Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
1988. május 23. KÉPÚJSÁG 3 Többen - a társadalmi fejlődés szempontjából - fontosnak ítélték, hogy a dokumentum ne csak az alapkutatások támogatását tartalmazza, hanem a műszaki fejlesztés segítését is. Javaslatot tettek egy-két olyan pontosításra is, amely az Országgyűlés, a kormány munkájának, funkcióinak egyes részleteit érinti. Az egyik javaslattevő azzal az igénnyel lépett fel, hogy a dokumentum szocialista pluralizmussal foglalkozó részébe iktassák be a platformszabadság lehetőségét is. Többen indítványozták, hogy az állásfoglalás erőteljesebben lépjen fel a közélet tisztaságának védelmében. Mások a reformfolyamat visszafordíthatatlanságával kapcsolatos garanciák hiányát tették szóvá. Az egyik felszólaló felvetette, hogy az országos pártérteA Magyar Szocialista Munkáspárt 1985 márciusában tartott XIII. kongresszusa úgy határozott, hogy a szocialista rendszer erőforrásainak jobb hasznosításával, a népgazdaság teljesítőképességének növelésével teremtsük meg a gazdasági egyensúly javításának, az életszínvonal érzékelhető emelésének feltételeit; a tudomány, a kultúra és a művelődés fellendítésével segítsük a társadalom alkotóképességének kibontakozását; demokratikus intézményeink fejlesztésével erősítsük a nemzeti egységet. A kongresszuson elfogadott helyzetértékelés, valamint az ennek alapján kitűzött gazdaságpolitikai és életszínvonalfejlesztési célok nem bizonyultak megalapozottnak. A hetedik ötéves tervben több cél kapott egyidejűleg elsőbbséget, mint amennyi reálisan megvalósítható. Gazdasági helyzetünk nem javult, nőtt az ország konvertibilis valutában fennálló adóssága, erősödött az infláció, növekedtek a lakosság terhei, csökkent az életszínvonal. Ezt a helyzetet részben tőlünk független tényezők, nagyrészt azonban belső okok, tevékenységünk fogyatékosságai idézték elő. A világgazdaságban végbement, máig is tartó átrendeződésnek a magyar gazdaságra gyakorolt hatását a Központi Bizottság és a kormány tévesen ítélte meg, ezért gazdaságpolitikai reagálása sem volt megfelelő. Nem vállaltuk, elkerülhetőnek véltük a gazdaságtalan termelés visszaszorításával, a támogatások leépítésével mindenképpen együttjáró konfliktusokat. Az elosztás nem a ténylegesen megtermelt jövedelemhez igazodott. Mindez a külső és belső egyensúly további romlását pkozta, növekvő eladósodáshoz vezetett. Világossá vált, hogy tartós eredményeket a magyar gazdaság csak akkor érhet el, ha folytatódik a megkezdett reform, kialakul a szocialista árutermelő gazdaság - fejlettségünknek és adottságainknak megfelelő - működési és irányítási rendszere. Megnehezítette ennek megvalósítását, hogy a gazdaságban megkezdett reform nem terjedt ki kellő időben a társadalmi élet más területeire. A közvélemény ezeket az ellentmondásokat tükrözi, a lakosság növekvő elégedetlenséget tanúsít a gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a nehézségek megszaporodása miatt. Romlott a közhangulat, csökkent a párt és a vezetők iránti bizalom. A reális helyzetértékelés, a cselekvőkészség mellett van pesszimizmus, kiábrándultság, és teret nyernek megalapozatlan, irreális elgondolások. A kialakult helyzetért felelősség terheli a Központi Bizottságot és végrehajtó szerveit, továbbá a kormányt és intézményeit is. A döntések egy része nem volt megalapozott, több fontos kérdésben nem tudtak érvényt szerezni a határozatoknak. A párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek gyakorlata és munkastílusa nem a követelményeknek megfelelően változott. A Központi Bizottság 1986 novemberi határozatában kimondta: fordulatra van szükség. Ezt követően 1987 júliusában kidolgozta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Ennek alapján a kormány stabilizációs munkaprogramot készített, amelyet az Országgyűlés jóváhagyott. Elkezdődött a kormányzati munka megújulása. A gazkezlet állásfoglalása alapján a Központi Bizottság készítsen felhívást, amely a dokumentum lényegi elemeit emelné ki. Az észrevételek, módosító javaslatok elhangzása után szünet következett, amelyet a szerkesztőbizottság intenzív munkával töltött. A csaknem félórás egyeztető munka eredményét ismét Berecz János ismertette. így például a szerkesztőbizottság egyetértett azokkal a javaslatokkal, amelyek az __ i rányító testületek tagjaival szemben nagyobb erkölcsi követelményeket támasztottak. Nagyobb hangsúlyt kapott továbbá a dokumentumtervezetben a társadalmi fejlődés szempontjából oly fontos műszaki fejlesztés elősegítése, illetve a szakszervezetek részvétele a politikai, a társadalmi és a gazdasági döntések előkészítésében. (rövidített változat) daságban kisebb mértékű javulás jelei mutatkoznak, a szükséges fordulat azonban még nem következett be; feltételei csak hosszabb idő alatt teremthetők meg. Előrehaladásunk, a nemzet boldogulása azt követeli, hogy a társadalmi élet minden területén fordulatot hajtsunk végre: felgyorsítsuk a reformfolyamatokat, összehangoltan folytassuk a gazdaság és a politikai intézményrendszer működésének megújítását, segítsük a társadalom alkotóképességének kibontakoztatását. A gazdálkodás, a szocialista demokrácia fejlesztésével érhető el, hogy teljesüljön a társadalom jogos igénye: maradjon fenn a létbiztonság, a jövedelmek a teljesítmények szerint alakuljanak, csökkenjen az infláció, könnyebbé váljon a fiatalok pályakezdése, a gyermekek eltartása és nevelése, általánossá váljon a gondoskodás az idősekről, az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülő emberekről. Ezáltal tehetünk eleget mindenkori kötelezettségünknek, hogy megőrizzük és gyarapítsuk a nemzet kulturális értékeit, erősítsük a társadalmi szolidaritást, magasabbra emeljük a társadalom erkölcsi színvonalát. Céljaink elérésének legfőbb biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer, amelynek alapja a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség erejével, az értelmiség támogatásával kiépített népi hatalom, a termelőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdona, a marxista-leninista párt vezető szerepe, társadalmunk alapintézményeinek megerősítése és fejlesztése. A kommunistáknak és a szocializmus pár- tonkívüli híveinek részvétele a politika alakításában, a vezető testületek személyi összetételének megújulása, a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a politika nyíltsága és nyilvánossága teszi visszafordíthatatlanná társadalmi és gazdasági életünk reformjának folyamatát. A pártértekezlet szükségesnek tartja, hogy a Központi Bizottság alakítson munkabizottságot, amely elvégzi a helyzet mélyebb elemzését, az okok feltárását, s a közelmúltban folytatott viták tapasztalatait is hasznosítva felvázolja a szocializmus építésének távlati programját. Ennek keretében vizsgálni kell egy új programnyilatkozat elkészítésének a szükségességét. I. 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete szükségesnek tartja a társadalmi és gazdasági reformfolyamat összehangolt folytatását és meggyorsítását. Mivel az MSZMP a történelmileg kialakult egypártrendszer körülményei között tölti be vezető szerepét, így a átfogó reform folytatásának kiindulópontja a párt működésének megújítása. a) A párt erősítse tevékenységének politikai jellegét. A politika kidolgozása során támaszkodjon jobban a tudomány eredményeire, a gyakorlati tapasztalatokra. Javítsa a párthatározatok politikai előkészítését és a döntések után a meggyőző, szervező és ellenőrző munkát. A párt összpontosítsa tevékenységét a társadalmi viszonyok fejlesztésére, a szocialista rendszer védelmét és a törvényességet szolgáló alapelvek meghatározására, a népgazdaság fejlesztési irányainak kijelölésére, a társadalom szellemi, ideológiai életének befolyásolásáA szerkesztőbizottság elnöke - egyetértve a nagyobb nyíltság igényét megfogalmazó küldöttekkel - amellett foglalt állást, hogy a vezető testületek munkájáról részletes tájékoztatás jelenjék meg. Úgy vélte, hogy a platformszabadság kérdésére a szervezeti szabályzat módosításakor kell visszatérni. Az alkotmány- módosítás pedig a Parlament hatáskörébe tartozik. A szerkesztőbizottság jelentése után határozathozatal következett: az országos pártértekezlet küldöttei - együttesen szavazva a tervezetről - négy ellenszavazattal, kilenc tartózkodás mellett elfogadták a párt feladatairól és a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állás- foglalást. ra, erkölcsi állapotának javítására, külpolitikai elveink és céljaink kialakítására, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére. b) A párt a demokratikus centralizmus elve alapján épül fel és működik. A jelenlegi helyzetben a fő feladat a pártdemokrácia erősítése, minél teljesebb kibontakoztatása. A kongresszusok között a Központi Bizottság dönt a párt egészét érintő ügyekről, állást foglal a társadalmat és a gazdaságot érintő kérdésekben. A nagy horderejű ügyekben a Központi Bizottság előzetesen lefolytatott, az egész tagságra kiterjedő pártvita alapján döntsön. A központi irányítás javításával egyidejűleg biztosítani kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszervezetek, a párttagok részvételét a politika alakításában, növelni önállóságukat és felelősségüket a párt politikájának képviseletében, a politikai tevékenység megszervezésében és ellenőrzésében. A párt alapszervezeteinek, szerveinek joguk és kötelességük, hogy kezdeményezzék a felsőbb pártszerveknél az általuk szükségesnek tartott kérdések megtárgyalását, illetve vitára bocsátását. A felsőbb pártszerv testületi ülésén köteles a javaslatokat mérlegelni. A döntésről, annak indokairól a kezdeményező párt- szervezet kapjon tájékoztatást. Az alapszervezetek hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy az összhangban legyen a működési területükön levő állami szervek, vállalatok, intézmények önállóságával. A politikai döntések előkészítésekor a vezető testületek mérlegeljék a társadalmi szervezetek, az érdekképviseleti szervek, a nyilvános fórumok véleményét és javaslatait. Lehetőleg több változatot tartalmazó tervezetek készüljenek, figyelemmel a társadalmi összefüggésekre és hatásokra. A döntésre hivatott pártszerv ülésén ismertessék a javaslattól eltérő elgondolásokat is, és a testület foglaljon állást azokról. A pártban a kollektív vezetés elve érvényesül. A döntésekben és azok végrehajtásában résztvevők személyes politikai felelősséggel tartoznak. A végrehajtás ellenőrzése a pártmunka minden szintjén váljon rendszeressé. Terjedjen ki arra is, hogy a gyakorlat igazolja-e a politika és az egyes határozatok helyességét. Az ellenőrzés tapasztalatait hozzák nyilvánosságra, kitérve szükség szerint a dön- téselőkészitők, a döntéshozók és a végrehajtásban résztvevők személyes felelősségére is. A pártdemokrácia fejlesztése indokolja a párton belüli választási rendszer módosítását. Lehetővé kell tenni, hogy az irányítótestületek tagjainak meghatározott hányadát az alapszervezetek, illetve az alsóbb szintű pártszervek közvetlenül választhassák, s ha munkájukkal, magatartásukkal elégedetlenek, őket visszahívhassák. A választások minden szinten titkosak legyenek. Mindenütt, ahol igénylik, több személyt kell jelölni. A párt új választási rendjét 1988-tól folyamatosan be kell vezetni. Az irányítást mindenütt a választott testület, az alapszervezetekben a taggyűlés gyakorolja. A választott testületek irányításával működő apparátusok szakmai összetétele és szervezete, tagjainak fel- készültsége a pártszervek módosuló feladatkörének megfelelően alakuljon. c) A párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét folyamatosan újra kell teremteni. A kommunisták minden fórumon nyíltan és felelőssőgtudattal mondjanak véleményt, kételyeiket pedig a párt fórumain vessék fel. A párt tagjai kötelesek a párt testületéinek álláspontját nyilvánosan képviselni. A vezetők ebben is mutassanak példát. A párttagok az illetékes pártfórumokon kívül nem nyilatkozhatnak az elfogadott határozatoktól eltérő szellemben; különvéleményük támogatására frakciókat nem szervezhetnek. A véleményükkel kisebbségben maradottak álláspontjukat a pártszervek tanácskozásain, a párt elméleti fórumain kifejthetik, illetve joguk van ahhoz, hogy saját alapszervezetükhöz, testületükhöz vagy felsőbb pártszervhez forduljanak a vitatott ügy újratárgyalása érdekében. Amíg azonban a határozat érvényben van, kötelesek magukat ahhoz tartani, illetve azt végrehajtani. A párttagok döntés előtt, illetve hiányában képviselhetik saját álláspontjukat. A párt tagjait folyamatosan tájékoztatni kell a Központi Bizottság és végrehajtó szervei, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság munkájáról és határozatairól. d) A párt vezető szerepének érvényesítésében meghatározó jelentősége van a kédermunkának. A párt kéderpolitikai elveinek érvényt kell szerezni. A pártszervek a választók véleményét mérlegelve tegyenek javaslatokat a politikailag fontos vezető tisztségek betöltésére. Lépjenek fel a választások és a kinevezések tisztaságáért, törvényességéért, a protekció, az elvtelen összefonódás ellen. A jelöltek megítélésének fő mércéje az alkalmasság, a hivatalban levő vezetők esetében teljesítményük, munkájuk eredményessége és emberi tisztességük legyen. Az erkölcsi normák betartását, a közélet tisztaságának védelmét minden vezetőtől, minden párttagtól szigorúan meg kell követelni. Bővüljön a pályázat útján és a meghatározott időtartamú megbízatással betölthető funkciók köre. A politikai és a társadalmi élet minden területén lényegesen nagyobb számban jelöljenek tehetséges fiatal embereket vezető tisztségekre. Csökkenjen a párt-, az állami szervek és a társadalmi szervezetek vezető testületéiben a kölcsönös képviselet. Folytatódjon a káderhatáskörök decentralizálása. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a budapesti, a megyei, a megyei jogú, a városi és a budapesti kerületi pártbizottságok titkárai - ha munkájuk alapján erre alkalmasak - ugyanarra a tisztségre legfeljebb két ciklusra választhatók meg. A Központi Bizottság ezt az elvet érvényesíti osztályvezetőinek kinevezésénél is. Gondoskodni kell a tisztségükből távozó vezetők megfelelő elhelyezéséről. A párt belső működésében bekövetkezett, valamint a tervezett változások új szervezeti szabályzat kidolgozását indokolják. A Központi Bizottság e célból hozzon létre munkabizottságot, amely javaslatát terjessze a XIV. kongresszus elé. e) A szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele a szövetségi politika következetes folytatása és megújítása. A társadalom osztály- és rétegviszonyainak átalakulásával, a párt politikájának gazdagodásával, a szocializmus építésének kiteljesedésével az MSZMP a nép pártjává válik. Továbbra is legfontosabb feladatának tartja a munkásosztály történelmi céljainak megvalósítását, amelyek nemzeti érdekeket fejeznek ki. A munkások és parasztok szövetségének jól bevált hagyományait folytatja és alkalmazza a jelenlegi viszonyokra, épít és számit az értelmiség, valamint az ifjúság támogatására és cselekvő részvételére. Fontos feladatának tartja a különböző világnézetű embereknek, a nemzet alkotó erőinek összefogását. Együttműködünk mindazokkal a más felfogású, más világnézetű állampolgárokkal, akik tevékenyen dolgoznak szocialista hazánk javára, tiszteletben tartják alkotmányos rendünket és nemzetközi kötelezettségeinket. Meggyőződéssel hirdetjük a párt álláspontját, de figyelembe vesszük az attól eltérő nézeteket. Előrehaladásunk fontos hajtóerejének tekintjük az építő szándékú bírálatokat, javaslatokat. A párt szervei, a néphatalom intézményei és a társadalmi szervezetek testületéi vizsgálják meg a sajátjuktól eltérő elgondolásokat is, de nyíltan, érvelve határolják el magukat attól, ami nem egyeztethető össze szocialista elveinkkel és nemzeti érdekeinkkel. f) A magyar nép döntő többsége a szocializmusban látja a nemzet jövőjét, cselekvőén részt kíván venni a munkában. A közgondolkodásban ugyanakkor teret nyertek polgári, valamint szocializmusellenes nézetek, terjed a politikai, világnézeti közömbösség. Az előttünk álló feladatok megoldása igényli az ideológiai munka folyamatos megújítását, a marxista gondolkodás élénkítését. Az elméleti alkotó műhelyek, a tudományos kutatók elemezzék a gazdasági, társadalmi folyamatokat, tárják fel a kedvezőtlen jelenségek, tendenciák okait, mélyebb gyökereit, kísérjék figyelemmel a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatait, és vonják le az általánosítható elvi következtetéseket. Intenzívebb ideológiai, tudatformáló munkával segítsük a társadalmi fejlődés új jelenségeinek felismerését és megértését, a valóság által igazolt értékrend kialakítását. A párt szervezetei, intézményei és tagjai érvekkel lépjenek fel a túlzó és a konzervatív, a szocialista reformok szükségességét tagadó, illetve az elveinket és politikánkat bármely oldalról támadó eltorzító nézetekkel szemben. Mutassák be a szocializmussal szembenálló eszmék és törekvések valóságos természetét. Ösztönözzük a szocializmus melletti kiállást, tegyük elmélyültebbé a tudományosan megalapozott, reális nemzeti önismeretet, erősítsük a nemzeti érzést és önbecsülést. A szocializmus befogadja, őrzi és gazdagítja az emberiség értékeit. A párt feladatának tekinti a történelmi örökség ápolását, a nemzeti öntudat, a magyarsághoz való kötődés, a cselekvésre kész hazaszeretet és az internacionalista gondolkodás, a népek barátsága eszméjének erősítését. A párt erőfeszítéseket tesz a munkaerkölcs megszilárdításáért, a közösségi magatartás terjedéséért, a munkaszeretet, a helytállás, a tisztesség, a tehetség, a műveltség, a szaktudás nagyobb megbecsüléséért. 2. A néphatalom érvényesülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt vezető szerepére épülő szocialista pluralizmus. Ez teremt lehetőséget a különböző érdekek intézményes kifejezésére, egyeztetésére és politikai akarattá formálására. A szocialista állam tevékenysége meghatározó tényező a társadalomban. A Magyar Szocialista Munkáspárt súlyos történelmi helyzetben, a társadalom széles körű támogatását megnyerve, nagy és eredményes harcot folytatott a Magyar Népköztársaság alkotmányos, törvényes rendjének helyreállításáért, és továbbra is legfőbb feladatának tekinti az ország alaptörvényének megtartását, megtartatását, a szocialista törvényesség védelmét. A társadalmi, politikai fejlődés szükségessé teszi az alkotmány felülvizsgálatát. A szocialista államszervezet önállóan, jobb hatásfokkal működjön, tisztázott legyen feladatköre és felelőssége. (Folytatás a 4. oldalon.) A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalása a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről Grósz Károly és Kádár János az MSZMP országos értekezletén (MTI TELEFOTÓ)
