Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-30 / 128. szám
4 “NÉPÚJSÁG 1988. május 30. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Lehet-e éveket vásárolni? Egy olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - írta, hogy 1959. május 10-től 1964 áprilisáig mint besegítő családtag dolgozott a volt Garay Termelőszövetkezetben. A munkaegységet a saját nevére számolták el. Az éveit most számolja össze a nyugdíjához, s kiderült, hogy a téesz nem vonta béréből á nyugdíjjárulékot Azt mondták neki, hogy ezeket az éveket még tanúkkal sem lehet igazoltatni, hanem vegyen éveket Azt kérdezte levelében, hogy valóban kell-e éveket venni, vagy az éveit tanúkkal is igazolhatja, mivel az idén nyugdíjba ment, s csak 24 éve van, hiába lenne több. A levelét dr. Deák Konrádnak továbbítottuk, aki a következőket válaszolta:- Tanúkkal igazolni munkaviszonyt nem lehet, olvasójuk nem állt munkaviszonyban a téesznél, hanem bedolgozó családtagként dolgozott, ugyan nem a férje, hanem a saját nevére. A társadalombiztosítási jogszabályok idevontakozóan a következőképpen rendelkeznek: „A mezőgazdasági szövetkezet tagjának a közös munkában részt vevő vagy korábban részt vett családtagja kérheti azoknak a naptári éveknek - legfeljebb öt naptári évnek - szolgálati időként beszámítását a) amelyekben - egykorú okirattal igazoltan - családtagként közös gazdaságban végzett munkával 150, nő 100 munkanapot - 1967. január 1. előtt 120, nő 80 munkagységet, szakszövetkezetnél 120, nő 80 munkanapot teljesített és b) amelyekre a nyugdíjjárulékot megfizeti.” A nyugdljjáruléknak ezt az utólagos megfizetését nevezik az év vagy évek „megvételének”. Helyesen tájékoztatták tehát, hogy a téeszben családtagTeiefonszámunk: 16-211 ként végzett munkaidejét tanúkkal sem lehet igazolni, hanem - ha ennek szolgálati időként történő beszámítását kéri - a nyugdíjjárulékot visszamenőleg meg kell fizetni, azaz az évet (vagy éveket) „meg kell venni”. Visszakerülnek-e régi helyükre a névtáblák? Dorogi Pál paksi olvasónk írta: „Pontosan nem emlékszem, hogy 1945 vagy 46-ban láttam először lecserélve a terek és utcák névtábláit, minden töprengés nélkül tudomásul vettem, de megdöbbentem, amikor Szent István téren a Marx tér felirattal látom a táblát, a Deák Ferenc utcában pedig Lenin utca tábla van elhelyezve...” Olvasónk azt kérte az illetékesektől, hogy a névtáblákat helyezzék vissza az eredeti helyükre. A levelet a Paks Város Tanácsának elnökéhez, Jákli Péterhez továbbítottuk, akinek a válasza a következő:- A II. világháborút követően - a történelemből ismert politikai helyzetben - 1946-ban történt országszerte változás az utcák, terek, intézmények nevében. Ekkor lett a Szent István térből Marx tér, a Deák Ferenc utcából Lenin utca. A Pakson élő lakosság zöme ezen utcákat már ezeken a neveken ismerte meg és ismeri ma is. A jelenleg hatályos jogi szabályozás (1/1976.111715. MT. TH. számú rendelkezés) szerint az „utcaneveket csak különösen indokolt esetben szabad megváltoztatni.” Sok olyan kiváló egyénisége volt a magyar, s a világ történelmének, kikről utcát, teret, intézményt méltán lehetne elnevezni. Azonban az utcanév-változtatás véleményem szerint nem indokolt - a jogi szabályozás szerint - akkor, ha arra való hivatkozással tesszük, hogy régi névadó ugyanolyan jelentős egyénisége a magyar, mint a jelenlegi névadó a világtörténelemnek. Az utca nevének 1946-ban történt megváltoztatása nem jelentett szakítást történelmünk nagyjaival. A Deák Ferenc házon emléktábla jelzi, hogy az utókor nem felejt. A hatályos 1/1976. III./15. MT. TH számú rendelkezés nem teszi lehetővé az utcák névváltoztatását, s azt annyi év után, amikor is a lakosság körében már így vált ismertté, nem is tartom célszerűnek. A jövőben, ha új utca kerül majd kialakításra, felvetését figyelembe vesz- szük, s a nevet ennek megfelelően választjuk ki. Javítható-e az óra? Kovács Jánosné sióagárdi olvasónk írta, hogy vásárolt egy pár évvel ezelőtt egy fehér elemes faliórát, ami jó darabig pontos volt, aztán hirtelen elkezdett késni. Az órát Koszorú Béla órásmesterhez vitte, aki meg is javította. A szerkezet azonban nem sokáig mutatta a pontos időt, mert az elmúlt év novemberében ismét meghibásodott, ami még kétszer megismétlődött, de az óra csak nem lett jó. A panaszt továbbítottuk a KIOSZ szekszárdi alapszervezetéhez, ahonnét Orcskai Imre alapszervezeti titkár küldte meg a választ:- Tájékoztatásul közöljük, hogy a panaszban foglaltakat a helyszínen, Koszorú Béla órás mester üzlethelyiségében kivizsgáltuk. A kisiparos elmondása alapján, de a levélből is megállapítható, hogy felajánlotta a 160 forint (javításdíj) visszafizetését, mert az óra véleménye szerint javíthatatlan, az óra késése pedig az elemek elhasználódására vezethető vissza. gjpBBSa a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló ko- J rábbi jogszabályt módosítja ú az 1988. évi III. törvény, s a módosítás alapvető célja - a törvény indoklása szerint - a mezőgazdasági szövetkezetek önállóságának erősítése, a szervezeti és a belső gazdálkodási kötöttségek további oldása, a tag és a szövetkezet kapcsolatában a szövetkezeti jelleg erősítése és a gazdálkodás jelenleginél hatékonyabbá tétele. A módosítás szerint a termelőszövetkezet tevékenységi körét az alapszabály módosítása nélkül kiegészítheti, az alapszabály pedig úgy rendelkezhet, hogy a kötelező önkormányzati szabályzatokra utalt kérdések rendezését egy szabályzat tartalmazza. Kimondja a törvény, hogy a termelőszövetkezetekben ellenőrzőbizottságot és döntőbizottságot kell alakítani, kimondja azt is, hogy a kedvezőtlen adottságú település külterületén lévő termőföld beviteli kötelezettsége alól a termelőszövetkezet vezetősége legfeljebb három hektár területnagyságig mentesítést adhat, egyébként azonban a tag, vagy a vele közös háztartásban élő családtagjának a tulajdonában, haszon- élvezetében levő terőföldje személyenként csak 6 000 négyzetméter területig mentes a beviteli kötelezettség alól, kivéve természetesen, ha ez a terület már a termelőszövetkezet közös használatában van. Jó tudni azt is, hogy a termelő- szövetkezet minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy minisztertanácsi rendelet nem utal állami gazdálkodó szerv vagy más állami szerv kizárólagos tevékenységi körébe, ugyanakkor kimondja a törvény: „A termelőszövetkezet úgy köteles gazdálkodni, hogy a gazdálkodásra vonatkozó tervei, a tevékenység gyakorlása és az eredmény felhasználása a közös vagyon gyarapítását, a tagság jövedelmező foglalkoztatását szolgálják.” Az 1988. évi IV. törvény az élelmiszerekről szóló korábbi jogszabályt módosítja és - indoklása szerint - a korszerűsítést jelentő módosítás alapvető célja, hogy a nagyüzemekkel azonos élelmezés-egészségügyi feltételekkel tegye lehetővé a kisüzemek bekapcsolódását az élelmiszerek előállításába, az eddigieknél jobban szolgálja a fogyasztói érdekeket, szigorítsa a minőségi követelményeket, a szabályozás eszközével járuljon hozzá élelmiszer-termelésünk színvonalának, versenyképességének javításához. A törvény - annak rögzítése mellett, hogy hamisított élelmiszer előállítása és forgalomba hozatala tilos - pontosan meghatározza, hogy mely élelmiszer tekintendő hamisítottnak, megtiltja az élelmiszerre vonatkozó olyan megnevezés alkalmazását, adat, tájékoztatás közzétételét vagy eltitkolását, amely a felhasznált élelmiszer-nyersanyag, anyagösszetétel vagy az alkalmazott technológia, a termék jellege, felhasználhatósága, tárolása és élettani hatása tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas, előírja, hogy az élelmiszer fogyasztói csomagolásán jól láthatóan és közérthetően fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához és az ellenőrzéshez szükséges adatokat. Részletesen szabályozza a törvény az élelmiszer-előállítók és -forgalmazók ellenőrzési kötelezettségét is. A szövetkezet belső ellenőrzéséről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 31/1988. (IV. 21.) MT számú rendelete, amely szerint a szövetkezet - a lakásszövetkezetet és a kisszövetkezetet kivéve - köteles függetlenített belső ellenőrt foglalkoztatni. A kisszövetkezet a belső ellenőri feladat ellátásával az előírt képesítéssel rendelkező tagját vagy alkalmazottját egyéb munkaköre mellett is megbízhatja, ha a két munkakör ellátása nem összeférhetetlen. Valameny- nyi itt említett jogszabály a Magyar Közlöny idei 15. számában jelent meg és 1988. évi július hó 1. napján lép hatályba. DR. DEÁK KONRÁD Ml VÁLASZOLUNK Tájak, korok, múzeumok bélyegzős helye lett a lengyeli kastélypark Dömping és hiány mosógépből Nem a vásárlóért folyik a verseny, hanem az áruért A Hajdúsági Iparművek közkedvelt automata mosógépeivel kapcslatos olvasói levelek a korábbi gyakorlat szerint szinte kizárólag két kérdést érintettek. Egyrészt azt reklamálták a fogyasztók, hogy ezeknek a tartós fogyasztási cikkeknek az ára is lankadatlanul emelkedik, másrészt azt, hogy az igen borsos áron felül még legalábbis hosszú utánajárással kell fizetni a kényelemért, mert lényegesen kisebb a kínálat a keresletnél. Miklósné Bánki Zsuzsanna decsi olvasónk két kérdése nem a szokásos. „Hogy lehetséges az, hogy az automata mosógép ára 2 hónap alatt 2600 forintot esik? - kérdezi, hiszen ők 18 700 forintért vásárolták, aztán olvasták az újságban, hogy Tolnán 17600 forintért, majd 16100 forintért hirdetik az automatát. Erre a kérdésre könnyen választ kaptam: szó sincs árcsökkenésről, különböző típusú gépeket kínálnak különböző áron. Egy heti komoly utánajárással sem kaptam viszont igazi választ olvasónk másik kérdésére: „Miként lehet, hogy a tolnai Fészek Áruházban rengeteg mosógép áll a vásárlók rendelkezésére, Szekszárdon pedig sehol sem jutottunk hozzá?” Tényleg, hogy lehet? Elég az üzletvezető rátermettsége? A jó személyes kapcsolatok? El kell menni a termelőhöz az áruért, átvállalva a szállítási költségeket, ott hagyva esetleg a nagykereskedelmi árrést? Az áruházlánc tagjai kiemelt pozíciójuknál fogva könnyebben jutnak áruhoz? Főleg akkor, ha a lánc anyagilag „beszáll” a termelőnél valamilyen fejlesztésbe? Ki tudja, hiszen - miután valószínűleg a témában érdekelt valamennyi szervezet képviselőjét megkérdeztem - csak „pletyka- szintű” válaszokhoz jutottam. Mondhatnánk persze, hogy nem is érdekes a „honnétvan”, az a lényeg, hogy végre van Tolnában Hajdú automata mosógép. Persze, aki a megye túlsó csücskében lakik, az éppen úgy hiánycikknek tartja ezután is, mint eddig. Aki közelebb lakik, azt is plusz szállítási költségek terhelik, ha például Decsre nem Szekszárdról, hanem Tolnáról kell a mosógépet hazavinni. Talán mégis örülnünk kellene annak, ha szükebb pátriánkban egy kereskedelmi egység hozzájut s bennünket is hozzájuttat olyasmihez, ami a többieknek sehogy sem sikerül. Más kérdés, hogy úgy lépett be egy új értékesítő szervezet, hogy közben nem lett több áru, máshová tehát kevesebb jutott. Bár a hiányt az elosztás sohasem pótolta, de valószínűleg az öszvérmegoldás még rosszabb: az elosztás már nem funkcionál, a valódi piactól is messze vagyunk... ' -ríKözgyűlés Magyarkeszin (Tudósítónktól) A lengyeli kastélypark iránt az utóbbi években egyre fokozódik az érdeklődés. Az ország különböző helyeiről jönnek ide turisták, természetbarátok, hogy közelebbről megismerjék Tolna megyének az egyik legszebb dendrológiai gyűjteményét. A tájak, korok, múzeumok mozgalom emberei már a korábbi években is keresték az ilyen jellegű bélyegzőt. Erre azonban eddig nem volt lehetőség. A Tájak, Korok, Múzeumok Egyesülete - budapesti aktivisták kezdeményezésére - 1988. április 1 -tői felvette a lengyeli kastélyparkot is a bélyegzős helyei sorába, és az 1735-ös számot kapta. Ma már a kastély bejáratánál tábla jelzi, hogy itt lehet bélyegeztetni. A park bejáratánál táblák hívják fel a figyelmet: „Természetvédelmi terület, óvd, védd a természet értékeit”. A nagy biológiai és esztétikai értékű fák között a park közepén áll a gróf Apponyi-család obeLengyeli parkrészlet. Háttérben a nagy esztétikai és biológiai értékű mamutfenyő. liszkje, melyen több felirat mellett a magyar nyelven először megfogalmazott természetvédelmi felírás is megtalálható 1824-ből, mely a következőképpen szól: „Adatosságnak! Kegyeletes természet szépségei nemesebb érzésekre gerjesztenek. Ellent érző ne bántsd!” Sajnos, sem a bejárati kapun lévő, sem a park közepén lévő felhívás nem hat egyes emberekre. Vannak „ellentérzők”, akik rongálják a parkot, megcsonkítják a fákat. Egyes személyek a karácsonyfaszükségletüket rendszeresen a lengyeli parkból szerzik be. De nem is akármilyen fenyőt visznek el. Ma is több megcsonkított fenyő hirdeti, hogy itt nemcsak természetbarátok jártak. Vajon mennyit ér az olyan karácsonyi „áhítat”, amelyhez lopott fenyőt használnak? Akkor nem gondolnak arra, hogy egy-két nap hangulatáért a „kegyeletes természet” ellen vétenek? Kép és szöveg: id. Bai József Tudósítónktól A magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet vezetősége közgyűlést hívott össze a művelődési ház nagytermébe. Az év olyan időszakában, amikora búzák kika- lászosodtak, a napraforgók és kukoricák kisoroltak és befejezték a növényvédelmi munkákat is. A tavaszi munkák után egy kicsit nyugodtabb időszakban, munkaidő után tartották a közgyűlést, amikor már sorrendben a növényápolási munkák következnek. A megyei tanácstól Fehérvári József, a téeszszövetségtől Bán József főmunkatárs tisztelte meg a közgyűlést jelenlétével. A vezetőség beszámolóját Komlóczi József, a termelőszövetkezet elnöke ismertette. Szólt az előző közgyűlés óta eltelt idő alatt végzett munkákról és ismertette az idei tervet. Szólt az eredményekről, de a hiányosságokról is, valamint a tennivalókról. Ezután került sor az ellenőrző bizottság újraválasztására, majd Bán József kért szót. Elmondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetbe mint segítheti magát egy közepes nagyságú gazdaság, melyre a szorgalmas tagság és a termelőszövetkezet begyakorlott vezetése a garancia. Hozzátette: a téeszszövet- ség adatai alapján a magyarkeszi Petőfi Termelőszövetkezet eredményei a megyei átlagot érik el. A közgyűlésen az is lenlegi gépesítettsége, felszereltsége, az állattenyésztési telepei, valamint a szociális épületei a kívánalmaknak megfelelnek. Ugyanakkor az irodaépület korszerűtlen, igaz régen is a gazda előbb téglából épített istállót és csak utána a lakóházát. Az is érződött, hogy a téesz immár harmincéves fennállása alatt a terméseredmények megháromszorozódtak. A körmös traktorok helyett légkondicionált erőgépeket hajtanak a traktorosok, de sajnos, a munkabérek nagyon behatároltak, messze elmaradnak, nem nőttek az eredményekkel arányosan. Mintha ezt akarná ellensúlyozni az az erkölcsi és pénzbeni elismerés, melyet ezen a közgyűlésen a szocialista munkaverseny értékelése után a szocialista brigádok és egyének kaptak. MINÁRIK LAJOS Megcsonkított kaukázusi jegenyefenyő
