátermettsége? A jó személyes kapcsolatok? El kell menni a termelőhöz az áruért, át­vállalva a szállítási költségeket, ott hagyva esetleg a nagykeres­kedelmi árrést? Az áruházlánc tagjai kiemelt pozíciójuknál fogva könnyebben jutnak áruhoz? Főleg akkor, ha a lánc anyagilag „be­száll” a termelőnél valamilyen fejlesztésbe? Ki tudja, hiszen - miután valószínűleg a témában érdekelt vala­mennyi szervezet képviselőjét megkérdeztem - csak „pletyka- szintű” válaszokhoz jutottam. Mondhatnánk persze, hogy nem is érdekes a „honnétvan”, az a lényeg, hogy végre van Tolnában Hajdú automata mosógép. Persze, aki a megye túlsó csücskében lakik, az éppen úgy hiány­cikknek tartja ezután is, mint eddig. Aki közelebb lakik, azt is plusz szállítási költségek terhelik, ha például Decsre nem Szekszárdról, hanem Tolnáról kell a mosó­gépet hazavinni. Talán mégis örülnünk kellene annak, ha szükebb pátriánk­ban egy kereskedelmi egység hozzájut s bennünket is hozzájut­tat olyasmihez, ami a többieknek sehogy sem sikerül. Más kér­dés, hogy úgy lépett be egy új értékesítő szervezet, hogy közben nem lett több áru, máshová tehát kevesebb jutott. Bár a hiányt az elosztás sohasem pótolta, de valószínűleg az öszvérmegoldás még rosszabb: az elosztás már nem funkcionál, a valódi piactól is messze vagyunk... ' -rí­Közgyűlés Magyarkeszin (Tudósítónktól) A lengyeli kastélypark iránt az utóbbi években egyre fokozódik az érdeklődés. Az ország különböző helyeiről jönnek ide turisták, természetbarátok, hogy kö­zelebbről megismerjék Tolna megyének az egyik legszebb dendrológiai gyűjte­ményét. A tájak, korok, múzeumok moz­galom emberei már a korábbi években is keresték az ilyen jellegű bélyegzőt. Erre azonban eddig nem volt lehetőség. A Tá­jak, Korok, Múzeumok Egyesülete - bu­dapesti aktivisták kezdeményezésére - 1988. április 1 -tői felvette a lengyeli kas­télyparkot is a bélyegzős helyei sorába, és az 1735-ös számot kapta. Ma már a kastély bejáratánál tábla jelzi, hogy itt le­het bélyegeztetni. A park bejáratánál táblák hívják fel a fi­gyelmet: „Természetvédelmi terület, óvd, védd a természet értékeit”. A nagy bioló­giai és esztétikai értékű fák között a park közepén áll a gróf Apponyi-család obe­Lengyeli parkrészlet. Háttérben a nagy esztétikai és biológiai értékű mamutfenyő. liszkje, melyen több felirat mellett a ma­gyar nyelven először megfogalmazott természetvédelmi felírás is megtalálható 1824-ből, mely a következőképpen szól: „Adatosságnak! Kegyeletes természet szépségei nemesebb érzésekre gerjesz­tenek. Ellent érző ne bántsd!” Sajnos, sem a bejárati kapun lévő, sem a park közepén lévő felhívás nem hat egyes emberekre. Vannak „ellentérzők”, akik rongálják a parkot, megcsonkítják a fákat. Egyes személyek a karácsonyfa­szükségletüket rendszeresen a lengyeli parkból szerzik be. De nem is akármilyen fenyőt visznek el. Ma is több megcsonkí­tott fenyő hirdeti, hogy itt nemcsak ter­mészetbarátok jártak. Vajon mennyit ér az olyan karácsonyi „áhítat”, amelyhez lopott fenyőt használ­nak? Akkor nem gondolnak arra, hogy egy-két nap hangulatáért a „kegyeletes természet” ellen vétenek? Kép és szöveg: id. Bai József Tudósítónktól A magyarkeszi Petőfi Termelőszövet­kezet vezetősége közgyűlést hívott össze a művelődési ház nagytermébe. Az év olyan időszakában, amikora búzák kika- lászosodtak, a napraforgók és kukoricák kisoroltak és befejezték a növényvédelmi munkákat is. A tavaszi munkák után egy kicsit nyugodtabb időszakban, mun­kaidő után tartották a közgyűlést, amikor már sorrendben a növényápolási mun­kák következnek. A megyei tanácstól Fehérvári József, a téeszszövetségtől Bán József főmunka­társ tisztelte meg a közgyűlést jelenlété­vel. A vezetőség beszámolóját Komlóczi József, a termelőszövetkezet elnöke is­mertette. Szólt az előző közgyűlés óta el­telt idő alatt végzett munkákról és ismer­tette az idei tervet. Szólt az eredmények­ről, de a hiányosságokról is, valamint a tennivalókról. Ezután került sor az ellen­őrző bizottság újraválasztására, majd Bán József kért szót. Elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetbe mint segít­heti magát egy közepes nagyságú gaz­daság, melyre a szorgalmas tagság és a termelőszövetkezet begyakorlott vezeté­se a garancia. Hozzátette: a téeszszövet- ség adatai alapján a magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet eredményei a me­gyei átlagot érik el. A közgyűlésen az is lenlegi gépesítettsége, felszereltsége, az állattenyésztési telepei, valamint a szo­ciális épületei a kívánalmaknak megfe­lelnek. Ugyanakkor az irodaépület kor­szerűtlen, igaz régen is a gazda előbb téglából épített istállót és csak utána a la­kóházát. Az is érződött, hogy a téesz im­már harmincéves fennállása alatt a ter­méseredmények megháromszorozód­tak. A körmös traktorok helyett légkondi­cionált erőgépeket hajtanak a traktoro­sok, de sajnos, a munkabérek nagyon behatároltak, messze elmaradnak, nem nőttek az eredményekkel arányosan. Mintha ezt akarná ellensúlyozni az az er­kölcsi és pénzbeni elismerés, melyet ezen a közgyűlésen a szocialista munkaverseny értékelése után a szocialista brigádok és egyének kaptak. MINÁRIK LAJOS Megcsonkított kaukázusi jegenye­fenyő

Next

/
Thumbnails
Contents