Tolna Megyei Népújság, 1988. május (38. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-18 / 118. szám
4 Képújság 1988. május 19. TUDOMÁNY - TECHNIKA TUDOMÁNY - TECHNIKA Fizetgetnek, dolgozgatunk A műszaki értelmiség megbecsülése Vannak jó példák is Sok mindenben gondolkoznak másként hazánkban a jövőnkért felelős döntéshozók. Egyben azonban valamennyien egyetértenek: gazdasági és társadalmi fejlődésünknek egyik meghatározója az, képes lesz-e az ország műszaki értelmisége a termelés anyagi-műszaki bázisát úgy mozgásba lendíteni, hogy az versenyképes, jó áron eladható termékeket hozzon létre. Ennek pedig az a feltétele, hogy a műszaki értelmiség körébe kreatív, alkotni vágyó és alkotni tudó emberek kerüljenek. Mert sajnos az is igaz: műszaki elmaradottságunk egyik oka az értelmiségi, ezen belül a műszaki értelmiségi munka lebecsülése, fokozatos degradációja. A kiegyenlítődés háttere Alagúthatás Láthatóvá tett atomok Az elektronok energiaszintje a villamosságot vezető anyagokban, például a fémekben kisebb, mint a szigetelőkben vagy a légüres térben. Ezért energiára van szükségük ahhoz, hogy a vezető anyagból kilépjenek. Ha két vezető anyagot szigetelőréteg vagy légüres tér választ el egymástól, ahhoz, hogy az elektronok az egyik vezetőből a másikba átjussanak, előbb vagy a szigetelőbe, vagy a légüres térbe ki kell lépniük, tehát energiát kell felhasználniuk. Szemléletesen szólva: egy „energiagáton” kell átjutniuk. Ezért a klasszikus fizika azt tanította, hogy ebben a helyzetben a két vezető között mindaddig nem folyik áram, ameddig az elektronoknak nincs elegendő energiájuk e „gát” leküzdésére, vagyis amíg akkora nem lesz a feszültség, hogy a két vezető között kisülés üt át. A kvantummechanika kimutatta, hogy kény, hogy egy-egy atomot külön-külön is kirajzol. Egy ugyancsak svájci kutató kimutatta, hogy az alagúthatásos mikroszkóppal még ennél is finomabb résszletek vizsgálhatók. Nemcsak atomok jeleníthetők meg, hanem az az atomok elektronszerkezetét, tehát a kémiai természetét is kirajzolja. Ha például tiszta fémfelületre oxigént juttatnak, ezzel a mikroszkóppal megvizsgálható, hogy az hol és milyen hamar hoz létre a felületen oxidot. E műszer legkényesebb része az a berendezés, amelyet legalább 0,01 nanométeres pontossággal kell tudni mozgatni ahhoz, hogy az atomok elektronszerkezete láthatóvá váljék. Spanyol kutatók vírusokat vizsgáltak ezzel a mikroszkóppal. Az egyik vírusfajtát úgy tanulmányozták, hogy meghagyták víztartalmát. Azt találták, hogy a vírusnak valamiféle „fejrészét” egy vékony szál köti össze a Ne hivatkozzunk most a felszabadulás előtti időkre, vagy a kapitalista országok mai gyakorlatára, amely akár tízszeres bérkülönbséget is elismer a műszaki értelmiségi és a munkás fizetése között. Maradjunk csak 1946-nál! Az új forint bevezetésekor a munkás és a műszaki értelmiségi átlagfizetése között 1:2-höz volt az arány. A különbség aztán folyamatosan kiegyenlítődött. Közben olyan anomáliák keletkeztek, hogy az érettségi nélkül egyetemre menő SZET-es hallgatók végzés után kevesebb fizetést kaptak, mint munkásfizetésük alapján megállapított ösztöndíjuk. Nem lehetett ez másként, hiszen a hetvenes évek vállalati kollektív szerződései egyértelműen kimondták: a munkások fizetésének gyorsabban kell növekednie, mint ahogy az alkalmazottaké, köztük a műszaki értelmiségéi emelkedik. Ez a folyamat - talán éppen a műszaki értelmiség lebecsülésének következményeként - tulajdonképpen addig ment, hogy a vállalatok konzervált elmaradottsága következtében országszerte a kereslet elsősorban a betanított és segédmunkások iránt nőtt meg. Ekkor ugyanis már a piacszerű viszonyok kezdtek uralkodni a gazdaságban, s a keresett foglalkozásokért magasabb béreket fizettek. Sőt az is kiderült, hogy nemcsak a mérnöknél keres többet a szakmunkás, hanem a szakmunkásnál is a segéd- és betanított munkás. Ekkor kezdtek csak olyan hangok hallatszani, hogy illő volna a szakértelmet az eddigieknél jobban megfizetni. A vállalatok azt is belátták, hogy új gyártmányokat piacra dobni, esetleg külső technikát alkalmazni csak úgy tudnak, ha alkotó munkát követelnek meg az értelmiségtől, s ennek megfelelően meg is becsülik ezt a réteget. Rába: fizetés, a szerződött egyetemistáknak A felismerés - amelyet ma már a felső vezetés is magáévá tesz -, azonban olyan időszakban következett be, amikor éppen a gazdasági fejlettség alacsony színvonala miatt nem volt lehetőség arra, hogy a műszaki értelmiségiek fizetésének rendezését központi pénzből finanszírozzák. Az irányító szervek vezetői hangsúlyozták, hogy a jövedelmek korrigálását a vállalatok csak saját erőből végezhetik el, ehhez külön béralapot nem kapnak. A műszaki értelmiség jobb megbecsülésének útján először azok a vállalatok indultak el, amelyek korábban is alkotónak tekintették a mérnököt. Például a Rábánál egyik évről a másikra bizonyos munkakörökben akár ötven vagy száz százalékkal is emelték a mérnökfizetéseket. Megbecsülésük jeléül és előlegezett bizalomként fizetést adtak azoknak a műszaki egyetemistáknak is, akik szerződésben vállalták, hogy a Rábába mennek dolgozni. A kezdő diplomások fizetését - a bruttósítás előtt - 7000 forintban állapították meg. Figyelemre méltó tény: mindezek az intézkedések a vállalati bérgazdálkodásban nem okoztak gondot, feszültséget. Azt sem kell azonban elhallgatni, hogy e döntések előtt minden munkakört felülvizsgáltak. S ha úgy találták, hogy az ott dolgozó műszaki értelmiségi valójában nem végez alkotó munkát, olyan helyre (például az üzemszerű termelésbe) helyezték, ahol az addiginál jobban kamatoztatták felkészültségüket. így aztán valóban csak azok részesültek az új szemlélet forintban is kifejezhető áldásaiban, akik kreativ értelmiségi munkát végeztek. ' Ki a kreatív alkotó? E két intézkedéssorral együtt modell értékű lehet ez a példa honi vállalataink előtt. Hiszen a műszaki értelmiség évtizedes lebecsülése azt is magával hozta, hogy e réteg felhígult. S mivel nagyon sokszor nemhogy nem díjazták, de nem is várták el az igazi alkotó munkát, közülük sokan évtizedekig a „fizetgetnek - dolgozgatunk” elv alapján tevékenykedtek. Sok vállalatnál arra döbbentek rá, hogy nem is olyan egyszerű a műszakiak megbecsülése, hiszen még azt sem tudták eldönteni, ki a kreatív műszaki. A Debreceni Gördülőcsapágy Művekben például egy szűk körű testületet - divatos szóval élve, teamet - hoztak létre, hogy eldöntsék ezt a fogas kérdést. S ugyanúgy, mint az ország másik felén, a Rábában, itt is a valódi alkotókat részesítették nagyobb megbecsülésben. A magasabb fizetés, s ezen keresztül a műszaki pálya presztízsének növekedése következtében féltételezhető, hogy ismét vonzó lesz ez a hivatás, ismét a legkiválóbb fiatalok jelentkeznek a ma még távolról sem népszerű pályára. Természetes, hogy a vállalatok a nagyobb anyagi megbecsülés fejében a műszaki értelmiségtől jobb munkát várnak, alkotó, kreatív munkát, amely a műszaki haladás gyorsítását szolgálja. GŐZ JÓZSEF az elektronok olyankor is átjuthatnak, tehát folyhat áram, ha a két vezető között a távolság olyan parányi, hogy az atomok méreteivel vethető össze. Ilyenkor egy-egy elektron időnként mintegy „átbújik” a gát alatt, mintha ott „alagutat” találna. Ezért nevezik ezt a jelenséget alagút- hatásnak. Az így létrejövő áram nagysága nagyon érzékenyen függ a két vezető közötti távolságtól. Az alagúthatásra alapozva néhány évvel ezelőtt Svájcban pásztázó mikroszGyógyszerszivattyú ■ Az áttételeket képező legtöbb rosszindulatú daganatos megbetegedés ellen ma már általánosan használnak sejtosztódást gátló gyógyszereket. Ezt a kezelést megkönnyíti, ha olyan gyógyszerszivattyút alkalmaznak, amelyen át e szereket - újabb beszúrás nélkül - az ütőereken keresztül közvetlenül a daganatos szövetekhez juttathatják. Ez idő szerint kétféle szivattyú létezik. Az egyik kézitáskában vagy övön viselhető külső; ez folyamatosan juttat pontos adagolásban - több gyógyszert is - rendeltetési helyére. A másik a teljes egészében beültetett gyógyszerszivattyú. A hozzá tartozó katétert műtéttel abt^a az ütőérbe ültetik be, amely a daganatot vérrel látja el. E beültethető szivattyúknak az a hátrányuk, hogy csak egyszer használhatók fel, s csak korlátozott mennyiségű gyógyszer fér el bennük. A külső szivattyúk az utóbbi években sokat fejlődtek: olcsóbbá, újra felhasználhatóvá váltak, s a betegek mozgékonyságát kevésbé korlátozzák, mint korábban. A gyógyszeres kezeléskor ismételt kórházi tartózkodásra van szükség. Ezért az orvosok azon igyekeznek, hogy ezt a gyógyeljárást járóbeteg-rendelésen is alkalmazhassák. A gyógyszerszivattyú ezt könnyíti meg. Az Egyesült Államokban_már több olyan kórház van, ahol ilyen ambuláns kezelést alkalmaznak. „Anyaméh” üvegből, fémből A csecsemőhalandóságot igen nagymértékben befolyásolja a szülést közvetlenül megelőző vagy követő (perinatális) halálozás, s közrejátszik benne a koraszülések, a normálisnál kisebb súllyal született bébik száma is. Az intenzív ellátásra szoruló koraszülöttek egyharmacfs igen súlyos légzési zavarban szenved. Ha a kicsinyek nem kerülnek azonnal lélegeztető gépre, akkor életük súlyos veszedelembe kerül. A koraszülött csecsemő testének súlya kicsi, ehhez viszonyítva a testfelülete igen nagy. Mindez azzal jár, hogy élettani működése más, mint egy kifejlett újszülötté. Más az anyagcsere-folyamata is, más a folyadékháztartása; nem alakult még ki az irrímunrendszere, tehát a fertőzésekkel szemben védtelen, ezért ápolása során fokozottabb tisztaságra van szüksége. Nem működik megfelelően az emésztőrendszere, nem alakult ki a nyelő- és szopóreflexe. Éretlen a tüdő, képtelen a gázcserére. A csecsemőtest gyorsan leadja a hőt, nincs zsírrétege, nincs cukortartaléka, nem tudja a szervezetében levő anyagcsere-termékeket megtartani, illetve leadni. Mindebben tehát külső segítségre szorul. E külső segítséget az üvegből, fémből készült „anyaméh", az inkubátor adja meg, és a mindig készenlétben álló szakembergárda. Az inkubátoroknak ma sokféle fajtája létezik, az egyszerűbbektől a legkorszerűbb automatikus készülékekig. Három fő feladatot azonban mindegyiknek el kell látnia: biztosítania kell egy adott hőmérsékletet, a páratartalmat és az oxigénkoncentrációt. Fontosak a különböző kezelőnyílások is, amelyek a csecsemő ápolásánál vagy a sokféle érzékelő csatlakoztatásánál teszik fölöslegessé az inkubátor feU nyitását. A beépített mérleg, a dönthető fekvőfelület, a búratéren belüli röntgenezés lehetősége szintén előnyös. Az utóbbi időben mind több inkubátorba építenek cserélhető steril szűrőket, baktériumfiltereket. Ezek használatával cslramentesíthetö a csecsemőhöz jutó levegő. Persze nélkülözhetetlenek a különböző segédberendezések is: a lélegeztető készülék, az életfunkciók működésének ellenőrzésére szolgáló monitorok, az újraélesztő egység, az infúziós szerelék, a gyógyszerporlasztó, a kékfénylámpa és az inkubátor feletti infrahő- sugárzó. A japán, szuperérzékeny készülék lencserendszer helyett elektronnyalábbal, az alagúthatás alapelvén működve tapogatja le a vizsgálandó tárgy felületét kópot készítettek. Ebben egy nagyon hegyes fémcsúcs pásztázza végig a vizsgálandó vezető felületét. A felület egyenetlenségei miatt változik a felület és a csúcs közötti távolság, s ez megváltoztatja az áthaladó áram erősségét. Ezekből az áramingadozásokból rajzolódik ki a felület képe. Ez az eljárás annyira érzé„törzsrészével”. Az optikai mikroszkóp ezt azért nem mutatta ki, mert nem elég nagy a felbontóképessége, az elektronmikroszkóp pedig azért nem, mert abban csak kiszámított vírus vizsgálható, márpedig a szárítás során a vírusnak ennyire finom részletei tönkremennek. A Japán Ipari és Technológiai Tudományos Ügynökség Elektornikai Kutatóintézetében is kifejlesztettek alagúthatásos elektronmikroszkópot, amely mintegy ezerszer erősebb felbontású a hagyományos elektronmikroszkópnál. H írek Szőtt és fonott fémek Amorf fémötvözetek akkor keletkeznek, amikor olvadékaikat a másodperc töredéke alatt több mint 1000 C-fokról szobahőmérsékletűre hűtik le. E nagyon rövid idő alatt ugyanis nem képződnek kristályos szerkezetek. Az amorf ötvözeteket úgy gyártják, hogy az olvadék finom sugarát gyorsan forgó, hűtött fémkerekekre fogatják rá. Eközben roppant vékony, rugalmas, képlékeny és nagy szilárdságú amorf fémcsíkok keletkeznek. Lágymágneses anyagként kiváltképp alkalmasak arra, hogy csévéket, fojtótekercseket és érzékelőket gyártsanak belőlük, s hogy velük a nagyfrekvenciájú vezetékeket árnyékolják. Japánban nemrég sikerült emorf fém- ötvözetéket megfonni is. Ezeknek a szálaknak az átmérője mindössze 1 mikrométer, szilárdságuk mégis megközelítően akkora, mint a grafitosoké. A szálak elég hosszúak ahhoz, hogy - miután megfonták - meg is szőhessék őket. Gomba a termeszek ellen Körülbelül 2000 termeszfaj él a földön, a faszerkezetek pusztításával évente néhány százmillió dolláros kárt okozna. A több millió „polgárt” befogadó termeszvár az építőművészet remeke: belsejében állandó nedves mikroklíma uralkodik, védelmezve a vékony bőrű termeszeket a folyadékvesztéstől. A levegő páratartalma 90-95 százalék a termeszvárban, és ez jó lehetőséget kínál arra, hogy alkalmas gombákkal próbálják elpusztítani a sok kárt okozó termeszeket. Ausztrál és nyugatnémet kutatók meg is találták az alkalmas rovarpusztító gombát: a mexikói eredetű Metarrhizium ani- sophiae a laboratóriumi kísérletek során a termeszkolónia 92-100 százalékát elpusztította. Az elpusztult egyedeken tovább tenyészik a gomba, ami a védekezés szempontjából azért nagy jelentőségű, mert az elpusztult egyedeket társaik beépítik a várba, vagyis a gombafertőzés állandóan terjed a termeszek birodalmában. A hagyományos vegyi védekezési módszerekkel ellentétben a rovarpusztító gombák alkalmazásának csak kevés a mellékhatása. Semmiféle következménnyel nem járt például, ha a gombát a rágcsálók táplálékába keverték. Emberekben sem okozhat betegséget, mert a melegvérőek testhőmérsékletén a gomba nem tenyészik. Gyümölcstartósító bevonat A kiskerttulajdonosok és a „Szedd magad!" mozgalom hívei jól hasznosíthatják azt az Angliában kidolgozott eljárást, amelynek során a gyümölcs minden egyes darabját vékony hártyával vonják be, s így hosszabbítják meg eltarthatóságát. Az erre szolgáló készlet egy zacskó tisztítószerből, egy zacskó gyümölcsbevonatból és egy merítőhálóból áll. Egy- egy készlettel mintegy 45 kilogramm gyümölcs tartósítható. A tisztítószert 7 liter vízben feloldják, s az oldatban a gyümölcsöt merítőhálóban addig rázogatják, amíg tiszta és csírátlan nem lesz. Ezután a gyümölcsöt megszárítják, majd a hálóba belemártják a 3 liter meleg vízzel tejszín sűrűségű folyadékká feloldott védőbevonatba. Végül a gyümölcsöt szitán szárítják, s jól szellőző, hűvös, száraz helyen tárolják. A cukor alapú színtelen, szagtalan és íztelen - ehető - bevonat lassítja a gyümölcs légzését, anyagcseréjét, s hátráltatja érését. Csak a hibátlan, ütődések nélküli gyümölcsök tartósíthatok ily módon. A leghosszabb időre azok, amelyeket félig éretten szedtek le. Biztonsági fólia Az Észak-írországban kifejlesztett különleges fóliával biztonsági üveggé alakítható át a közönséges üveg. A polész- ter-vegyületből készült új anyag átlátszó, és tapadóréteg van rajta. Méretre vágás után a jól megnedvesített üveglapra illesztik a fóliát, és buborékmentesen rányomják. A tapadóréteg két napon belül megköt és két hét elteltével kialakulnak az üveg biztonsági tulajdonságai. Körömbenövés újfajta kezelése A láb benőtt körmét rendesen sebészi úton vagy teljesen eltávolítják, vagy a köröm alatti szövet egy részét kivágják. Mindkét eljárásnak vannak hátrányai: senki sem szereti elveszíteni a körmét, s a köröm levétele fájdalommal jár, a seb esetleg fertőződik, a köröm gyakran újra benő, stb. Oxfordi bőrgyógyászok a fagyasztásban olyan - gyors, olcsó és hatásos - eljárást találtak, amellyel műtét nélkül megszüntethetik a lábon a körömbenö- vést. Az új eljárás során folyékony nitrogénnel bepermetezik azt a területet, ahol a köröm benőtt a húsba. Tíz perccel később a beteg a saját lábán eltávozhat, és sebét otthon már maga is tovább kezelheti. A megyfagyasztott szövetek egy idő múlva elhalnak: varasodnak, majd le- hámlanak. Többféle inkubátorral, a szükséges berendezésekkel és műszerekkel felszerelt kórházi szülészeti intenzív osztály
