Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 120. szám
6 KÉPÚJSÁG 1988. május 21. Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete Tanácskoznak a küldöttek Berecz János sajtóértekezlete (Folytatás az 5. oldalról.) Fontos feladatként jelölte meg a párt új kultúrpolitikai koncepciójának kidolgozását, amelynek az új helyzethez igazodóan foglalkoznia kell a művelődés társadalmi szerepével, feltételeivel és intézményeivel; és új felfogásban meg kell határoznia a tudományos kutatás, az oktatás, a művészet egymással is összefüggő fejlődési folyamatainak politikai kezelésére vonatkozó főbb elveket. ANTALÓCZY ALBERT, a Komárom megyei pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: a párttagság, az egész nép által várt és óhajtott átfogó változások, a több területen nélkülözhetetlen fordulat nem következett be, és ez - párosulva a lakosság életkörülményeinek nehezedésével - romló és feszültségekkel terhes közhangulatot okozott. Az elmúlt hónapok rendkívül aktív, tevékeny és szemléletformáló pártvitái újra és újra felszínre hoztak olyan véleményeket, hogy az utóbbi években a párt vezető szerepe csökkent, a gazdság kritikus helyzetben van, a politikai hangulat feszült. A taggyűléseken, testületi üléseken többségében kritikai, nem egyszer élesen bíráló vélemények, megjegyezések és javaslatok hangzottak el. Mindenütt egyértelmű volt azonban, hogy a kibontakozást a párt vezetésével, szocialista módszerekkel tartják megvalósíthatónak.- A vitákban egyértelműen megfogalmazódott, hogy a demokratikus centralizmusban a hangsúly most a demokratizmus szélesítésére, az önállóság továbbfejlesztésére kerüljön - mondotta. A párt megújulása fontos elemének tartjuk a döntési rendszer korszerűsítését, a döntési folyamat gyorsítását és demokratikus vonásainak erősítését. A kádermunkában is nyíltságra, fiatalításra, a kölcsönös képviselet jelenlegi merev formáinak oldására, a két ciklus gyakorlatának általános bevezetésére van szükség. A megyei pártbizottság véleményére alapozva azt javasoljuk, hogy ez az elv a XII. kongresszustól számítva lépjen érvénybe. Ezt követően a megye pártközvéleményét széles körben foglalkoztató gazdasági gondról, a szénbányászatról szólt, majd igy folytatta:- A gazdasági-társadalmi megújulás lényegi feltételének tartjuk a tudat, a köz- gondolkodás formálását. Nemcsak a véleménynyilvánítók egy részének felkészületlensége, hanem az egyes kategóriák szocialista gazdaságbeli érvényesülésének elméleti-ideológiai tisztázatlansága is okozza, hogy ma még a reform, az árutermelés, a piac értelmezésében értetlenség, ellentmondásosság tapasztalható. A munkások, kétkezi dolgozók is élesen bírálták az értékes szellemi munka fontosságáról szóló megállapítások és azok gyakorlati érvényesülése közti mély ellentétet, esetenként szakadékot. A kontárom megyei pártbizottság meggyőződése - mondotta -, hogy a szellemi kapacitások fokozotabb kihasználása, a szakképzettség, a tudás, a műveltség leértékelődésének megállítása, a gyakran méltatlan helyzetek felszámolása azonnali és érdemi intézkedéseket igényel. Gondjaink hosszú évek alatt halmozódtak fel, s jellegüknél és nagyságrendjüknél fogva megoldásuk sem történhet rövid távon. Joggal elvárhatjuk viszont, hogy határozott döntésre és következetes cselekvésre jussunk politikai rendszerünk, gazdasági és ideológiai bázisunk mélyreható átalakításának kérdéseiben - hangsúlyozta végezetül Anta- lóczy Albert. LETOVAI ILDIKÓ, a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy a pártértekezletre való felkészülés időszakában a mozgalom - éppen jellegénél fogva - újra széles tömegekhez jutott el. Felelősen, öntevékenyen, a cselekvés jegyében törekedett rá, hogy a párt, a politikai intézmény- rendszer működéséről, továbbfejlesztéséről javaslatokat tegyen. Szerinte nem véletlen, hogy e tömegszervezet napjainkban nyitottabbá válik a gazdaság kérdései iránt, s nem véletlen az sem, hogy újra felértékelődött a lakóhelyi politikai munka szerepe. A korábbi illúziót, amely szerint a munkahely mindent megold, napjainkra az élet megcáfolta. Felszólalásának további részében arról beszélt, hogy ma az állampolgárok részvétele meghatározó a célok megjelölésében, a feladatok megoldásában. Úgy Ítélte meg, hogy a lakosság mozgósítását a korábban gyakorolt módszerekkel már nem tudjuk megvalósítani. Nagyobb érzékenységgel, több figyelemmel, a problémákat jobban érzékelve kell segíteni a valós lehetőségek megismerését, az új típusú közmegegyezés kialakítását. Ehhez a népfrontnak is önálló tevékenységi formákat kell keresnie. Természetesen illúzió lenne azt gondolni, hogy a népfrontmozgalomnak, a szervezetben dolgozó kommunistáknak köny- nyű a helyzete, munkája. Napjainkban egyre nehezebb megvalósítani a szövetségi politikát, amikor a társadalom jelenlegi osztály- és rétegszerkezetének valóságos ismeretével, az ezzel összefüggő tendenciák és feladatok markánsabb megjelenítésével adós még a politika, a tudomány. Igazán reménytelenné azonban a helyzet akkor válik, ha nincs mondanivaló, ha egy-egy réteg jogos, valóságos problémájának megoldására késik a válasz, az állásfoglalás. Biztató és előremutató, hogy a pártértekezletet előkészítő viták során sokféle szándék, útkeresés, korábban nem tapasztalt társadalmi nyíltság volt érzékelhető, s a polémiában olyan rétegek is aktivizálódtak, akik korábban passzívak voltak. Végezetül arra hívta föl a figyelmet, hogy a társadalom minden rétege fordulatot, pozitív változást akar és ehhez politikai útmutatást, nagyobb bizalmat vár a párttól. Ebben a bizalomépítésben, bizalomteremtésben a népfrontnak nemcsak látszatfunkciója van, szerepét önálló politikai feladatnak tekinti. PATAKI ATTILA, a Bakonyi Bauxitbánya Vállalat pártbizottságának titkára elmondta, hogy korábbi tapasztalatai szerint a tagság véleményére, észrevételeire rendre elmaradtak a világos, egyértelmű válaszok. Pedig fontos, hogy a vélemény nyilvánításnak hatása is legyen, mégpedig oly módon, hogy azt vagy elfogadják, vagy megfelelő indokolással elutasítják. Példaként említette a megyei pártbizottságok információs rendszer csatornáin át befolyt véleményeket. Őszinte, a bajokat nem elkendőző összegzések ezek. Évek óta tálalják a párttagság hangulatát, véleményét és a válaszok, az intézkedések mégis elmaradtak. Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatos pártbizottsági ülésen egyebek közt arról is folyt a vita - mondotta -, hogy egyáltalán beszélhetünk-e válságról. Ez azonban szóba sem került volna, ha a párt központi apparátusa, valamint az irányítás minden terhét magára vállaló Politikai Bizottság időben odafigyelt volna a jelzésekre, ha a pártközvélemény hosszú időn át tartó mellőzése nem távolította volna el az alapszervezetekben dolgozó párttagokat a központi pártapparátustól. A felszólaló hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a pártmunka legfőbb színterévé az alapszervezetek váljanak. Ehhez persze az szükséges, hogy világosan legyenek meghatározva a párton belüli döntési szintek. Kifejezetten korszerűtlen, s a pártfnunkában csak hatalmi eszközökkel megvalósítható az a gyakorlat, hogy a felsőbb szervek meghatározzák a feladatokat, az alsóbbak pedig végrehajtják azokat. Az alapszervezeti munkában megcsontosodott gyakorlat él, túlhangsúlyozott bürokratikus és formai követelményekkel - folytatta a bauxitbánya vállalat párttitkára. - A párttagság reakciója ilyenformán az, hogy az alapszervezeti tevékenységet nem becsüli meg eléggé. Érdekes megfigyelni, hogy milyen sok szó esik az alapszervezeti pártmünkáról, és mégis milyen magukra hagyatottan működnek az alapszervezetek. Ahogy nőtt a belső bizonytalanság a pártban, úgy vált egyre gyakoribbá és erőteljesebbé az alulról jövő kezdeményezés jelentőségének, az alapszervezetek önállóságának hangoztatása. Hangoztatta azt a véleményét, hogy az önállóság ne legyen azonos a magára hagyatottsággal. Fontosnak tartotta, hogy a pártszervezetek legyenek önálló arculatúak. Biztosítani kell a lehetőséget a progresszív gondolkodásnak, a közösségi akarat kifejlődésének és megvalósításának. SZABÓ ISTVÁN, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának első titkára rámutatott: a párt egységével, akcióképességével elméleti és gyakorlati szempontból különösen időszerű foglalkozni. A tagság ugyanis a tagkönyvcsere időszakában elindított eszmecsere, majd az azt követő viták során úgy ítélte meg, hogy a párt mint vezető erő meggyengült, a gazdaság kritikus, nehéz helyzetbe került. Ennek következtében - sok egyéb gond mellett - megélhetési, foglalkoztatási bajokkal kell szembenézni, együttélni. Társadalmi mértekben elsősorban ezért erősödött meg a kritika, alakult ki sokak részéről a bizalmatlanság, a kétkedés, vett erőt az elbizonytalanodás. Ez a párton belül is hatott, lefékezte az ütemes, egységes cselekvés kibontakozását. A pártegység megújításában a legfontosabbnak azt tartotta, hogy a pártértekezlet olyan döntést hozzon, amely fö vonalaiban tükrözi a tagság korábbi hónapokban tett javaslatait, kifejezi a tettre- kész és konstruktív erők szándékát, amiért dolgozni, küzdeni valóban érdemes. Lényegesnek ítélte azt is, hogy abból a határozatból, amelyet a pártértekezlet hoz, derüljön ki egyértelműen, mit támogat a párt, mert a politikájának lényege, és az is derüljön ki, ami kompromisszum, vagy - ami a szándékok szerint - csak átmeneti szükségszerűség. A pártértekezlet dokumentuma vitákban formálódott, ezt a gyakorlatot, amelyet a Központi Bizottság a tézisvitákkal kezdett el, a jövőben is követni szükséges. A továbbiakban a pártalapszervezetek tevékenységének fontosságáról szólt hangsúlyozva, hogy a pártalapszerveze- teket és az őket irányító pártszerveket ez az új helyzet arra kötelezi: a társadalmi célokkal egybeeső kezdeményezéseket használják fel, ezekből is építkezve, önállóan gondolkodva, alkotó politikai munkát végezzenek. Végezetül kifejtette, hogy szükség van az együttműködő szervek őszinte véleménynyilvánítására a párt munkájáról. Biztosítani kell, hogy a kisebbségben maradottak pártszerű keretek között kifejthessék álláspontjukat. Joguk van azt ugyancsak pártszerű keretek között fenntartani, mivel a kisebbségi vélemény is válhat a többség véleményévé. Az országos pártértekezlet Szabó István felszólalásával befejezte első munkanapját, a vita szombaton reggel 9 órakor folytatódik. Pénteken este a nemzetközi sajtóközpontban Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese köszöntötte a pártértekezletről tudósító újságírókat - 30 országból 221-en érkeztek majd Berecz János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást a pártértekezlet első napjáról. Bevezetőben kiemelte: az értekezlet fő feladata, hogy egy állásfoglalásban kifejezett programot fogadjon el, s a párt élére olyan vezető szerveket válasszon, amelyek alkalmasak arra, hogy ennek az állásfoglalásnak a megvalósításátvezessék, irányítsák. Ha röviden jellemezni akarnám Kádár János bevezető beszédét, akkor három szót használnék: fordulat, reform, megújulás. Fordulat a társadalom teljesítményében, a társadalom aktivitásában, fordulat társadalmi életünk minden területén. Reform, amely biztosítja ezt a fordulatot, tehát programszerűen megfogalmazza a fordulat követelményeit minden területre; nemcsak a gazdasági, hanem a politikai intézmény- rendszer - a társadalmi szervezetek, a törvényhozás, a kormányzati munka - területére. A harmadik szó a megújulás. A megújulás számunkra most azt jelenti: ahhoz, hogy ilyen nagy követelményeknek egy nehéz helyzetben, összetett, bonyolult kérdésekkel foglalkozó társadalomban meg tudjunk felelni, a párt teljes megújulására van szükség. Arra, hogy a párt adminisztratív és kormányzati jellegű tevékenység helyett elvi, politikai és mozgalmi eszközökkel befolyásolja a társadalmat, hasson a különböző intézményekre annak érdekében, hogy tovább tudjuk folytatni a szocialista társadalom építését A másik jellemzője a mai napnak, hogy a huszonegy felszólalás igen sokszínű képet mutatott. Sokszínűséget hangban, megfogalmazásban, jelzőkben, helyzet- értékelésben és jó néhányszor a következtetésekben is. A sajtóértekezleten jelen lévő tudósítókat Berecz János tájékoztatta a tanácskozás pénteki vitájáról. A többi között elmondotta, hogy egyes felszólalók nemcsak a Központi Bizottság, vagy annak végrehajtó szervei, tehát a Politikai Bizottság felelősségét hangsúlyozták, hanem elemezték saját munkájukat is. Az eszmecserét jellemezve kiemelte, hogy az eddigi vita széles körű és megalapozott volt. A Központi Bizottság titkára kérdésekre válaszolva elmondta, hogy már megkezdte munkáját az a 34 tagú jelölőbizottság, amely Lukács Jánosnak, a KözBUDAPEST - Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes meghívására május 17. és 20. között Budapesten folytatott megbeszéléseket Mohammad-Dzsavad La- ridzsani, az Iráni Iszlám Köztársaság külügyminiszter-helyettese. Az iráni diplomatát fogadta Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, Várkonyi Péter külügyminiszter és Berecz Frigyes ipari miniszter, a magyar-iráni kormányközi gazdasági vegyes bizottság társelnöke. Laridzsani találkozott Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkárral, Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel, és megbeszéléseket folytatott Nagy Gáborral. A tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a Perzsa-öböl térségének legfrissebb fejleményeire. Az iráni politikus kifejtette, hogy országa az iraki-iráni konfliktusok tárgyalásos megoldása érdekében tevékenykedik. Magyar részről - összhangben az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatával - a konfliktusok mielőbbi és méltányos befejezésének fontosságát hangsúlyozták. Mindkét fél megelégedéssel szólt a két ország politikai, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fejlődéséről, amely különösen Muszavi iráni miniszterelnök 1986. évi budapesti látogatása óta élénkült meg. * Edward kenti herceg, a Brit Külkereskedelmi Tanács alelnöke május 16. és 20. között Magyarországon tartózkodott. ponti Bizottság titkárának vezetésével készíti elő a második napirendi pont megtárgyalását A testületben valamennyi küldöttcsoport képviselője jelen van. Ezzel kapcsolatban több újságíró érdeklődött a pártértekezlet várható személyi döntéseiről. Berecz János hangsúlyozta, hogy e felelős döntéseket csak maguk a küldöttek hozhatják meg; erre a vasárnapi zárt ülésen kerül sor, amelynek eredményét már az esti órákban a televízió és a rádió egyenes adásban közvetíti. Egy, az értekezlet ügyrendjéről érdeklődő kérdésre arról is tájékoztatást adott, hogy a küldöttcsoportok maguk határoztak arról: küldött-társaik közül ki kíván szólni a vitában, s a konferencia titkársága ennek alapján állította össze a tanácskozás forgatókönyvét. Berecz János, úgy is mint a pártértekezlet szerkesztőbizottságának vezetője, kijelentette: javasolni fogják az értekezletnek, hogy a szocialista pluralizmus terminológiája kapjon helyet az állásfoglalásban. Az erről érdeklődő kérdésre maga is megerősítette, hogy bár a tervezetben ez nem szerepelt, a pénteki vitában többen is használták ezt az új meghatározást Hozzátette: mi szocialista pluralizmust a hatalom gyakorlásának lehetséges új formájaként kezeljük. A Központi Bizottság titkárának véleményét kérdezték: válság van-e ma Magyarországon? Berecz János válaszában kifejtette, hogy e kérdésről tudományos körökben élénk eszmecsere folyik, és szükséges is a tisztázása. Ugyanakkor a politika gyakorlata szempontjából nincs közvetlen hatása. Mint mondotta, azzal a küldöttel ért egyet aki a válság kérdéséről folytatott vitánál jóval fontosabbnak ítélte a megoldási lehetőségek felkutatását és a cselekvést. Berecz János kifejtette a párt álláspontját - egy külföldi tudósító érdeklődésére - a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom egységét illetően. Hangsúlyozta, hogy a párt nem támogatja új országos politikai szervezetek létrejöttét, s fellép a szakszervezeti és az ifjúsági mozgalom egységének megbontására irányuló törekvésekkel szemben. Végezetül kitért arra is, hogy a párt cselekvési programjának tervezete széles körű társadalmi vita eredményeként alakult ki. Ennek során a dokumentum szerkesztői nem arra figyeltek, hogy a javaslatok honnan érkeznek. Csupán abból a szempontból vizsgálták, hasznosították a javaslatokat észrevételeket, hogy a szocialista reformfolyamat továbbvitelét szolgálják-e. A vendéget fogadta Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, találkozott Németh Miklóssal, az MSZMP KB titkárával, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszterrel és Várkonyi Péter külügyminiszterrel. A kenti herceg megbeszélést folytatott Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével a magyar-brit gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről, s látogatást tett a Budapesti Nemzetközi Vásáron. BECS - Paraszttüntetés zajlott le pénteken délelőtt Dél-Burgenlandban, a hei- ligenkreuz-rábafüzesi határátkelőhely osztrák oldalán. Mintegy négyszáz földművelő vonult fel 110 traktorral, és néhány órán át akadályozta a határforgalmat A tüntetést a parasztok egyik, úgynevezett önvédelmi közössége szervezte tiltakozásul, mondván, hogy a magyar mezőgazdasági termékek növekvő ausztriai behozatala veszélyezteti megélhetésüket BELGRÁD - Bosznia-hercegovinai Kommunsiták Szövetsége Központi Bizottsága zárt ülésen elnökségének jelentését elfogadva megállapította, hogy Munir Meszihovicsot, a bosznia-hercegovinai tagköztársaság elnökségének előző elnökét és Szavo Csencsurt, a tagköztársaság képviselőházának tavalyi elnökét - akik a központi bizottság tagjai - eszmei-politikai felelősség terheli az Agro- komerc kombinát fedezetlen váltóinak kibocsátásáért Az ülésen Csencsur lemondott központi bizottsági tagságáról. PANORÁMA
