Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 120. szám
4 Képújság 1988. május 21. Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete (Folytatás a 3. oldalról.) Majd így folytatta: Csak a magabiztosság, az erkölcsi tartás, a nehézségek megoldásában bizonyított kitartás és közös küzdelem kelt igazi szimpátiát az emberekben. Sokunk nevében mondom: mi nem vagyunk hajlandók támogatni semmi olyan elképzelést, ami a párt vezető szerepét csökkentené, ami gyengítené a közmegegyezésen alapuló munkáshatalmat és ezen keresztül gátolná vagy megkérdőjelezné a céljainkat Ezért a vitáknak is megfelelő mederben kellene folynia. Tartozzon hozzá gyakorlatunkhoz a vita, a helyes megoldások keresése, de az alapkérdésekben végre jó lenne egyetérteni, az energiánk nagy részét pedig az értékteremtő munkára fordítsuk. Ne haragudjanak, de én nem tudom elfogadni, hogy az elkövetett hibákért mindenki egyformán felelős, a munkások is. Az ország nagy gondjainak megoldását mi elsősorban fegyelmezett munkával tudjuk segíteni, de nem döntöttünk, és. nem is dönthetjük el dollármilliók fel- használását, nem mi változtathatjuk meg az ipar szerkezetét, de azt viszont követeljük, hogy ezekben a kérdésekben azok döntésének, akik értenek hozzá. SZABÓ TAMÁSNÉ, sz Országos Kereskedelmi és Hitelbank kiskunhalasi fiókjának vezetője kifejtette: én magam a változás iránti igényt elemi erejűnek érzem, a felülről vezérelt reformokat hétköznapi hatásaikban kevésnek tartom. A továbbiakban a gazdaság helyzetéről, a piaci törvények önszabályozó szerepének érvényesítéséről szólt. Kiemelte, hogy az érdekeltségtől sarkallt erőfeszítések hatása semmi mással sem helyettesíthető. Fontos, hogy ne csak mondjuk, de tegyük is meg; a nagyobb teljesítmény a vállalatnál és a dolgozónál egyaránt nagyobb helybernmaradó hasznot eredményezzen. És ha ehhez ma az kell, hogy a költségvetés fogja vissza fogyasztását, akkor ezt tegye meg jövőnk érdekében. A bérreformról szólva hangoztatta: senkinek nem lenne jó egy inflációt gerjesztő ár-bérspirál. De a jelenlegi bér elosztásában gondolkodva is lehetne jobb az ösztönzés. Ki tudja kiszámolni az elmaradt hasznot, amely a ki nem használt teljesítőképességből, a munkaerkölcs folyamatos romlásából származik? A meg nem hozott döntésekért ki a felelős? - tette fel a kérdést. A pénz tükrében hamar láthatók a felemás és tétova gazdasági lépések. 1968 óta valljuk, hogy a pénz felhatalmazás a cselekvésre, de a pénz gyakran nem ott van, ahol cselekedni tudnának. A pénzpiac még csak részlegesen működik, sok áttételen keresztül. A gazdaság viszonylag új szereplői, a kereskedelmi bankok félkarú óriások. Persze attól függ, mihez viszonyítunk. Ha egy-egy mamutcég várható veszteségéből adódó tőkevesztést nézzük, még nem is elég nagyok. Ha a mozgékonyságot, a vállalkozást tekintjük, ezek a bankok túlcentralizáltak. Nemcsak a politikai életben - hangsúlyozta -, hanem a gazdaság minden területén hinni kell a helyben való problémafelismerésben, a helyben való döntésben és a helyben való cselekvésben. Ehhez több, jobb, valódi demokrácia szükséges. Ezt nem kérni és kapni lehet, hanem olyan politikai légkört kell teremteni, amelyben ez kiharcolható. HÁMORI CSABA, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára, az ifjúság számára meghatározó területek helyzetét ecsetelte. 1980 óta csaknem 90 ezerrel csökkent hazánk népessége, ugyanakkor ennek négyszeresével a harminc éven aluliak száma. Az oktatásügy nekinekilendülő majd alábbhagyó reformhullámai és az anyagi feltételek fájdalmas hiánya oda vezetett, hogy ma is minden huszadik pedagógus képesítés nélküli, hogy miközben évente csak 24 ezren szereznek felsőfokú diplomát, csaknem 10 ezren az általános iskolát sem fejezik be. Gond az elhelyezkedés is. Napjainkban összességében kevesebb munkahelyet kínálnak a gazdálkodó szervezetek, mint ahányan tanulmányaikat befejezik. A lakáshoz jutás gondjairól szólva kifejtette: a családok 20 százalékának házasságkötés utáni öt évvel még nincs önálló otthona. Az áremelkedés olyan mértékű, hogy egy kisméretű lakótelepi lakás árának éves növekedése nagyobb, mint egy pályakezdő teljes évi jövedelme. E réteg reálbére a hetvenes évek eleje óta lényegében nem változott, ugyanakkor az ötven-hatvan éveseké megkétszereződött. Nehezebbé vált a gyermeknevelés is. A fiatalok közéleti szerepének és vezetővé válási esélyeinek gyengülését vázolva felhívta a figyelmet arra, hogy a népképviseleti és politikai testületekben a vezetők között ma alig találni harminc év alattit.- E folyamatok gyors megváltoztatására számítani irreális, hiszen felelős politika a következő esztendőkre nagy ígéreteket nem tehet. E gondokra azonban nem lehet külön ifjúsági választ adni, mert az nem illeszkedne a reformfolyamatba, s ezek nemcsak az ifjúság, hanem az egész társadalom gondjai. Változást csak nagyobb társadalmi teljesítménnyel, a gazdasági és társadalmi reformot meggyorsítva, a magyar szocializmust alapvetően átalakítva, hatékonyabbá és demokratikusabbá téve remélhetünk. Egy átfogó reform révén a fiatalok java, tehát a nagyobb tudású, szorgalmú, vállalkozó kedvű emberek kerülnek jobb helyzetbe, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az ifjúság a perspektívát adó, a gyors és határozott változásokban érdekelt. Nem külön az ifjúság érdekeit szolgáló, hanem jövőorientált társadalmat akarunk - szögezte le a KISZ KB titkára. Ehhez a tudás, a munka, a teljesítmény, a vállalkozókészség értékét kell erősíteni. Már ma tenni kell a felsőoktatás és a lakásgazdálkodás hosszú távú fejlesztése érdekében; e területeken vannak javaslataink is, amelyek a szükséges szerkezetátalakításnak megfelelően keresnek megoldást. A politikai intézményrendszer reformjáról szólva leszögezte: csak a társadalmi szervezetek határozott, önálló arculatú, nyilvános érdekképviselete adhat választ arra a dilemmára, hogy egypárt- rendszerünk körülményei között hogyan lehet a tévedés kockázatát minimálisra szorítani, miként lehet megvalósítani a szocialista politikai pluralizmust.- A KISZ az utóbbi években markánsabban, harcosabban politizál, aminek a párt, a társadalom és az ifjúság nagyobb részében jó a visszhangja, másoknál viszont megütközést kelt - állapította meg Hámori Csaba, javasolva az állásfoglalás-tervezet azon tételének megerősítését, amely e politikai gyakorlat folytatására biztatja az ifjúsági szövetséget. RAJ KI SÁNDORNÉ, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára az elmúlt időszak tapasztalatait összegezve rámutatott: a párt a szükségesnél kevesebb figyelmet fordított működésének megújítására, elhatalmasodott a formalizmus, a bürokrácia, felerősödött a tekintélyelv. Bebizonyosodott, hogy jó néhány kommunista vezető alkalmatlansága, életvitele ártott a párt tekintélyének. Gyenge a párton belüli demokrácia, a vezetés és a tagság eltávolodott egymástól, és ezért sem volt a döntési és irányítási folyamatokba megfelelő a kontroll. A párttagság széles köre előtt nyilvánvalóvá vált, hogy programjaink, határozataink egy része nélkülözi a konkrét helyzet elemzésére épülő reális célokat, jó elhatározásaink véghezviteléhez pedig rendszerint nem volt elegendő erőnk, elszántságunk. Szorgalmazta: a pártértekezlet alkosson olyan állásfoglalást, amely konkrét feladatok sorát jelöli ki a párt tagjai és vezető szervei számára. Teremtsen lehetőséget helyzetünk valósághű, tudományos elemzésére, új politikai program és új szervezeti szabályzat megalkotására a XIV. kongresszuson. Kérje fel az újjáválasztott Központi Bizottságot, hogy legközelebbi ülésén készítsen feladattervet, amelyben rögzíti mostani állásfoglalásunk alapján a kongresszusig elvégzendő teendőket téma és időpont megjelölésével. Ezt a párton belül hozza nyilvánosságra. Emellett az értekezlet hajtsa végre a párt legfelső irányító testületéiben azokat a személycseréket, amelyek egyértelművé teszik az elhatározások komolyságát, garantálják és ki is kényszerítik minden szinten a párt politikai és morális megújulását. BARTA GYÖRGY, a Budapesti Műszaki Egyetem pártbizottságának titkára így kezdte felszólalását: Ha egy mondatba sűrítve kellene elmondanom hozzászólásom lényegét, így fogalmaznék: új-szavakat, új arcokat és új, a meghirdetett politikai szándékokat hitelesítő tetteket várunk. Támogatjuk és sürgetjük a kibontakozásra, a párt megújulására tett erőfeszítéseket. Lépéskényszerben vagyunk. A késlekedés nagyon sok jogos bírálatot kapott Élesen vetődött fel, hogy a párt felső vezetése csupán a politikai légkör szorításában, a párttagság követelésére, vonakodva és az okokban nem eléggé mélyre ásva kezdte meg gyötrelmes önvizsgálatát.- Bár nem kevés ami történt az elmúlt években, mégsem tudok szabadulni a gondolattól, hogy a történelem keményen fog ítélni az elmúlt évekről. Számon fogja kérni a halogatott, elmulasztott lépéseket. Nagyon nagy a várakozás a tekintetben, hogy most az országos pártértekezlet olyan kérdésekre is adjon választ, amelyeket a létező szocializmus eddig még nem tudott megoldani. A felszólaló hangsúlyozta, hogy a történelmi távlatvesztés, az értékzavar a napi politikai munkában állandóan jelen van, mégpedig azért, mert elkéstek, vagy elmaradtak az alkotó viták a párt ideológiai munkájából. Hiányoznak azok az eredmények, amelyeket a pártnak már korábban be kellett volán fogadnia a társadalomkutatás műhelyeiből. Létfontosságúnak ítélte, hogy a párt szót értsen az ifjúsággal, amely a szavak és a tettek megbomlott egységére súlyosan reagál, érthetően és szükségképpen elfordul a hivatalos politikától. Ébbe nem lehet belenyugodni - hangsúlyozta -, kell hogy találjunk új szavakat, új utakat az ifjúság számára. Barta György aláhúzta, hogy a pártnak végre túl kell jutnia a rá váró súlyos személyi döntéseken. Meggyőző és minél szélesebb kádermozgás szolgáljon bizonyságául annak, hogy a változások éléh a párt áll. Ezért helyes a KB és a Politikai Bizottság megújulása, hiszen tudjuk, új megközelítési módokat új cselekvéseket csak új emberektől várhatunk. Ez nem puszta óhaj kérdése, ezt a pártban a szervezeti szabályzatnak is garantálnia kell. Olyan szabályok kellenek, melyek biztosítják, hogy a ma megválasztott vezetők holnapután nem fogják dinamizmusukat, hitelüket veszteni. Alapvető kérdés, hogy képes-e a párt hatalmi pozíciójában szavatolni a társadalom egészének érdekében álló folyamatok érvényesülését. A SZOT elnöke a továbbiakban hangsúlyozta: a dolgozók többsége kész vállalni az átmenet nehézségeit ám százezrekre tehető azoknak a száma, akik a megnövekedett terheket nehezen tudják elviselni. Nem halasztható tovább az alacsony nyugdíjból élők helyzetének javítása, akár a nyugdíjrendszeren, akár a szociálpolitika keretein belül. A szakszervezetek egyik kezdeményezői voltak a bérreform kidolgozásának. Ennek azt kell eredményeznie - mondotta -, hogy a törvényes munkaidőben elérhető keresetekből a dolgozók rendesen megéljenek. Felhívta a figyelmet rá, hogy e tekintetben is óvakodni kell az illúziókeltéstől. Már ma is érzékelhetően javítani keli a bérszabályozást, a munka igazságosabb, ösztönzőbb elismerését majd rámutatott, hogy a szakszervezetek a tartós és nagy arányú munkanélküliséget mint célt, nem tartják elfogadhatónak. Aktív foglalkoztatáspolitikát kell folytatni, amely a munkahelyek megőrzésére, újak teremtésére, a dolgozók átképzésére összpontosít. A szakszervezetek a kormánnyal egyetértésben egy ilyen programot ki is dolgoztak. Az árak alakulásá- róf szólva kiemelte, hogy a szakszervezetek a kompenzálás igényével lépnek fel, ha az idei árnövekedés a tervekben megszabott, a kormányprogramban elhatározott mértéket túllépi. A SZOT elnöke ezután a szakszervezetek helyéről és szerepéről szólott:- 1957 óta a magyar szakszervezetek nem díszítő elemei, nem kellékei a rendszernek, hanem a hatalom részesei - szögezte le, majd így folytatta: - A mozgalom ma ismét útkeresésben van, mert változó körülmények között, nem egynemű közegben végzi majd munkáját A szakszervezeteknek meg kell erősíteniük a párttal az elvi alapokon nyugvó partneri viszonyukat; egyrészt elismerve a párt vezető szerepét és növelve annak politikai hatását, másrészt növelve a szak- szervezetek eddigi mozgásterét biztosítva teljes'önállóságát és felelősségét A kormánnyal, az állami szervekkel elvi alapokon kell továbbfejleszteni a viszonyt mert az egyenrangúságon és az egymásrautaltságon alapuló partneri kapcsolat felel meg a társadalmi fejlődés érdekeinek. A tagság határozott, önálló fellépést vár a szakszervezetektől: A mozgalom tehát csak erőteljesebbé váló, érzékelhető érdekvédelemmel és érdek- képviselettel lesz képes jól ellátni feladatát. A fejlődés iránya: az önállóság, a társadalmasítás, a réteg- és szakmai érdekek jobb képviselete. KERESZTURY DEZSŐ, akadémikus, író kötelességének tartotta, hogy párton- kivüliként néhány fontos kérdésben kifejtse véleményét Mint mondta: - Emlékszem rá, amit embertelen századunkban átéltem. Ismerem a világerök hatalmaso- dását, a hazai indulatok örvényeit, a nemzedékváltások földrengéseit. Ezért is nézem aggódva, hogy mostanában minden rossz lett az önök pártjában, hogy 45 ezren adták vissza tagkönyvüket. Elfelejtették talán azt is, aminek sikere a maga idejében közörőmet, megkönnyebbülést váltott ki és a jobb idők reményével töltötte be a sziveket? Hiszen egy jól vezetett szövetségi politika jegyében a nép visz- szanyerte életkedvét; bár még mindig kevés a lakás, de mégis a házak serege épült, megszűnt a folyamatos osztályharc embertelen mániája, s századok óta először történt meg, hogy hírünket a világban nem levert szabadságharcaink, hanem kellő arányérzékkel megkezdett reformkísérleteink tették érdekessé. A továbbiakban az állásfoglalás-tervezettel foglalkozva kiemelte: azt a féligazságok fél árnyéka teszi bizonytalanná. A valóságnak a felét sem jellemzi, ha csak a bajt állapítja meg - s a jobbnak vélt utat aligha jelöli meg jól, ha a bajokhoz vezető rosszat nem jellemzi.- Amennyiben nagyra értékelem tehát az MSZMP határozott szándékát a válsághelyzet feltárására, a szükséges változtatások végrehajtására, annyi aggodalommal is töltenek el a tervezet hiányosságai, aránytalanságai.- A legveszélyesebbnek tartom a művelődés értékelésének aránytalanságát. Művelődés nélkül sohasem volt műveltség, értelmes változás, jóravaló fejlődés. De ha tudott ez, akkor miért jut a művelődés kérdéseinek - az iskolaüggyel együtt - oly aránytalanul kevés hely? (11 lapból alig több egy félnél.) Talán mert a költségvetésben is ilyenek az arányok? Tudom: szegények és határozatlanok vagyunk, de az közirodalmi közhely ma már, hogy a látványosan előretörő kis országok sikerének egyik fő oka az ottani oktatásról, nevelésről, az értelem képzéséről történő gondoskodás rohamos fejlesztése.- Nem nyugtat meg, amit az ifjúságról olvasok. Miért kell minden erővel megnyerni azt az ifjúságot, amely a létező szocializmus iskoláiban nevelődött, s miért kell veszélyt sejteni, ha egyszer szövetségét - ugyancsak a szöveg szerint - a párt irányítja? GÁSPÁR SÁNDOR, a Politikai Bizottság tagja, a SZOT elnöke kifejtette: helyes és természetes, hogy pártértekezletünk vitájának középpontjában a párt munkájának, vezető szerepének tökéletesítése áll. - Ha ebben előre lépünk, az a politikai intézményrendszer egészének korszerűsítésével jár, és érdemi hatással lesz az ország gazdasági, politikai és ideológiai arculatára. Mindenekelőtt a párt belső demokratizmusát kell továbbfejlesztenünk. Fontos, hogy a párt - tagjainak közreműködésével a legszélesebb demokratizmussal - elvi, stratégiai értékű politikát folytasson, fejlessze munkájának, munkastílusának mozgalmi jellegét. Az operatív feladatokat bízza az intézményrendszer más szervezeteire és szerveire, az arra hivatottakra. Ezzel a politika irányításához erőt szabadíthat fel önmaga számára. A gazdasági-társadalmi megújulás puszta illúzió a politikai intézményrendszer korszerűsítése nélkül - hangsúlyozta. A gazdaság, valamint az intézmény- rendszer összhangjára, együttmozgására van szükség. Szabadabbá kell tenni az utat a tisztább, világosabb munka- megosztással, a döntési és felelősségi viszonyok egyértelműbb és ellenőrizhető elhatárolásával a szocialista társadalmi fejlődés és a gazdasági kibontakozás előtt. Felszólalása további részében Gáspár Sándor a szakszervezetek feladatairól szólott, hangsúlyozva, hogy a társadalmi-gazdasági megújulás elválaszthatatlan a dolgozók életének javításától, a dolgozó emberek nagyobb megbecsülésétől, a róluk történő fokozottabb gondoskodástól. Majd így folytatta:- A gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósításának közvetlen hatásai egy ideig megterhelik, áldozatvállalásra kényszerítik a lakosságot A kedvező hatásokat később érzékelni fogja mindenki. A társadalom tűrőképességének azonban vannak határai. Ezért számolnunk kell a megkezdődő folyamatok anyagi, ideológiai és politikai hatásaival. Az adórendszer, a foglalkoztatási gondok, a magán- és külföldi töke megjelenése, a nagyarányú infláció az emberek gondolkodását politikai hitét is megpróbáltatások elé állítja. A kibontakozási stratégia körvonalazása mellett már a közvetlenül előttünk álló évekre is olyan gazdasági célokat kell meghatározni, amelyek mérséklik azt a gazdasági magatartást amely szűkíti a fogyasztást és visszafogja a növekedést A gazdaság élénkítésére fordítsunk nagy energiát ne csak a visszafogásra - tette hozzá. Beszéde befejező részében Gáspár Sándor emlékeztetett rá: történelmi tapasztalat hogy a tagolt és szétaprózott szakszervezeti mozgalom soha nem tudja hatékonyan ellátni feladatát A szak- szervezeti munka hatását ez nem növeli, hanem csökkenti. A mozgalom ereje mindig a szolidaritásban és az egységben volt BLEI ER KATALIN, a Kontakta Alkatrészgyár Szentesi Gyárának szakmunkása: - Az a vita, amely az országban folyik, nagyon sokszínű, nagyon változatos. Jót is. rosszat is mondanak. Túlságosan sokat beszélünk a gazdaságban fellelhető problémákról, és néha elhallgatjuk politikai természetű gondjainkat, pedig a gazdasági problémáknak egy része politikai tévedéseinknek egyenes következménye. Felmerült a kérdés, hogy miért nem tárta fel a KB élesebben, időben az ország gazdasági nehézségeit A párttagságot és párton kívülieket 1986 végétöl jó néhány sokkhatás érte. Ennek következményeként mind a párton kívü liek, mind a párttagok között sok esetben tapasztalható, hogy megrendült a bizalom a párt és a kormány vezetőivel szemben.- Az állásfoglalás-tervezet alaphangvétele, beállítottsága, önkritikus okfejtése találkozott a párttagság rokonszenvé- vel, ugyanakkor mindez többek véleménye szerint sem elegendő a lényegi változáshoz - mondotta a felszólaló, hozzátéve, hogy a végrehajtás garanciáit várják a párttagok.- A párt politikája mellett nehéz úgy érvelni, hogy az ideológiai megalapozottság hiányos, az alapelvek tisztázásra, finomításra szorulnak. Bleier Katalin a továbbiakban javasolta, hogy a megválasztandó Központi Bizottságban több munkás kapjon helyet- Valósuljon meg a gyors, őszinte tájékoztatás a párton belül - mondotta. Ha alsóbb szinten a döntéshozatal előtt nem kérjük ki a párttagság véleményét akkor hogyan akarjuk elvárni, hogy álljon ki mellette, harcoljon annak következetes megvalósításáért (MTI TELEFOTÓ) Szavaznak a küldöttek
