Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 120. szám

1988.

21.

IRhEPÜJSÄG 5

Kifejtette, hogy bár évek óta hangoztatjuk a műszaki fejlesztés, tudományos kutatás fontosságát, mind a költségve- lésből, mind a vállalati alapokból egyre kevesebb forrás áH rendelkezésre erre a célra. A vállalatok mozgástere minden óhaj ellenére gyakorlatilag beszűkült, az egyre nagyobb terhek a gazdasági tűrőképesség határát súrolják.

MENYHÁRT LAJOS, az MSZMP Debrecen Városi Bizottságának első titkára annak a véleményének adott hangot, hogyha a Magyar Szocialista Munkáspárt az ország társadalmi, politikai életében betöltött vezető szerepének megfelelően vezényelni akarja a jelenlegi helyzet megoldását akkor számba kell vennie a hangulati tényezőket meg kell tanulni a társadalmi atmoszféra kezelését mert az emberek megnyerése nélkül nem lehet megoldást találni.

A mostani pártértekezfettöl sokféle feladat megoldását várja a közvélemény, a párttagság. A várakozás kielégítésének az egyik eszköze az lehet ha az országos pártértekezlet visszhangozni fogja a párttagság véleményét azokat a véleményeket amelyeket a múlt politikai .tanévben* a párttagság a legkülönbözőbb viták kapcsán megfogalmazott- A döntésre érett kérdések között az egyik leglényegesebbet a politikai intézményrendszer korszerűsítését nem lehet tovább halogatni - mondotta ezután. - Ennek a korszerűsítésnek az iránya csak a demokratizálás lehet mind a párton belül, mind az intézményrendszer egészében. Ennek rendkívül fontos eszköze tehet a felelős nyilvánosság. Történész vagyok, tanulmányaim és közéleti-politikai tapasztalataim alapján úgy tudom, hogy a létező szocializmus eddig centralizált politikai intézményrendszereket hozott létre. Ezek az intézményrendszerek egy adott fejlődési szakaszban alkalmasak voltak a szoctalizmusépités beindítására, de a fejlődésnek ebben a stádiumában már működési zavarokkal küszködnek. Ahhoz, hogy az intézményrendszer parancsnoki hídján álló politikai szervezet - az adott esetben Magyarországon a Magyar Szocialista Munkáspárt - továbbra is vezényelni tudja a szo- cializmusépités társadalmi programját elkerülhetetlen ennek az intézményrendszernek a demokratizálása, hogy összhangban legyenek társadalmi céljaink és a politikai intézményrendszer jellege, habitusa.

DUDLA JÓZSEF, a Borsod-Abaúj- Zempién megyei pártbizottság első titkára az elmúlt időszak meghatározó élményt adó politikai vitáiról szólt arról a féltő felelősségről és tenniakarásról, amellyel a párt tagsága múltunkat helyzetünket feladatainkat elemezte.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében koncentráltan jelentkeznek az egész országot nyomasztó ellentmondások - mondotta. - A helyi ipar szerkezetileg egyoldalú; á mezőgazdasági szövetkezetek háromnegyede kedvezőtlen természeti adottságok között dolgozik; a települések felének infrastruktúrája, népességmegtartó gazdasági teljesítőképessége elégtelen. Felgyorsult a lakosság elvándorlása, s mind több az igen alacsony képzettségű ember.- Mi mégis a változásra voksolunk! - hangsúlyozta Dudla József. - Mert minél tovább tart a régió gazdasági eróziója, annél kedvezőtlenebbé válnak a megújulás anyagi és szellemi előfeltételei. Legiparosodottabb megyénkben most különösen érzékelhetők az érdekkülönbségek és az érdekellentétek, s ezek egyeztetésének 'nehézségei. Nem törekedhetnek azonban mindenáron mindenkivel egyetértésre; ez cselekvésképtelenséget eredményezne. A pártmunkában is azt kell keresni, hogyan tudnak a pártszervek, a kommunisták magasabb emberi és társadalmi létesítményt nyújtani.- A párt vezető szerepének modernizálása megkívánja a politikusság újratanulását. hogy miként lehet politikai mozgatómként befolyásolni a gazdasági, a társadalmi fejlődést Mindennek igen fontos eszköze a nyíltság.

KOVÁCS GÉZA, a szabotcsbákai tsz elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabofes-Szatmár megyében a korábbi negatív tendenciák mára elviselhetetlen mértékben felfokozódtak. A megye lakossága mind türelmeitenebbül ítéli meg és kéri számon a megyei vezetésnek a kormányzati szervekkel együtt megtett - és mindedcfig vajmi kevés eredményt hozó - intézkedéseit Egyre határozottabban fogalmazódik meg az igény, hogy az emberek életét döntően befolyásoló foglalkoztatási gondok megoldására hosz- szabb és garantált gazdaságfejlesztési stratégiát kell kidolgozni. Ilyen lehet például, hogy az ország leginkább elmaradott határ menti térségeiben végbemenő gazdasági fejlesztések kedvezményben részesüljenek.

A továbbiakban a mindent irányítani kívánó centralizmust bírálva rámutatott, hogy a pártmunka jelenlegi gyakorlata szerint a felsőbb szervek akaratát továbbiak az alapszervezetek a végrehajtás szintjéig. Ez a módszer nem teszi lehetővé a párttagság és az állampolgárok aktivitásának teljes körű kibontakozását. A pártszervek mindenekelőtt a gazdasági kérdések politikai összefüggésével, annak hatásaival foglalkozzanak - tette hozzá.

A gazdaságban mindennél fontosabb egy olyan érdekeltségi forma kialakítása- mondotta ezután -, amely az eszközök üzemeltetéséből a jelenleginél jóval hatékonyabb, a tulajdonosra jellemző teljesítményt képes kiváltani; s nem csupán a mezőgazdaságban, a szövetkezeti forma esetében, hanem az állami tulajdont üzemeltetőknél is alkalmazható. A gépek, berendezések minél kisebb kollektívák kezébe, akár névleges tulajdonába kerüljenek, s annak hasznát is ök lássák.

Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot - mondotta -, melyben mihelyt megfogalmazzuk a célt, nyomban szervezeteket hozunk létre az irányításra. A mezőgazdaság szocialista átszervezésekor, amikor azok működtetésének feltételei alig- alig voltak meg, csak hat állami szerv vett részt a .bábáskodásban*. Napjainkban pedig, amikor a .gyermek” felnőtté vált, 24 állami szerv és 6 jogosítvánnyal rendelkező vállalat keseríti meg a mezőgazdasági szövetkezetek életét, fékezi az eredményesebb munkát, fokozza terheit.

KARVAUTS FERENC, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a gazdaság tartósan alacsony teljesítménye, az életszínvonal visszaesése, egyes rétegek nehéz szociális viszonyai önvizsgálatra kell hogy késztessenek.- Nyilván azon lehet és kell is vitatkozni- folytatta -, hogy miben hibáztunk mi, a párt testületéi, vezetői. Nem szabad vitatkozni ugyanakkor azon, hogy miben hibázott a bányász, a kohász, a kombáj- nos, az orvos, hiszen ök - néhány kivételtől eltekintve - tiszteletet érdemlően tették kötelességüket

A végrehajtásban dolgozó vezetőkről szólva a többi között elmondta:

...A felelősségünket mindenekelőtt abban látom, hogy a gazdaság és társadalompolitika hibái, tévedései a gyakorlatban szinte maradék nélkül érvényesülhetnek. Nem feszegettük, hogy a reform- szemlélet leszűkült a gazdaság szférájára és a pártban, a politikai intézményekben a viszonyok egyre inkább ellentétbe kerültek a fejlődéssel.

Ezután a párt belső életével kapcsolatban kifejtette:- Meggyőződésem, hogy a társadalomnak nem egyszerűen működőképes pártra, hanem dinamikus, cselekvéseiben mindig konzekvens, határozott és eredményeket is felmutatni képes pártra van szüksége. A társadalom progresszív erői is várják annak bizonyítékát, hogy nemcsak reformszándékaink vannak, hanem a cselekvés garanciáit, kikényszerítő mechanizmusait is beépítjük nemcsak a gazdaság, hanem a politikai intézményrendszer működésdébe is.

Képesek vagyunk a párt működését fokozatosan olyan irányba megváltoztatni, hogy a tagság ténylegesen a politika irányítójának érezhesse magát Csak akkor lesz igy, ha a párton belüli demokrácia fejlesztésének az eddiginél több intézményét építjük ki, hogy megerősödjön a tagság és a szervezetek felelős önállósága.

A párton belüli viszonyok teljességét, a mozgalom valamennyi megnyilvánulását az önellenőrzésnek kell áthatnia, nemcsak a vezetők körében, hanem a tagság egészében.

Maguknak a testületeknek is rendszeresen meg kell újulni. El kell jutni a pártnak addig is, hogy a vezetés és a testületek iránti bizalmat időközönként - ha a helyzet így kívánja, s nemcsak a ciklusok lejártával - szavazással is próbára tegye.

GYENES ANDRÁS, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke a pártértekezletet megelőző vitákról elmondta: azok hozzájárultak helyzetünk tisztázásához, a tennivalók számbavételéhez és kifejezésre juttatták a cselekvőkészséget és a tenniakarást- Ezeket a vitákat alapjában a józanság, a felelősségérzet és az elkötelezettség jellemezte. Arról nem vitáztak, hogy szocializmus épüljön-e hazánkban, de arról igen, hogy a szocializmus miként épüljön, milyen legyen. Azt nem vitatták, hogy a párt vezesse-e a szocialista építőmunkát, de arról vitatkoztak, hogy a párt miként vezetheti azt a legeredményesebben. Nem vitatták szövetségi hovatartozásunkat, de vitatkoztak arról, hogyan lehetne a kapcsolatainkat gyümölcsözőbbé tenni.

A következőkben a párt megújulásáról szólt, arról, hogy vezető szerepének betöltéséhez szükség van eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységére.

A pártégység igazi próbája a cselekvés, a határozatok végrehajtása, mert akkor derül ki, hogy csakugyan egységre jutottunk-e. Az egység erősödésének ma különösen fontos követelménye a pártszervek és -szervezetek önállóságának növelése és ezzel párhuzamosan a kommunisták önálló gondolkodása, felelősségvállalása és cselekvése. Természetesen a nézetek és tettek sokféleségével a párton belül is számolnunk kell, hiszen egy sok százezres létszámú szervezetet nem lehet úgy tekinteni, mintha annak tagjai, beprogramozott automaták lennének. De arra szükség van, hogy az alapkérdésekben, a párt politikájának elfogadásában, annak hirdetésében, képviseletében és védelmezésében egyetértés legyen, és nem utolsósorban a közös elvek és akarat alapján egyirányba hatóan cselekedjünk.- Az állásfoglalás-tervezet megerősíti, hogy a demokratikus centralizmus pártunknak továbbra is fontos működési elve. Helyeseljük a Központi Bizottságnak azt a véleményét, hogy ennek az elvnek korszerű értelmezése és gyakorlati alkalmazása még további munkát igényel. Ez azért szükséges, mert az utóbbi időben gyakran találkozunk a demokratikus centralizmus eltérő magyarázásával, sőt félremagyarázásával is.

Hallani olyan véleményeket, hogy „nálunk az a baj, hogy túlságosan nagy a demokrácia”, s akik ezt mondják, ebbe látják minden lazaság okát. Mások arról panaszkodnak, hogy túlzott a centralizmus.

Vannak, akik a demokratikus centralizmust a „kemény kéz” eszközének vélik, ami szerintük egyet jelent a központi szervek akaratának tűzzel-vassal történő érvényesítésével. Megint mások szerint a demokratizmus a helyi döntésekre, a centralizmus pedig a központi határozatokra vonatkozik. Ezeken a csapásokon haladva egyesek eljutnak odáig, hogy „nincs is már szükség a pártban a demokratikus centralizmusra”, mert úgymond „elavult, anakronisztikus”, a szektás, dogmatikus idők csökevénye. Az ilyen nézetek természetesen elfogadhatatlanok, mert anarchiához vezetnének.

A továbbiakban a többségi döntés elvének érvényesítéséről, a kisebbségi vélemény fenntartásának lehetőségéről beszélt, majd így folytatta:

A Központi Ellenőrző Bizottságnak az a tapasztalata, hogy pártunk tagságának döntő többsége eleget tesz önként vállalt kötelezettségeinek, gyakorolja jogait és nehezebb körülmények között is becsülettel teljesíti kötelességét. Az egész pártra árnyékot vet azonban annak a kisebb hányadnak a magatartása, amely lazítja, sőt megsérti a párt fegyelmét. Sajnos, róluk sokkal többet beszélnek, mint azokról, akik fegyelmezetten élnek és dolgoznak. Ha a számokat nézzük - mármint azt, hogy hány párttagot vonunk felelősségre - ez a taglétszámnak kis töredéke, 0,6-0,8 százaléka, számszerűleg mintegy évi 6000 fő körül mozog.

Miközben látjuk és méltányoljuk a jó példákat, azt sem hallgathatjuk el, hogy lazult a pártfegyelem, ami megmutatkozik eszmei, politikai megnyilvánulásokban és etikai kérdésekben is. Nőtt azoknak a száma, akik nem vállalják a párt politikája melletti nyílt kiállást, a politika védelmét, cselekvő támogatását. Akadtak olyan párttagok is, akik a párt politikájával szembehelyezkedtek, a párt ügyeit illetéktelen körökben vitatták. A jószándékú figyelmeztetés, sőt pártbüntetés sem bizonyult eredményesnek, s ezért nem maradhattak soraink között.

A párt vezető erejét úgy őrizhetjük és erősíthetjük, s a párt iránti bizalmat újból és újból úgy nyerhetjük meg, ha a párttagok példamutatóak a fegyelem, a rend betartásában, ha becsülettel eleget tesznek a párt és a társadalom szabta követelményeknek. A kommunisták személyes példája, tisztessége, elkötelezettsége pártunknak mindig erőssége volt és az marad a jövőben is - mondotta befej- zésül.

FEJESNÉ JENEI CSILLA, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója felszólalásában azt elemezte, hogy nem könnyű ma párttag hallgatónak lenni az egyetemen: - nehezen lehet olyan politika mellett érvelni, amelynek nem ismerjük sem a szándékát, sem az indítékait, és amely nem ad meggyőző választ a napi problémáinkra. Különösen nehéz dolog ez akkor, ha sok kérdésben a párthatározatok és KB-állásfoglalások nem is jutnak el az egyes párttagokhoz, meghozatalukban személyes beleszólási lehetőségünk nincs, így sokszor mi magunk sem vagyunk igazán meggyőződve helyességükről. Ha elfogadjuk - és kérem, hogy fogadjuk el -, hogy a párt vezető szerepét nem adminisztratív eszközökkel, hanem tagjain keresztül, meggyőzés útján kívánja a jövőben gyakorolni, akkor ennek a feltételeit is meg kell teremteni. Aktívan politizálni helyi szinten is csak információk birtokában lehet. Addig, amíg titkos párthatározatok léteznek, illúzió bármiféle demokratikus döntéshozó mechanizmusról beszélni. Szomorú dolognak tartom, hogy pártértekezleti küldöttnek kell lennem ahhoz, hogy megtudjam, létezik a Politikai Bizottságnak egy, a felsőoktatásról szóló határozata. Hasonló a helyzet a nemrégiben alakult politikai célú ifjúsági szervezettel kapcsolatban is. Annyit tudunk, hogy szerveződését törvénytelennek titulálták, de azt nem tudjuk, hogy mi ezzel kapcsolatban a hivatalos állásfoglalás. Egy azonban biztos: programjuk van, amivel nekünk vitatkoznunk kellene és ehhez a csöppet sem könnyű feladathoz eddig nem kaptunk segítséget.

A továbbiakban azt a véleményét hangsúlyozta, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete, de nem kellene, hogy az egyedüli ifjúsági tömegszervezet legyen.

Hangot adott annak a véleményének is, hogy nagy lépés lenne a pártdemokrácia felé, ha elfogadnánk, hogy a párton belül szabadon képződhessenek politikai platformok, alternatív véleménycsoportok meghatározott kérdésekkel kapcsolatban.

KÁZSMÉR JÁNOS, a Videoton Elektronikai Vállalat vezérigazgatója a gyár kommunistáinak véleményét tolmácsolva elmondta:- Nem érezzük biztonságban magunkat az állandó gazdasági környezet-és szemléletváltozások miatt. A szavak gyakran mást mondanak, mint a tettek. Az állásfoglalás-tervezet célkitűzései ugyan megnyugtatóan hatnak kétségeinkre, de a végrehajthatóság garanciáinak hiánya bizalmatlanságot kelt. Mind többen csak a szervezetek, az intézményrendszer, a struktúra, a személyi feltételek radikális megváltoztatásában látják a garanciákat. Párttagságunk azt várja a pártértekezlettől, hogy egyértelmű, világos állásfoglalásával, szervezeti, személyi változásokkal helyreállítsa a párt tekintélyét, újratermelje a társadalom hitét a párt politikája iránt. Fejér megye kommunistái igénylik, támogatják, hogy a párt őrizze meg szocialista értékeinket: a népi hatalmat, a termelőeszközök meghatározó részének társadalmi tulajdonát és erősítse a szocialista demokráciát.- Jónak tartjuk azt a tervezetben megfogalmazott célt, hogy a gazdasági szervezeteket motiválják a piac törvényei - mondptta. - Csakhogy számolnunk kell azzal is, hogy ebben az átmeneti időszakban a gazdasági szervek mozgástere igen szűkre szabott. Előfordul, hogy többezres kollektívák eredményes munkáját az irányító szervek egyetlen, nem körültekintő intézkedése szinte a nullával teszi egyenlővé. Az ilyen helyzeteket nem lehet össztársadalmi érdekre való hivatkozással megmagyarázni. E helyzeteket elkerülendő legyen lehetőség az igazi gazdaságpolitikai pluralizmus kialakítására.

Megnyugtató a teljesítményelv melletti kiállás, viszont máris hallhatók mendemondák, hogy az idén is a rosszul gazdálkodók kapnak tervet meghaladó dotációt, és ismét a jól gazdálkodó vállalatok terhei növekednek. Ez éppen a szelektív fejlesztés és fejlődés lehetőségétől fosztaná meg a hatékonyan gazdálkodó szervezeteket. Megint azok járnának rosszul, akik komolyan vették a stabilizációt, a kibontakozást. Sőt olyan helyzetek is adódhatnak, hogy a megújulásért a legnagyobb erőfeszítéssel dolgozók egy-két év múlva csődbe kerülnek.- Illúziókat nem kelthetünk akkor sem, ha például egyértelmű a tudományos kutatás, az oktatás, a művelődés szerepének igénye, amikor egyértelmű az igazságosabb és egységesebb szociálpolitika kialakításának igénye és amikor az is egyértelmű, hogy kell a bérreform. De az is egyértelmű, hogy itt folyamatokról, nem pedig rövid távon megoldható voluntarista elhatározásokról van szó.

Nagy politikai veszteség lenne, ha a pártértekezlet nyomán társadalmunk e célokat napi feladatként értelmezné.

PÁL LÉNÁRD, a Központi Bizottság titkára felszólalásában hangoztatta: az új gondolkodásmód nélkülözhetetlen a szocializmus vonzó, humanista céljainak megvalósításához, nem jöhet létre parancsra, nem lehet csupán néhány ember alkotása, nem alakulhat ki máról holnapra. Az új gondolkodásmódot a társadalom valamennyi rétegében meglévő szellemi erő alkotó kibontakoztatása alakíthatja ki és teheti hatékonnyá.

Ebből kiindulva szólt arról: ma mindenütt előtérbe kerül a művelt, kezdeményező, szuverén gondolkodású, innovációra, együttműködésre képes, kockázatot vállaló személyiség. El kell ismerni, a hazai társadalmi légkör hosszú időn át nem kedvezett ennek a típusnak sem a gazdaságban, sete a politikában. Ma jobb ugyan a helyzet, de az elmaradás nagy, és sok mulasztást kell pótolni.

Látni kell, a mai értelmiség arculatát a humán értelmiség mellett döntő módon határozza meg az anyagi javak termelésében közvetlenül részt vevő műszaki és agrárértelmiség, továbbá a fizikai munkát is végző ipari és mezőgazdasági munkásértelmiség.

Fontosnak tartotta, hogy a magyar értelmiség, a szellemi munkások nagy többsége az elmúlt évtizedekben jelentős munkát végzett; kiemelkedő tudományos, műszaki és művészeti alkotásokkal gazdagította hazánkat. Ezért is halogatás nélkül hozzá kell kezdeni a szellemi alkotó munka feltételeinek megjavításához és érzékelhető fordulatot kell elérni.

Az értelmiségpolitika megújításának szolgálnia kell a „humán erőforrás” sokoldalú hasznosítását mivel nélküle a társadalmi, gazdasági kibontakozás nem valósítható meg.

Az eddigi késlekedés, amelynek okai között nemcsak a helyzetfelismerés bizonytalanságai, hanem a feladatok rangsorolásában érvényesülő rövid távú szemlélete és a mindennapi gondok nyomasztó súlya is ott van, jelentős károkat okozott Szavakban, deklarációkban ugyan nagy hangsúlyt kapott az emberi tényező fontossága, a gyakorlatban azonban nem történtek igazi, átütő erejű lépések.

Az emberi tényező formálásában meghatározó szerepe van az iskolai oktatónevelő munkának, amelynek színvonalától, hatásosságától függ mindaz, ami a későbbi életvitel, életstílus kialakításában döntő szerepet játszik.

A magyar oktatási intézmények munkáját a nemzetközi közvélemény több területen kedvezően minősíti. A természet- tudományok tanításának eredményességére vonatkozó nemzetközi vizsgálatok szerint a magyar középiskolások az élmezőnyben foglalnak helyet Jó a vélemény az agrár-felsőoktatásról, az orvosképzésről. Mindez azonban nem nyugtathat meg bennünket. Tapasztaljuk, hogy nem javult kielégítő mértékben az oktatás eredményessége, romlott felszereltsége, elmaradtak az előirányzott fejlesztések, de késlekedtek a szervezeti és tartalmi korszerűsítést szolgáló - az anyagi feltételektől kevésbé függő - intézkedések is - mondotta.

Az oktatást - a népgazdaság szelektív fejlesztése szempontjából - „húzóágazatnak" kell tekinteni, és minél hamarabb ennek megfelelően kell biztosítani ellátottságát is. A gazdaság szerkezetváltásának kényszere sürgeti a szerkezetváltást az oktatásban is. Az iskolarendszer fejlesztése mellett nagy figyelmet kell fordítani az átképzésre és a továbbképzésre, a tanfolyami szakoktatásra.

A gazdasági eredményektől nyilván nem függetlenül, de minél előbb növelni kell a felsőoktatás korszerűsítésére fordítható összegeket és fokozatosan emelni kell a hallgatói létszámot is.

A fejlesztés megvalósításához természetesen nélkülözhetetlen a pénz, de önmagában nem elegendő. A pénz mellett, vele egyenrangú fontos tényező a felsőoktatási intézmények belső fejlesztésére irányuló tevékenység.

A tudományos kutatásokról szólva kifejtette: a jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az alapkutatásokra, amelyek - sajnálatos módon - az utóbbi időben visszaszorultak. Ezen a területen sok kiváló magyar kutató működik, érdekünk és kötelességünk munkájuk támogatása.

A továbbiakban hangsúlyozta: a kultúrpolitika reformja elképzelhetetlen a kultúra demokratizálása nélkül, amelynek alapvető célja, hogy a művelődési lehetőségek, a kulturális értékek legszélesebb körben jussanak el a társadalom minden csoportjához, rétegéhez, valamennyi állampolgárhoz. Szakítani kell azzal a szemlélettel és gyakorlattal, amely szerint az államigazgatás önmagában elég bölcs ahhoz, hogy képviselje a társadalom és valamennyi közössége érdekeit. Ki kell alakítani az oktatási és művelődési intézmények demokratikus irányításának új formáit és testületi kereteit.

(Folytatás a 6. oldalon.)