Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-23 / 122. szám

, TOLNA \ _ 4 jnÉPÜJSAG Befejezte (Folytatás a 3. oldalról.) Korszerűsíteni szükséges a párt és a kormány munkamegosztását, a pártnak az államelméletre gyakorolt befolyása elveit, eszközeit és módszereit. A népképviseleti testületek legyenek a nyílt politizálás fórumai. Az Országgyűlés legfőbb feladata a törvényalkotás. Ebben kizárólagos jogköre van. Ugyanakkor le­gyen nagyobb szerepe a társadalmi ér­dekegyeztetésben, a közös érdekek képviseletében, a törvények megtartásá­nak ellenőrzésében, a kormányzati mun­ka kereteinek meghatározásában és a kormány ellenőrzésében. A Minisztertanácsban megkezdett át­szervezést folytatva ésszerűsíteni és javí­tani kell az államigazgatási munkát or­szágos, területi és helyi szinten egyaránt. A tanácsok váljanak a lakóhelyek való­ságos önkormányzati intézményeivé, s ezzel együtt töltsék be hatékonyan a szo­cialista állam helyi végrehajtó szervének szerepkörét. A központi forrásokból tör­vényben szabályozott arányban része­sedjenek. A kormányzati szervek növel­jék a tanácsok gazdasági és döntési önállóságát, érdekeltségét bevételeik gyarapításában. Indokolt, hogy az Or­szággyűlés új törvényt alkosson a taná­csok feladatairól, szervezetéről és műkö­déséről. Rendezni kell az állampolgárok és az állami szervek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének módját. Ki kell alakítani a társadalmi viták szervezé­sének rendjét. Törvényben kell szabá­lyozni az öntevékeny. szerveződés, a gyülekezés, az egyesülés, a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, a nemzetisé­gek jogait, valamint az egyéni és közös­ségi jogok védelmének garanciáit. Létre kell hozni az alkotmánybíróság és a köz- igazgatási bíráskodás intézményeit. A választási rendszert tovább kell fej­leszteni. A választási törvény módosítása tegye lehetővé a különféle szervezetek, állampolgári közösségek, érdekképvise­letek, munkaszervezetek érdemi részvé­telét a jelöltek kiválasztásában és megis­mertetésében. Törvényt kell alkotni az or­szágos és a helyi népszavazás alkalma­zásáról. Az állami szervek tegyenek intézkedé­seket a társadalmi élet minden területén a törvényesség, az állami és az állampol­gári fegyelem erősítéséért. Jogos igény a közélet tisztaságának védelme, a törvény szigorának alkalmazása a hatalommal való visszaélés, a jogtalan haszonszer­zés, a protekció ellen. 3. Növekedjen a társadalmi szerveze­tek, mozgalmak önállósága. Töltsenek be nagyobb szerepet a politikai és az ál­lami döntésekben. A jövőben is nagy felelősség hárul a történelmi hagyományokat hordozó, a dolgozók túlnyomó többségét tömörítő szakszervezetekre. A párt politikai vezető szerepét elismerő partneri viszonya kap­jon nagyobb hangsúlyt. Növeljék munká­juk nyitottságát, nyilvánosságát. Az álla­mi szervek vonják be a szakszervezete­ket a politikai, társadalmi és gazdasági döntések előkészítésébe. Támogatjuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szakszervezetek érdekképviseleti tevé­kenysége politikai és jogi feltételeinek ja­vítására és a mozgalom korszerűsítésére irányulnak. A Hazafias Népfront a szocialista plu­ralizmus fontos intézménye. Továbbra is munkálkodjon a nemzeti közmegegye­zésért, a társadalom különböző erőinek tartós szövetségéért. Teremtsen mozgal­mi kereteket, politikai fórumokat mind­azok számára, akik elfogadják a szocia­lista építés nemzeti programját és aktívan részt kívánnak venni a közéletben. A Hazafias Népfront tevékenységét a párt elvi irányításával és közreműködé­sével, önállóan végezze. Kezdeményez­ze a társadalmi szervezetek, állampolgári egyesületek közös fellépését fontos tár­sadalmi célok megvalósításáért. Segítse elő a párttagok és pártonkívüliek kap­csolatait és együttműködését. Közjogi funkciójának ellátásával, a választások, a népszavazás lebonyolításában betöltött szerepével erősítse az állampolgárok befolyását a népképviseleti, államigaz­gatási szervekre. Mozgalmi munkájával szolgálja a különböző közösségek érde­keinek egyeztetését, a társadalom politi­kai kultúrájának gazdagodását, az em­beri jogok érvényesülését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ség a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Az ifjúsági szövetséget - szervezeti önállóságát tiszteletben tart­va - a párt irányítja. A KISZ erősítse a fiatalok körében ki­1988. május 23. munkáját az MSZMP országos értekezlete fejtett politikai tevékenységének az utób­bi időben kialakuló új gyakorlatát. Képvi­selje nyilvánosan a fiatalok érdekeit, ve­gyen részt a társadalompolitikai dönté­sek előkészítésében. Alakítson ki folya­matos párbeszédet a különböző ifjúsági csoportokkal, körökkel, egyesületekkel, és saját keretei között hozzon létre az if­júság tagoltságát jobban megjelenítő szerveződési formákat. Szükség van az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítésére. Fokozottan építünk azokra a társadal­mi szervezetekre, mozgalmakra, szövet­kezetekre, szövetségekre és egyesüle­tekre, amelyek alkotmányos keretek kö­zött, a társadalmi élet különböző terüle­tein, a gazdaságban, a kultúrában, az egészségügyben, a környezetvédelem­ben, a sportban fejtik ki tevékenységü­ket. 4. A szocialista demokrácia kiteljesíté­sének fontos része a társadalmi nyilvá­nosság, amely jó lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek kü­lönbségének és azonosságának felis­meréséhez, a közmegegyezés létreho­zásához, a társadalmi ellenőrzéshez. A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami, a társadalmi életre, az állam- polgári jogokra és gyakorlásuk módjára is. Gyors, pontos és rendszeres tájékoz­tatást kell adni az állami és politikai dön­tésekről. A pártszervek bővítsék tevékenységük nyilvánosságát. A párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyá­sát a tömegtájékoztatásban. A lapalapító és lapfenntartójillami szervek, társadal­mi szervezetek és egyesületek teljes po­litikai, szakmai, erkölcsi és anyagi fele­lősséget viseljenek lapjaikért. A tömegtájékoztatásban dolgozók el­kötelezetten és felelősséggel lássák el feladataikat, adjanak hű képet a valóság­ról, támogassák a szocialista építőmun­kát. Nyújtsanak segítséget a közérzetet rontó, a közélet tisztaságát, a társadalom igazságérzetét sértő jelenségek elleni harchoz. II. 1. A gazdaságban legfontosabb fel­adatunk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási, valamint a Minisztertanács stabilizációs munka- programjának végrehajtása. A gazdaság stabilizálásának alapfelté­tele a külső adósság növekedésének fékezése, majd megállítása, s a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. A sta­bilizáció és a kibontakozás nemzeti, össztársadalmi érdek, megvalósításuktól nem tántoríthat el az sem, hogy bizonyos lépések, intézkedések ütköznek egyes gazdálkodó szervezetek vagy a lakosság egy részének rövid távú érdekeivel. Abból kiindulva, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, támo­gatjuk mindazoknak az eszközöknek az alkalmazását, amelyek a gazdasági szer­vezeteket a piac törvényeinek figyelem- bevételére kényszerítik, és amelyek se­gítik a társadalmi tőke és a munkaerő megfelelő áramlását a hatékonyabban dolgozó területekre. Több szektorú népgazdaságunkban a jövőben is meghatározó a szocialista, közösségi tulajdon. Fontos feladatunk az állami és a szövetkezeti tulajdon műkö­désének hatékonyabbá tétele, a tulajdo­nosi rendelkezési jogok és felelősség ér­vényre juttatása. Szükség van a közös­ségi tulajdon formáinak gazdagítására. Támogatunk minden olyan kezdemé­nyezést - beleértve a vegyes tulajdonú vállalkozások meghonosítását és a ma­gántevékenység élénkítését -, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a la­kosság életviszonyainak javítását szol­gálja. Valamennyi gazdálkodó szervezetet - tulajdonformájától, méretétől és tevé­kenységi területétől függetlenül - érde­keltté kell tenni a gazdasági teljesítmény növelésében. Bővíteni kell a különféle tulajdonformák működésének lehetősé­geit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket kell létrehozni, amelyek a tel­jesítménnyel, a befektetéssel arányos jö­vedelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a társadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. Ennek érdekében szükség van új társa­dalmi törvényre, amely lehetővé teszi a gazdálkodás szervezeti kereteinek bőví­tését, a kollektív tulajdonosi érdekeltség erősítését, ösztönzi közös vállalkozások létrehozását, a magánvállalkozások és a külföldi működő tőke fokozott bevonását. 2. Tovább kell folytatni a gazdasági re­formot, amely egy szocialista piacgazda­ság működési feltételeinek kialakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye le­hetővé, hogy a gazdaság szereplői ma­gas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek kö­zött dolgozhassanak; segítse, hogy gyor­san és rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A népgazdasági terv váljon az alapvető gazdaságpolitikai célok összehangolá­sának, a kívánatos arányok érvényesíté­sének, a fő gazdasági folyamatok prog­nosztizálásának, befolyásolásának esz­közévé. Ezt kell szolgálnia a népgazda­sági tervezés és a költségvetés-reformjá­nak. A gazdasági reform egyéb elemeihez igazodva átfogóan módosítani kell a bér­politikát és a bérrendszert. A bérreform vezessen a keresetszabályozás kötött­ségeinek feloldásához, a munka társa­dalmi hasznosságának, eredményessé­gének megfelelő bérarányok kialakulá­sához. Vállalni kell azokat a társadalmi követ­kezményeket, amelyekkel a kibontako­zási program gazdasági feltételeinek megteremtése, elsősorban a szerkezet- átalakítás, a támogatások leépítése jár. A gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetetlenné teszi a munkaerő na­gyobb arányú mozgását a dinamikusan fejlődő ágazatok, vállalatok irányába. Áz átmeneti elhelyezkedési nehézségeket átképzéssel, állami támogatással kell mérsékelni. A munkahely nélkül maradó emberek sorsa intézményes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltéte­lek szükségesek ahhoz, hogy az állam a létfenntartás minimális szintjét garantál­hassa1. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egységes rendszerét. Ez álljon összhangban a korszerűsített tár­sadalombiztosítással és a nyugdíjrend­szer reformjával. Mérsékelni kell a nyug­díjak reálértékének csökkenését. Gon­doskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszközökkel elsősorban a családokat tá­mogassuk. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavál­lalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokozatos és konkrét lépések szüksége­sek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésére, az ifjúság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtlenül érintő folyama­tok ellensúlyozására, a társadalmi esély­egyenlőtlenség csökkentésére. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a la­kosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségmegőrzés társadalmi-nemzeti programja megvaló­sításának feltételeit. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézke­dések szükségesek a lakáskínálat bőví­tésére. Kapjanak nagyobb támogatást azok, akik önerőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeret­nének első önálló lakáshoz jutni. Az országos és megyei programok alapján folytatódjon az elmaradott térsé­gek gazdasági alapjainak erősítése. 3. Az értéket teremtő szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazda­sági előrehaladásnak. Ennek ki kell feje­ződnie a szellemi munka, a tudás, a telje­sítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi meg­becsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alapkutatásokat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gaz­dasági és társadalmi fejlődés szempont­jából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell segíteni a tu­dományos eredmények gyakorlati hasz­nosítását. Ehhez megfelelő közgazdasá­gi, jogi, pénzügyi és szervezeti feltétele­ket kell kialakítani. Az oktatás és a közművelődés feltéte­leinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most, a központi forrá­sok szűkösségének időszakában is biz­tosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megva­lósításának alapvető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvo­nalának emelése. Az oktatás korszerűsítése során külö­nösen a műveltséget megalapozó általá­nos iskola és a középfokú képzés fej­lesztésére kell nagy gondot fordítani. A népgazdaság feladataival össz­hangban a kilencvenes évek elejére nö­velni kell az érettségit adó középfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszámát. Az ehhez és a képzés korsze­rűsítéséhez szükséges feltételek megte­remtését meg kell kezdeni, jobbá és kor­szerűbbé kell tenni a felsőoktatást. 4. Az irodalmi, művészeti életet nyitott­ság és sokszínűség jellemzi, de nem ér­vényesül kellőképpen az egészséges kritikai szellem. A kulturális intézmény- rendszer tevékenységében zavarok mu­tatkoznak. Az értékek rovására teret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hir­dető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. A kultúra értékeinek térhódítását az igények formálása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kulturális nevelő hatása, az értékes alkotások kínálatának növekedése eredményezze. A szüksé­ges reformok tegyék lehetővé az intéz­mények önállóságának növekedését, a különböző közösségek művészetpártoló szándékának érvényesülését. III. Hazánk kedvező nemzetközi megítélé­sét mindenekelőtt szocialista országépí­tő munkánk eredményeivel és reformpo­litikánkkal, az erre épülő nemzetközi te­vékenységünkkel vívtuk ki, s ezzel őriz­hetjük meg a jövőben is. Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi beren­dezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Ma­gyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista országokban folyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazda­sági megújulási progamunk megvalósí­tásához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elis­mert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nem­zetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltéte­leket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemlé­letének és kezdeményezéseinek hatásá­ra - a nyolcvanas évek közepétől - a vi­lágban felerősödtek a kedvező irányza­tok, felújult a szovjet-amerikai párbe­széd, megélénkültek a kelet-nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi lég­kör, összességében szilárdult a béke és a biztonság. Ehhez hozzájárult, hogy a tőkés országok vezető köreiben is erősö­dött a realista szemlélet, a tárgyalási készség. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvé­nyesítésében, a kelet-nyugati párbe­szédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi beren­dezkedésű országok közötti bizalmatlan­ság oldásában. Hazánk számára létkérdés a nemzet­közi folyamatokban, a nemzetközi mun­kamegosztásban, a tudományos-mű­szaki és a pénzügyi együttműködésben való fokozott és hatékony részvétel. Hazai munkánk nemzetközi hátteré­nek legfontosabb összetevője a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacio­nalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együtt­működésünk új minőségi szintre emelé­se. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalé­kok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműkö- dés elodázhatatlan korszerűsítése érde­kében megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszközrendszer tovább­fejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tágabb, európai kör­nyezetével, valamennyi állammal. A magyarásg mintegy harmada hatá­rainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természe­tesnek tartjuk az egyéni és kollektív nem­zetiségi jogok érvényesítését. A nemzeti­ségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyel­vűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejleszté­séhez, az anyanemzethez fűződő kap­csolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demok­rácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldód­janak a múltból öröklött előítéletek. Tö­rekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyaror­szágon élő nemzetiségek és a szomszé­dos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd né­pek közötti megértés és bizalom erősö­dését. A kölcsönös előnyök, a békés együtt­működés elvei alapján a fejlett tőkés or­szágokkal tovább bővítjük politikai, gaz­dasági, tudományos-műszaki, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Ren­dezett, *szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel. Érdekeltek vagyunk a fejlődő világ egyre súlyosabb társadalmi-gazdasági gondjainak enyhítésében, a veszélyes helyi válságok békés rendezésében. Né­pünk szolidáris a függetlenségük meg­szilárdításáért, az igazságos nemzetközi gazdasági kapcsolatok megteremté­séért küzdő fejlődő országokkal, a dikta­tórikus, fajüldöző rendszerek ellen har­coló nemzeti mozgalmakkal. Az internacionalista szolidaritás jegyé­ben szorosan együttműködünk a kom­munista és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkét a szocialista és szociál­demokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti felszabadító moz­galmakkal. Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a biztonságosabb világ megterem­tésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítésein­ket a kelet-nyugati feszültségek csök­kentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erőegyensúly, a pár­beszéd és az együttműködés elősegíté­se, megosztott, de egymásra utalt vilá­gunk egyetemes gondjainak enyhítése érdekében. * A szocializmus építése hosszú törté­nelmi folyamat. A párt elhatározott szán­déka, hogy eleget tesz a magyar társada­lom fejlődéséért vállalt történelmi külde­tésének. Megtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor éb­reszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a (MTI TELEFOTÓ) Szavaznak a küldöttek

Next

/
Thumbnails
Contents