Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-28 / 127. szám

1988. május 28. NÉPÚJSÁG 5 A jövő anyagai Látogatás a BVK szekszárdi gyáregységében lallÖ'llll : Szebb falburkoló lapok Nagy visszaesés után lassú normalizálódás Sírnak-e a kereskedők? A műanyagok korát éljük. E kijelentés már szinte közhelyszámba megy, igaz­ságtartalma viszont tagadhatatlan: ma már szinte bármire használhatók a mes­terségesen előállított újfajta anyagok. A jövő is fényesnek Ígérkezik, hiszen a Föld érckészletei nem végtelenek, előbb- utóbb a szintetikus anyagoknak kell he­lyettesíteniük a fémek egy részét. Szekszárdon a hetvenes évek elejétől beszélhetünk a műanyagiparág jelenlé­téről: a Borsodi Vegyi Kombinát 1971- ben hozta létre szekszárdi gyáregységét. Idekerülésük körülményeiről Baltavári István igazgató a következőket mondta:- Akkoriban az anyavállalat dunántúli telephelyet keresett magának, egyrészt kapacitásbővítés miatt, másrészt mert meg akarta vetni a lábát az ország nyu­gati részén is, egy „előretolt bástyát” lét­rehozva itt, a piaci lehetőségek jobb ki­használása érdekében. A bőrdíszmű ép­pen az idő tájt építette fel ezt a gyártele­pet - ahol most vagyunk minden ké­szen volt, csak a gépeket még nem sze­relték be. A BVK megvásárolta az „üres” gyárat, s berendezte saját céljaira. Az el­ső termék a Porplast nevű ajtócsalád volt, amit az ide telepített extrúder soro­kon gyártottak. Az első években rendkívül dinamiku­san nőtt a gyáregység termelése: 1982- ig minden évben megduplázódott az előállított termelési érték. Azóta lefékező­dött a fejlődés dinamizmusa, előtérbe ke­rült a minőség a mennyiségi szemlélettel szemben. Ma mintegy nyolcezer tonna árut állít elő az üzem évente, melynek ér­téke több mint félmilliárd forint. Termé­keik többféle termékcsaládba tartoznak, a fontosabbak a következők: az árnyéko­lók, redőnyök, a falburkolócsalád, a bel­ső téri ajtóprofilok, a csövek, csőjellegű termékek, a dréncsövek és egyéb építő­ipari termékek. Ma a gyáregység össze­sen mintegy kétszázötven féle PVC-árut tud előállítani.- Nem túl sok ez a termékféleség? - kérdeztem Somorjai Lajos igazgatóhe­lyettestől. /1 Látkép PVC-vel- Egyáltalán nem, sőt! - válaszolta. - Egy hasonló méretű, fejlett tőkés ország­beli gyár háromezerféle (!), különböző igényeket kielégítő produktum előállítá­sára képes, hiszen neki létérdeke, hogy minden vásárlói elvárásnak meg tudjon felelni.- Ha talpon akarunk maradni, és be akarunk törni a tőkés piacra - márpedig szeretnénk, még ha-egyelőre szerény méretekben is -, akkor nekünk is jelentő­sen bővítenünk kell kínálatunkat - foly­tatta Baltavári István. - Ennek érdekében új gyártóbázist alakítunk ki az üzemben az év végére. Fejlesztési koncepcióink az, hogy minél magasabb minőségi szín­vonalat képviselő, fajlagosan értékesebb árukat kell már a közeljövőben előállíta­nunk, s ehhez a termékekbe bevitt tudá­sunk intenzitását kell megnövelnünk.- Milyen új termékeket állítanak elő a gyártósoron?- A falburkolócsaládunk termelését kí­vánjuk átalakítani - közölte Somorjai La­jos. - Eddig ugyanis natúr, testetlen kivi­telben dobtuk piacra a falburkolólapo­kat, az új technológiával viszont felületén festett, valamint furnérlemezzel nemesí­tett lapokat leszünk képesek gyártani. Et­től jelentősen megváltozik a termékek esztétikai megjelenése. A festett kivitelű - amelynek FESTPLAST lesz a neve - la­pokra nyomdatechnikai úton, mélynyo­mással visszük rá a festéket. Az alap­anyag és a festék színének függvényé­ben így nagyon sok fajta színkombiná­ciót alakíthatunk ki, a nyomóhengerek pedig különböző faerezetet utánzó min­tát préselnek a PVC-lapra, amitől az a megtévesztésig hasonlít a valódi fából készült burkolóanyagra.- Olyan lesz, mint az igazi?- Az igazi természetes anyagot ugyan nem pótolhatja semmi - felelte Somorjai Lajos -, azonban megjelenésében ez a burkolólap nagyon emlékeztet a fára, az ára viszont csak töredéke annak. Azaz annak, aki hosszú távra meg akarja olda­ni burkolási gondjait, de nem óhajt túl so­kat áldozni rá anyagilag, ez a fajta megol­dás ideális lehet.- És a másik újdonság?- Annak az a lényege, hogy a PVC-ből készült lapra vékony furnérlemezt ra­gasztunk, amitől a felrakott burkolat vi­szont teljesen fa érzetét kelti, de még mindig sokkal olcsóbb, mintha az egé­szet fából készítenék. Ennek a termé­künknek FURNPLAST lesz a neve, az ára az előzetes számítások szerint körülbelül nyolcszáz forint lesz négyzetméteren­ként, a FESTPLAST-é pedig ennek mint­egy fele.- Egyfajta fával dolgoznak?- Nem - mondta Baltavári István ter­veink szerint évente 250 ezer négyzet- méter fal burkolásához elegendő lapot gyártunk összesen, és ehhez sokféle fa­fajtát tervezünk felhasználni, a hazánk­ban honosak közül, de egzóták közül is, tehát importálunk is különleges fákat. Egyébként ezzel a termékünkkel - tehát a FURNPLAST-tal - szeretnénk betörni a tőkés piacra.- Mikor indul a gyártás?- A gépek már a helyükön vannak, a végső beállítások és a hazai festékek tesztelése után indulhat a nyáron a pró­baüzem, az év végére pedig szeretnénk mindkét új termékünk termelését felfut­tatni. * A BVK szekszárdi gyáregységében nemcsak a FESTPLAST és a FURN- PLAST falburkolócsalád tervezett gyár­tása az újdonság, más fejlesztésekkel is foglalkoznak. Mivel ez a kedvenc témája Somorjai Lajosnak, ezért erről őt kérdez­tem.- Valóban más terveink is vannak gyáregységünkben - mondotta -, amely teljesen független az anyavállalattól, in­tenzív szerszámfejlesztés folyik. Évente mintegy negyven-ötven új vagy felújított gyártóeszközt állítunk elő, amely mögött igen komoly fizikai és szellemi teljesít­mény áll, hiszen egyetlen új szerszám kialakítása több százezer forintos költsé­get jelent. Ez a fejlesztő munka nemcsak azt az előnyt rejti magában, hogy nekünk nem kell másoknak fizetni ezekért, ha­nem el is adhatjuk őket, ami jelentős plusz bevétel elérését is jelentheti. Üze­münkben az idetelepülés óta nagy hang­súlyt fektettünk ebbe a tevékenységbe, s ennek a gyümölcse most érik be.- Mit jelent a függetlenség a központ­tól?- Azt, hogy egyetlen gazdasági muta­tót, az éves nyereségszint elérését írják elő számunkra, és kérik számon rajtunk, de hogy ezt milyen módon érjük el, az nem érdekel senkit. Minden más tekintet­ben olyan a viszonyunk, mintha idegenek lennénk, tehát az alapanyagot is úgy vá­sároljuk a kazincbarcikai anyavállala­tunktól.- Milyen fejlesztések folytak a közel­múltban?- Nemrég készült el a PVC-zsalugáte- rünk, amelyhez a szerszám kialakítása például nyolcszázezer forint volt. Ezenkí­vül megújítjuk régi termékeinket is, így a dréncsőcsaládunkat, ahol megváltoztat­juk a műszaki színvonalat: mikroöntözés- hez huszonöt milliméter átmérőjű csövet gyártunk, de képesek vagyunk több mint kétszázmilliméterest is előállítani, vala­mint olyat, amely belső szűrővel rendel­kezik. Tehát nem szabad megállnunk, mindig valami újjal kell kilépnünk a piac­ra.- Mennyi az átlagéletkor a gyáregy­ségben, és hány fővel dolgoznak?- Száznyolcvan az átlagos állományi létszámunk, az átlagéletkor pedig har­mincöt év körül van, tehát fiatalnak mondható. Hozzá kell tennem, hogy a fej­lesztői létszám igen magas, húszán csak ezzel foglalkoznak.- Az átlagbér mennyi volt tavaly?- Több mint kilencvenkétezer forint. Ez első hallásra soknak tűnik, de mivel fo­lyamatos műszakban dolgozunk, ezért a pótlékok sokat emelnek a béreken.- Végül hadd kérdezzem meg, hogy milyen évre számítanak az idén gazdasá­gi szempontból...- Bízunk újdonságaink sikerében és mivel a kapacitásunk is lekötöttnek lát­szik egész évre, ezért reméljük, hogy me­gint jó évet zár a BVK szekszárdi gyár­egysége. WÁGNER DEZSŐ Dél körül járhat az idő. Talán az ebéd­szünetet használják ki sokan, mindene­setre a szekszárdi Korzó Áruházban min­den osztályon jönnek-mennek a vásár­lók. Vásárlók? Talán inkább érdeklődők, mert a pénztárgépek zaját csak elvétve lehet hallani. Pedig itt már állítólag meg­kezdődött a „normalizálódás”, szünőben az idei év első négy hónapjára jellemző pangás a ruházati termékek keresleté­ben. A múlt év negyedik negyedében tetőző fölvásárlások a ruházatot sem kímélték, különösen a gyermekholmikat vitték, ha kellett, ha nem. A szükségesnél két-há- rom számmal nagyobb ingecskét, nadrá­got is vettek az előrelátó szülők, így nem csoda, hogy idén - különösen az általá­nos forgalmi adóval és a soros áremelés­sel megnövelt árakon - nem volt kelendő a gyermekruha. De más egyéb sem, így az első négy hónapban még a bázisnak megfelelő forgalmat sem tudta teljesíteni az áruház - tudtam meg Helfenbein Já­nos igazgatótól. Igaz, ahhoz a tavalyinál mennyiségben valamivel többet kellett volna eladni, hiszen a december végén mért készlet-értékkülönbözet 8,5 száza­lékos volt, ennyivel „olcsóbb” volt a ké­szet a korábbinál. (Ami persze a készlet összetételéből adódik, hiszen például a tetemesen megdrágult gyermekruházati cikkekből ki volt fosztva az üzlet.) Ez a ne­gatív különbözet mára valószínűleg el­tűnt, a májusi - bázishoz mért - 120 szá­zalékos forgalom így is a volumen növe­kedéséből, s nem az árváltozások hatá­sából adódik - véli Helfenbein János. Az idei évi forgalomra vonatkozó terveik mindenesetre nagyon óvatosak, a szin- tentartás az elsődleges cél, a tavalyi 218 millió forintos forgalmat feltehetően leg­följebb néhány százalékkal lehet majd túlteljesíteni. Ennek érdekében is jelen­tős többletmunkára, az olcsó termékek iránt megnövekedett kereslet és az ex­kluzív igények kielégítésére egyaránt szükség van. * A megye legnagyobb kereskedelmi egysége a szekszárdi Skála Áruház. A statisztikai adatok tanúsága szerint itt a január elejétől május 22-ig terjedő hóna­pokban összességében csaknem 123 százalékkal túlteljesítették az elmúlt év azonos időszakának forgalmát. Az átlag azonban sok mindent eltakar. Nem jelzi például, hogy a folyó árakon mért forga­lom mit jelent mennyiségben, kiszűrve az árváltozások hatását. Nem derül ki belő­le, hogy több területen - különféle okok­nál fogva - igen gyenge volta bázis, ami­hez képest nem nagy kunszt a túlteljesí­tés. Nem mutatja, hogy több osztálynál nehéz az összehasonlítás, az áruház idő­közben történt átrendezése miatt. Pró­báljunk hát kicsit az átlag mögé tekinteni Fritz József igazgató segítségével. Egyértelmű forgalomcsökkenés mu­tatkozik a villamossági és a divatosztá­lyon, amit a vezetés hiányosságainak tu­lajdonítanak az első, a gyengébb kínálat­nak a második esetben. Jelentősen csökkent az S-modell üzlet forgalma is, kifejezetten mégis csak a villamossági osztály teljesítményével elégedetlenek az áruház vezetői, hiszen a forgalom- csökkenés azokon a területeken a szem­betűnő, amelyek kisebb volument képvi­selnek, s ott valósult meg jelentős előre­lépés - konfekció, cipő, méteráru - ame­lyek a mennyiséget tekintve „húzó” osz­tályoknak számítanak. Mindent egybevetve az igazgató nem panaszkodik keresletcsökkenésre, hi­szen saját korábbi forgalmukhoz s a kör­nyezethez képest sem állnak rosszul. Ahol mégis gondok mutatkoznak, ott jobb munkával, például reklámmal igye­keznek segíteni. * „Sejtettük, hogy nehéz időszak jön és csökkenni fog a vásárlóerő. De nem csak nehéz, nagyon hosszú is ez az idő” - mondja Versánszki János, a Tolna és Vi­déke Áfész elnöke. Az öt község ellátá­sán fáradozó szövetkezetben éppen hogy eléri a kiskereskedelmi forgalom a bázisszintet az első négy hónapban, ál­talánosforgalmi adóstól, megnövekedett árastól együtt. Pedig ha másra nem, leg­alább az élelmiszerforgalom növekedé­sére számítottak. Spórolnak az emberek, megnöveke­dett a kereslet az olcsóbb áruk iránt, mind élemiszerben, mind a ruházatban, s ezek beszerzése nem megy könnyen. Feszítő gondot jelent a szövetkezetnél a tartós fogyasztási cikkek forgalmának több mint 30 százalékos visszaesése, amit csak kisebb részben tulajdonít az el­nök a tavalyi „bespeizolásnak” és az áru­hiánynak, sokkal inkább annak, hogy ezeket a termékeket nem lehet újabban hitelre vásárolni. A készpénzes fizetőké­pes kereslet pedig csökkent. Forgalomvisszaesésben ez a szövet­kezet kilóg a megyében, ennek egyik okát Versánszki János a 218 fős összlét- számhoz képest nagymértékű létszám- csökkenésben látja. Ebben az évben 14- en váltak meg az áfésztől. Hogy mit jelent 56 000 forintos éves át­lagbérrel jobban fizető környezetben dolgozni, az is megérne egy misét, most mégis maradjunk a forgalomcsökkenés­nél, amely miatt - vagy inkább a létszám­gondok miatt? - több egyszemélyes bolt­jukat be is kellett zárni. Ezek persze több­nyire nem voltak rentábilisan működtet- hetőek, így fölszámolásukat akár ha­szonnak is föl lehetne fogni Mégis: „minden boltért fáj a szívem” - így az elnök, hiszen a boltokhoz egy-egy kis körzet tartozott, melynek lakói most esetleg a konkurencia forgalmát fogják növelni. Legalább a bázisnak megfelelő forgal­mat szeretné hozni az áfész mennyiség­ben. De a bizonytalanság megvan, emiatt nem vállalja például több üzlet a jővede- lemérdekeltségű formát. * Mozaikokat tekintettünk át, amelyek a megye egészének kereskedelmi képé­hez tartoznak. Mit mutatnak az összesí­tett megyei adatok? Az első negyedév­ben a kiskereskedelmi forgalom folyó­áron a tavalyinak 112,7 százaléka, válto­zatlan áron - az áremelések hatását ki­szűrve - viszont csupán 95 százaléka. Az összforgalmon belül csökkent a bolti élelmiszer és élvezeti cikkek, a ruházat (mintegy 91 százalékra) s legnagyobb mértékben a vendéglátás (79,2 száza­lékra) forgalma is. Növekedés egyedül a vegyesiparcikkek forgalmában mutatko­zik. S egy adalék még a számokhoz: ahogy fentebb is olvashattuk, a korábbinál sok­kal nagyobb az érdeklődés az olcsó ter­mékek iránt, ugyanakkor a kereslet diffe­renciáltabb. Egy szűk réteg a kiváló minőségű, drá­gább holmit keresi. A közepes minőségű, átlagos áruk iránt kisebb az érdeklődés. Bár májusban mintha már növeked­ne... ROSTÁS ILONA

Next

/
Thumbnails
Contents